............................................................................... ............................................................................... vissza a kezdőlapra

Fizika

Mágnesek
Ide tartozik pl: a mágnesrúd, a patkómágnes ("U alakú mágnesrúd"), az iránytű (középen függesztett kis mágnesrúd, amely észak-déli irányba áll be)
A mágnesrúd mindkét vége mágneses tulajdonságot mutat (pl. kis vastárgyakat magához vonz), míg a közepe ilyen hatást nem mutat.
A mágnes mellé tett lágyvas is mágnesessé válik, de ahogy eltávolodik a mágnestől, elveszti mágneses tulajdonságát. Ha lágyvas helyett acélrudat használunk, annak a mágnesessége megmarad a mágnes eltávolítása után is.
Permanens (állandó) mágnest a két póluson átmenő egyenesre, merőlegesen felszeletelve a keletkezett részek mind kétpólusú mágnesek maradnak. (Egypólusú mágnes nincs!)
A mágnes közelében lévő vasdarabokra, vasreszelékre, iránytűre láthatóan erő hat, erre mondjuk azt, hogy a mágnest mágneses mező (másnéven mágneses erőtér) veszi körül.
Mivel önálló mágneses pólus (monopólus) nincs, ezért a mágneses tereket csak kettős pólusokkal (dipólusokkal) vizsgálhatjuk.

Elektromágneses jelenségek
Észrevették, hogy ha elektromos töltésű testet a mágneshez képest mozgatunk, akkor mágneses kölcsönhatás is fellép. Tehát a mozgó elektromos töltés mágneses mezőt kelt:
-ezt a hatást tapasztalhatjuk elektromos töltésű test mozgásakor is (konvektív áram), és
-ezt láthatjuk töltéssel rendelkező részecskék vezetőben történő mozgásakor is (Tehát az áramjárta vezetők mágneses kölcsönhatásba lépnek a környezetükkel)
Láttuk, hogy a mágnesek hatása látható pl. a vasreszelékeken. Ugyanígy megnézhetjük, hogy egy acélmágnes hatásával milyen áramerősség esetén egyezik meg egy tekercs mágneses hatása.
Ugyanígy minden acélmágneshez tudunk vele megegyező nagyságú mágneses mezőt (erőteret) létrehozó tekercset készíteni (az áramerősség jó megválasztásával)

Mágneses indukció
Egy lefektetett patkómágnes két pólusa közé vasreszeléket szórva, azt figyelhetjük meg, hogy azok párhuzamos egyenesek mentén fognak elhelyezkedni (a mágnes szárai között)
Ugyanezt tapasztaljuk egy vasmagos elektromágnesnél is, ha a légrésre fennáll, hogy:
d << A
d:   a légrés hossza
A:   a vasmag, ill a légrés keresztmetszete (azaz elég "kicsi" a légrés ahhoz, hogy az erővonalak párhuzamosak legyenek)
Ezekbe az erőterekbe egy lapos kereten lévő tekercset helyezünk úgy, hogy a tekercs síkja párhuzamos a kialakult párhuzamos vasreszelék vonalakkal: Ekkor a mérések azt mutatják, hogy az adott tér (mező), adott pontjában a mérőkeretekre ható erő forgatónyomatéka egyenesen arányos a mérőkeretben folyó ∑ áramerősséggel, és a mérőkeret területével:
Ebből az következik, hogy a mező egy adott pontjában:
M/I_m · A = állandó
M:  a keretre ható forgatónyomaték
I_m:  a keretben folyó ∑ áramerősség (a keret meneteiben folyó áramerősségek összege)
A:  a keret területe
(I_m tehát n menetszám esetén, ha a vezetékekben az áramerősség I, akkor I_m = nI)
A mező (tér) más pontjában végezve a mérést az állandó értéke más lesz.
Ezt a mezőt jellemző állandót nevezzük mágneses indukciónak : B
B = M/I_mA
Ez homogén mágneses mezőbe helyezett dipólusra igaz.
Homogén mágneses erőtér: benne a mágneses indukció iránya és nagysága minden pontban azonos
Ha a keret tengelye és az indukció szöget zárnak be, akkor
B = M/I_mAsinα
Mágneses indukcióvonalak: amelyeknek az érintői megadják az érintési pontban a mágneses indukció irányát.
Az indukcióvonalak zárt görbék (és nem a pólusból induló, vagy abban végződő vonal)
A defíníció alapján levezethető a mértékegysége:
1 newton · 1 méter/1 amper · 1 méter² = [N/A · m]
tovább alakítva
Nm/Am² = J/A · m² = VAs/Am² = Vs/m² = tesla = T
V · s/m² = 10⁴G    (G = gauss)
másként megfogalmazva:
B = F_m / |q|vsinα
B:  mágneses indukció
q:  töltés
v:  a mágneses erőtérben a mozgási sebessége
F:  a sebességtől és töltéstől függő rá ható erő
α:  az iránytű hossztengelye és a sebesség iránya által bezárt szög.

Mágneses fluxus
Mágneses tér erősségét kifejező B indukciót jellemezhetjük az indukcióvonalak sűrűségével is:
Φ = BA
Φ:  A felülethez tartozó fluxus
B:  mágneses indukció
A:  a mágneses mezőben felvett tetszőleges A felület, amely minden pontjában merőleges az indukcióvonalakra.
Mértékegysége:
Vs/m² · m² = Vs = weber = Wb
vagy N/Am · m² = Nm/A
Másként
Φ = ^A∑B∆A = ^A∑B_n∆A
A III. Maxwell-egyenlet szerint:
zárt felületre vonatkozólag a mágneses indukció fluxusa nulla. Ez azt jelenti, hogy ahányszor egy indukcióvonal egy zárt felületbe belép, annyiszor ki is lép onnan. Az indukcióvonalak zártak, nem erednek pozitív mágneses töltéseken, és nem végződnek negatív mágneses töltéseken → mágneses töltés nem létezik.
(mágneses töltés mágneses monopólus volna)

A tekercs mágnesessége
A mérések szerint a tekercs belsejében a mágneses indukció egyenesen arányos a tekercsben folyó áram erősségével, és a tekercs menetszámával, fordítottan arányos a tekercs hosszával és független a tekercs keresztmetszetétől,
szolenoid (hosszú, egyenes tekercs) esetén:
B = μ_oIN/l
μ_o:   arányossági tényező
I:   a tekercsben folyó áram erőssége
N:   tekercs menetszáma
l:   tekercs hossza

Végtelen hosszú áramjárta vezető mágneses mezője
B = μ_oI/2rπ
I:   vezetőben folyó áram erőssége
r:   annak a pontnak a vezetőtől mért távolsága, amelyben a H térerősséget kérdezzük.

Mágneses térerősség
Az előzőekből:
H = IN/l
H:   mágneses térerősség
(A mágneses térerősség szintén vektormennyiség, légüres térben iránya -a tér egy adott pontjában- megegyezik a mágneses indukció irányával)
Mértékegysége: [A/m]
(1A/m = 4π/10³Oe)

Lorentz-féle törvény
A mágneses indukció irányára merőlegesen v sebességű, Q töltésű testre (v. részecskére) ható erő:
Lorentz-erő
F = QvB
A Lorentz erő mindig merőleges a v és a B által meghatározott síkra.
Ha a töltés v. sebessége nem merőleges B irányára, akkor a sebességnek a B irányára merőleges összetevőjét kell vennünk, azaz a B és v által bezárt szög szinuszával kell szoroznunk v-t. Mivel a Lorentz-erő mindig merőleges v-re, ezért körpályára kényszeríti az elektromosan töltött részecskét (ha a mező homogén és v_o a B-re merőleges). (Ez eddig a mozgó töltés és a mágnes mágneses kölcsönhatására vonatkozik).
A Lorentz erőtörvénye tartalmazza az elektromos kölcsönhatást is:
F = QE + QvXB
vXB  : a v és B vektorok vektorális szorzata
Q:   az egyidejűleg villamos és mágneses mezőben mozgó Q töltésű részecske
(Q = latin = quantum = adag)

Áramvezetők mágneses mezőkben
Most az előzőeket megfordítva, azt vizsgáljuk meg, hogy milyen erők hatnak a mágneses mezőben az áramjárta vezetőkre.
A mérések szerint:
-a homogén mágneses mezőben az erővonalakkal nem párhuzamos áramjárta vezetőre erő hat (a vezető az indukcióvonalakra merőlegesen mozdul el.)
-két párhuzamos áramjárta vezető vonzza egymást, ha a bennük folyó áramok iránya megegyezik, és taszítják egymást, ha az áramok iránya ellentétes.
-a mágneses mezőben lévő áramjárta vezetőre ható erő egyenesen arányos a mező mágneses indukciójával (B), a vezetőben folyó áram erősségével (I), és a mágneses mezőben lévő vezeték hosszának az indukcióvonalakra merőleges összetevőjével (l):
F = B I l

Elektromágneses indukció
Kétféle van:
-nyugalmi elektromágneses indukció
-mozgási elektromágneses indukció

Nyugalmi elektromágneses indukció
A vezető nem mozog, a mágneses mező változik.
A lényege: a mágneses mező időbeli változása miatt villamos mező keletkezik:
Időben változó mágneses tér is erőt gyakorol a nem mozgó vezetőben lévő töltésekre. Tehát egy vezetőben a mágneses tér változásának a hatására is indukálódik feszültség (ha a síkja nem párhuzamos a mágneses indukcióvonalakkal.)
Az indokált feszültség függ a mező változásának "gyorsaságától", és az időegységenként metszett erővonalak számától.
Így az indukált feszültséget, a vezető által körülzárt területen áthaladó erővonalak számának (a fluxusnak) az időegységre jutó változásával kifejezhetjük:
U = N∆Φ/∆t      (Faraday - törvénye)
U:   feszültség
∆Φ:   fluxusváltozás
∆t:   a változás időtartama
(N:   ha egy tekercset teszünk a mágneses mezőkre, akkor annak a menetszáma)
A zárt l vezetőben indukált feszültség
U = ∑^lE∆l
Az l vezető által határolt A felületre vonatkozó fluxus:
Φ = ∑^AB∆A

Mozgási elektromágneses indukció
Állandó mágneses térben az indukcióvonalakkal nem párhuzamosan mozgó vezető végei között feszültség jön létre, ezt hívjuk indukált feszültségnek.
Oka az, hogy a Lorentz erő miatt az elektronok a mozgatott vezető egyik végében sűrűsödnek, így feszültség jön létre a két vége között. (a szétválás addig tart, még a vezető végein felhalmozott töltések Coulomb erőterének térerőssége abszolút értékben egyenlő nem lesz az indukált térerősséggel)
Ha B időben állandó, és B,l,v egymásra merőlegesek, akkor a Neumann-törvénye:
U = Blv
U:  indukált feszültség
l:  mozgatott egyenes vezető hossza
v:  mozgás sebessége
B:  mágneses mező indukciója
(v = ∆s/∆t)
U = Bl∆s/∆t
alakból
B az egységnyi felületen áthaladó indukcióvonalak számát jelenti.
l · ∆s  a mozgatott vezető által súrolt területet
Tehát U számértékben az 1s alatt metszett indukcióvonalak számát adja meg.
A mozgási elektromágneses indukció jelenségeinek általános összefüggése
E = vXB(=F/q → Lorentz-féle képletből)
[E] = [v][B] = m/s · Vs/m² = V/m
A mozgatás során a mágneses mező által az áramjárta vezetőre kifejtett munka
W = B I l ∆ s
(Mert az így keletkező áram munkát végez, tehát az energiamegmaradás törvénye miatt a vezető mozgatása is munkavégzéssel kell hogy járjon.)

Önindukció
A vezetőben folyó áram erősségének a megváltozása a mágneses mező megváltozását is jelenti, és ez mint indukáló hatás visszahat a vezető töltéseinek a mozgására. Ezt nevezzük önindukciónak, a vezető végei között így létrejött feszültséget pedig önindukciós feszültségnek.
Az önindukciós feszültség egyenesen arányos az áramerősség változásával, és fordítottan arányos a változás bekövetkeztének az idejével:
U = L∆I/∆t
U:  önindukciós feszültség
∆I:  az áramerősség változása
∆t:  a változás ideje
L:   önindukció(s)-együttható,- v. induktivitás
L a vezetőre jellemző fizikai mennyiség, értéke függ a vezető méretétől, anyagi minőségétől.
[L] = 1V · 1s/1A = Vs/A = H = henry
(a gyakorlatban milihenry(mH = 10^-3H) a használt)
azaz 1 H annak a tekercsnek az önindukciós együtthatója, amelyben 1s alatti 1A-es áramerősség változás 1V önindukciós feszültséget létesít.

Kölcsönös indukció
Egymás mellett lévő két tekercs között lép fel. Ha az egyik tekercsben változik az áramerősség, akkor az indukcióvonalak a másik tekercsre is hatnak. Ekkor a két tekercsen átmenő közös indukcióvonal alakul ki.
A szuperpozició elve alapján a fluxuskapcsolás:
Ψ₂₁ = M₂₁I₁
M₂₁: a másik tekercsnek az első tekercsre vonatkozó kölcsönös indukció(s)-együtthatója, v kölcsönös induktivitása. (M = angol = mutual = kölcsönös), de érthető az L₂₁ jelölés is.
[M₂₁] = V · s/A = H
(Ψ₂₁ jelet használjuk, mert Φ-vel csak egy menet fluxusát jelöljük)
U₂₁ = -∆Ψ₂₁/∆t = -M₂₁∆I/∆t
(Ha hiszterézises anyagok nincsenek jelen, akkor
M₂₁ = M₁₂ = M, tehát a kölcsönös induktivitások egyenlőek)

Szinuszos váltakozóáramok
Homogén mágneses mezőben egyenletesen forgó vezetőkeretben szinuszos feszültség indukálódik:
u = Usinωt
u,u(t):   a feszültség időfüggvénye
U:   a feszültségamplitudó (a feszültség maximális értéke)
ω:   a forgó keret állandó szögsebessége, (ha egy körülfordulás ideje T:)
ω = 2πf = 2π/T
(körfrekvencia a frekvencia 2π-szerese)
ω mértékegysége rad/s, de mivel a rad nem fizikai mértékegység, ω mértékegysége: 1/s.
A gyakorlatban azonban a rad/s-ot használjuk.
A vezetőben folyó áram erőssége
i = Isin(ωt + φ)
i:   az áram pillanatnyi értéke
I:   az áramerősség maximális értéke
ω:   körfrekvencia
φ:   fázisszög
Áram effektív értéke
A váltakozó áram ill. feszültség effektív értéke annak az egyenáramnak (ill "egyenfeszültségnek") az értékét jelenti, amely az ellenálláson egyenlő idő alatt ugyanannyi munkát végez (hőt termel), mint a vizsgált váltakozó áram ill. feszültség.
A szinuszos áram effektív abszolút értéke:
I_eff = I_m/√¯2
I_m: az áramerősség maximális értéke
A szinuszos feszültség effektív abszolút értéke:
U_eff = U_m/√¯2
Elemek váltakozó áramú ellenállása
-az ohmos ellenállás értéke változatlan marad
R = R_o
-a tekercs váltakozó áramú ellenállása:
R_L = Lω
-a kondenzátor váltakozó áramú ellenállása
R_c = 1/Cω
Soros kapcsolású RLC-kör váltakozó áramú ellenállása (= impedanciája)
z = √¯(R_o² + (Lω - 1/Cω)²)
(z = U_m/I_m)   (z = U_eff/I_eff)
Váltakozó áram teljesítménye
A váltakozó áram teljesítménye folyamatosan változik, ezért egy periódusra vonatkozó átlagértékkel számolunk:
Hatásos teljesítmény
P_h = U_effI_effcosφ
cosφ: U_eff és az I_eff között lévő fáziseltérés szögének a koszinusza
Látszólagos teljesítmény
P_l = U_effI_eff
A feszültség és az áram effektív értékének a szorzatát nevezzük látszólagos teljesítménynek
Meddő teljesítmény
A teljesítménylengést nevezzük meddő teljesítménynek:
P_m = U_effI_eff sin φ

Transzformátorok
A magas feszültségű áram kisebb veszteséggel szállítható nagyobb távolságra, mert a vezetékben keletkező Joule hő az áramerősség csökkentésével jelentősen csökken.
Ezt a transzformátorokkal érhetjük el. A transzformátorokban lévő primer és szekunder tekercsben a feszültségek aránya megegyezik a menetszámok arányával:
U_p/U_sz = n_p/n_sz
Ideális -veszteségmentes- esetben a teljesítmények:
U_pI_p = U_szI_sz

Feszültségrezonancia
A váltakozó áramkörben soros kapcsolás esetén feszültségrezonanciát tudunk megvalósítani  ω = 1/√¯(LC)   körfrekvencián. Ekkor a rezgésidő:   T = 2π√¯(LC) (Thomson-képlet) (Ebből meg tudjuk határozni az L induktivitású és C kapacitású rezgőkör saját frekvenciáját, és rezgésidejét)

Dinamika
Inerciarendszerben a mozgásállapot megváltozása mindig erő hatására történik. A Galilei-féle relativitási elv szerint kisérletekkel nem tudunk különbséget tenni az inerciarendszerek között. (Az olyan vonatkoztatási rendszereket, amelyekben a tehetetlenség törvénye érvényes tehetetlenségi vagy inerciarendszernek nevezzük)
A klasszikus mechanikát a Newton négy törvénye alapján tárgyaljuk, ezeket 1687-ben adta ki, és a tömeggel rendelkező mozgó testek viselkedésének törvényeit vizsgálta a könyvében.
A klasszikus mechanika a makroszkópikus testek mozgásának a leírásával foglalkozik.
A kvantummechanika az atomok, és a szubatomi részecskék erő hatására történő viselkedését írja le. Einstein relativitáselmélete kiterjeszti, és pontosítja a klasszikus mechanika törvényeit (pl. fénysebesség közeli területekre)

Newton I. törvénye
A dinamika törvényeit inerciarendszerekben írjuk le, tehát érvényes a tehetetlenség törvénye.
Ezt szokták a tehetetlenség törvényének nevezni:
minden test nyugalomban van v. egyenes vonalú egyenletes mozgást végez addig, amíg egy másik test ennek megváltoztatására nem kényszeríti.

Newton II. törvénye
Erő hatására a tömegpont mozgásállapota megváltozik. A létrejövő gyorsulás egyenesen arányos a gyorsító (F) erővel, arányossági tényező a test (tehetetlen) tömege (m).
F = ma
Azonban általában nem állandó az erő, és a test tömege is változhat.
(Einstein speciális relativitás elmélete szerint a relativisztikus tömegnövekedés:
m = m_o/√¯(1 - v²/c²)
ahol m: a pillanatnyi tömeg
m_o: a nyugalmi tömeg
v: a test sebessége
c: a fény sebessége (~300 000 km/s))
Newton II. törvénye, a dinamika alaptörvénye, másként mondva: az impulzustétel:
Egy pontszerű test impulzusának (lendületének) a megváltozása egyenesen arányos a testre ható (F) erővel, az arányossági tényező a test (m) tömege, tehát:
∆I = F · ∆t
(a hatóerő szorozva a működési időtartamával adja az impulzus megváltozását) (Newton így fogalmazta meg)
Ezt átrendezve kapjuk az első megfogalmazást:
F = ∆I/∆t = (mv - mv_o)/∆t = m(v - v_o)/∆t = m∆v/∆t = ma (ha a tömeget állandónak vehetem)
Ez a dinamika alapegyenlete, definiálja a tömeg fogalmát, amely az erő és a gyorsulás arányát meghatározza.

Newton III. törvénye
A hatás-ellenhatás törvénye szerint két test kölcsönhatásakor, mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes erő hat. (Azaz az erők párosával lépnek fel.)
Másként impulzus-megmaradás törvényének hívjuk, mert:
F_AB = -F_BA     (∆I = F∆t → F = ∆I/∆t)
∆I_AB/∆t = -∆I_BA/∆t     (a kölcsönhatás időtartama egyenlő) /· ∆t
∆I_AB = -∆I_BA     /+∆I_BA
∆I_AB + ∆I_BA = 0
Tehát két testből álló rendszer impulzusa (a kölcsönhatás során) nem változik, azaz a zárt rendszer impulzusa állandó.

Newton IV. törvénye
Az erőhatások függetlenségének az elve (a szuperpozíció elve)
Ha egy testre egy időben több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával.
∑ F = ∑m · a

Tömeg
Kétféle tömeget különböztetünk meg:
-súlyos tömeg jellemzi a test gravitációs kölcsönhatásban való részvételének a mértékét
-tehetetlen tömeg jellemzi a test erőhatással szembeni tehetetlenségének a mértékét.

Gyorsulás
Newton I. törvénye szerint egy test erő hatására változtatja meg a sebességét. A II. törvénye szerint: a sebesség-változás nagysága fordítva arányos a tehetetlen tömeggel:
a = F/m

Impulzus
Impulzusnak (lendületnek) nevezzük a tömeg és a sebesség szorzatát:
I = mv
Tehát úgy is mondhatjuk, hogy az impulzus annak a mértéke, hogy a test mennyire törekszik a mozgásának az irányának, és a nagyságának a megtartására.

Erő
Newton II. törvénye a test tömegét és sebességét az erővel kapcsolja össze
F = ma

Munka
Ha egy test a rá ható erők hatására elmozdul (∆s), akkor az erő a testen (mechanikai) munkát végez
W = F · ∆s

Energia
A testek munkavégző képességét jelenti.

Test
A (fizikai) testek pl: bolygók, űrhajó, szilárd anyag részei, folyadékok (v. részecskéi), gázok,...
A részecskéket a (klasszikus) mechanika pontoknak veszi (a merev testeket is ezeknek a részecskéknek a halmazaként kezeli)

Tömegpont
A testek helyett a jelenségek leírásakor (az egyszerűsítés, és lényegkiemelés céljából) pontszerű részecskéket, tömegpontokat használunk. Ennek a helyzete megadható egy viszonyítási pontból, az 0-ból (origóból) a tömegpontba húzott r helyvektorral. Ha a részecske mozog, akkor a helyvektor az idő függvényében változik.

Sebesség
Az elmozdulás idő szerinti deriváltja

Gyorsulás
A sebesség idő szerinti deriváltja, vagy az elmozdulás idő szerinti második deriváltja

I Egyenletes körmozgás
I/1 Egyenletes körmozgás alapfogalmai
periódusa:
a test a pálya egy pontjából elindulva egy teljes kört befutva visszaér ebbe a pontba.
periódusidő:
egy periódus megtételéhez szükséges idő, jele: T    [T] = s
(Tehát az egyszeri körülfordulás ideje a periódusidő)
fordulatszám:
egy másodperc alatt megtett periódusok száma
n = 1/T    [n] = 1/s
n: fordulatszám
T: periódusidő
(n fordulatszámot, ha a rezgéstanban tárgyaljuk, akkor frekvenciának hívjuk, ekkor f = 1/T)
Egyenletes körmozgás:
egy körmozgást akkor nevezünk egyenletesnek, ha a körpályán mozgó test egyenlő idők alatt egyenlő íveket fut be, azaz egyenlő idők alatt egyenlő szöggel fordul el.
Ha a körmozgást végző pont koordinátáit Descartes-féle koordinátarendszerben írnánk fel: (x - u)² + (y - v)² = r
akkor egy bonyolult másodfokú függvényt kapnánk. Ezért a mozgás vizsgálatakor egyszerűbb a sugarat és a forgásszöget használni (polárkoordináta-rendszert)
r: sugár
φ: forgásszög: az x tengelytől pozitív irányban (az óramutató járásával ellentétesen) mért szög. A forgásszöget nem fokokban, hanem radiánban adjuk meg.
Δφ(= φ₂ - φ₁): a forgásszög megváltozása a szögelfordulás.

I/2 Egyenletes körmozgás kinematikája
Egyenletes a körmozgás, ha a forgásszög megváltozása egyenesen arányos az idővel.
Δφ = c(konstans) · Δt
Az arányossági tényezőt hívjuk szögsebességnek:
ω = Δφ/Δt    [ω] = radián/s
ω: szögsebesség
Δφ: szögelfordulás (radiánban)
Δt: a szögelfordulás közben eltelt idő.
Azért szögsebesség, mert minnél gyorsabban kering egy test, annál nagyobb az értéke. Tehát a szögsebesség megadja az időegység alatti szögelfordulást.
ω = 2π/T = 2πn
ω: szögsebesség
2π: Δφ = 360º(= 2π)(radiánban)
T: periódusidő
n: fordulatszám
(ω szögsebességet, ha a rezgéstanban tárgyaljuk, akkor körfrekvenciának hívjuk, ekkor ω = 2πf)
kerületi sebesség
a körmozgást végző test egy kör kerületén mozog, ezért hívjuk a sebességét kerületi sebességnek. A kerületi sebesség mindig érintő irányú (tangenciális)
Nagysága:
v_k = i/t
v_k: kerületi sebesség
i: ív hossza
t: az ív megtételéhez szükséges idő
v_k = 2rπ/T = 2rπn
v_k: kerületi sebesség
2rπ: a teljes körív
T: a kör megtételéhez szükséges idő
n: fordulatszám
(látható, hogy a kerületi sebesség nagysága függ a sugártól)
A kerületi sebesség egyenesen arányos a sugárral, az arányossági tényező a szögsebesség (egyenletes mozgásnál):
v_k = 2rπn      ω=2πn
v_k = ωr
Centripetális gyorsulás
Az egyenletes körmozgásnál a sebesség nagysága nem változik, de az iránya minden pillanatban változik, tehát a sebességvektor változik. Így az egyenletes körmozgás gyorsuló mozgás. A sebességvektor időegység alatti megváltozását centripetális gyorsulásnak hívjuk.
a_cp = Δv_k/Δt = rΔω/Δt
a_cp: centripetális gyorsulás
Δv_k: a sebességvektor időegység alatti változása
Δω: szögsebesség időegység alatti változása
Δt: az időegység
A centripetális gyorsulás nagysága
a_cp = v_kω = rω² = v_k²/r
a_cp: centripetális gyorsulás
v_k: kerületi sebesség
ω: szögsebesség
r: sugár
A centripetális gyorsulás állandó nagyságú, és a kör középpontja felé mutat (v_k-ra merőleges)
I/3 Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele
A dinamikai feltétele Newton II. törvényéből vezethető le: F = ma → F_cp = ma_cp
F_cp = ma_cp
F_cp: centripetális erő
a_cp: centripetális gyorsulás
m: tömeg
Egy pontszerű test akkor végez egyenletes körmozgást, ha a rá ható erők eredőjének nagysága állandó, és iránya a kör középpontja felé mutat.
F_cp = mv_kω = mrω² = mv_k²/r
F_cp: centripetális erő
v_k: kerületi sebesség
ω: szögsebesség
r: sugár
m: tömeg
(A bolygók Nap körüli keringését a gravitációs erő biztosítja, ekkor F_g = F_cp)

II Egyenletesen változó körmozgás
A mozgás pályája itt is kör.
II/1 Egyenletesen változó körmozgás kinematikája
Itt már a kerületi sebességnek nem csak az iránya változik, hanem a nagysága is. A kerületi sebességvektor időegységre eső változását hívjuk érintő irányú (tangenciális) gyorsulásnak, ez megmutatja, hogy 1s alatt mennyivel változik a kerületi sebesség nagysága.
a_t = Δv_k/Δt
a_t: érintő irányú (tangenciális) gyorsulás
Δv_k: kerületi sebesség változás
Δt: a sebességváltozás közben eltelt idő
(az érintő irányú gyorsulás mindig a körpálya érintőjének az irányába mutat.
Szöggyorsulás
Egyenletesen változó körmozgásnál a szögsebesség az idővel arányosan változik:
β = Δω/Δt    [β] = 1/s² = (1/s)/s
β: szöggyorsulás
Δω: szögsebesség változás
Δt: a szögsebesség változás közben eltelt idő
Tehát a szögsebesség időegységre eső változását hívjuk szöggyorsulásnak.
a_t = βr
a_t: érintő irányú gyorsulás
β: szöggyorsulás
r: sugár
Tehát az érintő irányú gyorsulás egyenesen arányos a szöggyorsulással, s az arányossági tényező a sugár.
Egyenletesen változó körmozgás kinematikai egyenletei:
α = ω_ot + (β/2) t²
α = (ω_o + ω_t)t/2
ω_t = ω_o + βt
(α: szögelfordulás)
(ω_t: pillanatnyi szögsebesség, v. a szögsebesség időfüggése)

II/2 Egyenletesen változó körmozgás dinamikai feltétele
Pontszerű test egyenletesen változó körmozgását biztosító erők eredője érintő irányú összetevőből, és centripetális erőből áll.
Az érintő irányú erő állandó nagyságú, és érintő irányú. A pálya menti sebességet változtatja.
A centipetális erő nagysága az idő négyzetével arányosan változik, és sugár irányú. A körpályán maradást biztosítja.
Mivel a két erő merőleges egymásra, azért az eredőjüket a Pitagorasz-tétel (a² + b² = c²) használatával számíthatjuk ki.
F_e = √¯(F_t² + F_cp²)
F_t: érintő irányú erő
F_cp: centripetális erő
F_e: eredőjük

Forgómozgás
Egy test akkor végez forgómozgást, ha minden pontja ugyanazon egyenes (v. tengely) körül forog. Ennek a feltétele az, hogy a merev testre olyan erő hasson, amelynek hatásvonala nem megy át a forgástengelyén. Ekkor az erő által létrehozott fogatónyomaték egyenesen arányos lesz a szöggyorsulással:
M ~ β. Az arányossági tényezőt tehetetlenségi nyomatéknak hívjuk.
M = Ѳβ
M: forgatónyomaték
β: szöggyorsulás
Ѳ: tehetetlenségi nyomaték
(Tehát a forgatónyomaték és a szöggyorsulás hányadosa a tehetetlenségi nyomaték:)
Ѳ = M/β      [Ѳ] = kgm²
(a forgásban lévő test tehetetlenségét jellemzi)
A forgó test forgástengelyhez viszonyított tehetetlenségi nyomatékát úgy kapjuk meg, hogy az egyes tömegpontok tömegét megszorozzuk a tengelytől mért távolságuk négyzetével, majd ezeket összegezzük
Ѳ = m₁r₁² + m₂r₂² + ... + m_ir_i²    (Ѳ = Σm_ir_i²)

Néhány test tehetetlenségi nyomatéka:
tengely körül forgó tömegpont: Ѳ = m · r²
vékony falú henger, abroncs: Ѳ = m · r²
vékony falú gömbhéj: Ѳ = 2mr²/3
tömör gömb: Ѳ = 2mr²/5
tömör vékony tárcsa: Ѳ = mr²/2
tömör henger: Ѳ = mr²/2
rúd középen: Ѳ = mL²/12     (L: hossza)

A forgómozgást végző test mozgásából származó energiát forgási energiának hívjuk.
E_forg = ½ m v_k² = ½ mr²ω² = ½ Ѳω²
E_forg = ½ Ѳω²
E_forg: forgási energia
ω: szögsebesség
Ѳ: tehetetlenségi nyomaték
A tengely körül forgó test forgásmennyiségét hívjuk perdületnek
N = Ѳω      [N] = kgm²/s = kgm² · 1/s
N: perdület
Ѳ: tehetetlenségi nyomaték
ω: szögsebesség
Perdületmegmaradás tétele: ha egy testre nem hat forgatónyomaték, vagy a forgatónyomatékok összege nulla, akkor a forgó test perdülete állandó (nem forog, v. állandó szögsebességgel forog).
Tehát a forgó test perdületét a fogatónyomaték változtatja meg. Ennek mértéke attól függ, hogy mekkora a forgatónyomaték és mennyi ideig hat rá.
Perdülettétel:
A "forgatólökés" egyenlő a perdület megváltozásával(ΔN = MΔt):
M = Ѳβ    (A forgómozgás alaptörvénye):
M = Ѳ Δω/Δt
MΔt = ѲΔω
MΔt = ΔN      M = ΔN/Δt
ΔN: perdületváltozás
M: forgatónyomaték
Δt: forgatónyomaték hatásának az ideje
Perdületmegmaradásának a törvénye
Egy zárt mechanikai rendszerben, ha a forgó testre nem hat forgatónyomaték, akkor a perdülete állandó:
M = 0 → MΔt = 0 → ΔN = 0
(Mivel nincs változás, ezért) N = áll, azaz N₁ = N₂
Forgómozgás alapegyenlete
Ha a testre több erő forgatónyomatéka hat, akkor ezeket összegezzük, és ezt írjuk a forgómozgás alaptörvényében szereplő forgatónyomaték helyett:
M_e = Ѳβ
Ebből levezethetjük a forgómozgás dinamikai feltételeit:
Egyenletes forgómozgást végző merev test szögsebessége állandó, tehát a szöggyorsulása zérus. Ha β = 0 → Ѳβ = 0 → M = 0
Tehát az egyenletes forgómozgás dinamikai feltétele az, hogy a testre ható erők forgatónyomatékainak összege 0 legyen.
Egyenletesen változó forgómozgásnál a szöggyorsulás nem 0, hanem állandó. Mivel a test tehetetlenségi nyomatéka is egy konkrét szám, ezért a két konstans szorzata is egy állandó. Így - mivel a jobb oldal egy állandó - a bal oldalon levő forgatónyomaték összeg is állandó. Tehát az egyenletesen változó forgómozgás dinamikai feltétele az, hogy a testre ható erők forgatónyomatékainak az összege állandó legyen.

Haladó mozgás	Forgó mozgás
.                                összehasonlítása	.
út: s	szögelfordulás: φ
sebesség: v = Δs/Δt	szögsebesség: Δφ/Δt
gyorsulás: a = Δv/Δt	szöggyorsulás: β = Δω/Δt
tömeg: m	tehetetlenségi nyomaték: Ѳ = Σmiri2
erő: F	forgatónyomaték: M
dinamikai alapegyenlete: ΣF = m · a	dinamikai alapegyenlete: ΣM = Ѳβ
munka: W = F · s	W = M · φ
munkatétel: W = F· s = ½mv22 - ½mv12	munkatétel: W = M · φ = ½Ѳω22 - ½Ѳ ω12
mozgási energia: Em = ½mv2	forgási energia: Ef = ½Ѳω2
impulzus: I = m · v	perdület: N = Ѳω
impulzustétel: F = ΔI/Δt	perdülettétel: M = ΔN/Δt

Fénytan

Alapfogalmak:

Beesési merőleges
A fénysugár beesési pontjában emelt merőleges.

Beesési szög
A beesési merőlegestől mért (α) szög, amely megegyezik a visszaverődés (α') szögével.

Fényvisszaverődés törvénye
A beesés szöge egyenlő a visszaverődés szögével, (ha a beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert fénysugár egy síkban van).

Síktükör
Pontszerű fényforrást a síktükörben úgy látjuk, mintha a fénysugarak egy a tükör mögött elhelyezkedő pontból indulnának ki. Tehát a síktükörben látott kép pontjait, a visszaverődő fénysugarak "visszafelé történő" meghosszabbításaival szerkeszthetjük meg.
Mivel a valóságban a fénysugarak nem metszik egymást, ezért a síktükörben csak látszólagos kép keletkezik. A szerkesztésből az is következik, hogy ez a kép egyenes állású, és a tárggyal megegyező méretű.

Diffúz visszaverődés
Az érdes felületek minden pontjára teljesül a visszaverődés törvénye, azonban az egész tárgyat tekintve - a felület egyenletlenségei miatt - annak pontjai nem egy irányba verik vissza a fényt, így szórt visszaverődést kapunk (diffúz = szétszórt).

Homorú gömbtükrök
Ha vesszük a gömb felét (v. még kisebb részét) és annak a belső részét, tükröző anyaggal vonjuk be, akkor homorú tükröt kapunk. A gömb sugarát hívjuk a tükör görbületi sugarának (R), a gömb középpontján át húzott egyenest pedig a tükör főtengelyének.
A főtengellyel párhuzamosan beeső fénysugarak a visszaverődés után egy pontban metszik egymást, ezt hívjuk a tükör fókuszpontjának (F) vagy gyújtópontjának. A tükör és a fókuszpont távolsága a fókusztávolság vagy gyújtótávolság.
A tükör fókusztávolsága a gömb sugarának a fele:
f = R/2
Ha a képpontban a tükörről visszaverődött fénysugarak metszik egymást, akkor ernyőn felfogható valódi kép keletkezik.
A homorú tükör a fókusztávolságon kívül valódi képet ad, a tükör és a fókusztávolság közötti képe pedig látszólagos.

Képletek
1/f = 1/k + 1/t
f: fókusztávolság
k: képtávolság
t: tárgytávolság
N = K/T
N: nagyítás
K: kép nagysága
T: tárgy nagysága

Nevezetes fénysugarak
- a főtengellyel párhuzamosan beeső fénysugarak a fókuszpontban metszik egymást (és ennek a "megfordítása":)
- a fókuszponton át beeső fénysugarak a visszaverődés után a főtengellyel párhuzamosan haladnak
- az optikai középpontba beeső fénysugaraknak a főtengely a beesési merőlegesük.
(Egy tárgy bármelyik pontjának a képe megszerkeszthető 2 nevezetes fénysugárral).

Optikai középpont
A főtengely és a tükör metszéspontja.

Domború tükör
Ha egy gömböt, v. annak egy részének a külső részét tükröző anyaggal vonjuk be, akkor domború tükröt kapunk.
A tükör főtengelyével párhuzamosan beeső fénysugarak széttartóan verődnek vissza, nem metszik egymást, így nem ernyőn felfogható (, tehát nem valódi) képet ad a domború tükör.
A visszavert fénysugarak meghosszabbításai adják meg a tükör látszólagos fókuszpontját. Tehát a domború tükör a tárgyakról mindig látszólagos, egyenesállású, és kicsinyített képet ad.

Fénytörés
Fénytörés akkor következik be, ha két különböző, (és átlátszó) közeg határára ferdén esik be a fény.

Törésmutató
sinα/sinβ = n_2,1
α: beesési szög
β: törési szög
n_2,1: a második közegnek az első közegre vonatkozó törésmutatója (első közeg: ahonnan érkezik a fény, második közeg: ahová érkezik a fény)
(Látható, hogy a törésmutató értéke annál nagyobb, minnél jobban megváltozik az új közegben a fény iránya az eredeti irányhoz képest).
n_2,1 = c₁/c₂
n_2,1: a második közegnek az első közegre vonatkozó törésmutatója
c₁: az első közegben mérhető fénysebesség
c₂: a második közegben mérhető fénysebesség

Teljes visszaverődés
Ha a fény a nagyobb törésmutatójú anyagból halad a kisebb törésmutatójú anyag felé, akkor a határfelületről, mint egy tükörről teljes egészében visszaverődhet. (Tehát, ha a beesési szög nagyobb egy bizonyos értéknél, akkor a fény már nem lép ki (pl.) a vízből, hanem a határfelületről, mint egy tükörről teljes egészében visszaverődik). Ezt a jelenséget hívjuk teljes visszaverődésnek.

Teljes visszaverődés határszöge
Azt a legkisebb beesési szöget, amelynél a teljes visszaverődés bekövetkezik, hívjuk a teljes visszaverődés határszögének (α_h)
Ez a határszög víz-levegő átmenetnél ~49º, azonban ez (α_h) attól függ, hogy milyen anyagból milyen anyagba lép át a fény.

Prizma
Ez egy - optikai törőközeg anyagú - háromszög alapú hasáb. A fény - miközben áthalad a prizmán - kétszer is megtörik, tehát eltéríti a fényt az eredeti irányától. Azt a szöget, amellyel a prizma eltéríti a fényt az eredeti irányától, eltérítési szögnek hívjuk.
Ha a prizma anyagának a törésmutatója nagyobb a külső közegénél, akkor a fény a prizma vastagabb része felé törik.

Plánparalel lemez
A törőközeget két egymással párhuzamos sík felület határolja, így a fény kétszer törik meg miközben áthalad a plánparalel lemezen. A lemezből kilépő fény párhuzamos a lemezre beeső fény irányával. Tehát a rá ferdén beeső fénysugarat önmagával párhuzamosan tolja el.

Délibáb
Délibáb akkor jön létre, ha a talaj közelében lévő levegőrétegek ritkábbak a felettük elhelyezkedőknél. Pl. ha a napsütés felmelegíti a talajt, az pedig az alsóbb légréteget, akkor ennek más lesz a sűrűsége, mint a felette levő hidegebb légrétegnek. Közöttük létrejövő határfelület tükörként viselkedik, ez okozza nyáron a távolabbi útfelületek csillogását is.

Gyűjtőlencsék
Három féle lehet (a határoló felületük szerint):
- domború + domború (kétszeresen domború)
- sík + domború (síkdomború)
- homorú + domború (homorúdomború).
A gyűjtőlencsék v. domború lencsék közepükön vastagabbak, mint a széleiken.
Domború lencsére - a főtengelyével párhuzamosan - eső fénysugarak a lencse fókuszpontjában (F) (v. gyújtópontjában) metszik egymást.
A lencse és a fókuszpont távolságát hívjuk fókusztávolságnak v. gyújtótávolságnak:
1/f = 1/k + 1/t
f: fókusztávolság
k: képtávolság
t: tárgytávolság
N = K/T
N: nagyítás
K: kép nagysága
T: tárgy nagysága
Nevezetes fénysugarak:
- a főtengellyel párhuzamosan beeső fénysugarak a törés után a fókuszpontban metszik egymást (és ennek "megfordítása")
- a fókuszponton át beeső fénysugarak a törés után a főtengellyel párhuzamosan haladnak
- az optikai középponton át beeső fénysugarak irányváltoztatás nélkül haladnak tovább.
Egy tárgy bármelyik pontjának a képét megszerkeszthetjük két nevezetes fénysugár segítségével.

Szórólencse
Három féle lehet (a határoló felületük szerint):
- homorú + homorú (kétszeresen homorú)
- sík + homorú (sík-homorú)
- domború + homorú (domború-homorú)
A szórólencsék v. homorú lencsék a közepükön vékonyabbak mint a szélükön.
A lencse főtengelyével párhuzamosan beeső fénysugarak a törés után széttartóan haladnak, mintha egy a lencse előtti pontból indultak volna ki. Ezeknek a fénysugaraknak a "visszafelé" történő meghosszabbításait hívjuk látszólagos fókuszpontnak.
A homorú lencse a tárgyakról mindig kicsinyített, egyenesállású, és látszólagos képet ad.
A homorú lencsék képalkotását is meg tudjuk szerkeszteni a nevezetes fénysugarak segítségével.

Megjegyzések:
- az erősebben görbült lencséknek kisebb a fókusztávolságuk, mint a kevésbé görbülteknek
- a gyújtópontnak szó szerinti jelentése is van, mert az ide helyezett gyúlékony anyagokat felgyújtja, lángra lobbantja
- a fénysugarakat (pl.) egy vízzel töltött üveggömb is összegyűjti, azaz gyűjtőlencseként viselkedik
- A lencsék gyűjtő v. szóróhatása nem csak attól függ, hogy milyen az anyaguk, v. a görbületük, hanem az őket körülvevő közegtől is, pl.:
- ugyanannak a lencsének a fókusztávolsága vízben jóval nagyobb, mint levegőben
- a víz alatt lévő levegő buborék (azaz gyűjtőlencse alakú) pedig széttartóvá teszi a párhuzamos fénysugarakat, tehát szórólencseként viselkedik

Színképek
Prizma a rábocsátott vékony fehér fénysugarat mind a két határolólapján megtöri, s a belőle kilépő fénynyalábot ernyőn felfogva megjelennek előttünk a szivárvány színei, egy színképet kapunk. Az ernyőn megjelenő színek között nincs éles határ, ezek folyamatosan mennek át egymásba, ezt hívjuk folytonos színképnek.
A folytonos színkép színei:
vörös - narancs - sárga - zöld - kék - ibolya
Ezeken túli tartományt már szabad szemmel nem láthatjuk:
- a vörös után az infravörös (="vörösön inneni") tartomány következik. Ennek csak a hőhatását érzékeljük. Előnye, hogy az infravörös fény a nedves, poros környezetben távolabb hatol mint a látható fény. Ezt a hatását hasznosítja az infravörös csillagászat is. Másik gyakorlati felhasználása (pl.) a tévék távirányító kapcsolóiban van, ...
- az ibolya szín után az ultraibolya (="ibolyán túli") sugárzás van, ez sem érzékelhető szabad szemmel. Ez a sugárzás káros az élő szervezetre, ezt a hatását használják (pl.) fertőtlenítésre is, ...
Az ózon nyeli el a Nap által kibocsátott káros ultraibolya sugarakat, ha erős ultraibolya sugárzás éri a bőrünket, az az égéshez hasonló tüneteket okoz.

Világítástechnika
Az ember a külvilágról az információi 60-80%-át a látásával szerzi. Valójában csak a 380-780 nm közötti látható tartományú sugárzást nevezzük fénynek (sokan azonban csak a 420-720 nm közötti tartományt érzékelik ("látják")).
A látható fény tartományában nem egyforma a szemünk érzékenysége, a különböző hullámhosszúságú sugárzásokra. A szemünk érzékenysége a sugárzás hullámhosszúságától függ: ez egy haranggörbe formájú függvény, amelynek maximuma az 555 nm-es zöld fényben van, (és nem véletlenül követi ennyire a természetes Napsugárzás mintázatát, mutatva, hogy mennyire a természet "gyermekei vagyunk", mennyire alkalmazkodtunk a természethez.)
Ezt a láthatósági függvényt másnéven a szem érzékenységi görbéjének is nevezzük. Az "x tengelyen" a hullámhosszt vesszük fel nm-ben, az "y tengelyen" felvehetjük a relatív spektrális érzékenységet %-ban (100%-nak véve az 555 nm-nél lévő értékét). Ez a "nappali fénynél" lévő színlátásra (a fotopikus látásra) vonatkozik. (A gyenge megvilágításnál, az "alaklátásnál" (vagy szkotopikus látásnál) a függvény maximuma az 507 nm-es kék színnél van).
Ezt a tapasztalati tényt - hogy a szem érzékenysége hullámhossz függő - a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság szabványba is foglalta, ennek lett a neve : láthatósági függvény.
Ez lényegében azt jelenti, hogy ha azonos energiájú a zöld, és (pl.) a vörös (v. ibolya,...) fény akkor a zöldet világosabbnak érzékeljük.
Összehasonlításként a színek hullámhossza (megjegyezve, hogy a szélső értékeiben kisebb eltérések lehetnek szerzőnként)

Ibolya	380-420 nm
Kék	420-490 nm
Zöld	490-575 nm
Sárga	575-585 nm
Narancs	585-650 nm
Vörös	650-750 nm

Mivel a tudományok az emberért vannak, ezért a fénytannak ezt a megközelítését külön szoktuk tárgyalni a "fizikai" megközelítésétől.
A világítástechnika ezt a tudást felhasználva tudja jól megtervezni a környezetünket, (itt nem csak a mesterséges megvilágításra gondolva) pl. egy autóutat ne úgy vezessenek (tájoljanak), hogy a lenyugvó (felkelő, ...) nap szembe sütve, elvakítva a vezetőket problémákat okozzon, ...)
A világítástechnikát két fő ágra osztjuk:
-kültéri világítások (közút, stadion, ...)
-beltéri (lakások, iskolák, termek, ...)

Fényvisszaverődés
A felületek a rájuk eső fény mennyiségnek egy részét visszaverik, a többit elnyelik, vagy átengedik magukon:

Néhány anyag fényvisszaverő képessége

Ezüst:	95%
Hó:	93%
Ezüstözött tükör	88%
Réz:	83%
Higany:	73%
Fehér papír:	71%
Foncsorozott (Higanyos) tükör:	70%
Vas:	56%
Szén:	4%

Anyagok sűrűsége

név	sűrűség(kg/dm3)
Aceton	0,79
Alumínium	2,75
Antimon	6,6
Arzén	5,72
Arany	19,3
Bauxit	2,6
Bárium	3,5
Benzin	~0,72
Benzol	0,88
Berillium	1,85
Bizmut	9,8
Bór	2,34
Bróm	3,1
Cink	7,1
Cirkónium	6,49
Cézium	1,9
Cukor	1,6
Ecetsav	1,05
Etil-acetát	0,9
Etil-alkohol	0,79
Ezüst	10,5
Éter	0,71
Foszfor	1,82
Gallium	5,91
Germánium	5,32
Glicerin	1,26
Gyémánt	3,5
Higany	13,56
Irídium	22,56
Ittrium	4,47
Jég	0,917
Jód	4,94
Kadmium	8,65
Kalcium	1,55
Kálium	0,86
Kén	2
Kloroform	1,49
Kobalt	8,9
Konyhasó	2,2
Korund	4
Króm	7,19
Kvarc	2,65
Lítium	0,53
Magnézium	1,74
Mangán	7,4
Mész	2,7
Metil-alkohol	0,79
Molibdén	10,2
Naftalin	0,97
Nátrium	0,97
Nikkel	8,9
Ólom	11,35
Ón	7,3
Palládium	12
Ozmium	22,6
Papír	0,7-1,2
Pirit	5
Platina	21,45
Rádium	5,0
Réz	8,96
Rubídium	1,53
Stroncium	2,6
Szelén	4,8
Szén	2,26
Szén-tetraklorid	1,58
Szilícium	2,33
Tantál	16,6
Tej	1,03
Tellúr	6,24
Tengervíz	1,025
Titán	4,51
Toluol	0,866
Tórium	11,7
Urán	19
(Ablak)Üveg	2,4-2,7
(Kvarc)Üveg	2,2
Vanádium	6,1
Vas	7,86
Víz(4Cº)	1(=0,999)
Volfrám	19,3

Anyag neve	α
Alumínium(Al)	2,3 · 10-5
Arany(Au)	1,4 · 10-5
Ezüst(Ag)	1,9 · 10-5
Cink(Zn)	2,9 · 10-5
Foszfor(P)	12,5 · 10-5
Kalcium(Ca)	2,5 · 10-5
Kobalt(Co)	1,2 · 10-5
Króm(Cr)	0,8 · 10-5
Magnézium(Mg)	2,6 · 10-5
Nikkel(Ni)	1,3 · 10-5
Ólom(Pb)	2,9 · 10-5
Ón(Sn)	2,7 · 10-5
Platina(Pt)	0,9 · 10-5
Réz(Cu)	1,7 · 10-5
Szilícium(Si)	0,2 · 10-5
Vas(Fe)	1,2 · 10-5
Volfram(W)	0,4 · 10-5

(Folyadékok esetén β térfogati hőtágulási együttható(v. tényező), [1/K] v. [1/°C], 20°C-on:)

Anyag neve	β
Aceton(C3H6O)	14,3 · 10-4
Benzol(C6H6)	10,6 · 10-4
Bróm(Br2)	11,3 · 10-4
Ecetsav(C2H4O2)	10,7 · 10-4
Etil-alkohol(C2H6O)	11 · 10-4
Glicerin(C3H8O3)	5 · 10-4
Hangyasav(CH2O2)	10,2 · 10-4
Higany(Hg)	1,81 · 10-4
Kénsav(H2SO4)	5,7 · 10-4
Kloroform(CHCl3)	12,8 · 10-4
Toluol(C7H8)	10,8 · 10-4
Víz(H2O)	1,8 · 10-4

Fajhő táblázat

(Fajlagos hőkapacitás)

Anyag neve	Fajhő [kJ/kg ∙ ℃], [kJ/kg ∙ K]
H	14,4
Li	3,3
Na	1,24
K	0,74
Mg	1,05
Ca	0,62
Ti	0,53
Zr	0,28
Cr	0,46
W	0,13
Mo	0,26
Mn	0,48
Fe	0,46
Co	0,41
Ni	0,44
Cu	0,39
Ag	0,23
Au	0,13
Zn	0,38
Hg	0,14
B	1,29
Al	0,9
C	0,69
P	0,74
As	0,34
O	0,91
S	0,73
Cl	0,49
Br	0,29
He	5,23
Ar	0,52
Benzin	2,1
Etil-alkohol	2,4
Étolaj	1,8
Jég	2,1
Levegő	0,9
Víz	4,2
Vízgőz	1,85

Anyagok fajsúlya

név	fajsúly (kp/dm3)
Aceton	0,79
Alumínium	2,75
Antimon	6,6
Arzén	5,72
Arany	19,3
Bauxit	2,6
Bárium	3,5
Benzin	~0,72
Benzol	0,88
Berillium	1,85
Bizmut	9,8
Bór	2,34
Bróm	3,1
Cink	7,1
Cirkónium	6,49
Cézium	1,9
Cukor	1,6
Ecetsav	1,05
Etil-acetát	0,9
Etil-alkohol	0,79
Ezüst	10,5
Éter	0,71
Foszfor	1,82
Gallium	5,91
Germánium	5,32
Glicerin	1,26
Gyémánt	3,5
Higany	13,56
Irídium	22,56
Ittrium	4,47
Jég	0,917
Jód	4,94
Kadmium	8,65
Kalcium	1,55
Kálium	0,86
Kén	2
Kloroform	1,49
Kobalt	8,9
Konyhasó	2,2
Korund	4
Króm	7,19
Kvarc	2,65
Lítium	0,53
Magnézium	1,74
Mangán	7,4
Mész	2,7
Metil-alkohol	0,79
Molibdén	10,2
Naftalin	0,97
Nátrium	0,97
Nikkel	8,9
Ólom	11,35
Ón	7,3
Palládium	12
Ozmium	22,6
Papír	0,7-1,2
Pirit	5
Platina	21,45
Rádium	5,0
Réz	8,96
Rubídium	1,53
Stroncium	2,6
Szelén	4,8
Szén	2,26
Szén-tetraklorid	1,58
Szilícium	2,33
Tantál	16,6
Tej	1,03
Tellúr	6,24
Tengervíz	1,025
Titán	4,51
Toluol	0,866
Tórium	11,7
Urán	19
(Ablak)Üveg	2,4-2,7
(Kvarc)Üveg	2,2
Vanádium	6,1
Vas	7,86
Víz(4Cº)	1(=0,999)
Volfrám	19,3

A mechanikai munka fajtái
- emelési munka
- súrlódási munka
- gyorsítási munka
- rugalmas munka

Emelési munka
A testek egyenletes emelése közben végzett munkát emelési munkának hívjuk. (A test egyenletes emeléséhez a testre ható gravitációs erővel egyenlő erőt kell kifejteni.)
W_e = mgh     [W_e] = J
W_e: emelési munka
m: a test tömege [kg]
g: ~10 m/s²
h: emelési magasság [m]
(A h emelési magasságnál csak azt kell figyelembe vennünk, hogy milyen magasra jutott a test, azt nem, hogy hogyan jutott oda).

Súrlódási munka
A testet mozgató erőnek a súrlódási erő ellenében végzett munkáját hívjuk súrlódási munkának.
W_s = F_s · s     [W_s] = J
W_s: súrlódási munka
F_s: súrlódási erő [N]
s: elmozdulás [m] (vízszintes felületen, egyenletes sebességű mozgásnál).

Gyorsítási munka
A gyorsító erő munkáját hívjuk gyorsítási munkának (egy test mozgásállapotának a megváltoztatásához szükséges erő)
W_gy = ½ mv²     [W_gy] = J
W_gy: gyorsítási munka
m: tömeg [kg]
v: sebesség (álló helyzetből gyorsul v sebességre)

Rugalmas munka
A rugók nyújtása v. összenyomása közben (egyre nagyobb) erőt kell kifejtenünk. A rugók alakját megváltoztató erő munkáját rugalmas munkának hívjuk.
W_r = ½D · Δl²
W_r: rugalmas munka
D: rugóállandó
Δl: megnyúlás (v. összenyomódás)

Hatásfok
A valóságban azonban még a súrlódást és a közegellenállást is figyelembe kell venni. Ezek leküzdéséhez is munkavégzés szükséges (ami számunkra elveszik).
A gyakorlatban minden munkavégzéssel járó folyamatnál van veszteség, ezért ennek arányát meg szoktuk adni, és (mechanikai) hatásfoknak hívjuk:
η = W_h/W_ö
η: hatásfok
W_h: hasznos munka
W_ö: összes munka

Energia
Az energia zárt anyagi rendszer kölcsönható képességét jellemző skalármennyiség, a testek pillanatnyi állapotát írja le. Egy fizikai rendszer energiája azzal a munkamennyiséggel mérhető, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható (v. maximális munkával, amit a test el tud végezni)
Jele: E, mértékegysége [J ] (joule), 1J=1Nm
Tehát az energia a fizikában az energia a testek pillanatnyi állapotát leíró mennyiség, állapotjelző. (Általános értelemben a változtatásra való képességet jelenti).
Egy fizikai rendszer energiáját azzal a munkamennyiséggel adhatjuk meg, amellyel a kezdeti (referencia) állapotból (referencia szintről) ebbe az állapotba hozhatjuk. (A régebbi munkavégző képességként történő meghatározása nem sokat mondó, hiszen a munka az energia egy speciális formája.)

Mechanikai Energia
A testeknek azt a képességét, hogy a velük kölcsönhatásba kerülő testek fizikai állapotát megváltoztassák, mechanikai energiának hívjuk.
Mechanikai energiák:
- mozgási energia
- helyzeti energia
- rugalmas energia

Mozgási energia
A mozgó testek energiáját mozgási energiának hívjuk.
E_m = ½ · m · v²    [E] = J(joule)
E_m: mozgási energia
m: tömeg
v: sebesség
(ez legfeljebb akkora lehet mint a testet mozgásba hozó gyorsítási munka: E_m = W_gy)

Helyzeti energia
A felemelt testek helyzetüknél fogva rendelkeznek energiával, ezt helyzeti energiának hívjuk.
E_h = m · g · h
E_h: helyzeti energia
m: tömeg
g: ~10 m/s²
h: magasság [m]
(ez legfeljebb akkora lehet, mint a test felemelésekor végzett munka: E_h = W_em)

Rugalmas energia
Az összenyomott (v. megnyújtott) rugó energiáját hívjuk rugalmas (rugó) energiának.
E_r = ½ · D · (Δl)²
E_r: rugalmas (rugó) energia
D: rugóállandó
Δl: megnyúlás
(ez legfeljebb akkora lehet, mint a rugó összenyomása (v. nyújtása) közben végzett rugalmas munka: E_r = W_r)

Mechanikai energiamegmaradás
Az előző mechanikai kölcsönhatások közben az egyik test energiája csökken, a másik testé pedig növekedett. Egy test nem képes a mechanikai energiáját megváltoztatni, ehhez egy másik test munkavégzése szükséges.
A mechanikai energia megmaradásának törvénye szerint a mozgás folyamán a test összenergiája állandó (csak az energiák egymásba átalakulnak).

A hőtan v. termodinamika
a fizikai energiaátalakulásokkal foglalkozik, azaz a hő más energiafajtákká való átalakulásának a törvény(szerűség)eivel.
A hőtan a hőmérő feltalálásával 1593-ban kezdődött, amikor a Galilei már a hőmérsékletet mérni tudta.
A XIX.sz. elején a gőzgépek tanulmányozásakor jöttek rá, hogy a mechanikai munka, és a hőmennyiség között kapcsolat van, majd a hő energia jellegét is felismerték.
Carnot 1824-ben írta le, hogy a hő, ha magasabb hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű helyre áramlik, akkor munkát végez.
A hőtan törvényein (is) alapul pl: hűtőszekrény, benzinmotor, repülőgép-hajtómű, időjárás-előrejelzés, ...

Halmazállapot-változások:

Olvadás
A szilárd - folyékony átalakulásnak három jellemző szakasza van:
- I: az elsőben a szilárd anyaggal közölt hőenergia az anyag részecskéinek az energiáját növeli (tehát nől a rendszer hőmérséklete). A hőmérséklet növekedése a részecskéknél (atomoknál, v. molekuláknál) a kristályrács rácspontjai körüli rezgés növekedését jelenti (ez eredményezi az ismert hőtágulást.)
- II: a második szakaszban érdekes dolgot tapasztalunk: a hőközlés ellenére a test hőmérséklete addig nem emelkedik tovább még teljesen meg nem olvad, az anyagnak ezt a hőmérsékletét hívjuk olvadáspontnak. Ekkor a részecskék rezgőmozgásának akkora lesz az amplitudója, hogy egymáshoz ütköznek, és kilökik egymást a rácsszerkezetből, így végül a kristályrács összeomlik. Tehát ebben a szakaszban a befektetett hőenergia nem a hőmérséklet emelésére, hanem a (kémiai) kötések felszakítására fordítódik (ez egy oda-vissza alakulási folyamat, egy dinamikus egyensúly alakul ki, így az olvadásponton a szilárd anyag az olvadékával egyensúlyban van)
- III: a harmadik szakaszban - a folyékony állapotban - a befektetett hőenergia tovább növeli a belső energiát, így nől a folyadék hőmérséklete.
A szilárd anyag megolvasztásához szükséges hőenergia egyenesen arányos a test tömegével, az arányossági tényező pedig az anyagi minőségre jellemző olvadáshő:
Q_o = L_o ∙ m
Q_o: (hő)energia
m: tömeg
L_o: olvadáshő [L_o] = kJ/kg
Az olvadáshő megmutatja, hogy 1 kg tömegű, az olvadásponton lévő (szilárd) anyagnak (az állandó nyomáson történő) megolvasztásához mennyi hőenergia szükséges. L(Latens) a jelölése, mert nem tudták régebben, hogy hová tűnik ilyenkor a befektetett hő.
(Megjegyzések:
- szilárd anyag nem csak melegítés, hanem nagy nyomás hatására is megolvadhat).
- ha (kémiai) folyamat során nincs munkavégzés, akkor a teljes belsőenergia változás hőváltozás formájában jelentkezik.
- L_o(olvadáshő) = Q(hőmennyiség)/m(tömeg))

Fagyás
Ez az olvadás fordítottja, ugyanúgy három szakaszból áll:
- I: a folyadék hőmérsékletének csökkenésével csökken a folyadék részecskéinek a mozgási energiája.
- II: a második szakasz a tulajdonképpeni fagyás, itt is azt az érdekes dolgot tapasztaljuk, hogy a fagyás közben a test hőmérséklete állandó. Ekkor a hőmérséklet csökkentésével, a csökkenő mozgási energiájú részecskék összetapadásával kristálygócok alakulnak ki. Ezek a nagyobb tömegük miatt még kisebb sebességűek lesznek, a hozzájuk tapadó részecskéktől pedig addig növekednek, míg össze nem érnek a megnövekedett kristálygócok, ekkor megszilárdul az anyag.
Mivel a fagyás ugyanazon a hőmérsékleten történik, mint az olvadás, ezért minden anyag olvadáspontja egyenlő a fagyáspontjával. Abban különböznek, hogy olvadás közben a test felvesz hőt, fagyás közben pedig leadja a környezetének (Q = L_om képlet szerint).
- III: a harmadik szakaszban a hőelvonás hatására a szilárd anyag hőmérséklete csökken.

Párolgás
A nyitott edényekben lévő folyadékok egy idő után elpárolognak. A párolgás közben a folyadék felszíne felett gőz képződik. (Egyes részecskék az ütközésekkor annyi energiát gyűjtenek, hogy ki tudnak lépni a folyadékból).
A mérések szerint a párolgás gyorsabb ha:
- nagyobb a párolgó felület
- magasabb a folyadék hőmérséklete
- légáramlás a folyadék felett képződő gőzt eltávolítja (mint ahogy mi is könnyebben le tudunk szállni a villamosról, ha üres a megálló, mintha zsúfolt és lökdösődnünk kell).
- ezen kívül a folyadéktól is függ a párolgás gyorsasága (azonos körülmények között) pl. az alkohol gyorsabban párolog, mint a víz, ...
Azt tapasztaljuk, hogy a párolgó folyadék, és a környezete is lehűl. Az "eltűnő" hő a már elpárolgott anyag belső energiáját növeli. Az elpárolgott anyag belső energiája nagyobb, mint amennyi folyékony állapotában volt, ezek a részecskék a nagyobb mozgási energiájuk miatt nagyobb teret képesek betölteni.

Lecsapódás
Ekkor a párolgás "fordítottja" játszódik le, az anyag megint folyékony halmazállapotú lesz, a belső energiája csökken, tehát a környezetének hőt ad le.

Párolgáshő
A párolgás közben felvett, ill. a lecsapódás közben leadott hőmennyiség a mérések szerint a test tömegével egyenesen arányos.
Q_p = L_p ∙ m
Q_p: hőmennyiség
m: a test tömege
L_p: az anyagi minőségre jellemző párolgáshő, az a hőmennyiség, amely az anyag 1 kg-jának elpárologtatásához szükséges [L_p] = kJ/kg, J/kg
Azonban a párolgáshő függ a párolgó anyag hőmérsékletétől is (mert magasabb hőmérsékletű folyadékokban nagyobb a részecskék mozgási energiája, tehát könnyebben össze tud gyűjteni egy részecske annyi energiát, amellyel ki tud lépni a folyadékból).
Pl. a víz párolgáshője néhány hőmérsékleten:

0℃	2500 kJ/kg
30℃	2430 kJ/kg
70℃	2334 kJ/kg
100℃	2256 kJ/kg

Forrás
A folyadékok hőmérsékletének emelkedésével gyorsul a párolgás, amikor az anyag eléri a forráspontját, akkor rohamos gőzképződés indul meg, a párolgást felváltja a forrás. Ekkor a megnövekedett mozgási energiájuk miatt a folyadékrészecskék behatolnak a bennük lévő kis légbuborékokba, ezek megnövekednek, majd felszállnak a folyadék felszínére, s helyettük újak képződnek (azaz megindul a forrás).
A forrás közben felvett hő az anyag belső energiáját növeli, s a már elforrott anyag belső energiája nagyobb, mint a folyékony állapotban lévőé.
A lecsapódás során az anyag megint folyékony halmazállapotú lesz.

Forráshő
A mérésekből kiderül, hogy a forrás közben felvett hőmennyiség a test tömegével egyenesen arányos
Q_f = L_f ∙ m
Q_f: a forrás közben felvett hőmennyiség
m: a folyadék tömege
L_f: a forráshő (számértéke) azt a hőmennyiséget adja meg, amely a folyadék 1 kilogramjának a forráspontján történő teljes elforralásához szükséges.
[L_f] = kJ/kg, J/kg
Pl. két anyag forráspontja normál légköri nyomáson:
Víz: 100℃
Etil-alkohol: 78,5℃

Szublimáció
Néhány szilárd anyagot melegítve azt tapasztaljuk, hogy - a folyékony halmazállapotot "kihagyva" - közvetlenül gáz halmazállapotúvá alakulnak, azaz szublimálnak (pl: jód, kámfor). Ezek gőzeik lecsapódásakor is közvetlenül szilárd halmazállapotba jutnak.

Klasszikus termodinamika

0.főtétel
-magára hagyott termodinamikai rendszer egy idő után egyensúlyi állapotba kerül.
-az egyensúlyi állapottal a termosztatika foglalkozik, ekkor minden pontjában ugyanakkora a nyomás, a hőmérséklet, ...
-egyensúlyban lévő termodinamikai rendszer szabadságfokainak a száma egyenlő a környezetével megvalósítható kölcsönhatások számával.

I.főtétel
∆U = Q + W
∆U:   a rendszer belső energiájának a megváltozása (ΔE_b)
Q:   a rendszerrel közölt hőmennyiség
W:   a rajta végzett munka összege.
Ebből látható, hogy az első főtétel kimondja:
-a munka, és a hőenergia között meghatározott arányú mennyiségi összefüggés van.
-a hő és a mechanikai munka egyenértékűek
-nem létezik örökmozgó (olyan gép, amely energia befektetés nélkül tud munkát végezni)
Tehát a fizika energia megmaradási elvének (amely kimondja, hogy a fizikai folyamatok során energia nem keletkezhet, és nem semmisülhet meg, csak átalakulhat egyik megjelenési formájából a másikba) a hőtani folyamatokra alkalmazását nevezzük a hőtan első főtételének.

II.főtétel
Clausius klasszikus megfogalmazásának a lényege (1850): a hő magától nem megy át hidegebb testről a melegebbre.
Tehát a hőtan második alaptörvénye a folyamatok irányára mutat rá: a természetben végbemenő folyamatok önként csak egy meghatározott irányba mennek végbe.
Másként a termodinamika második főtétele: spontán folyamatok esetében a magukra hagyott rendszerek entrópiája növekszik.
A második főtétel így azt is kimondja, hogy a hőenergia teljes egészében nem alakítható át mechanikai munkává.
Boltzmann megfogalmazása: a természetben végbemenő folyamatok a kevésbé valószínű állapotból a valószínűbb állapotba tartanak. Tehát fordított irányú folyamatok csak mechanikai munkavégzéssel valósíthatók meg.

III.főtétel
Nulla Kelvinhez tartva bármely rendszer entrópiája tart a nullához.

Statisztikus termodinamika
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, a hőtan egyik alapfogalma. A hőmérséklet - fizikai szempontból - az anyagot alkotó részecskék átlagos mozgási energiájával kapcsolatos mennyiség, a hőmérséklet statisztikus fogalom.

Fajhő táblázat

(Fajlagos hőkapacitás)

Anyag neve	Fajhő [kJ/kg ∙ ℃], [kJ/kg ∙ K]
H	14,4
Li	3,3
Na	1,24
K	0,74
Mg	1,05
Ca	0,62
Ti	0,53
Zr	0,28
Cr	0,46
W	0,13
Mo	0,26
Mn	0,48
Fe	0,46
Co	0,41
Ni	0,44
Cu	0,39
Ag	0,23
Au	0,13
Zn	0,38
Hg	0,14
B	1,29
Al	0,9
C	0,69
P	0,74
As	0,34
O	0,91
S	0,73
Cl	0,49
Br	0,29
He	5,23
Ar	0,52
Benzin	2,1
Etil-alkohol	2,4
Étolaj	1,8
Jég	2,1
Levegő	0,9
Víz	4,2
Vízgőz	1,85

Általában a fizika hangnak tekinti az anyagok rugalmas deformációit, azaz rugalmas közegben fellépő, mechanikai rezgésekkel összefüggő hullámokat.
Mivel általában a levegőben terjedő hangullámokat nevezzük hangnak, ezért ezek longitudinális hullámok. (mivel ideális folyadékokban, és gázokban csak ilyenek jöhetnek létre).
A longitudinális mechanikai hullámban pedig - a terjedés irányában - sűrűsödés és ritkulás halad előre, mivel a sűrű anyag nyomása nagyobb, így nyomáshullám terjed a hanggal (v. másként mondva: a levegőben terjedő nyomáshullámok keltik a hangot)
A hangtan főbb gyakorlati alkalmazásai:
-a zenei hangtan: a szubjektív érzékelés, és a fizikai jellemzők közötti kapcsolatot vizsgálja
-teremakusztika: az építmények akusztikai tervezése a feladata
-a legújabb terület az elektronikai hangtan: az elektronikus úton való hangkeltéssel, hangátvitellel, hangerősítéssel, hangrögzítéssel, ... foglalkozik.
A hangtan által használt fogalmak:

Elsődleges hangforrások: rugalmas szilárd testek (húrok, ...), levegőoszlopok
Másodlagos hangforrások: az előzőeket felerősítő jó hangsugárzó test

Hangérzet
A (16-)20Hz-20MHz közötti frekvenciájú rezgések váltják ki. (Ennél kisebb frekvenciájú az infrahang, nagyobb pedig az ultrahang)

Hangerősség
A hanghullámban - mint minden hullámban - energia áramlik, ami a tér egy adott helyén a közege részecskéit rezgésbe hozza.
(Ezért - mivel a hullámban energia terjed - a hullám fenntartásához folyamatos energiakibocsátásra van szükség).
Ez a (hang)energiaáramlás az objektíven mérhető hangerősség, amit intenzitásnak hívunk, (vagy hangenergia-áramsűrűségnek)
I = E/A · t = P/A   I = [W/m²]
I:  hangintenzitás
E:  hanghullám energiája
A:  ekkora felületen halad át a hanghullám
t:  idő
Az intenzitás teljesítmény jellegű mennyiség, az emberi fül érzékenységétől független objektív hangerősség (mértékegysége: W/m²)
Szemünkhöz hasonlóan a fülünk sem egyformán érzékeny az egész frekvenciatartományban. Tehát a hangosság az a szubjektíven érzékelt hangerősség.
Ezért van az is, hogy különböző frekvencián más és más amplitudónál van a hallásküszöb. Így megállapíthatjuk, hogy a hangerősség egy adott frekvencián az amplitudótól függ.

Decibel
A hangtanban sokszor nem az intenzitásra van szükségünk, hanem egy viszonylagos értékre a hangintenzia szintre: n.
Ekkor a tényleges hangintenzitást viszonyítjuk az ingerküszöbhöz, ennek a hányadosnak vesszük a tízes alapú logaritmusának a tízszeresét.
n = 10 lg(I/I₀)     [dB] (decibel)
n:  hangintenzitás szint
I:  hangintenzitás
I₀  az 1000 Hz-es hallásküszöb
A hangintenziaszint a hallásunknál az ingert jelenti, a hangosság (a hangérzet): H pedig a hallás során a hangérzetet. A hallásnál az érzet erőssége az inger erősségének a logaritmusával arányos:
H= 10 lg(I/I₀)     [phon]
H:  hangérzet
I:  érzékelő személyre meghatározott (1000 Hz-es) hangintenzitása
I₀:  az (1000 Hz-es) hallásküszöb
Az azonos phon értékű hangokat azonos magasságúaknak érzékeljük.
(0 phon-os hang: hallásküszöb)
Hogy össze lehessen hasonlítani a különböző frekvenciájú hangok szubjektív erősségét, ezért vezették be a hangerősség fogalmát:
egy hang hangerőssége annyi phon, ahány dB a vele azonos hangosságérzetet keltő 1000Hz-es szinushang hangnyomásszintje. (jele: L_n)
Mert a phon értékeket algebrailag nem adhatjuk össze, ezért bevezették a hangosság fogalmát:
L_p = 2^(Ln-40)/10       [sone]

Logaritmust azért használjuk a hangtanban, mert:
-a hallásunk logaritmus jellegű
-az alsó és felső határok között nagyon nagyok a kölönbségek (a frekvenciáknál is, és az amplitudóknál is), s így jobban áttekinthetőek.
-a számolás is sokkal egyszerűbb, így a mennyiségek összeadásával, és a kivonásával.

Hangmagasság
A hanghullám frekvenciájától (a közeg részecskéi által végzett rezgés frekvenciájától) függ:
magasabb frekvencia magasabb hangot ad.
Két hang viszonylagos magasságát az f₂/f₁ hányadost hangköznek nevezzük. A 2 : 1 arányú hangközt nevezzük oktávnak.

Hangszín
A különböző hangforrások azonos magasságú hangjait azért halljuk mégis különbözőnek, mert az azonos magasságú alaphang mellett felharmonikusok is vannak. (azaz több más rezgésszámú hang "kíséri", ezeknek a felhangoknak az erőssége általában kisebb, mint az alaphangé)

A hang terjedési sebessége
A hang a rezgési állapot tovaterjedését jelenti a közegében. Tehát a hang csak valamilyen közegben terjedhet tovább.
Normál esetben 15°C-os levegőben a hang terjedési sebessége: 340 m/s
(0°C-on: ~330m/s)
A folyadékokban a hang általában gyorsabban terjed mint a gázokban.
A magas hangok hamarabb elnyelődnek mint a mélyebbek.

Visszhang
A hang hulámjelenségei közé tartozik a visszaverődés, elhajlás, törés.
A hegyekben a visszhang a megfelelő távolságokban lévő függőleges visszaverő felületek miatt keletkezik.

Doppler-effektus
A mozgás következtében megfigyelhető hangmagasság változást hívjuk Doppler-hatásnak (tehát az egymáshoz viszonyított mozgás megváltoztatja az észlelt frekvenciát)

Sőt a fizikában a rezgésen - általános értelemben valamilyen mennyiség értékének bizonyos határok közötti periódikus vagy nem periódikus ingadozását értjük.
Ebből látható, hogy rezgésen a fizika nem csak a mechanikai rezgéseket érti, hanem bármilyen mennyiség ilyen típusú változását, pl: áram ingadozását az elektronikus áramkörökben, mágneses erőterek változását, ...
Tehát a rezgések során a mennyiségek időbeli ingadozása nagyon bonyolult is lehet. Rezgésről inkább egy mennyiség periódikus ingadozásánál szoktunk beszélni (de ezek az ismétlődő periódusok is nagyon bonyolultak lehetnek).
Így több okból is az egyszerűbb mechanikai rezgésekkel szoktuk kezdeni a rezgéstan elméletét:
-a hétköznapi tapasztalatunkhoz ezek közelebb állnak, így könnyebben érthetőek.
-a másik ok pedig az, hogy az itt megfogalmazott törvényszerűségek mintázatát követik a más típusú rezgések is.
-a bonyolult rezgéseket is leírhatjuk az egyszerűbb harmonikus rezgések segítségével: ugyanis a matematika segítségével bármilyen periódikus függvény felírható megfelelően választott harmonikus (színus, koszinusz) függvények összegeként (sőt ha nem periódikus, akkor is felírhatom a harmonikus függvények integráljaként)
-sok valóságos rezgés jól közelíthető harmonikus rezgéssel.
Szabad rezgések
Ha a rezgés elindítása után (pl. a rugóra felfüggesztett kis tömeget egyensúlyi helyzetéből kibillentjük) magára hagyjuk, akkor beszélünk szabad rezgésről.
Szabad harmonikus rezgések
Ez a legegyszerűbb rezgésünk, az előzőekben folsoroltak miatt ezért ezzel kezdjük a rezgések tárgyalását (ekkor minden csillapítást elhanyagolunk, s nincs a rendszerre ható külső erő sem).
Harmonikus rezgésről akkor beszélünk, ha egy mennyiség változásának az időfüggése harmonikus (színusz v. koszinusz) függvénnyel írható le.
Egy egyenes menti rezgés kitérése:
az egyensúlyi helyzettől mért előjeles távolság, amelyet x-szel, (vagy y-nal jelölhetünk).
Ha az x tengelyt felvesszük a rezgés egyenesén, akkor az x = 0 pontnak az egyensúlyi helyzet felel meg.

Tehát az x tengelyen mozgó tömegpont akkor végez harmonikus rezgőmozgást, ha a koordinátáinak az időfüggését leíró függvény:
x(t) = A sin(ω_ot + φ) alakú.
(vagy x(t) = A cos(ω_ot + φ), de cos(ω_ot + φ + π/2) = sin(ω_ot + φ))
(és x(t) = A sin(ω_ot + φ) = A sinω_ot + cosφ + A cosω_ot sinφ alakúra is hozható)
A: amplitúdó:
a legnagyobb kitérés értéke, (x_max, a rezgés tágassága, amplitúdó (latin) = terjedelem, nagyság, [m])
T:  periódusidő v. rezgésidő
Az az időtartam, amely alatt egy teljes rezgés végbemegy [s]
T = 2π/ω
f: rezgésszám v. frekvencia
Az időegység alatt megtett rezgések száma, [1/s] = Hz (Hz = hertz, frekvencia(latin) = gyakoriság)
f = 1/T
ω: a rezgés körfrekvenciája
ω = 2πf, [rad/s]
ωt + φ: a rezgés fázisa
φ: a rezgés kezdőfázisa
(Tehát rezgésről (általában) akkor beszélünk, ha valamely mennyiség az időnek periódikus függvénye, és harmonikusról, ha az időnek színuszos függvénye).
Konkrétan a függvényünknél:
x(t) = A sin(ω_ot + φ)
ω_o:   a rezgés T_o rezgésidejét meghatározó körfrekvencia   ω_o = 2π/T_o
φ: az időmérés kezdetétől függő fázisállandó
f_o: a frekvencia számértéke       f_o = 1/T_o = ω_o/2π

A Newton törvények felhasználásával, a rezgő test gyorsulásának vizsgálatával meg tudjuk határozni a fellépő erőket is:
a gyorsulás arányos a kitéréssel, és azzal ellentétes irányú
F_x = ma_x = -mω_o²x
D = mω_o²     F_x = -Dx
Tehát az ebből megállapítható törvényszerűségek
-az erő a pillanatnyi kitéréssel ellenkező irányú
-az erő arányos kitéréssel (azaz lineáris erő), ezért harmonikus a rezgésünk
-az erő mindig az egyensúlyi helyzet felé mutat (azaz centrális erő), emiatt jön létre a rezgőmozgás.

Energiamegmaradás törvénye a harmonikus rezgéseknél
Maximális kitérésnél a rugó a maximális potenciális energiát tárolja. Amikor az egyensúlyi állapothoz(0-hoz) ér, akkor ez nullára csökken. A tömegnek itt van a legnagyobb sebessége, így minden energia itt mozgási energiává alakult, ettől kezdve folyamatosan lassul, és a szélső helyzetben megint teljesen átalakul potenciális energiává (itt a sebessége 0 lesz).
E = E_h + E_m = 1/2 Dx² + 1/2m v_x²
x(t) = A sin(ω_ot + φ)
v_x(t) = A ω_ocos(ω_ot + φ) = v_mcos(ω_o + φ)
(v_m = ω_o A   a sebesség maximális értéke)
Ezekből
E(t) = 1/2 DA²(sin²(ω_ot + φ) + cos²(ω_ot + φ)) = 1/2 DA² = 1/2 mv_m² = állandó
Tehát a két energia összege állandó, és egymásba folyamatosan átalakulnak.

Munkavégzés
A rugó nyújtásához erő szükséges, tehát munkát végzünk
W_r = 1/2Dx²
F = - D · x
F:   rugalmas erő
D:   rugóállandó (a rugó erősségétől függ)
x:   kitérés
Tehát a megnyújtott rugónak energiája van:
E_r = 1/2Dx²
A rugóra akasztott test rezgésideje
T = 2π√¯(m/D)

Csillapított rezgések
Az előző ideális rezgéssel szemben, a valóságban mindig van valamennyi energiaveszteség. Ennek következtében - az előző képletek szerint - a rezgés amplitúdója is csökken - Ezeket csillapodó v. csillapított rezgéseknek nevezzük (a rezgés így idővel megszűnik)
Ekkor a rezgést létrehozó rugalmas erővel szemben egy a rezgést fékező, (Fcs) csillapító erő is működik.
A mérésekből kiderült, hogy az amplitúdó csökkenése jól leírható egy exponenciális függvénnyel (a sebességgel arányos csillapító erő esetén):
x(t) = A_o e^-βtsin(ωt + φ)
ahol β = 2k/m (a csillapítást meghatározó állandóval arányos)
ω = √¯(ω_o² - β²)   (látható, hogy a képlet körfrekvenciája kisebb, mint a csillapítatlan harmonikus rezgés ω_o körfrekvenciája)
→ nagyon kis β értéknél (kis csillapításnál) a rezgés közelítőleg harmonikus
→ ha a csillapítás túl nagy, akkor ki sem alakul több periódusú rezgés
(Kritikus csillapításról akkor beszélünk, amikor a rendszert éppen megszünteti rezegni (= 2√¯(km))

Kényszerrezgések
Ha egy rugalmas rendszerre külső periódikus erő hat, akkor beszélünk kényszerrezgésről. A rezgő rendszer tulajdonképpen két függvény által leírható mozgást végez:
-az egyik az egy csökkenő amplitúdójú rezgés a traziens (v.átmeneti), amely egy idő után eltűnik.
- a másik a kényszer körfrekvenciával azonos körfrekvencián rezegő, stacionárius (v.állandósult) rezgésösszetevője.
Ha a kényszerrezgést végző test saját frekvenciája éppen megegyezik a kényszererő frekvenciájával, akkor rezonancia lép fel, ekkor a test egyre nagyobb amplitudóval kezd rezegni.

A hullámtan fogalmai:

(Rezgésirány szerinti csoportosítás)
-Transzverzális(haránt) hullám: a rezgés a hullám haladási irányára merőleges (hullámhegyek, és hullámvölgyek váltogatják egymást).
-Longitudinális hullám: a rezgési és a haladási irány egybeesik (egymás után lévő sűrűsödések és ritkulások váltogatják egymást), mind a három halmazállapotban kialakulhat.

((Ki)terjedés szerinti csoportosítás)
-Egydimenziós (egy egyenes mentén terjedő) (vonalmenti) hullámok: pl. (gumi)kötél.
-Kétdimenziós (felületi) hullámok: pl. víz felületén kialakuló hullámok
-Háromdimenziós (térbeli) hullámok: pl.hang,-v. fényhullám.

(A hullámmozgás jellemzői:)

Amplitudó
A hullámmozgásban résztvevő részecskék legnagyobb kitérésének a nagysága
Jele: A [m]

Hullámhossz
Egy adott pillanatban az egymás mellett lévő azonos fázisú pontok távolsága, vagy a hullámban két egymáshoz legközelebbi, azonos rezgésállapotú pont távolsága
Jele: λ [m]

Periódusidő:
A hullám időbeli ismétlődését mutatja meg, vagy az az időtartam, amely alatt a közegben lévő (egyensúly)zavar (rezgés) egy hullámhossznyi utat tesz meg. A periódusidő alatt a közeg minden pontja egy teljes rezgést végez.
Jele: T [s]

Rezgésszám
A hullámmozgásban résztvevő pontok(a közeg pontjai) rezgésének a frekvenciája, amely megegyezik a hullámforrás rezgésszámával.
Jele: f [1/s] = Hz

A hullám terjedési sebessége
vagy másnéven fázissebessége:
Jele: c [m/s]
c = f · λ     (c = λ/T)
c:  a hullám terjedési sebessége
f:  frekvencia
λ: hullámhossz
(mert a hullámban általában nem anyagi részecskék terjednek, hanem a rezgésállapot, vagy az ezt jellemző fázis)
A terjedési sebesség megmutatja, hogy a közegben terjedő rezgés egy másodperc alatt mekkora távolságot tesz meg.
(a rezgés egy periódusa alatt a hullám épp egy hullámhossznyit halad előre)
A fázissebesség egy közegen belül állandó, de különböző közegekben más és más (A rezgés terjedési sebességét a rugalmas kapcsolat erőssége határozza meg)

Hullámok polarizációja
A longitudinális hullámoknál (a rezgési és a terjedési irány megegyezik.) a terjedés x irányán kívül minden irány kitüntetett Transzverzális hullámoknál (pl. kötél) részecskéi az x-y síkban rezegnek, az y irány a másik kitüntetett irány, azaz a transzverzális hullámok polárosak lehetnek.

Hullámok visszaverődése
Rögzített végről a hullám - az erőhatások miatt - a hullám ellentétes fázisban verődik vissza, azaz 180°-os (π) fázisugrás lép fel. Ezzel szemben a szabad végen történő visszaverődésnél - mivel nem lép fel az előző erőhatás - nincs fázisugrás, azonos fázisban verődik vissza a hullám.

Hullámok interferenciája
A hullámok találkozásánál tapasztalható jelenséget nevezzük interferenciának (ha két vagy több hullám valamely helyen találkozik) Két hullám koherens, ha időben állandó fáziskülönbséggel találkoznak.

Állóhullámok
Akkor alakulnak ki, ha - egymással szemben haladó - azonos frekvenciájú és azonos amplitudójú hullámok találkoznak, és interferálnak egymással. Leggyakrabban hullámok visszaverődésével alakul ki (pl. hangszerekben) (a két szomszédos csomópont távolsága: λ/2)

Hullámtér
A háromdimenziós(térbeli) hullámok a térnek egy tartományát betöltik, s ezt nevezzük hullámtérnek.

Hullámfelület
A hullámtérnek azok a felületi pontjai, amelyek - egy adott időpillanatban - azonos fizikai állapotban vannak, alkotnak hullámfelületet.

Diffrakció
vagy hullám elhajlás akkor lép fel, ha a hullám útjába egy olyan akadályt helyezünk, amelyben lévő nyílás a hullámhosszhoz hasonló nagyságú. Ilyenkor az akadály mögötti részen is észlelünk hullámjelenséget (mert az akadály nyílásánál lévő részecskék átveszik a rezgőmozgást és elemi hullámforrások lesznek.
A hullámhosszhoz képest kis méretű akadályokon, réseken létrejövő elhajlást szórásnak hívjuk.

Reflexió
vagy visszaverődés törvénye:
a beeső sugár, a visszavert sugár, és a beesési merőleges meghatározta síkban a visszaverődés szöge egyenlő a beesés szögével (a beesési merőleges, és a visszaverődő sugár szöge).
A törvény "görbült falak", és hullámfelületek esetén is érvényes (mert a beesési merőleges P (talp)pontjának egy kis környezetében mindkettőt síknak vehetjük)

Refrakció
vagy törés törvénye:
sinα/sinβ= c₁/c₂ = n_2,1     v. c₁ sinα = c₂ sinβ
α:  beesési szög
β:  törési szög
c₁, c₂:   a hullám két közegbeli terjedési sebessége (c₁ ≠ c₂)
n_2,1: a második közeg első közegre vonatkoztatott törésmutatója.
Tehát a második közegbe behatoló hullám terjedési iránya megváltozik.
Láthatjuk, hogy a hullámok törésére, és visszaverődésére, a geometriai optikában már megtanult törvények érvényesek.

Hullámok elnyelődése
Ekkor az új közeghatárhoz érkező hullám energiáját (vagy annak egy részét) átadja az új közegnek, így az új közeg részecskéit is rezgőmozgásra kényszeríti.

Doppler hatás
A hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képesti mozgása befolyásolja a megfigyelő által észlelt frekvenciát.

Színusz hullámok
Harmonikus hullámokat (színusz, coszinusz) harmonikus rezgőmozgás hozza létre.
A színuszos hullám időben, és térben periódikus: időbeli periódusa a T rezgésidő, térbeli periódusa pedig λ hullámhossz.
A színusz hullám egyenlete a harmonikus rezgőmozgásnál megismert egyenlettel írható le.
Ψ = A sin (ωt + φ)
A bonyolult periodikus hullámokat pedig a Fourier-analízissel, színusz hullámok összegeként.

A hullámok általános leírása
Mivel (pl.) a rugalmas közeg részecskéi a rezgési energiát továbbadják egymásnak, azonban ennek átadásához idő szükséges, ezért a részecskék időeltolódással (fáziskéséssel) veszik át az energiát. Ezért a hullám leírásakor ezt is figyelembe kell vennünk.
A terjedő rezgés egy adott helyen egy mennyiség időbeli változását jelenti, ha egy adott időpillanatot nézünk, akkor pedig láthatjuk, hogy a mennyiség pillanatnyi értéke helyről-helyre más és más.
Ezért a hullám általános leírása helytől és időtől függő un. hullámfüggvénnyel történik:
Ψ = Ψ(r,t)
r: annak a pontnak a helyvektora, ahol a rezgést vizsgáljuk
t: idő
Egydimenziós hullámterjedésnél:
x = 0 helyen(a hullám forrásánál a rezgés időbeli változása:
Ψ(0,t) = f(t)
akkor a c sebességgel terjedő rezgés egy x helyre t = x/c késéssel érkezik meg.
Így az x helyen a rezgés időbeli változását a

Ψ(x,t) = f(t ∓ x/c) hullámfüggvény írja le.
Ez a hullámfüggvény általános alakja
(az x tengely + irányában terjedő hullámot a "-" jel jelzi)

Egydimenziós harmonikus hullám hullámfüggvénye
Ψ(x,t) = A sin[ω(t ∓ x/c) + φ]
(φ : fázisállandó)

Atomok
A kémiai elemek atomokból épülnek fel, pl. a szén szénatomokból, a vas vasatomokból, ...
Az atommagban protonok és neutronok vannak, s ezt elektronburok veszi körül. A protonok pozitív, az elektronok negatív töltésűek, a neutron pedig elektromosan semleges. Az atomban a protonok, és az elektronok száma megegyezik, ezért az atom kifelé elektromosan semleges. Az atomok átmérője ~1 ∙ 10^-10 és ~5 ∙ 10^-10m között van.
Az atomok tömegét úgy számolhatjuk ki, hogy 1 mól anyag tömegét (M) elosztjuk az Avogadro számmal (N_A = 6,022 · 10²³ 1/mol):
m_atom = M / N_A

Molekulák
Az atommagok összekapcsolódásával jönnek létre, pl. két hidrogénatomból hidrogénmolekula: H₂, két hidrogén + egy oxigénatomból vízmolekula: H₂O. Ekkor az atomok között közös elektronpár alakul ki, s ez kapcsolja össze az atomokat molekulává.
A kémiai elemek molekuláiban azonos atomok kapcsolódnak össze.
A vegyületek molekuláit különböző atomok alkotják.
A nemesgázok kivételek, ezek atomos állapotúak.

Ionok
Ionok az atomok elektron felvételével, vagy elektron leadásával keletkeznek:
- kationok valamely fém atomjából jön létre, és pozitív töltésű.
- anionok valamely nemfémes elem atomjából jön létre, és negatív töltésű.

Ionos kötések
A kationok, és az anionok vonzásának következtében létrejött erős kötést hívjuk ionos kötésnek. Az ionos vegyületek kifelé semlegesek, pl: NaCl (konyhasó).

Atomok felépítése
Az atom közepén van az atommag, körülötte van az elektronburok, ezt az állandó mozgásban lévő elektronok alkotják. Ha megnézzük az atom nagyságának az arányát az atommagéhoz, s az atommagnak, és az elektronnak a tömegét, akkor láthatjuk, hogy az atommag körül szinte üres a tér.
Nukleonoknak (v. magrészecskéknek) hívjuk az atommagban található protont, és neutront összefoglaló néven (latin: nukleus = mag).
Rendszámnak (Z) hívjuk a protonok számát, ez megmutatja az atomok helyét a periódusos rendszerben.
Tömegszámnak (A) a protonok és a neutronok számának az összegét hívjuk. Egy kémiai elem atommagjai tehát mindig ugyanannyi protont tartalmaznak, de a neutronok számában különbözhetnek.
A rendszámot a vegyjel bal alsó sarkához, a tömegszámot pedig a bal felső sarkához írjuk, pl: ¹²₆C
Izotópoknak hívjuk az azonos protonszámú, de különböző tömegszámú atomokat (görög: izo = azonos, toposz = hely). Az elemek izótópjai kémiailag azonosan viselkednek, mert azonos számú (protont és) elektront tartalmaznak.

Az atom nagyságrendjei:

atom:	10-10m
atommag:	10-14m - 10-15m
proton, neutron:	10-15m
elektron:	10-18m

Elektronburok
Az elektronok az atommag körül, az elektronburokban mozognak. Azt szokták mondani, hogy hol van az elektron annak, vagy a helyét, vagy az idejét tudjuk megmondani. Ezen azt értik, hogy azt nem tudjuk megmondani, hogy egy adott pillanatban hol tartózkodik az elektron, csak azt, hogy valószínűleg hol lehetnek az elektronok.

Elektronhéj
Az elektronburoknak azokat a részeit hívjuk elektronhéjnak, ahol az elektronok nagy valószínűséggel megtalálhatóak. Ezekből egy atomban maximum 7 lehet, az egyes héjakon pedig csak adott számú elektron tartózkodhat (pl. az első héjon max 2, a másodikon 8, a harmadikon 18, ...).
Az atommaghoz a legközelebb lévő (első) héjon lévő elektronokat vonzza a pozitív töltésű mag a legerősebben, s a legtávolabb lévő külső elektronokat a leggyengébben. Ezért a külső elektronok kötődnek legkevésbé az atomokhoz, ezeket hívjuk vegyértékelektronoknak, azért mert ezek az elektronok vesznek részt a kémiai kötések kialakításában (de pl. a fémek elektromos vezetésében is, ...)

Atomról alkotott képünk fejlődése
Démokritosz ógörög tudóstól származik az atom elnevezés, jelentése: oszthatatlan. Filozófiai következtetéssel jutott arra, hogy az anyagnak kicsiny, tovább már nem osztható részecskékből kell állnia. Ezt meghaladni Európa csak kb. 2000 év múlva tudta, amikor 1804-ben
Dalton kimondta, hogy minden kémiai elem egymásra hasonlító atomokból áll, amelyek az anyag legkisebb részei. 1897-ben
Thomson felfedezte az elektront, és ezért feltételezte, hogy a semleges atomban kell + töltésű részecskéknek is lenniük. A - és + részecskék szerinte szép sorban helyezkednek el ("mazsoláskalács formában").
Rutherford kísérleteiből azt a következtetést vonta le - mivel az atomok bombázásához használt pozitív töltésű héliumnyalábokból kevés térült el, és néhány "visszapattant"-, hogy az atommagnak nagyon kisméretűnek, és - a kevés "visszapattanás" miatt - pozitívnak kell lennie, tehát valahogy úgy nézhet ki, mint ahogy a bolygók keringenek a Nap körül. Ki is számolta, hogy az atom méretének az atommag kb. tízezred része lehet.
Bohr kimondta, hogy az elektronok csak meghatározott sugarú pályákon keringhetnek az atommag körül, és ezekhez adott energiaértékek tartoznak.
Chadwick úgy gondolta, hogy az atommag szétrepülne, ha csak azonos töltésű, egymást taszító protonokból állna, 1932-ben fel is fedezte a neutront, amelyek gyengítik a protonok elektromos mezejét. Azonban a fő ok a nukleonok között ható erős összetartó erők, a magerők, amelyek az atommag méreteinek megfelelő távolságban több százszor erősebbek, mint a protonok között fellépő taszítóerők.
Ezután következett a protonok, és a neutronok alkotórészeinek a felfedezése, és ma az elektronokat is egy felhőnek látjuk, amely kitölti az atommag körüli teret.

Radioaktivitás
A radioaktivitás, a nem stabil (radioaktív) atommagok bomlásának a folyamta (ez a természetben is előfordul), amelyek eközben stabilabb atommagokká alakulnak át. Ezt hívjuk radioaktív bomlásnak, ami elsősorban a nagyobb tömegszámú atomokra jellemző, pl. plutónium, radium, ... A bomlásuknak pedig sugárzás a kísérője, erről kapták a nevüket is: (latin: radio = sugár).

Radioaktív sugárzások fajtái
Három féle radioaktív sugárzás van, az α, β, és a γ sugárzás.

α-sugárzás
Az α-sugárzást kibocsátó atommagból pozitív elektromos töltésű részecskék, hélium atommagok lépnek ki (több, mint 10 000 km/s sebességgel).
Tehát az α-sugárzás részecskékből áll, a 2 protonból, és a 2 neutronból álló hélium atommag tömegszáma: 4, rendszáma: 2 (⁴₂He), így az α- bomlás következménye, hogy az atommag tömegszáma 4-gyel, a rendszáma 2-vel csökken. Az α-részecskék a nagy sebességük ellenére (mivel nagyméretűek) hamar ütköznek valamely a környezetükben található részecskével, ezért kicsi az α-sugárzás áthatolóképessége.

β-sugárzás
A β-sugárzást kibocsátó atommagokból negatív elektromos töltésű részecskék (elektronok) lépnek ki, tehát a β-sugárzás is részecskesugárzás. Az ezt megelőző folyamatok során az atommag egyik neutronja protonná + elektronná alakul át. Így a magban eggyel több proton lesz, tehát a rendszáma is eggyel nagyobb lesz.
A β-sugárzás részecskéi 10 000 km/s-nál nagyobb sebességgel lépnek ki (,de megközelíthetik a fénysebességet is). Mivel az elektronok mérete sokkal kisebb az α-sugárzás részecskéinél, ezért az áthatolóképességük jóval nagyobb azokénál.
A β-bomlásnak három fajtája van:
- negatív β-bomlás (elektront bocsát ki)
- pozitív β-bomlás (pozitront bocsát ki)
- elektronbefogás

γ-sugárzás
A γ-sugárzás nem részecskékből áll, hanem nagyon nagy energiájú elektromágneses sugárzás (ezért a γ-sugárzásnál a fotonokat már nem is a hullámhosszukkal, hanem az energiájukkal szoktuk megadni), így a γ-sugárzás kibocsátásakor sem a tömegszám, sem a rendszám nem változik.

Felezési idő
A felezési idő azt jelenti, hogy a sugárzó anyagok mennyisége a radioaktív bomlások következtében - az adott anyagra jellemző - t idő alatt a felére csökken.
A megmaradt sugárzó anyag a következő t idő alatt megint a felére csökken, és így tovább. Ezért az átalakult anyag, és a maradék sugárzó anyag arányából egy kis számolással lehet következtetni az eltelt időre. A t felezési idő anyagtól függően lehet pár millió évtől kezdve egy másodpercnél is kevesebb.

A radioaktív sugárzások gyakorlati felhasználása
Régészet
A radioaktív anyagok felezési idején alapul:
- szerves anyagokat tartalmazó leleteknél a szén egyik izotópját, a ¹⁴C bomlását használják fel a kormeghatározásra
- kőzeteknél pedig azt használják fel, hogy az urán bomlásakor végül a stabil ólomig jut, és ennek a kettőnek az arányából lehet kiszámolni a kőzetek korát.
Orvosi felhasználások
- radioaktív besugárzással elroncsolják a rákos sejteket
- nyomjelzőként alkalmazva, a szervezetbe juttatott mesterséges izotópok szövetekbe való beépülését követik nyomon.
Ipari felhasználás
- rétegvastagságokat pontosan mérhetik a sugárzás elnyelődéséből
- sejtpusztító hatásukat fertőtlenítésre, sterilizálásra használják (pl: élelmiszer ipar)

Radioaktív sugárzások élőlényekre gyakorolt hatásai
A sugárzás részecskéi a szervezeteket felépítő atomokkal, molekulákkal ütközve ionizáljuk azokat, és így:
- roncsolják, elpusztítják az élő szöveteket
- ivarsejteknek sérülést okozva az utódoknál genetikai károsodást okoznak
- sejtburjánzást, rákot okozhatnak.

Sugárterhelések mérése
Elnyelt dózis
D = E / m     [D] = J/kg = Gy (gray)
D: elnyelt dózis
E: a besugárzott anyag által elnyelt energia
m: a besugárzott anyag tömege
(Az elnyelt dózis tehát az energia nagyságával méri a sugárzás hatását)
Dózisegyenérték
A dózisegyenérték [sievert] = [Sv] az elnyelt dózis, és a sugárzás jellegétől függő tényező szorzata (mert a sugárzásoknak különböző élettani hatásuk lehet)

Geiger-Müller számláló
Ha egy részecske a kvarcablakán keresztül a "csövébe" jut, akkor ott ütközés révén ionizálja a benne lévő nemesgázt, így a benne lévő drótszerű vezető, és a cső fala között egy áramimpulzus keletkezik, amit a készülék számláló berendezése jelez, v. ha hangszóróra kötik, akkor jellegzetesen kattogva jelzi a részecskéket.

Az atomerőmű
Az atomerőmű energiaforrása
Maghasadás
Akkor beszélünk maghasadásról, ha az eredeti atommagból nagyjából azonos tömegszámú atommagok keletkeznek. A maghasadáshoz az atommagot magasabb energiájú állapotba kell hoznunk. Ezt a folyamatot aktiválásnak, a hozzá szükséges energiát pedig aktiválási energiának hívjuk.
Az urán 235-ös izotópja (²³⁵₉₂U) képes a maghasadásra. Ha a 235-ös urán atommag befog egy lassú neutront (~2km/s sebességűt), akkor 236-os tömegszámú izotóppá válik, s gerjesztett állapotba kerül. Ez a magot összetartó erőkkel szemben hat, a mag két részre hasad (Báriumra + Kriptonra), közben 3 neutron szabadul fel. A bomlás során felszabadul az atommagokat összetartó kötési energia, ezért a maghasadás hatalmas energiafelszabadulással jár együtt. Egy urán atommag hasadásakor 30 ∙ 10^-12J energia szabadul fel, tehát 1 mólnyi U-235-ös izótóp bomlásakor 18 millió MJ energia szabadul fel!
A láncreakció
A maghasadáskor keletkező 3 neutron újabb maghasadást idézne elő, de ezek "gyors" neutronok, amit az uránmagok nem tudnak befogni. Ebből a 3-ból ha csak egyet le tudunk lassítani, akkor az újabb maghasadást hoz létre, ... és így tovább, a folyamat nem áll le, azaz létrejön a láncreakció.
A fűtőanyag előkészítése
A természetben található uránban egy százalék alatti (~0,7%) az U-235-ös izotóp aránya, azonban a láncreakció számára kedvezőbb, ha 2-4% közötti ez az arány. Ezt az értéket urándúsítással érhetjük el.
A láncreakció szabályozása
A maghasadáskor keletkező neutronokat le kell lassítanunk, ezért a fűtőelemeket lassítóanyaggal vesszük körül. A reaktortérben vékony rudakban elhelyezett fűtőelemeket így lassítóközegként vízzel v. grafittal vesszük körül. Ezeknek a gyors neutronok ütközéssel átadják a mozgási energiájuk egy részét, az így lelassult neutronok pedig a (sűrűn elhelyezett) másik fűtőelembe jutva idéznek elő újabb maghasadást.
Azonban nem elég a folyamat szabályozásához a neutronokat lelassítani, hanem ezt egy kívánt szinten kell tartani (pl., mert nem egy hanem 3 neutron keletkezik minden alkalommal).
Ehhez vagy kadmiumot (Cd) tartalmazó szabályozó rudakat engednek a reaktortérbe, vagy bórt (B) adnak a reaktorban keringő vízbe, hogy elnyelje a felesleges neutronokat.
A láncreakcióban felszabaduló energia kinyerése
A reaktorban a fűtőrudak hőmérséklete 1000℃-ra is felfuthat, ezt a hőt a fűtőrudak között áramló víz veszi át, amely azonban a zárt reaktortérben uralkodó nagy nyomás miatt nem tud felforrni, csak felmelegedni. Ezt a kört hívjuk elsődleges vagy primer körnek.
Ezt a magas hőmérsékletű vizet átvezetik egy hőcserélőn, ahol felforralja az ugyancsak zárt másodlagos vagy szekunder kör vizét. Így nagynyomású gőz keletkezik, ez az ami megforgatja a turbinákat, azok pedig az áramtermelő generátorokat (így lesz a gőz mozgási energiájából elektromos energia).

Atombomba
Az atombombához a természetes uránban csak kis mennyiségben megtalálható - maghasadásra képes - 235-ös izotópot fel kell dúsítani, kb. 90%-osra (de lehet más hasadóanyagot is alkalmazni, pl. plutóniumot). Ahhoz, hogy a (szabályozatlan) láncreakció beindulhasson, a hasadóanyagnak el kell érnie egy un. kritikus tömeget. (Az első atombombánál hagyományos töltet felrobbantásával bele lőtték a hasadóanyag egyik felét a másik felébe, és így indították el a láncreakciót.)
Atombomba pusztító hatásai
- több millió fokos hőmérséklet keletkezik
- hatalmas erejű mechanikai hullámok keletkeznek (un. lökéshullámok)
- nagy mennyiségű rádióaktív anyag keletkezik, aminek káros hatásai még sok év múlva is jelentkeznek.

Magfúzió
Azt a folyamatot, amelyben két atommag egyesülésével - energia felszabadulása közben - egy harmadik atommag jön létre, magfúziónak hívjuk. Még a maghasadás általában a nagyobb (nehéz) atommagokra jellemző, addig a magfúzió a könnyebb atommagokra. A csillagokban is magfúziós folyamatok zajlanak le, általában több lépcsőben.
Pl. a Napunkban zajló folyamatok lényege az, hogy 4 hidrogénatomból (protonból) 1 hélium atommag keletkezik, miközben neutrinók keletkeznek, és hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Ahhoz azonban, hogy az atommagok elég közel kerüljenek egymáshoz, előtte le kell győzni az azonos elektromos töltések közötti taszítóerőt. Ez hatalmas nyomáson, és hőmérsékleten lehetséges, amikor az atommagok nagy sűrűségű, és magas hőmérsékletű plazmát alkotnak. Amikor magfúzióval a Napunkban 1 héliumatommag jön létre, akkor 3,96 ∙ 10^-12J energia szabadul fel.

Részecskegyorsítók
Ezek az anyagot felépítő részecskéket nagyon erős elektromos és mágneses mezőkkel nagy sebességre gyorsítják fel, és ütköztetik egymással. A részecskegyorsítókkal tehát csak kevés részecskével folytathatnak kísérleteket. Ráadásul néhány tudós számítása szerint - a CERN-ben egyes esetekben megvan a fekete lyukak létrejöttének a valószínűsége is, ami igencsak nem tenne jót a Földnek, ezért - finoman szólva is - felelőtlennek minősítenek egyes kísérleteket.
(A kísérletek jó részének a filozófiája a vak tyúk is talál szemet elven alapul, s elég nehéz megindokolni a mérhetetlen pénzszórást, a gondolkodás helyett.)

Hidrogénbomba
Ehhez a fúziós folyamatot szabályozatlanul használják fel. A fúzió beindulásához szükséges nagy nyomást, és a magas hőmérsékletet egy atombomba felrobbantásával biztosítják.

Csillagok fizikája
A hidrogénfelhőkben a gravitáció hatására megindul az összehúzódás, és ha elég nagy a felhő, akkor a hőmérséklete eléri a 10-15 millió fokot, és beindul a magfúzió. Innentől kezdve két erő igyekszik egyensúlyt tartani egymással:
- a gravitáció össze szeretné húzni a csillagot
- vele szemben pedig a csillag belsejében uralkodó hatalmas "fúziós" nyomás, és a kifelé tartó sugárzás nyomása tart egyensúlyt.
Azonban, ha a csillag - egy idő után - már sok hidrogént elfogyasztott, csökkennek a fúziós folyamatok, tehát a gravitáció össze tudja húzni a csillagot. Így a csillag belső része összenyomódik, és a hőmérséklet felfut 100 millió fokra. Ennek következtében beindul, egy az előzőleg termelt héliumon alapuló fúziós folyamat. Az erősödő "fúziós" nyomás vörös óriássá fújja fel a csillagot, (és megint egy egyensúlyi állapot alakul ki).
Ha a csillag hélium "üzemanyaga" is elfogy, akkor:
- a Naphoz hasonló nagyságú csillagokat a gravitáció nagy sűrűségű, kisméretű égitestté, un. fehér törpévé húzza össze, amely több milliárd év alatt kihűl.
- a másfél Naptömegnél nagyobb tömegű csillagoknál, ez az összehúzódás pár perc alatt lezajlik, néhány 100 kilométeres átmérőre, eközben az elektronokból és a protonokból neutronok jönnek létre. Az eközben felszabaduló hatalmas energia lerobbantja a csillag külső részeit, azaz szupernova-kitörés jön létre. A robbanás után csak egy neutronokból álló csillag marad ott, ezt hívjuk neutroncsillagnak.
- a nagy tömegű csillagok a gyors összehúzódás + a hatalmas gravitáció miatt nem tudnak megállni a neutroncsillag állapotnál, hanem fekete lyukká omlanak össze. Ekkor igen kis térben, igen nagy tömegű anyag lesz, ami olyan erős gravitációt hoz létre, hogy még a fény sem tud kilépni belőle.

A GUT(Great Unification Theory) a a Nagy Egyesítés elmélete feleletet adott néhány megválaszolatlan kérdésre. Pl: lehetséges az átmenet a leptonok, és a hadronok között. Ebből pedig az következik, hogy a proton instabil. Kiszámolták, hogy az élettartama 10³⁰ év. A felezési ideje tehát 20 nagyságrenddel nagyobb mint az univerzum életkora. (de 1 kg anyagban 10²⁷ nukleon van, akkor 1000 tonna anyagban 2-3 bomlás megy végbe naponta.)

A másik elmélet a Superstring szuperhúr elmélet, TOE = Theory of Everything (Mindenség elmélete) Ez már igazi filozófiai megközelítés. Az elmélet szerint a világunk valójában 9 dimenziós, de ebből hatot nem észlelünk, mert ezek egy Planck-hossz (10^-33 cm) méretre vannak feltekeredve.
A másik sikeres egyszerűsítése, hogy a részecskék nem pontszerűek, hanem húrok. A húrok a kilencdimenziós térben felvett rezgési formái határozzák meg a részecskék jellegét, azaz, hogy fotont, vagy kvarkot, ... észlelünk.

A standardelmélet két csoportra osztja a részecskéket. A fermionok az anyag építőkövei, feles spinű részecskék. A bozonok feladata a fermionok közötti erőhatás közvetítése, ezek egész spinű részecskék.

A fermionok három csoportba rendeződnek, mindegyikben van két nehéz részecske (kvarkok), és két könnyű részecske (lepton): egy neutrínó, és egy elektronhoz hasonló töltött rész:
I: elektron + elektron-neutrínó + u(up: fel) - kvark + d(down: le) - kvark
II: müon + müon - neutrínó + C(charmed: bájos) - kvark + s(strange: ritka) - kvark +
III: tauon + tauon - neutrínó + t(top: tető) - kvark + b(beauty: szépség) - kvark.

A bozonok:
foton (elektromágneses kölcsönhatás):
Spin = 1
W-bozon (gyenge kölcsönhatás):
Spin = 1
Z - bozon (gyenge kölcsönhatás):
Spin = 1
gluon (erős kölcsönhatás):
Spin = 1
graviton (gravitációs kölcsönhatás):
Spin = 2

Az erős kölcsönhatásnál a kvarkok mindegyikének 3 féle színtöltése lehet. A hadronokban (proton, neutron, mezon) ezek a "színerők" tartják össze a kvarkokat. A hadronok színtöltése nulla: a protonokban, és a neutronokban a három szín szuperpozíciója, a mezonokban a szín-antiszín kombináció gondoskodik a "színtelenségről".

Az "elektrosztatikus", és a gravitációs erő nagysága között lévő különbség érzékeltetésére számítsuk ki, hogy mekkora két elektron között ható elektrosztatikus és gravitációs erő aránya:
Két töltés között ható Coulomb erő: Fe = k x Q₁x Q₂/r² ahol k = 9 x 10⁹ x N x m²/C²
A két töltés között ható gravitációs erő pedig: Fg = f x m²/r²
ahol az általános tömegvonzási együttható: f = 6,67 x 10^-11 N x m² x kg^-2
Az elektron töltése: e = 1,6 x 10^-19C
Behelyettesítve, megkapjuk a két erő arányát:
F_{elektrosztatikus}/F_{gravitációs} = k x e²/fm² = 9 x 10⁹ x 1,6² x 10^-38/6,67 x 10^-11 x 9,1² x 10^-62 = 4,2 x 10⁴²
(Azért csak egy tizedesjegyig számolunk, mert a kiindulási adataink is ilyen pontosak, szerencsére az elektron sugara kiesett, és értelem szerűen a mértékegységek is, így csak a keresett arányszámunk maradt).
Tehát - láthatjuk, hogy - az elektronok közötti elektromos kölcsönhatás több mint 42 nagyságrenddel nagyobb, mint a köztük ható gravitációs erő. Így már érthető, hogy a -nagynak tűnő- Föld gravitációs erejének hatására, miért nem kezdünk zuhanni a Föld középpontja felé, miért tudja ezt megakadályozni a talpunk, és a talaj azonos töltésű részecskéi között ható taszító erő.

Beépített blokkok száma: 4

Egy blokk összefoglaló adatai:

névleges teljesítmény:	440 MW
ideális állapotra vonatkozó bruttó körfolyamat hatásfok :	31,83%
villamos összfogyasztás	5,4%
állandósult ciklusban átlagos körülmények között kiadható villamos energia	2,782x106 MWh
állandósult ciklusban ideális körülmények között effektív kiégetési óra szám:	7.000 h

Reaktor

típus:	VVER 440-V-213
hőteljesítmény:	1375 MW
hűtőközeg mennyiség	43.000 m3/h
hűtőközeg nyomása:	125 kp/cm2
hűtőközeg átlagos felmelegítése	28 Co
kilépő hűtőközeg átlagos hőmérséklete	295 Co
aktív zóna U-töltete	42 t
kötegek száma	349 db
ebből fűtőelem köteg	312 db
fűtőelemek száma a kötegben:	126 db
üzemanyag tabletta anyaga	UO2
urándúsítás U 235 izotópban:
első töltet	%1,6/2,4/3,6
utántöltet	%2,4/3,6
átlagos kiégetési szint	28,6 MWnap/kgU
szabályzókötegek száma	37 db
szabályzóköteg csoport száma	6 db

Turbina

mennyiség blokkonként	2 db
felépítés	egy nagynyomású ház
	két kisnyomású ház
névleges teljesítémény	220 MW
fajlagos hőfogyasztás	2670 kcal/kWh
gőznyomás	44 kp/cm2
gőzhőmérséklet	255 Co
megcsapolások száma:	8 db
kondenzátorok száma	4 db
kondenzátor nyomás:	0,036 kp/cm2
kondenzvíz hőmérséklet	26,4 Co

Gőzfejlesztő

mennyiség blokkonként	6 db
hőátadó felület	2510 m2
gőzteljesítmény	452 t/h

Generátor

mennyiség blokkonként	2 db
hatásos teljesítmény	220 MW
hatásfok	98,6%
fázistényező (cos- φ)	0,85
kapocsfeszültség:	15,75 KV
állórész hűtése tekercs	H2O
állórész hűtése vastest	H2
forgórész hűtése	H2

BWR:
Forralóvizes reaktor

PWR:
Nyomottvizes reaktor

Sugárdózisok (millisievert)

0,01	fogröntgen
2,5	átlagos éves sugárdózis
7	mellkasröntgen
100	megnől a rák veszélye
350	Csernobil lakóit ért sugárzás
700	hajhullás 3 héten belül
3000	50%-os a túlélési esély
6000	1 hónapon belül meghalnak
10000	2 héten belül meghalnak

Zöldebb atomerőművek
India és Kína új generációs atomreaktorokat épít. India az évtized végére építi fel a nehézvizes - a láncreakcióhoz - uránium helyett tóriumot használó reaktorát. A tóriumból 200-szor több energiát lehet kinyerni, a mellékterméke nem több ezer, hanem néhány száz év alatt bomlik le, és legalább 3-szor annyi van belőle, mint az urániumból.
Kína - a régebbi amerikai kísérleteket folytatva - a sóolvadékos megoldást fejleszti, mert ez a kisebb belső reaktor nyomás miatt biztonságosabb, mint a vízhűtéses rendszerek.

a
= atto- SI-prefixum jele (10^-18 = trilliomod)

A
1 A(mper) = 1 C · s^-1

Abszolút nulla
Az (elméletileg) elérhető legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyagnak már nincs hőenergiája. Ez 0 kelvin (-273,15°C) hőmérséklet (a temodinamika III. főtétele értemében elérhetetlen), ekkor az atomok, és a molekulák mozgása megszűnik.

Adhézió
A különböző anyagok közötti tapadást okozó erőt adhéziós erőnek, a jelenséget pedig adhéziónak hívjuk. Az adhézió tehát egymástól különböző molekulák között fellépő (vonzó) kölcsönhatás. Beszélhetünk diffúz-, diszperz-, elektrosztatikus-, kémiai-, mechanikus adhézióról.

Aerogél
A legkönnyebb (a legkisebb sűrűségű) szilárd anyag. Azért ilyen könnyű, mert a pórusait levegő tölti ki, ezek a térfogatának a 90%-át is kitehetik, de rendkívül szilárd anyag.
A harmincas években már ismerték, de drágasága, és bonyolult előállítása miatt sokáig nem használták. Megfagyott füstnek, vagy megszilárdult habnak néz ki.
Hőszigetelőként, vagy abszorbensként használatos. Főleg a homok fő alkotórészéből, a szilicium-dioxidból állítják elő, de újabban az MCNT-t (multiwalled carbon nanotube: több falú szén nanocsövek) is használják kiindulási anyagnak.

AF
Azaz automata élességállítás. Ekkor a gép saját maga (automatikusan) állítja be az élességet.
- a kompakt gépeknél ez a kontraszmérésen alapul, itt az élességállításhoz szükséges méréseket a képérzékelő végzi.
- (pl.) a tükörreflexes gépekben ez a fáziskülönbség mérésen alapul.

Aktív szén
Porózus, grammonként több száz négyzetméter felületű szén. Szájon át adva a bélrendszerben a toxikus anyagot képes megkötni a nagy felülete miatt, de hasznos vegyületek, illetve gyógyszerek felszívódását is gátolja, így csak mérgezések kezelésére használják.

Aktiválás
Az aktiválás az a folyamat, amelynek során egy atommag nagyobb energiájú állapotba hozható.

Aktiválási energia
Az aktiváláshoz szükséges energia.

Alacsony színszórású lencse
Ezeket a lencséket a színhibák kiküszöbölésére használjuk.

Aldebo
Aldebonak a felszínek fényvisszaverőképességét nevezzük, tehát a felület által visszavert sugárzás, és a felületre beérkező sugárzás arányát (%-ban adjuk meg) pl: minnél kisebb egy terület aldeboja, a talaj annál több napsugarat ver vissza a légkörbe.
Tehát a tárgy által visszavert és a tárgyra érkező sugárzás hányadosa (0-nál a fényt nem veri vissza, 1-nél pedig mind minden fényt visszaver).

Alfa-tevékenység
Az alfa-tevékenység az EEG-n a 8-13 Hz-es frekvenciasávban van, akkor jelentkezik, amikor lehunyjuk a szemünket és "bambulunk". A meditatív és hipnotikus állapotokat a fokozott theta (3-9 Hz) aktivitás jellemzi.

Alhazen
al-Hasszán ibn al-Hajtam (akit Európában Alhazenként ismernek) -965-ben született- iraki fizikus könyvet is írt a fénytanról. Ebben bebizonyította, hogy nem a szemünk sugara világítja meg a dolgokat, hanem a fény hatol be a szemünkbe. Tudta, hogy a fény egyenes vonalban terjed, és ismerte a fénytörés jelenségét is. A Föld légkörének vastagságára is jó becslést adott (100 km). Ő és társai matematikai módszereket használtak, és ismerte a tudomány egyik alapvető módszertanát, a hipotézisek kísérleti (tapasztalati) úton történő bizonyítását.

Állandó pozíció
Vízben lebegő test állandó pozíciója akkor van biztosítva, ha a nehézségi erő támadáspontja a felhajtóerő támadáspontja alatt van. Ha ebből a helyzetből kibillenne, akkor a két erő forgatónyomatéka visszalendíti az eredeti helyzetébe (akárcsak az ingánál, itt azonban a víz ellenállása miatt nem leng olyan sokáig mint az inga)

Általános gáztörvény
Az Egyesített gáztörvényből megfogalmazható: egy adott mennyiségű gáz állapotjelzői közötti kapcsolatot megadó általános gáztörvény.

Általános relativitáselmélet
Az általános relativitáselmélet szerint minden tömeg meggörbíti maga körül a téridőt. A forgó testek körül a téridőnek egy másik torzulása is létrejön, a forgó tömeg magával vonszolja, és feltekeri maga körül a téridőt.

Általános tömegvonzás
Az általános tömegvonzás törvényének a segítségével írjuk le a kozmikus jelenségeket. Newton ismerte fel, hogy egy általánosabb törvényszerűség írja le az alma leesését a fáról, a Hold Föld körüli mozgását. (A Hold is zuhan a Föld felé, de a nagy érintőirányú sebessége miatt a találkozást elkerüli) Newton még úgy gondolta, hogy a gravitációs kölcsönhatás egy távolhatás, amely végtelen sebességgel terjed. Einstein az általános-relativitás elméletével - a görbült (nem euklideszi) téridő segítségével írta le a gravitáció jelenségét, és mondta ki, hogy a gravitációs kölcsönhatás fénysebességgel terjed. Elgondolkozhatott azon, hogy a gravitációt miért tudta a téridő görbülettel leírni, és a többi kölcsönhatást miért nem.
Viszont a későbbi Standard modellnek mezők és részecskék segítségével sikerült leírnia az elektromos, erős, gyenge kölcsönhatást, de neki meg a gravitáció állt ellent, hiába adtak már nevet is gravitációs kölcsönhatást közvetítő részecskének(gravitron)

(Az) általános tömegvonzás törvénye
F = G · m₁ · m₂ / r²
F: két test között ható erő
G: arányossági tényező (általános tömegvonzási állandó, v. gravitációs állandó, v. Newton-állandó)
m₁, m₂: a két test tömege
r: a közöttük lévő távolság
A gravitációs erő a többi alapvető kölcsönhatáshoz képest nagyon gyenge:
gravitációs erő elektron-proton között 1 m távolságban:
~10^-67N
elektromágneses erő elektron-proton között 1 m távolságban:
~10^-28N
(Tehát ~ 40 nagyságrend eltérés van közöttük)

Alulexponáltság
Az alulexponált képeknél kevés fény jutott a fényérzékelőkre, s így a kép sötét lett.

Alumínium gyártás
A bauxitból (a nyersanyagát adó kőzet) először timföldet (Al₂O₃) állítanak elő, és ezt dolgozzák fel fém alumíniummá. A Bayer-technológiánál először megőrlik a bauxitot, majd belőle az aluminium-oxidot nátrium-hidroxiddal (ez tömény lúg) különítik el. Belőlük nátrium-aluminát (aluminátlúg) keletkezik. A vas-oxid, a titán-oxid, ... nem lép reakcióba a lúggal. Ezeket az aluminátlúgtól kikeverő tartályokban különítik el. Ekkor az alumínium tartalmának kb. a fele timföldhidrátként kiválik. Ezt bepárolják, majd forgó csőkemencében 1050-1100 C^o-on kiégetik. Ez a keletkező fehér por a timöld, amelyből elektrolizáló kádakban állítják elő a fém alumíniumot.
A gyártást - igaz egyre hígulva - a nátrium-hidroxid hozzáadásától kezdve végigkíséri a vörösiszap, amely nevét a benne nagy mennyiségben előforduló vas-oxid vörös színéről kapta. Ennek összetételéből láthatjuk, hogy a nátrium-hidroxid a szilicium oxidot is oldja, és hogy az alumínium-oxid jelentős részét nem tudják így kinyerni.
A vörösiszap összetétele:
Fe₂O₃: 35% körüli
Al₂O₃:kb.17%
SiO₂: 12% körüli
Na₂O: kb. 10%
TiO₂: kb. 5%
a többi vegyület jelentéktelen mennyiségben szokott benne előfordulni.

Ambiszónia
Az 1970-es években dolgozták ki ezt a háromdimenziós hangrögzítést és visszaadást. Ez nagy számítási hátteret igényel mert minden hangsugárzót külön-külön kell vezérelni. Ezek a hangosított terem adottságainak figyelembevételével adják le a felvételt, a hangsugárzókat egy (virtuális) négyzetháló rácspontjaiba teszik ki a falakra + plafonra.

Aminoplaszt
Hőre keményedő. Formaldehidből és karbamidból készül. Az anyag színtelen, szagtalan, világos színekben is előállítható, nem mérgező, így élelmiszerek tárolására is alkalmas.

Amorfanyagok
Az amorf (latin:formátlan) anyagokban a kristályokra jellemző rendezettség hiányzik, a folyadékoktól viszont a magas viszkozitás különbözteti meg. Nincs éles olvadáspontjuk, jó áram, és hőszigetelők. Amorf pl: bitumen, borostyán, gumi, paraffin, szurok, üveg, viasz, ...

Amplitúdó
A rezgő testnek az egyensúlyi helyzetétől mért legnagyobb kitérése.

Analemma
Ha egész év folyamán mindig egy helyről, és mindig ugyanakkor fényképezzük le a Napot, akkor egy ferde nyolcas alakzatot kapunk. A görbe legmagasabb pontja a nyári, legalacsonyabb pontja a téli napfordulóra esik. Ennek oka a bolygónk Nap körüli keringése, és a tengely ferdesége.

Antianyag
Az antianyagban a proton helyett antiproton, a neutron helyett antineutron, és az elektron helyett antielektron (pozitron) van. Anyag - antianyag találkozásakor (egyesülésekor) a két részecske megsemmisül és energia szabadul fel fotonok formájában, azaz elektromágneses sugárzássá alakulnak az E = mc² képlet szerint. Ez a folyamat fordítva is lejátszódhat, ekkor nagy energiájú fotonok hoznak létre anyag-antianyag részecskepárokat. Az anyagnak, és az antianyagnak is ugyanazok a mágneses tulajdonságai, a tehetetlen tömege, ... csak az elektromos töltésükben térnek el egymástól.

Antirészecske
Minden részecskének van saját antirészecskéje, amellyel minden tekintetben azonos, egyedül a töltésük ellentétes előjelű. Ha egy részecske és az antirészecskéje ütközik, akkor megsemmisülnek, csak energia marad.

Antrópikus elv
S.Hawking:"azon elképzelés, amely szerint a Világegyetem azért olyan amilyennek látjuk, mert ha más lenne, akkor nem nem léteznének benne olyan lények, akik képesek megfigyelni".

Anyag
Az anyag építi fel a látható Világegyetemet, a tárgyak anyagból vannak. Az anyagnak térbeli kiterjedése, és tömege van. A fizikában anyag az ami elemi fermionokból áll. A relativítás elmélet szerint nincs különbség az anyag, és az energia között (mert kölcsönösen egymásba alakíthatóak). Az anyag főleg atomokból épül fel.
Anyagnak tekinthetjük a (régi értelemben vett) részecskékből álló korpuszkuláris anyag mellett, az elektromágneses, és egyéb sugárzásokat is.

Anyag-antianyag
Ha az anyag, és antianyag egymás pontos tükörképei, akkor a Nagy Bummnak egyforma mennyiségben kellett volna anyagot és antianyagot termelnie. Ekkor pedig nem érthető, hogy a kettő miért nem semmisítette meg egymást.
De ha az anyag javára egy picivel is eltértek, akkor magyarázható, hogy miért az anyag vált uralkodóvá.

Anyagmennyiség
Anyagok képlete által meghatározott mennyiség
n: anyagmennyiség    [n] = mol
Az egy mol-nyi anyagra vonatkozó mennyiségeket hívjuk moláris mennyiségeknek:
-Móltérfogat
-Móltömeg

Áram(lás)erősség
Az áramlási cső(vezeték) egy keresztmetszetén áthaladó folyadék, gáz mennyiségének(Q) és az áthaladás idejének(t) a hányadosa
I = Q/t
(vagy:
I=V/t    [I] = m³/s
I: áramlás erőssége
V: gáz térfogata
t: áramlás ideje)

Áramköri elemek sűrűsödése
A csipekben az áramköri elemek sűrűsége eddig nagyjából kétévente duplázódott, ami együttjárt a számítógépek teljesítményének hatalmas növekedésével. Ennek eredményeképpen egyre bonyolultabb feladatokat tudunk a segítségükkel megoldani.
Azonban már az áramköri elemek mérete lassan összemérhető lesz az atomok méretével. Az atomi méreteknél pedig a kvantummechanika törvényei uralkodnak. Valószínűleg megépíthető lesz a kvantumszámítógép, amelynek teljesítménye jóval nagyobb lesz mint a jelenlegi gépeké. Az elemei egymással párhuzamosan működnek, és több művelet párhuzamosan fog futni rajtuk.

Archimedes törvénye
Minden vízbe (folyadékba, gázba) merülő test a súlyából (látszólag) annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz (folyadék, gáz) súlya.

Arisztarkhosz
A Föld-Hold-Nap geometriai elrendezésének megfigyeléséből, megméréséből -jó pontossággal- kiszámította a Hold és a Nap távolságát, és a méreteiket is.

Arisztotelész ormánya
Arisztotelész elefántormánynak hívta azt az ókori búvárfelszerelést, amely egy fejükre húzható bőrsapkából, és annak egy bőrből készült csőszerű folytatásából állt (ezt a víz fölé tartva kaptak levegőt az ókori búvárok).

Aromás szénhidrogének
Azok a szénből, és hidrogénből álló vegyületek, amelyekben benzolgyűrű van. Benzolból származtathatók, úgy hogy egy vagy több hidrogén atomját szénhidrogéncsoporttal helyettesítjük. Három fő csoportjuk van:
- Egy gyűrűt tartalmazók (mononukleáris)
- Két vagy több közvetlenül egymáshoz kapcsolódó benzolgyűrűt tartalmazók (polinukleáris)
- Két vagy több közös szénatommal rendelkező benzolgyűrűket tartalmazók (kondenzált gyűrűs)

Aromás vegyületek
Benzol és származékai, amelyek molekuláiban változatlan benzolgyűrű van. Jellemző aromás illatúak.

Aszférikus lencsék
Aszférikus lencsék a szférikus abberáció kiküszöbölését szolgálják.

Átlátszó napelem
Sikerült 70%-os fényáteresztő képességű polimer napenergia panelt készíteni, (2012.06), így ezt már ablakként is lehet használni. Ez nem a látható fényt, hanem a közel infra tartományba esőt alakítja át elektromos árammá.

Átnézeti kereső
Az átnézeti kereső (v. Newton kereső) optikai kereső, segíti a kép megszerkesztését, így a monitorok használata nélkül spórolhatunk az energiával.

Atom
Az anyag kémiai "alapegysége". A (bolygó-modell szerint) pozitív töltésű atommagokból, és a körülötte keringő negatív elektronokból áll.

Atomenergia aránya
Atomenergia aránya az ország teljes áramfelhasználásából (2011):

Franciaország:	~78%
Szlovákia:	~54%
Magyarország:	~43%

(megújuló energiatermelésbe a 2004- óta befektetett 1 billió $ nyolcszor annyi, mint az atomiparba történt befektetés).

Atomenergia aránya a magyar energiatermelésben
2009: ~37%
2012: 45%

Atomerőművek összteljesítménye
Az atomerőművek összteljesítménye 2011-ben ~2520 TWh volt.
Az atomerőművek összteljesítménye a világon 2006-ban érte el a maximumát 2660 Terawattórával.

Atommag
Az atom pozitív töltésű központi alkotórésze. Pozitív töltésű protonok, és semleges neutronok alkotják, ezeket az erős kölcsönhatás tartja össze. Az atom tömegének a túlnyomó része az atommagban összpontosul.

Atommagok bomlása
Tizenhat féle atommag elbomlási módot ismerünk (pl. kétneutronos atommag bomlás, kétprotonos atommag bomlás, kétpozitronos atommag bomlás, kettős béta - bomlás, ...)

Atomok
Az atomok a kémiai elemek legkisebb, még az illető elem tulajdonságaival rendelkező darabjai.
Az atomok protonokból, neutronokból, és elektronokból épülnek fel.
A nukleonok (= proton, és a neutron) az erős kölcsönhatás által atommagokká állnak össze.
Az atommagok és az elektronok az elektromágneses kölcsönhatás által alkotják az atomokat.
A kémiai elemeket az atommagjukban lévő protonok száma alapján különböztetjük meg egymástól.
Ha egy-egy elem különböző számú neutront tartalmaz az atommagjában, akkor ezeket az illető elem izotópjainak hívjuk.
Az elektronok száma az elem atomjában megegyezik az atommagban lévő protonokéval, s így az atom semleges, azaz a teljes elektromos töltése nulla.
Ha az elektronok száma mégis több vagy kevesebb, akkor az elem ionjáról beszélünk.
Az atomok, és az ionok az elektromágneses kölcsönhatás miatt molekulákat alkotnak, ezek miatt láthatunk a világunkban ekkora változatosságot. (Csak a nemesgázok atomjai találhatóak meg önállóan, más atomok kémiai kötésekkel molekulákká, v. kristályrácsokká kapcsolódnak)

Atomok- Elemek
92 elem található meg a természetben, a többit mesterségesen állították elő. Sokáig azt hitték, hogy az atom további részekre nem osztható (az atom szó görögül oszthatatlant jelent). A múlt században fedezték fel, hogy az atomok is különböző elemi részecskékből állnak: protonokból(pozítív töltésű), neutronokból(semleges), és elektronokból(negatív töltésű). Ebben a modellben a protonokból, és a neutronokból álló atommag körül negatív töltésű elektronok keringenek.

Atomórák
1 másodpercük a 133-as tömegszámú céziumizotóp rezgési periódusidejének 9 192 613 770-szerese a megállapodás szerint.

Atomosz
Démokritosz (i.e. IV.sz.) atomelmélete szerint az általa feltételezett atomosz az anyagokat alkotó legkisebb, oszthatatlan egységeket jelentette.

Atomsúly
Az atomok súlyát úgy mérik, hogy valamely elem atomja hányszor nehezebb a legkönnyebb elem (a hidrogén) atomjánál, vagy a szénatom súlyának 1/12 részénél.

AU
= Astronomical Unit = asztronómiai egység = csillagászati egység = CSE = Nap és a Föld átlagos távolsága ≈ 150 millió kilométer ≈ 499 fénymásodperc

Autofókusz
Az autofókusz az élesség automatikus beállítását jelenti.

Avogadro-szám
N_A = 6,022 · 10²³ 1/mol
Az Avogadro-szám (v.Avogadro-állandó) N_A értéke a szénatomok számát mutatja a 12 gramm 12-es tömegszámú szénizotópban. Ezek száma ~6,022 · 10²³ db (a db-ot a SI mértékegység rendszerben nem írjuk ki, ezért [N_A] = 1/mol). Azért a szén 12-es tömegszámú izotópja lett kijelölve, mert ennek tudjuk az atomtömegét nagyon pontosan mérni.
De bármely anyag 1 molja (atomok, ionok, molekulák, ...) Avogadro-számnyi részecskét jelent.
(pl. 1 mol vasatomnak a tömege 55,85 g)

Átlátszó napelem
Az emberi szem számára teljesen átlátszó napelem, akár ablakként is használható lesz. A szemünknek láthatatlan hullámhosszúságú (ultraibolya és infravörös) sugárzást gyűjti össze és vezeti ki a szélére, az oda elhelyezett vékony napelemcsíkok termelik belőle az áramot. Azonban most még csak 1%-os hatásfokúak, (miközben a jelenleg használatosak hatásfoka 18-25% között van)
(hvg.hu, 2014.08.24)

B expozíciós idő
Ilyenkor a fényképezőgép zárszerkezete addig van nyitva, amíg az exponálógombot lenyomva tartjuk.

Bakelit
Hőre keményedő. Más néven fenoplaszt, az alapgyanta sötét színe miatt csak sötét színű tárgyak készíthetők belőle. 170 C-ig hőálló, főleg műszaki cikkeket készítenek belőle: kapcsolók, dobozok, ... Élelmiszerek tárolására nem alkalmas.

Barionikus anyag
Barionikus anyagnak a Világegyetemet betöltő csillagászati objektumokat (galaxisokat, csillagokat, bolygókat), vagy másként mondva az atomos anyagot nevezzük. A barionok elemi részecskék, pl. neutron, proton, ...
Ezek az általunk a Föndön ismert hétköznapi -atomokból felépülő- anyagok. A barionikus anyag alkotja a csillagokat, a bolygókat, a csillagközi por- és gázfelhőket is. (A barionok erősen kölcsönható részecskék, legismertebb képviselőik a kémiai elemek atommagját felépítő protonok, és neutronok)

Barna törpék
A barna törpék átmenetet képeznek a kis csillagok, és az óriásbolygók között. Tömegük felső határa 80 Jupiter-tömeg. Túl kis tömegűek ahhoz, hogy belsejükben a hidrogén-hélium fúzió beinduljon. Belső hőtermelésük - rádióaktív bomlásból, lassú összehúzódásból, deutérium - fúzióból - lehet, ezért idővel egyre hűvösebbé válnak. Az L típusú barna törpék felszíni hőmérséklete 1200-2000^oC, a T típusú törpéké 1200^oC-nál hűvösebb (és metánban gazdagok), Y típusú: az ismert leghűvösebb felszíni hőmérséklete 350^oC (a Napé 6000 C^o), jelentősebb sugárzása csak a közeli infravörös hullámhosszokon van, tömege 15-30-szoros Jupiter tömeg között van.
A barna törpék valójában félbemaradt csillagok. Fejlődésük során nem jutottak el addig, hogy bennük a csillagok energiáját termelő nukleáris fúzió beindulhatott volna. A nemrég felfedezett - leghidegebb - barna törpe felszíni hőmérséklete 100^oC körüli. Ilyen alacsony hőmérsékleten már elképzelhető, hogy a tulajdonságai eltérnek az eddig megismert barna törpéktől, és inkább az óriásbolygókéra hasonlítanak. Ekkor akár még vízfelhők is lehetnek a légkörükben.

Barrel
1 barrel= 159 l
1 barrel (kőolaj) ≈ 0,14 t

Baumé- fok
Folyadékok (savak, lúgok, sóoldatok) sűrűségének kifejezésére használjuk. A mérő nulla jele ott van, ameddig a tiszta vízben süllyed, a 10-es jel pedig ott, ahová a 10% -os nátrium-klorid oldatban süllyed. 67 fok beosztású.

Bázisok
A fémes elemek oxidjainak vízzel képződő reakciótermékei. Közülül lúgnak hívjuk a vízben oldódó, és maró hatásúakat. A vörös lakmuszt megkékítik. A savaknál is erősebb maróhatásúak.

BCG
Brightest Cluster Galaxy: az óriásgalaxisok egy speciális osztálya, a galaxishalmazok központi részében fekszenek, és azoknak a legfényesebb elliptikus galaxisai, melyeknek a tömege elérheti 100 billió naptömeget.

BDO
1,4-butándiol, a műanyagipar egyik fontos alapanyaga.

Beégés
A beégésnél a képünk egyes területei annyira sötétek, hogy már nem láthatóak a részletek.

Belső élességállítás
Ekkor csak az objektív belső lencsetagjai mozdulnak el, ilyenkor az objektív hossza nem változik.

Belső energia
A testeket felépítő részecskék rendezetlen mozgásával összefüggő energiát hívjuk a test belső energiájának (E_b). Pl. termikus kölcsönhatáskor a melegebb test belső energiája csökken, a hidegebb test belső energiája pedig ugyanannyival nől.
Tehát egy test belső szerkezetével, tulajdonságaival összefüggő, a testet alkotó atomok mozgásában és a köztük ható erőkben tárolt energiát hívjuk belső energiának.

Belső energia - hőmérséklet
Az egyatomos ideális gáz belső energiájának a hőmérséklettel való összefüggését leíró egyenlet:
E_b = 3/2 NkT
E_b: belső energia
N: az atomok száma
k: Boltzmann-állandó
T: abszolút hőmérséklet

Belső energia megváltozása
ΔE_b = Q + W (Hőtan I. főtétele)
ΔE_b: pozitív előjelű, ami a test belső energiáját növeli, negatív előjelű, ami a test belső energiáját csökkenti.
Q: pozitív előjelű a közölt hő, negatív előjelű a leadott hő.
W: pozitív előjelű a testen végzett munka, negatív előjelű a test által végzett munka.

Big Bang
A ma ismert háromdimenziós tér, az idő, az anyag, és az energia - egyszóval az Univerzum az ősrobbanás elmélet szerint 14 milliárd éve egyetlen Big Bang alkalmával született meg.

Big Data
Becslések szerint 2013 elején a világon naponta 2,5 exabyte adat keletkezett, az összes digitális adatunk méretét pedig 2,7 zettabyte méretűre becsülték. A Big Data, a hatalmas adattömeg gyors kielemzésével előnybe lehet kerülni, a tudományok, az üzlet, ... területén is, s ez kézzelfogható hasznot is hajthat (pl. a közösségi oldalakról nyert adatokból).

Bioetanol ellenzők
Szerintük:
- 1 liter etanol előállításához szükséges kukorica ültetése, betakarítása, szállítása, feldolgozása jóval több energiát igényel, mint amennyi belőle kinyerhető.
- az előző miatt csökkenés helyett növeli az üveghatású gáz kibocsátást.
- egy liter elégetésével harmad annyi energiát lehet termelni, mint egy liter olajéval.
- a gyártás során felhasznált víz miatt korrodálja a motort.

Biogén elemek
Az élethez szükséges legfontosabb elemek, az un. biogén elemek: szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, kén, foszfor

Bláthy Ottó
Bláthy 1883-ban kezdett dolgozni a Ganz villamos osztályán. Ekkor elkezdte tanulmányozni Maxwell egyenleteit is. Ez azért érdekes, mert tudásából soha semmit sem tett közzé írásban, könyvben, csak nagyszerű mérnöki eredményeiből lehet következtetni elméleti tudására (vagy ráfogni, hogy csak ráérzett ezekre az eredményekre.)
Oersted már 1820-ban felfedezte a villamos áram és a mágneses jelenségek közti kölcsönhatást. Nemsokára pedig Ampere rájött, hogy egy tekercsben folyó áram mágneses erőtere ugyanolyan, mint egy korong alakú állandó mágnesé. Erre a tudásra alapozva villanymotorokat, és áramtermelő generátorokat akartak létrehozni.
Ilyen volt pl. Jedlik villanydelejes forgonya. Az áramfejlesztésre készített generátorok alapelve az volt, hogy egy elektromágnes (v. akár állandómágnes) pólusai között forgatott vezetőben feszültség indukálódik. Az állandó mágnest vasmagos tekerccsel helyettesítve a mágneses pólusok ugyanúgy körbefogják a forgórészt, és feszültséget indukálnak benne.
Ha a mágneses pólusokat létrehozó tekercseket magával a forgórészben indukált árammal tápláljuk, akkor jön létre az öngerjesztés útján működő dinamó.
Ezek a szerkezetek mind hosszúak voltak, azért mert a forgórészben létrejövő indukcióhoz szükség van egy északi és egy déli mágneses pólusra, de a gerjesztő tekercs másik végén keletkező ellentétes pólus megzavarná ezt a forgórésznél keletkező nágneses erőteret, így azt azért messzire el kellett távolítani.
Láthatjuk, hogy az eddigiek mind ugyanazt a mintázatot követték:
észak-déli pólus elvét, és a hosszú formát (hogy a "fölösleges" pólus ne zavarjon be).
Ezzel szemben Bláthy első generátora már formájában, és nevében (Gnom: ami utalt hordószerű (majdnem gömbszerű) alakjára) eltért az addigi mintáktól, és mutatta, hogy feltalálója fejlettebb fizikai ismeretek birtokában van.
A "Gnom" mágneses erőterében nincsenek mágneses pólusok, látszik hogy Bláthy már ismerte a mágneses köröket, és tudott is velük számolni.
A "mágneses köreinek" szerepe lett a transzformátor feltalálásánál is.
Az 1884-es torinói kiállításon hiába mutatta be: hogyha a nyitott vasmagot áthidalja, akkor jobb eredményt lehet elérni, a fiatal magyart nem vették komolyan.
Így hazatérve Zipernowsky, Déri kettőshöz csatlakozó Bláthy "csapat" alkotta meg a zárt vasmagú transzformátort. Ezt ők következetesen pólusmentes transzformátornak nevezték, amiből látszik, hogy tudatosan alkalmazták a mágneses körök elvét.

Blende
A blendén (v. rekeszen) keresztül jut a fény a fényképezőgép fényérzékelőjére, ez az objektív változtatható méretű kör alakú nyílása.

BME
A Műegyetemet 1782 augsztus 30-án alapították, ez volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, ahol egyetemi szinten oktatták a műszaki tudományokat. Fő tárgya az alkalmazott matematika volt. 1949-ben alapították meg a a Budapesti Műszaki Egyetemet, amit 2001 január elsejétől Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek hívnak.

Bose - Einstein - kondenzátum
Létezését 1924-ben Albert Einstein jósolta meg, és csak 1995-ben tudták először előállítani.
Az anyagnak ez a különleges halmazállapota az abszolut nulla fok közelében alakul ki. Ekkor valamennyi részecske a legalacsonyabb energiájú kvantumállapotba kerül, és egyetlen "szuperatomot" képeznek. Mivel a hullámfüggvényeik teljesen átfedik egymást, már nem egymástól független részecskeként mozognak, hanem egy egységként (koherensen) viselkednek.

Boyle-Mariotte törvény
Egy adott mennyiségű (ideális) gáz térfogatának (V) és nyomásának(p) a szorzata állandó, ha a gáz hőmérséklete nem változik. (izotermikus állapotváltozás törvénye)
pV = k
p: a gáz nyomása
V: a gáz térfogata
k: konstans
Így a gáz két állapotára érvényes (állandó hőmérsékleten):
p₁V₁ = p₂V₂

Bridge fényképezőgép
Ezek a kompakt és a tükörreflexes gépek között képeznek átmenetet. A kompakt fényképezőgépek egyszerű kezelhetőségi jellemzői mellett, kézi beállítási lehetőségekkel is rendelkezik. Legtöbbjüknek nem átnézeti, hanem valós elektronikus keresője van. A tükörreflexes gépekre hasonlítanak, nagyobb zoommal rendelkeznek, mint a kompakt gépek. "Hidat képeznek" a kompakt, és a tükörreflexes gépek között: közepes a tudásuk, és az áruk is.

Boltzmann-állandó
k = 1,3807 · 10^-23 J/K
k = R/N_A    [k] = J/(db) · K
k: Boltzmann-állandó
R: egyetemes gázállandó
N_A: Avogadro-szám
Számításából látható, hogy a Boltzmann-állandó (is) egyetlen darab elemi egységre vonatkozik. A test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék közötti kapcsolatot mutatja, tehát kapocs a makroszkópikus fizika és a mikroszkópikus fizika között. A Boltzmann-állandó a pV = NkT egyenletet a részecskék mikroszkópikus tulajdonságaira vezeti vissza.
Tehát a kT mennyiségnek energia dimenziója van, meghatározza a molekulánkénti nyomás · térfogat szorzatot.

Bq
Önálló nevű származtatott SI-egység, radioaktivitás mennyiség becquerel egységének jele: Bq (= s^-1)

Brown-féle mozgás
1827-ben Robert Brown a vízbe kevert virágporszemcsék szabálytalan mozgását figyelte meg. Ennek az az oka, hogy a folyadék molekulái (az állandó hőmozgásuk következtében) véletlenszerűen lökdösik a virágpor szemcséket.

BTU
Brit hőegység: ~1,055 kJ (kilojoule) energiával egyenlő (1 BTU ≈ 0,25 kcal)
1 millió BTU ≈ 28,26 m³ földgáz

butadién
(CH₂=CH-CH=CH₂): színtelen, gyúlékony gáz, sokféle alapanyagként - főként mesterséges kaucsuk és más műanyagok gyártásához használják.

BWR
Forralóvizes reaktor

c
= centi- SI-prefixum jele (10^-2 = század)

C
Önálló nevű származtatott SI-egység, elektromos töltés mennyiség coulomb egységének jele: C (= A · s)

Cal
1 Cal = 4,184 J (joule)

Casmir-erő
Az egymástól néhány száz nanométerre lévő objektumok között fellépő kvantumfizikai eredetű vonzóerőt nevezzük így.
Ha vákuumban két síktükröt a fény hullámhosszával összemérhető távolságra egymással párhuzamosan szembeállítanak azt tapasztaljuk, hogy a tükrök között gyenge vonzerő lép fel. Az elmélet szerint ennek az az oka, hogy a vákuum nem teljesen üres, hanem benne véletlenszerűen, rövid időre úgynevezett virtuális elektron-pozitron párok illetve fotonok jelennek meg, majd eltűnnek. A két tükör lényegében olyan "üregrezonátort" alkot amelyben csak ennek megfelelő energiájú elektron-pozitron párok, vagy meghatározott frekvenciájú virtuális fotonok jöhetnek létre. Így a tükrökön kívül a virtuális részecskék sűrűsége nagyobb, ezért a tükrök felületén kívülről befelé ható nyomás lép fel, amely így a tükrök közötti vonzóerőt mutat. A Casmir-erő jellegzetes relativisztikus kvantumfizikai jelenség. Ha az előző kísérletben gömbtükröket alkalmazunk, akkor az erő taszítóvá is válhat, mintha megnövelnék a köztük lehetséges virtuális állapotok számát. Ezzel a taszítóerővel elméleti lehetőséget kapunk - megfelelő felületi beállítással - hogy nanolevitációval biztosítsunk surlódásmentes mozgást.

Cavendish-inga
Egy csavarásmentes szálra felfüggesztünk egy rudat, amelynek végére azonos tömegű testeket teszünk. Ezekre a környezetünkben levő tömegek vonzást gyakorolnak, így ezek a környezetük tömegvonzásának az összegzett hatását érzékelik. Mivel a természet nem szimmetrikus, így az őket érő erőhatások egymástól eltérőek:
-a függőleges, és a sugárirányú eltérések hatására az ingarúd szabadon elmozdul.
-vízszintes irányú eltérések hatására a felfüggesztő szál elcsavarodik. (ennek felnagyítására egy tükröt szerelünk rá) Ha a függesztő szál fizikai paramétereit ismerjük, akkor az elcsavarodás mértékéből meg tudjuk határozni a csavaró erő nagyságát.
Az elcsavarodást tehát a nehézségi gyorsulás vektor (két próbatesté) érintőirányú komponensének a különbsége váltja ki. Így az elcsavarodás a nehézségi gyorsulásvektorok érintőirányú összetevőinek vízszintes (a rúd irányába eső) megváltozását jellemzi.

CB-rádió
A Mobiltelefon előtti korszak távbeszélő eszköze volt. (Citizens' Band = polgári sáv): rövidhullámú adó-vevő, lényegében a walkie-talkie "nagytestvére." Előnye volt, hogy központilag nem kapcsolhatták ki, hátránya, hogy bárki lehallgathatta a beszélgetéseket. Bejelentkezést a brékó (break magyarosítása) szóval kérték.

CCD
A CCD a digitális fényképezőgépek fényérzékelője. A fényt "elektronná alakítja", ezt pedig a fényképezőgép elektronikája alakítja jellé, adattá.

cd
Kandela mértékegység jele: cd

Celluloid
Hőre lágyuló. Nitrocellulóz: természetes cellulózból salétromsavas kezeléssel készül, nem egységes anyag. Vattaszerű, tűz, és robbanásveszélyes vegyület(lőgyapot), acetonban jól oldódik. Oldatai némi lágyítószeradalékkal lakként használatosak (nitrolakk). A nitrocellulóz 20% lágyító kámforral összedolgozva a cellulóz, amely ütésálló, átlátszó, olcsó, tűzveszélyes. Acetonnal jól ragasztható.

Cellulózacetát
Hőre lágyuló. Természetes cellulózból(vatta) ecetsavas kezeléssel készülő nem egységes anyag. 100 C-on olvad, 60 C-on már lágyul. Átlátszó, nem törékeny, nem tűzveszélyes. Oldószere az aceton, a kloroform, ragasztószere a tömény ecetsav.

Celofán
Gyártásához facellulózt használtak (ebből papír is készülhet). A cellulózt feloldották, xantogenátokká alakították, majd fólia formájúra készítették. De egy kiló celofánhoz hússzorannyi vizet is felhasználnak.
Ma ezért inkább polipropilén fóliát használnak helyette, ami ugyan kőolajból készül, de sokkal környezetkímélőbb, mint a celofán.

Centrifugális erő
A forgó rendszerekben (ilyen a Föld is, mert egy tengelye körül forgó test) fellépő sugárirányú erőhatás. Ez egy tehetetlenségi erő, amely a forgástengelyre merőleges irányú, és kifelé mutató (tehát csökkenti a Föld felszínén álló ember súlyát).

CGS rendszer
Régebbi európai mértékegységrendszer (a centiméter, a gramm és a másodperc (secundum) mértékegységeken alapult. Az MKSA, majd az SI szorította ki.

Chandrasekhar - határ
Ez alatt a csillagok tömegére vonatkozó határérték alatt a csillagok fehér törpeként végzik, felette pedig szupernovaként szétrobbannak.

CIE
Comission Internationale d'Edairage = Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság

Ciolkovszkij
Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós (1857-1935) volt a rakétatechnika elméleti megalapozója. A rakétameghajtás alapegyenleteit könyvének első (1903), és második (1912) részében határozta meg. 1929-ben már a többlépcsős rakéták elméletét is megjelentette. Leírta, hogy az - űrhajózásra - folyékony hajtóanyagú rakétákat célszerű alkalmazni. Föld körül keringő űrállomásokra - azok megforgatásával - mesterséges gravitáció létrehozását javasolta.

Clear Voice
A Clear Voice automatikusan felerősíti a hangunkat, ha a háttérzaj felerősödik.

CMB
Cosmic Microwave Background radiation: kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. Az égbolt minden irányból érkező, az egész Világegyetemet betöltő gyenge rádiósugárzás. 300 ezer évvel a Nagy Bumm utánról származik, ekkorra a Világegyetem a tágulás miatt már a Nap felszínének a hőmérsékletére hűlt. Ez lehetővé tette az első atomok kialakulását, és ezért az Univerzum "átlátszóvá" vált a fotonok számára. Az azóta tovább folytatódott tágulás miatt ez a sugárzás mára -270^oC-ra hűlt le.

CMOS
A CMOS a digitális fényképezőgépek fényérzékelője. A fényt "elektronná alakítja", ezt pedig a fényképezőgép elektronikája alakítja jellé, adattá.

CNG fogyasztás
Egy átlagos autó száz kilométeren:
- 8-9 l benzint fogyaszt
- 5-6 l gázolajat
- CNG-ból 5-6 kilogramot (1 kg CNG ára 230-240 Ft, így 10-20 forintba kerül 1 km) (2012)

CNG-kutak
Egy CNG-kút létesítése: ~1 millió EU-ba kerül
(egy elektromos töltőhelyé: ~20 ezer EU-ba) (2012)

coll
1" (hüvelyk) = 1 coll = 2,54 cm

Coriolis-erő
Egy forgó rendszerben ható tehetetlenségi erőt Coriolis erőnek hívjuk, amelynek iránya merőleges a test sebességére és a forgástengelyre. Így ha egy forgó lemezjátszó korongjára egy golyót teszünk, akkor a golyó először a sugár mentén kifelé indul el, a centrifugális erő hatására, de hamar oldalirányban eltér a tehetetlenségi erő hatására. A Föld forgása miatt fellépő Coriolis-erő eredményezi a fürdőkádból lefolyó víz forgását, amely az északi féltekén balsodrású (jobbra tér el), míg a délin jobbsodrású. Ugyanezért balsodrásúak a folyóvizek örvényei is. Sőt a ciklonok örvénylő mozgása is ezt a törvényt követi. A Föld forgásának a bizonyítéka még, hogy a szabadon eső testek az ejtéshez képest kelet felé érnek talajt. Magyarországon ez az eltérés 100 m szabadesésnél kb 1,5 cm.

Coulomb-erő
Két pontszerű töltés között ható Coulomb erő:
F = k Q₁ Q₂/r²
F = erő [F] = N (Newton)
Q = töltés    [Q] = C (Coulomb)
r = a két töltés közötti távolság [r] = m(méter)
k = 9 · 10⁹ N · m²/C²

CPT-szimmetria
A fizika egyik alaptétele, az anyag, és az antianyag egyenértékűségét kimondó CPT-szimmetria elve. Azonban nem tudjuk, hogy hova lettek az antirészecskék, hiszen az ősrobbanást követő sugárzási időszak után ugyanannyi részecskének, és antirészecskének kellett keletkeznie. Ezért lehet valami különbség az anyag, és az antianyag tulajdonságai között.

CT
A komputertomográfia (CT) a legjobb képalkotó diagnosztikai eljárások közé tartozik. Vékony, síkszerű röntgensugárnyalábbal világítják át a kívánt testrészünk, és az ellenkező oldalon elhelyezett detektor egy vonal mentén érzékeli, hogy a sugárnyalábból hol mennyi nyelődött el. Ezekből az adatokból egy számítógépes program csinál képet.
A gyors röntgencsövek miatt (a rövid idejű sugárzás miatt) csak kisebb sugárterhelés éri a szervezetünket.

Cukorakkumulátor
A Földön kis mennyiségben jelenlévő lítiumot próbálják helyettesíteni magas hőmérsékleten kemény szénné alakított cukorral, amellyel nem csak olcsó, hanem környezetbarát nátrium-ion akkumulátor lenne készíthető.(2012.12)

Curie - hőmérséklet
Ez az a hőmérséklet, amelyre melegítve elvesztik az anyagok a ferromágneses tulajdonságaikat, és paramágnesekké válnak.

Cseppfolyós testek
Alakjuk változó,mindig a "edény" alakját veszik fel, gyakorlatilag térfogatuk állandó. Ellenállnak a térfogatváltoztató erőknek, normál körülmények között összenyomhatatlanoknak tekinthetőek.

Csillag spektroszkópia
A csillagok színképéből szinte minden tulajdonságukat megtudhatjuk. A spektrumukból meghatározhatjuk a csillagok effektív hőmérsékletét, a felszíni gravitációjukat, a fémtartalmukat (a hidrogénen és a héliumon kívül mindent fémnek hívunk), a széntartalmukat, az alfa-elemek (ezek már a hélium fúziójakor jönnek létre, pl: szilícium, kén, ...) gyakoriságát.

Csillagközi felhők
A csillagok közti térrészek sem teljesen üresek. Az anyaguk néhol felhőkbe sűrűsödik. Legtöbb a hidrogén bennük, majd a hélium, és a nehezebb elemek következnek. Azonban néha bonyolult anyagok is kimutathatók bennük. Ilyen például a naftalin (C₁₀H₈) szerű anyag (amely csak hidrogénből és szénből épül fel), s annak valamely módosulata.
A porszemcsék felületén mennek végbe a kémiai folyamatok: hidrogénmolekulák-, aminosavak-, peptidek keletkezése.

Csillagok
A csillagok keletkezésében az akkréciós korong és a mágneses terek játszanak kulcsszerepet. Kozmikus mézerek (olyan gázfelhők, amelyek a lézeréhez hasonló koherens sugárzást bocsátanak ki a mikrohullámú tartományban) is gyakoriak a születő nagytömegű csillagok közelében. Az akréciós korongra merőleges irányban két V-alakú anyagkiáramlást lehet megfigyelni, amely a fölösleges impulzus-momentumot visz el, és ezzel segíti a csillagképződést.
A csillagok a kozmikus gáz- és porfelhők gravitációs összehúzódása közben keletkeznek. Közben a gravitáció és a belső gáznyomás folyamatosan egyensúlyra törekszik: összehúzódás közben nől az anyagfelhő sűrűsége, közben a gáz felhevül, ami megnöveli a további összehúzódással szemben dolgozó belső gáznyomást, amíg a további összehúzódás le nem áll. Ha a gáz hőleadással lehűl, akkor az összehúzódás folytatódik, egészen addig míg meg nem születik egy csillag. A hő leadását segíti, ha az anyagkorongban nehezebb kémiai elemek (szén, oxigén) vannak. Ilyenkor az anyagfelhőkből közepes tömegű, a Napunkhoz hasonló csillagok keletkeznek (vagy kistömegűek).
Ezek a nehezebb kémiai elemek azonban az első csillagok születésekor még hiányoztak, ezért a gáz nehezebben tudott lehűlni, így általában százszoros Nap-tömegű, magányos csillagok keletkeztek.
A csillagok fúziós elemtermelése a legszorosabban kötött atommagig a vasig tart. Ennél nehezebb elemek csak a nagy tömegű csillagokban, közvetlenül a szupernova-robbanást megelőzően képződnek, a nagy nyomás és hőmérséklet hatására hirtelen tömegesen felszabaduló neutronok befogásával nagy tömegszámú izotópok keletkeznek, amelyek gyors átrendeződéssel magasabb rendszámú elemekké alakulnak.
Elméletileg lehetséges legnagyobb csillag 150 Nap-tömegű lehet. De több 40 ezer C^o felszíni hőmérsékletű csillagot találtak, többmilliószoros Nap fényességgel, ezek az adatok pedig arra utalnak, hogy a születéskori tömegük meghaladta a Nap tömegének a 300-szorosát is.

"Csillagpor"
Ez egyes mérések szerint nagyobb részben bonyolult keresztkötéses szerves makromolekulákból, aromás heterociklikus polimerekből állhat. Ezek inkább kátrányszerű anyagok, semmint ásványok.

Csúcsfény adapter
Ez a vaku tetején lévő fehér derítőlap.

Csúcstényező
A periódikus jeleknél fontos alakjellemző információk közé tartozik:
k_p: csúcstényező (p = peak = (angol) csúcs), a csúcsérték, és az effektív érték hányadosa.
Pl: periodikus áramnál:
k_p = i_max / I
(szinusos jelnél k_p = 1,41)

d
= deci- SI-prefixum jele (10^-1 = tized)

Damaszkuszi acél
A belőle készült pengékkel könnyedén szúrták át a keresztes lovagok nehéz védőpáncélját is. E mellett olyan borotvaéles volt (nagy rugalmassága mellett), hogy akár vékony ruhát is lehetett vele szabni. A XVIII. század után eltűnt a gyártásának a titka. Azt már kiderítették, hogy Indiából származott az átlagosnál magasabb széntartalmú vasérc (és a wootz nevű acélöntvények). A kardban szén nanocsövecskéket, és a rendkívül kemény vaskarbid nanoszálakat találtak.

Darabszám
Az SI mértékegységrendszer a darabszámot mint mértékegységet nem ismeri, nem használja (azaz jelölése: 1). Ennek ellenére szokás kiírni az érthetőség kedvéért.

Dekatálás
Szövetek gőzölése, avatása.

Derítőlap
Fotózáskor a fény visszaverésre alkalmas tábla, vászon, ...

Derítés
Fotózáskor, hogy az erős árnyékok ne adjanak nagy kontrasztot, a sötét részeket vaku segítségével megvilágítjuk.

Differenciálegyenletek módszere
A differenciálegyenletek módszerének az időtartományban való vizsgálatot hívjuk.

Diffrakció(elhajlás)
Ha párhuzamos hullámok egy keskeny résen haladnak át, útjuk megváltozik, kissé görbült pályán haladnak tovább.
Ha a rést tovább szűkítjük, akkor a hullámok terjedési iránya félkör lesz, azaz úgy tűnik mintha a rés lenne a hullámforrás. Ezt a jelenséget nevezzük elhajlásnak. Az elhajlás mértéke a hullámhossztól függ. A látható fény esetében a vörös szín elhajlása a legnagyobb, a kéké a legkisebb, ezért bomlik a fény - az elhajlást követően a - színeire.)

Diffúzió
Folyadékok és gázok külső beavatkozás nélkül létrejövő elkeveredése (a sűrűségkülönbség miatt), tehát diffúziónak hívjuk a koncentrációkülönbség hatására létrejövő, Brown mozgáson alapuló anyagáramlást.

Digitális kezdet
1995-ben jelentek meg az első digitális fényképezőgépek.
1998-ban már 2 megapixelt értek el
2004-ben a 6 megapixelt érték el
2005-ben érték el a 8 megapixelt.

Digitális zoom
A Digitális zoomok csak a meglévő képadatok digitális "kinagyítását" tudja, tehát nem ad valóságos nagyítást.

Dinamó-Föld
A Föld középpontjában egy főleg vasból álló, szilárd 2500 km átmérőjű (belső) mag van, amely hőmérséklete 6000℃ körüli lehet (tehát olyan forró mint a Nap felszíne). Ezt veszi körül egy vasban szintén gazdag folyékony külső mag, amely a Coriolis-erő miatt az Egyenlítővel párhuzamosan áramlik is. Ezek ezzel a dinamó-effektussal generálják a Földünk mágneses (erő)terét.

Dioptria
D = 1/f
D: dioptria      [D] = 1/m
f: fókusztávolság
Dioptria: a lencséket jellemző mennyiség.
Értéke: a lencse méterben mért fókusztávolságának a reciproka.
D = (n - 1)(1/R₁ + 1/R₂)
Ha a lencse egyik oldala sík, akkor a görbületét végtelennek vehetjük, így az 1/R értéke tart a nullához, tehát elhagyhatjuk, a konkáv felületet pedig negatív előjellel kell vennünk).
A nem elhanyagolható vastagságú lencsénél:
D = (n - 1)(1/R₁ - 1/R₂ + (n - 1)d/nR₁R₂)
D: dioptria
n: lencse (a környezetére vonatkozó) törésmutatója
R₁ , R₂: a lencsét határoló gömbfelületek sugara
d: a lencse vastagsága

Direkt vakuzás
A direkt vakuzásnál a vaku fénye közvetlenül éri el a célterületét.

Diszperzió
Azt a jelenséget, amikor a hullám fázissebessége a hullám frekvenciájától függ, hívjuk diszperziónak. Kevert fény esetében tehát a különböző összetevők különböző sebességgel haladnak..

dk(da)
= deka- SI-prefixum jele (10¹ = tíz)

Doppler-eltolódás
A távolodó csillagok fénye vörös felé tolódik el, a hozzánk közeledőké pedig a kék felé.

Drágakő
Értékét a bűvös négy "C" határozza meg: carat (karátsúly) + clarity (tisztaság) + colour (szín) + cut (csiszolás)

DSLR
A tükörreflexes digitális fényképezőgépek (Digital Single Lens Reflex = DSLR v D-SLR) tükörreflexes) keresővel vannak ellátva, és az objektívük cserélhető. (Keresőjükben egy tükör, és egy prizma segítségével az objektíven keresztül látjuk a képet). Sokoldalúan bővíthetőek, (ezért is) hátrányuk a súlyuk (és az áruk).

Duplikátor
Dupla falú (a dupla fal közé gőzt, folyadékot lehet vezetni), keverőszerkezettel ellátott főzőüst.

EEG
Elektroenkefalográf: az agysejtek együttes aktivitásából fakadó agyhullámokat méri.

EDR
A bőr elektromos vezetőképessége a bőrpórusok kinyílásától és bezáródásától függ. Ezeket a pórusokat a szimpatikus idegrendszer szabályozza, ezért a test izgalmi állapotáról ad információt.

Égés
Az égés az a kémiai változás, amely során hő szabadul fel. Tehát az égéskor kémiai változás közben hő szabadul fel. Ekkor a tüzelőanyagban tárolt kémiai energia alakul át hővé, ez a környezetében lévő testek belső energiáját növeli.

Égés feltételei:
- legyen éghető anyag
- oxigén jelenléte
- az éghető anyag hőmérséklete érje el a gyulladási hőmérsékletet.

Égéshő
Az égéshő (számértéke) megmutatja, hogy 1 kg (tiszta) tüzelőanyag elégetése során mennyi hő szabadul fel. [L_é] = kJ/kg, MJ/kg

Egyenáramú teljesítmény
Az egyenáramú fogyasztó teljesítménye:
P = U ∙ I = U² / R = G ∙ U² = R ∙ I² = I² / G
A teljesítmény mértékegysége a watt (W)
W = V ∙ A = V² / Ω = S ∙ V² = Ω ∙ A² = A² / s
W = j(oule) / s(ec) = kg ∙ m² / s²

Egyenesvonalú egyenletes mozgás
Egyenesvonalú egyenletes mozgással mozog egy test, ha pályája egyenes vonalú, és egyenlő időközönként egyenlő utat tesz meg.

Egyenletes forgómozgás
A forgómozgást akkor nevezünk egyenletesnek, ha a körpályán mozgó test egyenlő idők alatt egyenlő íveket fut be, azaz egyenlő idők alatt egyenlő szöggel fordul el, tehát csak a sebesség nagysága állandó, a sebesség iránya állandóan változik.

Egyesített térelmélet
Az egyesített térelméletben megpróbálják egybeötvözni a részecskefizikát, az elektromágneses térelméletet, és Einstein általános relativitás elméletét.
A szuperhúrelméletekben a részecskék nem pontszerűek, mint a standard modellben, hanem parányi húrok, vagy hurkok, amelyeknek téridőbeli rezgései részecskeként jelennek meg.
A brán (membrán szó rövidítéséből) elméletekben az egydimenziós húrok szerepét többdimenziós (membrán) felületek veszik át. Egyes elméletekben az alapelemek 5 dimenzióba ágyazott téridőmembránok.

Egyetemes gázállandó
R = 8,314 J/(K · mol)
Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére
p_oV_o/T_o = pV/T = állandó = R
R: egyetemes gázállandó
p: a gáz nyomása
V: moláris térfogata
T: hőmérséklete (kelvinben)
Az egyetemes gázállandó fizikai jelentése: 1 mol (tökéletes) gáz energiájának 1 K-re eső része
R = N_A · k
R: egyetemes gázállandó
N_A: Avogadro-szám
k: Boltzmann-állandó

Egyszeres, ...

uni, uno	egyszeres, egy
bi	kettős, kétszer(es), két
tri	háromszoros, három
quad-, quadri-	kvad, négyszeres, négy
tetra	négyszeres
penta-, quin-	kvin, ötszörös, öt
sex-	hatszoros, hat
hep-, sept-	hétszeres, hét
oct-, okt-, octo-	okto, nyolcszoros, nyolc
non-	kilencszeres, kilenc

Einstein-gyűrű
Az általános relativitáselméletben megjósolta, hogy ha két galaxis pontosan azonos látóirányba esik, akkor a közelebbinek a gravitációs tere eltorzítja a távolabbi csillagváros képét ív alakúvá, vagy egy gyűrűvé, amelynek Einstein-gyűrű a neve.

Éjszakai égbolt
Földről az éjszakai égbolton ~ 4000 csillag látható szabad szemmel.

Ekvivalenciaelv
400 éve Galileo Galilei a pisai ferde toronyból ágyúgolyókat, fagolyókat,... ejtegetve azt tapasztalta, hogy tömegüktől és anyaguktól függetlenül a gravitációs erő ugyanolyan mértékben gyorsította fel őket. Ezt a tapasztalatot fejezi ki az ekvivalenciaelv, amelyre Einstein általános relativitás elmélete épül.

Elektrogyenge egyesítési energia
E felett az energia felett az elektromos és gyenge kölcsönhatás között megszűnik a különbség (~100Gev).

Elektrolízis
Egyenáramot vezetünk át valamilyen elektrolit oldaton. Ilyenkor a pozitív töltésű ionok (kationok) a negatív sarokhoz (katód), a negatív töltésű ionok (anionok) a pozitív sarokhoz (anód) vándorolnak, és ott töltésüket leadva kiválnak.

Elektromágneses erő
Az elektromágneses mezőnek az elektromos töltésű részecskékre gyakorolt hatását elektromágneses erőnek hívjuk, az alapvető kölcsönhatások között a második legerősebb erő.

Elektromágneses hőhatás
A rádiófrekvenciás mikrohullámú (300 kHz-300 GHz), és az extrém alacsony frekvenciájú (ELF) sugárzásokat (50-60 Hz) vizsgálva, az utóbbit már besorolták a "lehetséges emberi rákkeltő" kategóriába.
A rádiófrekvenciás hullám képes behatolni az emberi szervezetbe, és az ott kiváltott hatás szerint (SAR) 2-8 millió W/g felett hőhatásról beszélünk, vagyis melegedik az adott szervünk.
De az agyszövet maga is létrehoz elektromos protenciálokat, így közvetlen kölcsönhatás is lehetséges az elektromágneses sugárzással. (Ezért lehet káros mellékhatása a sok mobiltelefonálásnak).
Jó tudni, hogy a rádiófrekvenciás hullámok intenzítása a távolsággal négyzetesen csökken, beépített környezetben pedig ennél is jobban.

Elektromágneses sugárzások
Rövidebb hullámhossztól a hosszabb felé haladva az elektromágneses sugárzások elnevezése:
- Gamma-sugárzás
- Röntgensugárzás
- Ultraibolya sugárzás
- Látható fény
- Infravörös sugárzás
- Rádióhullámok

Elektromágneses sugárzás spektruma:

Hullámfajta	Hullámhossz	Frekvencia(Hz)
(Rádióhullámok:)	(10 km-1 m)	(30 kHz-300 MHz)
Hosszúhullámok	10 km-1 km	30 kHz-300 kHz
Középhullámok	1000 m-200 m	300 kHz-1,5 MHz
Rövidhullámok	200 m-10 m	1,5 MHz-30 MHz
Ultrarövidhullámok	10 m-1 m	30 MHz-300 MHz
Mikrohullámok	1 m-1 mm	300 MHz-300 GHz
Infravörös hullámok	1 mm-700 nm	300 GHz-4x1014 Hz
Látható fény	700-400 nm	4x1014 Hz-8x1014 Hz
Ibolyántúli	400-100 nm	8x1014 Hz-3x1015 Hz
Röntgen	100-0,01 nm	3x10 15Hz- 3x1019 Hz
Gamma	0,01 nm -	3x1019 Hz-

kHz =kilohertz =ezer Hz, MHz =megahertz =millió Hz, GHZ =gigahertz =milliárd hertz, nm =nanométer =milliomod méter

Elektromos repülők
Egy jobb elektroplán 160 km/h sebességgel két óráig tud repülni, négy utast szállítva (2012.05) (összehasonlításul: egy légibusz 400-nál is több utassal, 1000 km/h-val 8000 km-re tud repülni)

Elektron
m_e = 9,1095 · 10^-31 kg (nyugalmi tömeg)
m_moláris = 5,486 · 10^-7 kg/mol
Az atom negatív töltésű alkotórésze, amely (a bolygó-modell szerint) a pozitív töltésű elemi részecskék körül kering. Elektron (görög: borostyánkő) feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.
Az atommaggal együtt kémiai részecskének is hívjuk, mert a kémiai kötéseket hozza létre.

Elektronikus áramkörök
Az elektronikánk elektronokat használ a működéséhez. Mivel a fémekben, és a félvezetőkben bizonyos elektronok az atomoktól elszakadva szabadon vándorolhatnak, ezek az anyagok vezetik az elektromos áramot. A számítógépek adatait elektromos impulzusokká alakítják, s ezek a szilíciumcsipek mikroszkópikus méretű fém- vagy félvezető vezetékein jutnak el a céljukhoz.
Az elektronikus áramkörökhöz hasonlóan működnének az "atomikus" áramkörök is. Az atomokat a mágneses terek, és a lézersugarak egy kis helyre szorítják be (a mozgásuk korlátozása egyben a hűtésük is jelenti, mivel az atomokból álló gáz hőmérséklete a rendezetlen mozgás átlagos energiájával arányos, így a lelassult mozgásukkal jobban kezelhetőek lesznek) s a drótok vezetésével nem bennük, hanem mellettük - áramolhatnak, az elektronokhoz hasonlóan. Így az abszolút nulla fok közelébe hűtött atomokból létrehozható Bose- Einstein-kondenzátumban majd mindegyik atom ugyanabba a lehető legalacsonyabb energiájú kvantum állapotba kerül. Közben az atomok de Broglie-hullámhossza (~kiterjedése) nagyobb lesz, mint az atomok közötti távolság. Így az atomok "átfedik" egymást, s a mozgásuk "összehangolódik", és a lézersugár fotonjaihoz hasonlóan koherenssé válik. Ilyen koherens állapotú atomcsoportokkal működhetnének az un. kvantumszámítógépek.

Elektronvolt
Az atom- és részecskefizikusok használják (nem SI mértékegység).
1eV = 1,6 · 10^-19J
Egy elektronvoltnak hívjuk azt az energiát, amelyet az elektron 1V potenciálkülönbség hatására nyer.
W = q · U képlettel így egy gyorsított részecske energiája könnyen kiszámítható elektronvolt egységben.
E = mc² képlet szerint (Einstein) az energia ekvivalens a tömeggel, ezért a részecskefizikusok az eV/c²-t használják a tömeg egységének.

Elektroszmog
A mindenhol jelen lévő rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzást szokták így nevezni. Valamilyen mértékben minden elektromos készülék és vezeték sugároz. A fő "tettesek" a mobiltelefonok, a rádió- és tévéadók, a wifi(wlan) routerek, a mikrohullámú sütők.
A mobiltelefonok néhányszor tíz kilohertztől 300 gigahertzig terjedő frekvenciái sokak szerint ugyanúgy melegíti az ember fejét, ahogy a mikrohullám megfőzi az ételt - csak nagyságrenddel kisebb mértékben. Magyarországon az egészségügyi határérték 28 volt/méternél kezdődik. (V/m az elektromos térerősséget (v.térerőt) mutatja, hogy a hullámok mekkora feszültséget keltenek 1 méteres vezetékben. (Pl. rádióadóknál ekkora levegőben tartott drótról a villanykörte világít). (Másik mértékegység a tesla, amely a mágneses indukciót jelzi.) Ebből a kettőből számítható a W/m² érték, amely megmutatja, hogy mekkora teljesítményű sugárzás ér egy felületet.)
Közvetlen veszélyforrás lehet a hibás mikrohullámú sütő közelről, a 2,45 gigahertzes frekvenciájával.

Elemek periodicitása
Az elemek periodicitásának azaz egyes fizikai és kémiai tulajdonságai ismétlődésének az oka az atomok elektronhéj szerkezete. Ezt a XX. századi kvantumfizika bizonyította be, így a periódusos rendszer inkább az elemek (kvantum) fizikai alapokon történő csoportosítása, mintsem kémiain.

Elemek tömege
Ma a 12-es tömegszámú szénhez viszonyítjuk az összes többi elem tömegét. De ez nem mindig volt így:
Először John Dalton angol kémikus elmélete volt, hogy az egyes elemek atomjait csak a súlyuk különbözteti más elemekétől. Mivel nem volt mérőeszköze, a különféle vegyületekben tapasztalt arányuk alapján próbálta a súlyukat egymáshoz viszonyítani. Azonban tévesen azt feltételezte, hogy a természetben az elemek a lehető legegyszerűbb formában alkotnak vegyületeket, pl: egy oxigénatom egy hidrogénnel alkotja a vizet. Mivel a hidrogén a legkönnyebb elem azért azt választotta egységnek.
Mivel azonban a hidrogén viszonylag kevés elemmel lép reakcióba, ezért egy évtizeddel később a svéd Jöns Jacob Berzelius az oxigént választotta viszonyítási alapnak.
1918-ban Francis William Aston bebizonyította, hogy az elemek legtöbbjét nem egyforma atomok, hanem atomvariánsok (izotópok) keveréke alkotja (ugyanannyi proton(+) mellett különböző számú neutron (semleges) található, így tömegük nem teljesen egyforma). Így Mengyelejev 1869-es periódusos rendszere helyett, az 1940-es években az elemek izotópjainak áttekintő táblázatát készítették.
A többi elem atomtömegét azonban ez nem befolyásolja mert a 12-es tömegszámú szénizotóphoz viszonyítunk.
A hidrogénnek: 2, a kalciumnak: 5, a kénnek: 4, nitrogénnek: 2, oxigénnek: 3, természetes szénnek: 3, stabil - azaz nem rádióaktív (spontán bomló) - izotópja van.
Ezek gyakorlati jelentősége - mivel az elemek tömege hajszálnyira eltérhet. Mivel a hidrogén, kalcium ..., szén tömege más-más környezetben egy hajszálnyival eltérhet ezért 2011-től a periódusos rendszerben pl: a kén vegyjele mellett eddig jelzett 32,065 atomi tömeg-egység helyett 32,059-32,076 látható.

Elemi részecskék
Olyan részecskék, amelyeket - jelenlegi tudásunk szerint - nem lehet tovább bontani.

Élet alapelemei
Hat nélkülözhetetlen elem szükséges az élethez: szén (v.szilícium) + hidrogén + oxigén + nitrogén + foszfor + kén.

Életlenség
Életlen képeken a tárgyak kontúrvonalai elmosódottak. Ekkor a (kép)pontok helyett foltok(szóródási körök) vannak.

Ellenállás
R = U/I
R: ellenállás    [R] = Ω(Ohm)
U: feszültség    [U] = V(Volt)
I: áramerősség    [I] = A(Amper)
R = ς · l/A
R: ellenállás    [R] = Ω(Ohm)
ς: fajlagos ellenállás    [ς] = Ωm
l: a vezető hossza    [l] = m
A: keresztmetszet    [A] = m²

Eloxálás
Az aluminium erősen elektronegatív fém, ezért csak kis mértékben korrózióálló. Aluminium és ötvözeteinek korrózió elleni védelmére az egyik legjobb eljárás az eloxálás. Ekkor elektromosan oxidáljuk az aluminiumot, pl. váltakozó árammal, kénsav fürdőben.

Előtagok
A előtagokat (prefixumokat) a nagyon kis vagy nagyon nagy mennyiségek rövid, könnyen áttekinthető leírására használjuk.

Elsődleges fényforrás
Olyan fényforrás amely sajátmaga bocsát ki fényt, és ezt a bevezetett energia átalakításával állítja elő (pl. lámpák).

Elszulfátosodás
Az ólom akkumulátor használhatatlanná válik, ha hosszabb ideig tartó tárolásnál az ónlemezekre nehezen eltávolítható, nagyszemcséjű ólomszulfát kristályok rakódnak rá.

Emelési munka
A testek egyenletes emelése közben végzett munkát emelési munkának hívjuk. (A test egyenletes emeléséhez a testre ható gravitációs erővel egyenlő erőt kell kifejteni.)
W_e = mgh     [W_e] = J
W_e: emelési munka
m: a test tömege [kg]
g: ~10 m/s²
h: emelési magasság [m]
(A h emelési magasságnál csak azt kell figyelembe vennünk, hogy milyen magasra jutott a test, azt nem, hogy hogyan jutott oda).

Emulzió
Keveréssel jönnek létre két egymással nem elegyedő folyadék között(pl: víz-olaj), finom eloszlású (diszperz) cseppek formájában. Állás közben, melegítéssel, ... rétegekre szétválik az emulzió.

Energia
Az energia zárt anyagi rendszer kölcsönható képességét jellemző skalármennyiség, a testek pillanatnyi állapotát írja le. Egy fizikai rendszer energiája azzal a munkamennyiséggel mérhető, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható (v. maximális munkával, amit a test el tud végezni)
Jele: E, mértékegysége [J ] (joule), 1J=1Nm
Tehát az energia a fizikában az energia a testek pillanatnyi állapotát leíró mennyiség, állapotjelző. (Általános értelemben a változtatásra való képességet jelenti).
Egy fizikai rendszer energiáját azzal a munkamennyiséggel adhatjuk meg, amellyel a kezdeti (referencia) állapotból (referencia szintről) ebbe az állapotba hozhatjuk. (A régebbi munkavégző képességként történő meghatározása nem sokat mondó, hiszen a munka az energia egy speciális formája.)

Energia
E_h = ηE_ö
E_h: hasznos energia
E_ö: össz(es) energia
η : hatásfok    [η] = %

Energiaátvitel
A mágneses indukción és rezonancián alapuló elektromágneses energiaátvitel veszteségét (2012) sikerült 25%-ra csökkenteni (2m-es távon). Egy elektromágneses rezonátor (egy adóantenna) váltakozó elktromágneses térként sugározza szét az energiát. Az elektronikus berendezések pedig egy rezonátorral (vevőantennával) veszik, és alakítják vissza energiává. (Intel)

Energiafelhasználás
Magyarország (2011):
75%: fűtés + légkondik
11%: melegvíz
7%: főzés
2%: hűtőgépek + fagyasztók
2%: világítás (ezért a 2%-ért kell tönkretenni a szemünket, ezért tiltják a volframszálas (hagyományos) izzókat!?)
3%: többire

Energiafelszabadulás
A szabad állapotban lévő, nukleonokból 1 g hélium előállítása során ~ 140 000 kilowattóra energia szabadulna fel.
1 g uránium valamennyi atommagjának széthasításakor pedig 20 000 kilowattóra (= jó minőségű szénből ehhez ~ 2 tonnát kell elégetni)..

Energiafüggőség
Az energiafüggőség a nettó energiaimport százalékos arányát mutatja a teljes felhasználáshoz képest. Ha ez a szám negatív, akkor az ország nettó exportőr. Ha ez az érték nagyobb mint 100%, akkor az ország a szükségleténél több energiát importál.

Energia-megmaradás törvénye
Az energia a semmiből nem keletkezik, és nem is vész el, csak átalakulhat másfajta energiává.

Entrópia
A rendszer rendezetlenségének mértéke.

Entrópia megváltozása
Az entrópia megváltozásának a klasszikus termodinamikai definíciója:
ΔS = Q_rev/T
ΔS: entrópia változás
Q_rev: reverzibilisen felvett hő
T: abszolút hőmérséklet

Entrópia-termodinamikai valószínűség
Az entrópia és a termodinamikai valószínűség kapcsolata:
S = k ∙ lnW
S: entrópia
k: Boltzmann-állandó
W: termodinamikai valószínűség

Eötvös-effektus
A Föld forgásának a bizonyítéka, hogy egy kelet-nyugati irányban mozgó test látszólagos súlynövekedése Magyarországon egy 70 kg tömegű, és 1 m/s sebességgel mozgó testnél kb. 1 g. Azért hívják ezt a hatást Eötvös-effektusnak, mert kísérleti kimutatását Eötvös Lóránd végezte el.

Eötvös hatás
Egy szélességi kör mentén mozgó test súlya megváltozik. Ennek az az oka, hogy a Föld nyugatról keletre forog, mivel a test ugyanebbe az irányba mozog, így a sebessége nő (ennek következtében a testre ható centrifugális erő is nagyobb lesz), s e miatt a súlya csökken. A kelet-nyugati irányban mozgó test súlya viszont - az előzőek miatt - nől.

Eötvös-inga
Eötvös a Cavendish-féle ingát fejlesztette tovább úgy, hogy az egyik próbatestet egy száron lelógatva lejjebb helyezte. Így nem csak a nehézségi gyorsulás vektor vízszintes irányú összetevőjének változását tudta mérni, hanem a nehézségi gyorsulás vektor érintőirányú komponenseinek függőleges irányú változását is. Így ki tudta mutatni a földfelszín alatti tömegeltéréseket is, ezért a bányászat, a nyersanyagkutatás nélkülözhetetlen műszere lett. (Ma már az Eötvös-ingát nem használják)
Tehát az Eötvös-ingával a nehézségi gyorsulás vektoroknak a tér két pontjában való eltéréseit (pontosabban: a nehézségi gyorsulás gradiensét) tudjuk mérni.

Epoxi gyanta
Hőre keményedő. Poliészter vegyületek közé sorolható. A folyós termékektől a szilárd gyantáig terjed a választéka, ragasztóanyagként is használható (epokitt)

Épületek hővesztesége
Egyes mérések szerint az épületek hőveszteségének a megoszlása:
- padló = 10%
- tető = 12%
- belső terek vesztesége = 12%
- falak = 30%
- ablakok = 36%

Érintőképernyők
Legtöbben azt hiszik, hogy az érintőképernyők új fejlesztések, pedig a technológia több mint 40 éves.
Ha belegondolunk, akkor logikus elképzelés onnan vezérelni a számítógépet, ahol az információk megjelennek (azaz a képernyőről).
Az egér, a billentyűzet, de még a touchpad (az egerezést "tapogatással" helyettesítő felület) esetén is a kijelzőtől távolabbról működtetjük a számítógépet.
Az érintőképernyők már régebben elterjedtek a vandálbiztos megoldást, egyszerű kezelhetőséget, és az elkoszolódás megakadályozását igénylő helyeken. Ezek a pénzkiadó automaták, ipari gépek kezelőfelületei, ... voltak. Apple újítása is a többérintéses működtetésre, kétujjas nagyításra,... vonatkozott. A Microsoft is beszállt a Windows 7-tel a fejlesztésekbe (pl. kétujjas forgatás).
Az érintőképernyők többsége a következő három technológiával működik:
Felülethullámos technológia:
általában ultrahanggal működnek a köztéri automaták, mert ez a módszer bírja legjobban a rongálást.
Az érzékelő rendszere a hullámok megszakítását érzékeli. A hullámok kívül haladnak, ezért az alattuk levő üveg vastag lehet, a fényáteresztő képességét semmi sem rontja.
Kapacitív kijelzők:
Ilyen pl. az iPad, és az iPhone:
A kapacitív kijelzőt feszültség alatt lévő vezetőréteggel fedik le. Érintéskor az ujjunk a töltés egy részét elvezeti (észrevehetetlen kis áramütés ér minket), s ennek a helyét érzékeli az elektronikája. Felülete karcolásálló, de ütésre érzékeny. Kijelző a fényerejének csak a tizedét nyeli el. Nevét a kondenzátorról kapta (→ angolul = kapacitor)
Rezisztív kijelzők:
Olcsósága miatt a legelterjedtebb. A felső rugalmas, és átlátszó rétege, érintéskor benyomódik, és hozzáér az alsó réteghez. Ezen a ponton megváltozik az ellenállás (= rezisztencia → nevét innen kapta), és ennek a helye pontosan meghatározható.
Hátránya, hogy a kijelző fényerejének a negyedét elveszi, és karcolásra érzékeny.

Erő
F = m · a
F: erő    [F] = N (Newton)
m: tömeg    [m] = kg
a: gyorsulás    [a] = m/s²

Erőgép
A felvett energiát mechanikai energiává alakítja, ezt továbbítja a munkagépnek v. a közlőműnek.

Érzékenység
A fényképezőgépek többsége ISO100 alap érzékenységre (napsütéshez) van állítva. Ha kisebbre állítjuk az érzékenységet (pl. ISO50) úgy kevésbé zajos képet kapunk (tisztább, kevésbé "mákos" lesz), de ekkor hosszabb ideig kell exponálnunk, mert kevesebb fény jut az érzékelőnkre.
Sötétebb helyen jobb a nagyobb (pl. ISO200, ...) érzékenység, mert így nem kell olyan sokáig exponálnunk, hogy a kézremegés elrontsa a képet.

Esőcsinálás
Már több évtizede kisérleteznek vele. Legtöbbször a magaslégköri felhők kis ezüst-jodid kristályszemcsékkel történő beszórásával idéznek elő esőt.
De pl. egy vörös lézerimpulzus is ionizálhatja a levegőt, és ezzel vízcseppek kiválását idézheti elő.

Etilénglikol
HOH₂C-CH₂OH Színtelen szagtalan, átlátszó szirupszerű, nedvszívó folyadék. Forráspontja: 197^oC, 60 %-os vizes oldatának fagyáspontja mínusz 40 ^oC A kőolaj krakkolási gázaiból nyert etilénből is előállítható (mérgező)

eV
Az eV az atomfizikában használt energia mértékegység, az az energia, amelyet egy elektron 1 V gyorsító feszültség hatására nyer.
1 eV = 1,6 ∙ 10^-19J

Excentricitás
Egy égitest ellipszispályájának a lapultsága. Értéke az ellipszis centruma, és az egyik fókuszpont közötti távolság, valamint az ellipszis fél nagytengelyének a hányadosa.

Exobolygó
Naprendszeren kívüli bolygó.

(Jó) exponálás
A jól exponált képeknél megfelelő mennyiségű fény érkezik az érzékelőkre, így a szemünk által látott képhez hasonlót kapunk.

Expozíció-kompenzáció
Az automata rekeszt, záridőt az expozíció-kompenzáció funkciója segítségével bírálhatjuk felül (A gép által mért értéket vesszük nulla EV-nek)

Expozíció korrekció
Az expozíció korrekciójával az automatikus üzemmódra beállítottakat változtathatjuk meg, így alul és túl exponálhatjuk a képeket (sötétíthetjük, világosíthatjuk is).

Expozíciós idő
Expozíciós v. záridő, az az időtartam, ameddig a fényképezőgép zárszerkezete nyitva van.

Extrém légkörök
A Napjukhoz - nagyon közeli bolygóknál a magas hőmérséklet miatt még a sziklák is elgőzölögnek. Ezért ez oxigénben gazdag lesz (a szilikátok egyik fő alkotóeleme az oxigén). A légkörben feljebb emelkedve egyre hűvösebb van. A felhők fémgőzökkel telítettek, eső helyett kavicsok hullanak a felszínükre. A légkör egy frakcionáló oszlophoz hasonlóan működik, bennük a magasságtól függően más-más olvadáspontú alkotóelemek válnak ki.

Extrudálás
A műanyagot folyamatosan nyomják át egy formán csigasajtolóval (extruderrel), pl: csövek, rudak, ...

E85
bioetanol + benzin keveréke

f
= femto- SI-prefixum jele (10^-15 = billiárdod)

F
Önálló nevű származtatott SI-egység, elektromos kapacitás mennyiség farad egységének jele: F (= A · s / V)

("Otthoni") fagyálló folyadékok
10 % etilénglikol és 90 % víz mínusz 4^oC-ig fagyálló.
20 % etilénglikol és 80 % víz mínusz 9^oC-ig fagyálló.
30 % etilénglikol és 70 % víz mínusz 15^oC-ig fagyálló.
40 % etilénglikol és 60 % víz mínusz 24^oC-ig fagyálló.
50 % etilénglikol és 50 % víz mínusz 36^oC-ig fagyálló.
55 % glicerin és 45 % víz elegye (literenként 6 g nátriumbenzonátot kell hozzáadni) mínusz 24^o C-ig fagyálló.
100 rész glikol és 2 rész trietanolamin és 1 rész foszforsav összetételű elegy is jó fagyálló folyadék.
A fagyálló folyadékok hosszabb tárolás után olyan változáson mennek át, ami a hűtőben korróziós kárt okoz!

Fagyás
Ez az olvadás fordítottja, ugyanúgy három szakaszból áll:
- I: a folyadék hőmérsékletének csökkenésével csökken a folyadék részecskéinek a mozgási energiája.
- II: a második szakasz a tulajdonképpeni fagyás, itt is azt az érdekes dolgot tapasztaljuk, hogy a fagyás közben a test hőmérséklete állandó. Ekkor a hőmérséklet csökkentésével, a csökkenő mozgási energiájú részecskék összetapadásával kristálygócok alakulnak ki. Ezek a nagyobb tömegük miatt még kisebb sebességűek lesznek, a hozzájuk tapadó részecskéktől pedig addig növekednek, míg össze nem érnek a megnövekedett kristálygócok, ekkor megszilárdul az anyag.
Mivel a fagyás ugyanazon a hőmérsékleten történik, mint az olvadás, ezért minden anyag olvadáspontja egyenlő a fagyáspontjával. Abban különböznek, hogy olvadás közben a test felvesz hőt, fagyás közben pedig leadja a környezetének (Q = L_om képlet szerint).
- III: a harmadik szakaszban a hőelvonás hatására a szilárd anyag hőmérséklete csökken.

Fagyásgátló molekulák
A szokásos fehérje alapúaktól eltérően, egy új egyszerűbb cukrokból, és zsírsavakból felépülőt is felfedeztek, amelynek így a mérete is jóval kisebb.
Az élő sejtek, szövetek, vagy szervezetek mélyhűtése esetén nyújthatnak nagy segítséget ezek a molekulák. A sejtek ugyanis nem egyforma mértékben fagyasztás tűrők: míg a hímivarsejtek egyszerűen lefagyaszthatók, addig már a női petesejtek csak védőanyag segítségével. A bonyolultság fokozódásával, a teljes szerveknél már egyre nehezebbé válik a fagyasztás. A nagy víztartalmú sejtekbe fagyasztás előtt mindenképpen valami védőanyagot kell juttatni, ami a nagy koncentráció miatt már magában is károsítja a sejteket. A rovarok termelte fagyásgátló azonban kis mérete miatt kisebb koncentrációban is hatásos lehet a lefagyasztáskor.

Fajhő
c = Q / mΔT
c: fajhő
Q: közölt hő(mennyiség)    [Q] = kJ
m: tömeg    [m] = kg
ΔT: hőmérsékletváltozás

(1) farad
1 farad = 1F = 1 ∙ A ∙ s / V = 1 ∙ A ∙ s / (J/A ∙ s) = 1 ∙ (A ∙ s)² / (N ∙ m)

Faraday-állandó
F = 96485 · c/mol
A Faraday-állandó egy mól elektron töltésének az abszolút értéke, az Avogadró-szám és az elemi töltés szorzataként kaphatjuk meg.

Faszén
A szénégetők a fahasábokból rakott kb. (30-)60 köbméteres halmot haraszttal takarták be, majd az egészet vékony földréteggel fedték be. Az így elkészült boksában (v mile) a fa a begyújtása után - a levegőtől elzárva - néhány nap alatt elszenesedett, miközben a fa tömegének háromnegyed részét elveszítette gőzök és gázok formájában.
Fő felhasználója a vasipar volt, de a XIX. századtól a kőszenet kezdték használni helyette.
Ma már leginkább a szabadtéri flekken,- és rostonsütéshez használják.

Feed-back
A feed-back az a visszacsatolás: rendszer kimenetén előálló jel egy részének a visszavezetése a rendszer bemenetére v. magába az egységbe.

Fehér fény
Ha a prizmát elhagyó fénysugarakat egy gyűjtőlencsével összegyűjtjük, akkor a szivárvány színeit egyesítve újra fehér fényt kapunk. A fehér fény tehát összetett, különböző színű fények keveréke.
A fény az elektromágneses hullámok közé tartozik. Az elektromágneses hullámok fénysebességgel haladnak, bennük az elektromos és a mágneses mező változása terjed.

Fehér törpék
A Naphoz hasonló csillagok maradványai. Miután a csillag nukleáris energiakészlete kimerül, előbb vörös óriássá puffad, majd miután a külső burkait ledobta, a megmaradt tömege a gravitáció hatására kis térfogatba, rendkívül sűrű állapotba zuhan össze. Ezután évmilliárdokon keresztül hűl, s közben fénye is halványul.
A csillagok több mint 90%-a - beleértve a Napunkat is - fehér törpeként végzi.
A csillagok anyaga kezdetben főleg hidrogénből áll, ami a nukleáris fúzió során héliummá alakul, s amikor a hidrogén elfogy a héliumot "égetik" szénné. Ekkor a csillag a növekvő sugárnyomás hatására vörös óriássá nől. Amikor a hélium elfogy, akkor a beállt új - a csillag gravitációs összehúzódása és a termonukleáris fúzió által létrehozott tágulása közötti - egyensúly megszűnik, a csillag a külső burkait ledobja, és gravitációsan összeomlik. Visszamarad egy kicsi, de rendkívül sűrű fehér törpe, melynek nagyjából Föld nagyságú a mérete, de benne egy Nap tömegének megfelelő anyagmennyiség van. Ebből 1 kávéskanálnyi több tonna volna.
A Világegyetem legtöbb csillaga fehér törpeként végzi: a nukleáris tüzelőanyag elfogytával azok a csillagok, amelynek tömege nem elég egy szupernova-robbanáshoz gravitációsan összeomlanak, és olyan sűrűk lesznek, hogy egy napnyi tömeg lesz egy Föld méretű részben összezsúfolva. Magjuk szénből, és oxigénből áll, amelyet hidrogént, és héliumot tartalmazó légkör vesz körül. (Néhány légkörében nagyobb mennyiségű szén van.)
A fehér törpe legfeljebb 1,4-szeres Nap tömegű lehet, ha ezt a Chandrasekhar határt átlépi, akkor (mivel a fúzió már leállt) a csillag gravitációsan összeomlik, s a robbanásszerűen megszaladó fúzió szétrobbantja a csillagot.
Azonban amikor anyagot szív el a társától, akkor az impulzusmomentuma is nől - azaz gyorsabban pörög, - ami miatt még az elméleti határt átlépve sem omlik össze. De ha az anyagelszívás leáll, akkor a forgása folyamatosan lassul, s összeomlik.
Ha már olyan nagy mennyiségű anyagot szív el a társától, hogy tömege meghaladja a Naptömeget, akkor ez a tömeg - egy Föld méretű csillagba zsúfolva - a csillag belsejében olyan magas hőmérsékletet, és nyomást hoz létre, amelynek hatására a nukleáris fúzió megszalad, s ez végül a csillag robbanásához vezet.
Amikor egy fehér törpe eléri az 1,4 Nap tömeget, akkor vagy szétrobban, vagy saját gravitációja hatására neutroncsillaggá omlik össze. A szétrobbanó fehér törpék az Ia típusú szupernovák, amelyeket közel azonos fényerejük miatt a csillagászok szabványgyertyaként használnak a nagy csillagászati távolságok meghatározásánál.

("Oxigénes") fehér törpék
A 7-10 naptömegű csillagokból ha a nukleáris fúzió a teljes hidrogén, hélium, és szénkészletüket elhasználja, akkor belőlük vagy nagy mennyiségű oxigént tartalazó fehér törpe, vagy egy szupernovarobbanást követően egy rendkívül sűrű anyagú neutroncsillag marad vissza. Ezt egy szénréteg is borítja - amely minnél nagyobb az elődcsillag tömege annál vékonyabb, sőt a felső tömeghatárnál el is tűnhet. E fölött még általában van egy hidrogén-hélium burok is.

Fehéregyensúly
A fényképezőgépek többsége a fehéregyensúly beállítását is automatikusan elvégzi (Auto White Balance) napfényre, izzólámpára, fénycsöves világításra (de manuálisan is megadhatjuk, hogy mit vegyen referencia fehérnek), így a képünkön a helyes színeket kapjuk vissza.

Fehér színhőmérsékletei
(Meleg)fehér:
Színhőmérséklete ~2700 kelvin(K). Nyugtató, sárgásabb szín, így pl. hálószobába való.
(Nappali)fehér:
Színhőmérséklete ~6500 kelvin(K). Élénkítő, kékes szín, ezért főleg munkahelyeken alkalmazzák.
(Semleges)fehér:
Színhőmérséklete ~4500 kelvin(K). Általános, mindennapi használatra ajánlott.
Azért Kelvin-fokban adják meg, mert ez a kísérleti fekete test izzására utal: az alacsonyabb hőmérséklet vöröses, meleg színeire, és a nagyobb hőmérsékletek kékesebbé váló sugárzására.

Fehér törpék
A vörös óriássá puffadt csillagok elnyelik a belső zónába eső bolygókat, a visszamaradt Föld-méretű fehér törpe évmilliárdok alatt lassan lehűl. Azonban a ledobott külső rétegeikből új bolygók születhetnek, vagy a külső bolygók a lakható zónájába sodródhatnak így meglepően körülötte is kialakulhatnak életre alkalmas kőzetbolygók.

Fekete lyuk
A fekete lyukak hatalmas anyagsűrűségű objektumok, óriási gravitációjuk visszafordíthatatlanul magába nyel mindent, ami egy bizonyos határon - az eseményhorizonton - belül a közelébe kerül, belőle még a fény sem menekülhet. A legkisebb fekete lyukak ~ 10 naptömegűek, és szupernova-robbanásokban keletkeznek. A galaxisok belsejében levők ezzel szemben több (tíz) milliárd naptömegűek.
A nagy mennyiségben befelé áramló és a fekete lyuk körül keringő anyag a perdületmegmaradás miatt nem tud azonnal belezuhanni a fekete lyukba, így egy korongba tömörül össze (akkréciós korong). Innen lassan, spirális pályán áramlik befelé a fekete lyukba, de az anyag egy része - az akkréciós korongra merőleges irányban - a fénysebesség közeli sebességre gyorsul, és egy szűk nyalábban (jet) elhagyja a fekete lyuk központját.
Stephen Hawking szerint azonban a fekete lyukak a kvantummechanika és a gravitáció közötti kapcsolat miatt sugárzást bocsátanak ki, azaz szépen lassan "elpárolognak". Minnél kisebb a fekete lyuk, annál intenzívebb ez a folyamat. Ez alapján az univerzum keletkezésekor létrejött "mini" fekete lyukaknak jelenleg gammasugárzást kellene kibocsátaniuk.
Azt tudjuk, hogy a fekete lyuk hatalmas gravitációja lelassítja a fényt, de a peremének közeléből érkező jelekben "visszhangok" is keletkeznek. (Ez Einstein általános relativitás elméletéből, a téridőnek a nagy tömegek körüli meggyűrődéséből vezethető le). Itt az elektromágneses hullámok (fény, röntgen) pályája is elhajlik, azaz pl. egyetlen röntgenkitörésből többszörös jelet láthatunk, attól függően, hogy azonnal a Föld irányába indul-e el, vagy előbb néhányszor a fekete lyukat is körbefutja-e (ezek lesznek az eredeti kitörés visszhang jelei)
A szupernagy tömegű fekete lyuk peremén zajló folyamatok hatására közel fénysebességre gyorsuló elektronok - kilövellésük után - mozgási energiájukat leadva millió fokosra hevítik a környezetüket.
Az aktív fekete lyukak hanghullámokat is indíthatnak el. Ezek olyan nagy hullámhosszúak, hogy 57 oktávval mélyebbek a normál C hangnál. Ezek leadják az energiájukat a környezetüknek, így a gázok nem tudnak lehűlni, így bennük a csillagok tömeges keletkezése lehetetlenné válik.
A fekete lyuk olyan, a gravitáció által erősen meggörbített téridőtartomány, amelyből egy bizonyos felületen (az eseményhorizonton) belülről sem anyag, sem fény, sem semmilyen információ - ha egyszer bekerült - nem juthat ki.
A (szupernagy tömegű) fekete lyukak, mikor magukba nyelik a körülöttük örvénylő anyagfelhőket, akkor azok impulzusmomentumát is átveszik, s ettől forgásba jönnek.
A fekete lyuk eseményhorizontja az a felület, amelyen belülről semmilyen anyag, vagy sugárzás, így maga a fény sem jut ki.
A kisebb méretű fekete lyuk ha nagyobb mennyiségű anyagot akar magába nyelni, akkor időről időre megakad ez a folyamat, és a fölösleget nagy sebességű "szelek" formájában löki ki.
A fekete lyukak nem csak anyagot nyelnek el, hanem alaposan át is formálják a környezetüket. A bele áramló gáztömegek röntgensugárzása hátráltatja a lyukak további növekedését, s akadályozza a csillagok születését is. A felrobbanó szupernovák helyén képződő fekete lyuk egy üres térrészbe születik, ahol eleinte "éhezésre" van ítélve.
A gyorsan forgó korong belső pereménél egy sugárzó koronában a gáztömegek hőmérséklete több millió (vagy milliárd) fokot is elérheti.
A feketelyukakba zuhanó nagy mennyiségű anyagból hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, látható fény, ultraibolya fény, és röntgensugárzás formájában. Ez az energia a feketelyuktól nagy távolságra is hatással van a por,- és gázfelhőkre, így befolyásolva a galaxisa fejlődését. A feketelyukból még a fény sem menekülhet ki, mégis észlelhető azáltal, hogy a nagymennyiségű anyagot magába nyelve, közvetlen környezete - a befelé örvénylő anyagtömegek alkotta akkréciós korong révén - a galaxisok legfényesebb objektumai közé tartozik (aktív galaxismagok). Ez mutatja meg a feketelyuk közelében lévő extrém erős gravitációs és mágneses mezőt is.
Még nem tudják, hogy mi az oka a feketelyukak eltérő ütemű növekedésének, és a növekedésük időnkénti leállásának. A gyors ütemű akkréció során - ezen kívül - még anyagkiáramlás is történik, ezek a galaxisból is visznek ki gáztömegeket.
A GRO J 1655-40 jelzésű fekete lyuk 400 000 km/h sebességgel száguld a galaktikus térben, ami négyszerese a környezetében lévő csillagok átlagsebességének.
Egy szupernagy tömegű fekete lyukat vizsgálva, arra a meglepő eredményre jutottak, hogy az a fénysebesség 98%-ával forog. (Ez arra is utal, hogy a körülötte lévő anyagot csak fokozatosan szívta magába).
A fekete lyukak tömegének a felső határa 10 milliárd Nap tömegnél lehet, ennél tovább nem növekednek.
A fekete lyukak a galaxisuk feltűnően azonos hányadát 0,2%-át tartalmazzák. A galaxisok ütközése során a bennük lévő fekete lyukak összeolvadnak, így ez az arány az új galaxisban is megmarad.

Fekete törpe
Közepes méretű csillagok, amelyek a nukleáris tüzelőanyaguk kifogyása, és energiatermelésük leállása után vörös óriássá puffadnak, külső gázburkaikat ledobják.
A visszamaradó csillagmag összeroppan egy Föld-méretű égitestté, amelyben azonban a Napénak megfelelő mennyiségű tömeg sűrűsödik össze. Ez rendkívül forró, de mivel az energiatermelése már leállt, ezért évmilliárdok alatt lassan kihűl, és alig látható fekete törpévé válik.

Fekete doboz
A fekete doboz egy olyan készülék (rendszer, ...), amelynek átviteli jellemzőit kizárólag a bemeneti jele, s a kimeneti jele alapján vizsgálhatjuk, a belső működésének az ismerete nélkül.

Feketedoboz-vállalkozás
Mivel a vállalkozások túl összetettek ahhoz, hogy működésük törvényei könnyen érthetőek legyenek, ezért ehhez segítségül hívhatjuk az általános rendszerelméletet.
Ez kimondja, hogy egy rendszer az egymással kölcsönhatásban lévő elemek együttese. Ez a kölcsönhatás az ami a rendszert többé teszi az entitások egyszerű halmazánál. Tehát a rendszer elemei, és a köztük ható kölcsönhatások miatt a rendszer több, mint az elemek egyszerű összessége. A környezetével szembeni kölcsönhatásokkal szemben, mint egy adott egység viselkedik.
A rendszert az általános logika modellje, a fekete doboz elmélete alapján elemezhetjük. (a modell lényege, hogy a vizsgált rendszer jellemezhető egy fekete dobozzal, amelybe nem láthatunk bele, csak a bemeneti, és a kimeneti jeleit ismerhetjük.)
A rendszer úgy működik, hogy a bemeneten (v. receptor) közölt hatásokat a dobozban lévő szerkezeti elemek (feldolgozók) átalakítják, és ez a kimeneten (v. effektor) megjelenik. A belső feldolgozó elemek működését a rendszer belső szabályai (algoritmusai) határozzák meg. A rendszer a környezetéből veszi fel a működéséhez szükséges energiát, információit, ... és ugyancsak a környezetébe történik a kibocsátása is, és információt is szolgáltat a környezetének. A kölcsönhatások nagy része pedig a kommunikáción, az információs kapcsolatok milyenségén alapul.
Ebből látható a lényeg, hogy a vállalatunkat egy rendszernek kell tekintenünk: először elemeire kell bontanunk a vállalkozásunkat, ami így már átlátható lesz. Majd ezeknek a kölcsönhatásait is meg kell néznünk (kereskedelmi, pénzügyi, humán, információs, ... folyamatok). Tehát el kell készítenünk a vállalkozás, mint rendszer működésének a szabályait (az algoritmusokat), majd meg kell néznünk a rendszerünkbe történő beavatkozásunk (műszaki, szervezeti, pénzügyi, ...) milyen hatással jár, fontos, hogy csak a lényeges dolgokat vegyük figyelembe, mert máskülönben elveszik a lényeg, nem látjuk át a működését.
Ezután tudunk a rendszerelmélet alapján jó döntéseket hozni, mert nem veszünk el a részterületek érdekeiben, hanem a cégünk egészének eredményességét tudjuk szem előtt tartani, így biztosítva annak eredményes működését.

Felbontás
A felbontás megmutatja, hogy mennyi képinformációt, pixelt tartalmaz a képünk.

Felhajtóerő
F_felhajtó = V_test · ς_foly · g
F_felhajtó: a testre ható felhajtóerő
V_test: a test térfogata
ς_foly: a folyadék sűrűsége
g: nehézségi gyorsulás           g = 9,81 m/s² ≈ 10 m/s²

Felhők
- Egy adott hőmérsékleten és magasságon a felhők vízzel telítetté válnak. Ebben a tiszta vízben - mivel nincsenek olyan szilárd részecskék, amelyen kondenzálódhatna - a cseppek akár -34^oC-ig is folyadék halmazállapotúak is maradhatnak: Ha ennél is tovább hűl, akkor a vízcseppek jéggé fagynak és hó képződik.
- Ha pl. egy repülő berepül egy ilyen felhőbe, a propellere a felhő anyagára erőt fejt ki, a levegő kitágul, és 30^oC-al csökken a hőmérséklete (sugárhajtásúak) csak 20^oC-kal csökkentik), és így jégszemcsék alakulnak ki.

Fémbevonatok
Áramforrás nélküli fémbevonatok készítésének elve az, hogy olyan fémsóknak az oldatban lévő ionjait, amelyek nagyobb kémiai potenciállal rendelkeznek egy náluk negatívabb potenciálú fémfelületre visszük. Az így létrejövő töltéscserével fém csapódik a bemártott tárgy felületére. A bemártott tárgy az oldatban lévő fémsóval egyenértéknyi mennyiségben helyet cserél, tehát amennyi a bemártott tárgyról leoldódik, ugyanannyi a fémfürdőből rárakodik. A fentiekből értelemszerűen adódik, hogy ha az elektronegatívabb felületet (a bevonandó tárgy) az elektropozitívabb (az oldatban levő fémsó) beborítja, s a feszültségkülönbség kiegyenlítődik, megszűnik a rétegeződési folyamat. Ezért a fürdőbe ún. redukáló anyagot teszünk, hogy a folyamat meghosszabbítható, a rétegvastagság tovább növelhető legyen.

Fenntarthatóság elve
Rájöttünk, hogy a Földön minden mindennel összefügg, ami a bolygónkon történik, az ránk is visszahat (pl: ha elégetjük a szenet, az olajat az nem köddé válik, hanem a légkörbe kerülve az üvegházhatást erősíti, ...)

Fény
A fény az elektromágneses sugárzás szemünk által érzékelhető része. A látható tartomány 380 nm-től 780 nm-ig terjed. Ezen a tartományon belül szemünk a hullámhossztól függően képes a sugárzást fényérzetté alakítani (a láthatósági függvény szerint).

Fény erőssége
A fény erőssége a fényforrástól távolodva a távolság négyzetével csökken: Tehát kétszer akkora távolságban a kisugárzott fénymennyiség négyszer, háromszor akkora távolságban pedig kilencszer akkora felületen oszlik el.

fény- napneutrínók
A napneutrínók a Nap magjában jelenleg végbemenő folyamatokat mutatják meg.
A fotonoknak (a fény)nek több tízezer évre van szükségük ahhoz, hogy a Nap magjából a felszínére érjenek, így azok a magban több tízezer éve végbement folyamatokat mutatják.

Fényáram
A fényáram (Φ)=a fényerősség szorozva a besugárzott térszöggel, mértékegysége a lumen:
1 lumen a fényáram, az 1 kandela fényerősségű, minden irányban egyenletesen sugárzó pontszerű fényforrás körüli 1 méter sugarú gömb 1 m² felületén:
A fényáramnak a származtatott SI-mértékegysége a lumen
1 lm = 1 cd ∙ 1sr
lm: lumen
cd: kandela
sr: szteradián (a térszög SI mértékegysége)
(Egy 100 wattos izzólámpa fényárama: 1380 lumen)

Fénycső
Kisnyomású higannyal és nemesgázzal töltött kisülőlámpa, benne főleg a higany ultraibolya tartományban lévő vonalai gerjednek. Ezt az UV sugárzást a (fény)cső belső falára felvitt fényporréteg alakítja át látható fénnyé.

Fényelektromos hatás
Ha egy fém felületét látható v. UV fénnyel világítjuk meg, akkor a fémből elektronok szabadulnak ki:
- a kilépő elektronok energiája nem függ a megvilágítás erősségétől, csak a fény színétől (frekvenciájától)
- a megvilágítás erősségétől a kilépő elektronok száma függ

Fényelektromos jelenség
Albert Einstein a fényelektromos jelenség elméletéért kapott 1921-ben Nobel-díjat.
Felismerte, hogy a sugárzás energiája kvantumos szerkezetű, és így a tapasztalattal megegyező eredményre jutott a fényelektromos jelenségnél. Rájött, hogy a fény energiája hV energiakvantumok összességéből áll. (h= Plack-állandó (nála: hatáskvantum), V= fény rezgésszáma).
Tehát a fém felületén lévő atom a fényből elnyel egy energiakvantumot, ezáltal egyik elektronjának annyi plussz energiája lesz, hogy ki tud lépni az atomból. A fény hV energiája biztosítja a kilépési munkát + az elektron mozgási energiáját).
Sőt Einstein a sugárzás impulzusának kvantáltságát is bizonyította (hV/c nagyságú impulzus kvantumok összességéből áll a sugárzás impulzusa) A sugárzás energia- és impulzus kvantumait nevezzük fotonoknak. A fotonnak az energiája = hV, és az impulzusa = hV/c.

Fényérzékenység
A hagyományos filmek dobozán GOSZT, ASA, DIN jelzésekkel - ISO-ban adták meg, és ezt átvették a digitális kamerák is. A legérzékenyebb hagyományos film ISO- száma 1600 volt. 2010-ben a kompakt kamerák szenzorai ezt már tudták, sőt volt olyan gép is amely elérte a  12 800-as értéket.
Azonban az ISO szám növelése rontja a kép minőségét, "szemcsézett" lesz a kép. (képzaj lesz, amit az érzékelők elektronikus jeleinek felerősítése okoz). A profi kamerák nagyobb méretű szenzorai kevésbé zajosak, és a zajszűrő szoftvereik is fejlettek.

Fényév
1 fényév = 9,46 · 10¹⁵m = 9,46 billió kilométer
Egy fényév az a távolság, amit a fény légüres térben egy év alatt megtesz. (csillagászatban használatos mértékegység)
Föld-Nap: 8,3 (fény)perc
Föld-Tejútrendszer közepe: 30 ezer fényév
Tejútrendszer átmérője: 100 ezer fényév
(Ismert) Világegyetem átmérője: 27,4 milliárd fényév

Fényforrások
(Fényforrások összehasonlítása:)

Fény erőssége (Fényáram)	Hagyományos izzó	Halogén izzó	Kompakt fénycső	LED
1330 [lumen]	100W	70W	20W	~16W
..940 [lumen]	..75W	53W	15W	~13W
..700 [lumen]	..60W	42W	12W	~10W
..400 [lumen]	..40W	30W	..8W	~  7W
..210 [lumen]	..25W	20W	..7W	~4,5W

(Tesco, 2015.01.02)

Fénygumibot
A nagyon éles fényt változó hullámokon kibocsátó lámpa a gyártók szerint dezorientáltságot, hányást, sőt rosszullétet is eredményez. Szerintük a "gonosz" szín hullámhossza mindenkit "kiüt" A repülőkről bevethető erősebb változata pedig meg is bénítaná a fénysugarába eső embereket.

Fényképezőgép kategóriák
- Ultrakompakt
- Kompakt
- (SLR-like)
- Bridge
- Tükörreflexes

Fénymérés
A fénymérés általában a fényképezőgép exponáló gombjának a félig lenyomásával történik.
- mátrix (kiértékelő) fénymérőmód: az egész képmező több pontjában méri a fényt (egyszerűbb gépeknél szokásos)
- középre súlyozó fénymérési mód: a képmező egészében méri a fényt, de a kép középső részének az adatait súlyozottan veszi figyelembe.
- spot fénymérés: a gép a képmező középpontjában méri a fényt, és ez alapján számítja ki a beállításokat (a főtémára koncentrál).

Fénymikroszkóp
A fénymikroszkópot a XVII. században fedezték fel. A biológiában - az élő sejtek roncsolásmentes vizsgálata csak fénymikroszkóppal lehetséges, ezért - még ma is nagyon fontos kutatási eszköz. Azonban a fény hullámtermészetéből következő diffrakció (fényelhajlás) miatt van egy határa a fénymikroszkóp felbontó képességének. Ezt Ernst Abbe törvényének nevezzük (1873): a fénymikroszkóppal felbontható legkisebb távolság (a fénymikroszkóp felbontóképessége) és a használt fény hullámhossza között a következő összefüggés áll fenn:
Δ d= λ/2n sin α
Az Abbe-törvény által felállított korlát oka az, hogy a diffrakció miatt a fény ennél jobban nem fókuszálható. A látható fény esetén, hagyományos lencsékkel ez a korlát 200 nanométer.
Ennél nagyobb felbontóképességet a jóval drágább - rövidebb hullámhosszakat használó - eletron - és más részecskemikroszkópok adnak.
Azonban egy új, úgynevezett STED (Stimulated Emission Depletion) mikroszkóppal, a hagyományos lencsékkel elérhető felbontóképességre jellemző fluoreszcensz folt mérete 2-5 nanométerre csökkenthető. (ez molekulányi méret). Így ezzel már a sejtek belseje is vizsgálható, és a mikrocsipek is ellenőrizhetők a litografikus eljárás közben.

Fénypor
Fotolumineszcenciára képes kémiai anyag, amely az UV sugárzást részben látható fénnyé alakítja át.

Fénysebesség
300 ezer km/s. Pontosabban, a vákuumban közlekedő fény sebessége = 299 792 458 m/s. A modern fizika, többek között az einsteini relativitáselmélet alaptétele, hogy a világegyetemben semmi sem gyorsabb a fénynél.
Azaz a vákuumbeli fénysebességnél semmilyen anyagi részecske vagy hatás nem terjedhet gyorsabban, c az egyik alapvető természeti állandó:
c = 2,99792458 · 10⁸ m/s ~ 300 000 km/s
A fény terjedési sebessége c (latin celeritas = sebesség) minden vonatkoztatási rendszerben (ez az elektromágneses hullámok terjedési sebessége)
Más közegben a fény sebessége ennél kisebb, ezt a közeg abszolút törésmutatójából számíthatjuk ki:
nc' = c
n: a közeg abszolút törésmutatója
c: a fény vákuumbeli sebessége
c': a fény közegbeli sebessége
Vákuumban a fény terjedési sebességének számítása:
c = 1/√¯(ε_oμ_o)
c: fény sebessége
ε_o: vákuum permittivitása (vákuum dielektromos állandó)
μ_o: a vákuum mágneses permeabilitása

Fénysebességnél gyorsabban
A "fénysebességnél gyorsabb utazási módok":
- warp (térgyűrés)
- féregjáratok a gravitációsan szinguláris pontok között
Mai tudásunk szerint ezek a téridő torzítását hatalmas energia árán érhetik el.
- (Heim elmélet: a kvantálási elvet alkalmazta az általa 6 dimenziósnak tekintett téridőre is, amelyet nem folytonosnak, hanem elemi kvantumokból (metronokból) felépülőnek tételezett fel, így lehetséges elektromágneses energiát gravitációsba konvertálni, (azaz a gravitofoton hipertérhajtóművet eredményezné.)
- (A sötét energia egyre gyorsuló tágulásra kényszeríti a Világegyetemünket, így a galaxisok távolodási sebessége meg fogja haladni a fénysebességet (50 milliárd év múlva), így róluk már semmilyen információ sem fog eljutni hozzánk, csak üres, sötét égboltot látunk. (Semmilyen objektum sem mozoghat a fénynél sebesebben, de itt nem valóságos sebességről van szó, hanem a tér tágulásáról.))

Fénysugár erőssége
A fénysugár erőssége a távolság négyzetével fordított arányban csökken. Kétszer akkora távolságban lévő fényforrás fényét tehát negyed, háromszor akkora távolságúét pedig csak kilenced olyan erősnek látjuk.

Fényszóródás
A fénysugár észlelését még az intergalaktikus tér csekély anyagmennyisége is megnehezíti. A fénysugár a részecskéken szóródik, vagy elnyelődik, de bizonyos mértékben csökken az intenzitása.
A nagyobb hullámhosszúságú fény gyengülve, de az eredeti irányban halad tovább.
A rövidebb hullámhosszúságú UV, ibolya, és a kék sugarak jobban szóródnak, nagyobb mértékben eltérnek a látóirányunktól, ezért a fény "vörösödik" (mint amikor a lenyugvó nap is "vörösödik")

Fénytörés
Ha a fénysugár két közeg határfelületére érkezik, és az új közegbe behatol, akkor - ha a beesés nem merőleges - ez irányváltozással jár, s ezt hívjuk a fénytörés jelenségének.
A fénytörés oka az az általános hullámjelenség, hogy a hullámok sebessége - és hullámhosszuk - is megváltozik az új közegben. Ennek az irányváltozásnak a mértékét megadó képlet:
n = sinα / sinβ
n: a második közegnek az első közegre vonatkoztatott törésmutatója.
α: a beeső fénysugár és a felület normálisa közötti szög.
β: a megtört fénysugár és a felület normálisa közötti szög.

(Tejút) féreglyuk
Galaxisméretű féreglyuk lehet a Tejútrendszerben.
A Tejútrendszer egy masszív féregjáratnak (téridőhídnak) adhat otthont. A féregjárat v. féreglyuk vékony csőszerű képződmény, amely az Univerzum két távoli görbületmentes területét köti össze. Az egyirányú féreglyuk lehetőségét (Albert Einstenék) 1935-ben bizonyították be. (1985-ben lett meg a kétirányú féreglyukak elmélete.) Itt csupán matematikai számításokról van szó, amely szerint a sötét anyag egyfajta új dimenzió, egy galaktikus szállítórendszer lehet.
(hvg.hu, 2015.01.26)

Festékgyártás
A dél-afrikai Blombos-barlangban kezdték el ezelőtt 100 ezer évvel a "festékgyártást". Vas-oxiddal színezett okkerkőből sárgásvörös festéket csináltak, amit azután tengeri kagylóhéjakban tároltak.

Fizikai állandók
A fizika egyik fontos állandója, a proton és az elektron tömegének aránya (~1836,15) az utóbbi 6 milliárd évben semmit sem változott, mindvégig állandó volt.

Fizikai állandók

Avogadro-szám	NA = 6,022 · 1023 1/mol
Boltzmann-állandó	k = 1,3807 · 10-23 J/K
Egyetemes gázállandó	R = 8,314 J/(K · mol)
Faraday-állandó	F = 96485 C/mol
Fénysebesség	c = 2,99792458 · 108 m/s ~300 000 km/s
Gravitációs állandó	G = 6,672 · 10-11Nm2/kg2
Planck-állandó	h = 6,626 · 10-34Js
Vákuum permittivitása	εo = 8,854 · 10-12 As/Vm (= F/m)
elektron tömege	me = 9,1095 · 10-31 kg
proton tömege	mp = 1,673 · 10-27kg
neutron tömege	mn = 1,675 · 10-27 kg

Fizika-biológia
Mai tudományos világképünk szerint a világunk folyamatait a fizikai törvények irányítják. Az elemi részecskék, az atomok, molekulák viselkedését a fizikai (és kémiai) törvények irányítják, és minden élőlény is atomokból épül fel. De az élőlényekben az atomok nem önmagukban vannak, hanem egy rendkívül összetett, szervezett, komplex kapcsolatrendszerben.
Megfigyelhető, hogy az élőlények viselkedése eltér a fizikai törvények alapján várhatótól. A biológiai folyamatok lényege az, hogy a fizikai egyensúly felé haladó, lefutó folyamatokat, a fizikai egyensúlytól eltávolító folyamatokkal ellensúlyozza.

Fizikai mennyiség
Általában a fizikai mennyiség mérőszám és mértékegység szorzata:
x = {x} · [x]
x: tetszés szerinti fizikai mennyiség
{x}: ennek a mérőszáma
[x]: a mértékegysége

Fizika története
A tizenkilencedik század vége felé a fizika már befejezett műnek tűnt. A testek mozgását a megfigyelésekkel megegyezően írta le a Newton klasszikus mechanikája. A század közepén az elektromos, a mágneses jelenségeket, és az optikát a Maxwell-féle elektrodinamika egységes keretbe foglalta, és az eredményeit visszaigazolta a tapasztalat. Ismerték már az energia megmaradásának általános tételét, és a hőtan első két főtételét, amelyek a termodinamikai folyamatok leírását tették lehetővé. Úgy tűnt, hogy a fizika az élettelen természet jelenségeit nem csak leírja hanem meg is magyarázza. Volt azért néhány jelentéktelennek tűnő problémácska: a fényelektromos jelenség, a gázatomok vonalas színképe, a hőmérsékleti sugárzás energiasűrűségének a rezgésszámtól, és a hőmérséklettől való függése.
Itt végződött a klasszikus fizika, és kezdődött az új fizika.

Fizikai világképünk
A fizikai világképünk az einsteini relativitáselméleten és a kvantumfizika (részecskefizika) standard modelljén alapul.
De még a relativitáselmélet a gravitációt és a testek mozgását a négydimenziós téridőben írja le, amelynek szerkezete a benne lévő testek tömegétől, és energiájától függ (a testek meggörbítik maguk körül a téridőt, és a fény eredetileg egyenes pályája is ezt követve szintén elgörbül). Addig a kvantumfizikában a téridőnek állandó (euklideszi) szerkezete van, ebben a természet erőhatásait - a gravitációt leszámítva - a részecskék közti kölcsönhatások magyarázzák.

Flerek
Napkitörések (flerek) rövid, erőteljes robbanások a Nap fotoszférájában, hőmérsékletük elérheti a több 10 millió Celsius-fokot is. Ha ez a forró anyag beleütközik, és kölcsönhatásba kerül a Föld mágneses mezejével, akkor geomágneses viharokat szokott okozni.

Flerek
A flerek a csillagok felszínének valamilyen területéről kiinduló kitörések, ezek az elektromágneses spektrum különféle tartományaiban gyors kifényesedésként láthatók.
Napunkban is látható napflerek, nagyobb mennyiségű anyagkidobással járnak. Azonban - pl. - az öreg, kis vörös törpe csillagoknál a flerek jóval sűrűbben (akár óránként is), és erősebben jelentkeznek (intenzitásuk is sokszorosa lehet a Napénak). A legerősebb észlelt fler akár milliószorosa is lehetett a Napnál megszokottnak.

Fluidumok
Viszkózus áramlásra képes folyadék + gáz + gőz együttese (pl: kőolaj, földgáz, víz)

fMRI
A funkcionális Mágneses (Mag)rezonanciás Tomográfiával még az emlékek helyét is azonosíthatjuk: ugyanis ahol az agyunk dolgozik ott megnől a vérellátása. Az oxigént szállító, és azt leadott hemoglobinnak más a mágneses jele, így azonosíthatóak az agynak azok a területei, ahol a nagyobb munkája miatt megnőtt a redukált hemoglobin mennyisége. Így pedig már nem csak az alapvető funkciók (hallás, látás,...), hanem a magasabb rendű funkciók (beszéd, érzelmek, ...) helye is beazonosítható.

(Két lencse) fókusza
Két lencse eredő fókusztávolsága:
f = f₁f₂ / (f₁ + f₂)
f: eredő fókusztávolság
f₁: 1-es lencse fókusztávolsága
f₂: 2-es lencse fókusztávolsága
(A két lencse érintkezik egymással)
(Látható, hogy két lencsét akkor alkalmazunk, ha rövidebb fókusztávolságra van szükségünk, mint amilyen a lencsék fókusztávolsága volt.)
Ha a két lencse nem érintkezik:
f = f₁f₂ / (f₁ + f₂ - l)
f: eredő fókusztávolság
f₁: 1-es lencse fókusztávolsága
f₂: 2-es lencse fókusztávolsága
l: a két lencse közti távolság
(Látható, hogy ha az l távolságot növeljük, akkor a fókusztávolság is nől)

Fókuszpont
Az a pont ahová:
- a gyűjtőlencse és a homorú(konkáv) tükör a párhuzamosan beeső fénysugarakat összegyűjti, vagy
- szórólencsénél, és domború(konvex) tükörnél ahonnan a fénysugarak "kiindulnak".

Fókusztávolság
A fókusztávolság (f) (v. gyújtótávolság)
a nagyításnak a mértékét meghatározó mérőszám:
-optikai lencsénél a fősíkja és a fókuszpontja (F) távolsága
-homorú tükörnél a pólusa és a fókuszpontja közötti távolság.
(A fókusztávolságot a gyárak mm-ben adják meg)
Vékony optikai lencse fókusztávolsága:
1/f = (n - 1)(1/R₁ + 1/R₂)
A nem elhanyagolható vastagságú lencsénél.
1/f = (n - 1)(1/R₁ - 1/R₂ + (n - 1)d/nR₁R₂)
f: fókusztávolság
n: lencse(a környezetére vonatkozó) törésmutatója
R₁ , R₂: a lencsét határoló gömbfelületek sugara
d: a lencse vastagsága

Folyadékok
A Naprendszerben folyadéknak tekinthetjük a híg lávát, a nagy nyomású folyékony hidrogént, a metán- etán keveréket ... A bazaltlávák például olyan könnyen folynak mint az olaj, vagy pl. a Titánon -180^oC-on a víz olyan szilárd mint a szikla, s a metán-etán keverék a folyékony halmazállapotú. A Marson pedig - 20^oC és 40^oC-os folyékony sóoldatokat feltételeznek a kutatók. A kialakult "folyómeder" mintázatok szinte teljesen megegyeznek a - földi víz által kialakított - formákkal.

Forgatónyomaték
M = F · k
M: forgatónyomaték    [M] = Nm
F: erő      [F] = N(Newton)
k: erőkar      [k] = m(méter)
Tehát az erő tengelyre vonatkozó forgatónyomatéka, az erő nagyságának és az erőkarnak a szorzata
erőkar: az erő hatásvonalának a tengelytől mért távolsága
erő hatásvonala: az az egyenes, amely mentén az erő hat
erő támadáspontja: az a pont ahol az erőhatás a testet éri (az erő támadáspontja a hatásvonala mentén eltolható)

Forgószélképződés
A forgószélképződéshez legalább 26,5 fokos hőmérséklet szükséges. Ekkor már a kialakulását gyorsítja a felhők örvénylése - a feláramló levegő szívóhatása mellett - a felszívott vízpára lecsapódásából adódó energia.

Formatényező
A periódikus jeleknél fontos alakjellemző iformációk közé tartozik:
k_f: formatényező, az effektív érték, és az abszolút középérték hányadosa.
Pl: periódikus áramerősségnél:
k_f = I / I_a
(szinuszos jelnél k_f = 1,11)

Forrás
A folyadékok hőmérsékletének emelkedésével gyorsul a párolgás, amikor az anyag eléri a forráspontját, akkor rohamos gőzképződés indul meg, a párolgást felváltja a forrás. Ekkor a megnövekedett mozgási energiájuk miatt a folyadékrészecskék behatolnak a bennük lévő kis légbuborékokba, ezek megnövekednek, majd felszállnak a folyadék felszínére, s helyettük újak képződnek (azaz megindul a forrás).
A forrás közben felvett hő az anyag belső energiáját növeli, s a már elforrott anyag belső energiája nagyobb, mint a folyékony állapotban lévőé.
A lecsapódás során az anyag megint folyékony halmazállapotú lesz.

Forráshő
A mérésekből kiderül, hogy a forrás közben felvett hőmennyiség a test tömegével egyenesen arányos
Q_f = L_f ∙ m
Q_f: a forrás közben felvett hőmennyiség
m: a folyadék tömege
L_f: a forráshő (számértéke) azt a hőmennyiséget adja meg, amely a folyadék 1 kilogramjának a forráspontján történő teljes elforralásához szükséges.
[L_f] = kJ/kg, J/kg
Pl. két anyag forráspontja normál légköri nyomáson:
Víz: 100℃
Etil-alkohol: 78,5℃

Foszfor
A sötétben világító kémiai elemet 1669-ben fedezte fel a német Flennig Brand, a bölcsek kövének keresése közben. A DNS egyik fontos alkotója, gyufásdobozok oldalának, és a bombáknak alkotóeleme. Mivel a műtrágyáknak is alapvető összetevője, ezért a mezőgazdaságban is 17 millió tonna foszfátot használnak fel (2008). Az emberi testben 700 gramm foszfor található, és napi 0,7 g bevitelre van szükség a távozó mennyiség pótlására.

Foszfor hatás
A földtani folyamatok során a vizekbe mosódott nagymennyiségű foszfor először algavirágzásokat okozott, aminek eredményeként a Nagy Oxidációs Esemény során a mai érték tizedére nőtt a légkörben az oxigén aránya (2,5-2 milliárd éve) így az egysejtűekben kifejlődhettek a mitokondriumok, amelyek már oxigénből állították elő a sejt számára szükséges energiát.
Majd 1 milliárd-540 millió éve a kambiumi népességrobbanás során - a Földön megjelentek és elszaporodtak a soksejtű életformák - a légkörben a mai 21%-os szint közelébe nőtt az oxigén részaránya.

Foton
Az Einstein által definiált energiaadagot (v. energiakvantumot) hívjuk fotonnak (,azaz az elektromágneses hullámok részecsketulajdonsággal bíró energiaadagjai a fotonok. Minden foton E = h · ν nagyságú energiát hordoz.

Fotonfúziós napelemek
Olyan folyamatláncot fejlesztettek ki (2012), amelyben kis energiájú, hosszú hullámhosszú fényrészecskék (fotonok) nagyobb energiájú, rövid hullámhosszú fotonokká alakulnak. Két fényaktív anyag kombinációjával sikerült elérni a "kevert" fény különböző energiájú fotonjai energájának az összegezését. (Max Planck, Sony)

Fotoszféra
Ez a Nap felszíne, innen lép ki a látható fény (görög: foto = fény, szféra = gömb), ~400 km vastagságú. Innen indulnak ki a napfoltok, amelyek színe azért sötétebb, mert a hőmérsékletük ~1000 K-kal alacsonyabb a környezetüknél. A napfoltok száma, és alakja a Nap mágneses terének változásaitól függ..

Foucalt ingája
A Föld tengely körüli forgását először Foucault francia fizikus 1851-ben bizonyította ingájával, a párizsi Pantheon kupolájában. Az ingája gömbjének végén lévő acélkúp hegye a homokba egy óránkénti többfokos látszólagos elmozdulást mutató mintát (mintha egy kocsi kerék küllői lennének) rajzolt. Fizikai törvény, hogy az inga lengési síkját a térben megtartja. Ezért az inga az óramutató járásának irányában elfordulni látszik. Ez a bizonyítéka a Föld forgásának, mert a tehetetlenségi erő csak a gyorsuló rendszerekben (mint a forgó Föld) lép fel, álló vagy egyenletes sebességgel mozgó rendszerekben nem. (pl. mikor a busz indul (vagy gyorsít) hátra esünk ha nem kapaszkodunk. Mikor áll vagy egyenletesen halad, akkor nem kell kapaszkodnunk. Amikor fékez, azaz lassít (ez negatív gyorsulás) akkor előre lök minket a tehetetlenségi erő.
Ezzel a kísérlettel eldőlt a régi vita a geocentrikus (földközéppontú), és a heliocentrikus világképek között.

Föld
sugara: 6375 km
tömege: 5,97 · 10²⁴ kg
felülete: 510 millió km²
felszínének ~ 71 %-át borítja víz (Csendes-óceáni 155 millió km²)
- A Föld 1 év alatt 940 millió km-t tesz meg a Nap körül, 30 km/s sebességgel (puskagolyó: 1-2 km/s)

Föld magja
A Föld magja nagyjából akkora méretű, mint a Hold, és olyan forró mint a Nap felszíne.

Föld mágneses tere
A Föld mágneses tere generálja a magnetoszférát, azt a védőpajzsot, amely megvédi a földi életet a kozmoszból érkező nagyenergiájú elektromosan töltött elemi részecskéktől. Azonban a mérések szerint a Föld mágneses tere a XIX. század óta 10%-kal gyengült, ha eltűnne, akkor a többségében a Napból érkező részecskék akadálytalanul eljutnának a felszínig, ahol az élő szervezetek örökítő anyagában, a DNS-ben káros elváltozásokat okozhatnak. A mágneses terünk változásairól onnan tudhatunk, hogy az anyagok Curie-pontjuknál elvesztik mágnesességüket, lehűlve pedig atomjaik a pillanatnyi mágneses erőtér irányába rendeződnek. A vasnál ez a pont 580℃-nál van, így pl. az óceáni hátságok hasadékaiból folyamatosan ömlő "lávába" "beleszilárdultak" az aktuális mágneses mező irányai. Ebből sejtjük, hogy az északi és a déli pólus 780 ezer éve cserélhetett helyet utoljára.

Föld szerkezete

belső mag:	~1250 km
külső mag:	~2200 km
köpeny:	~2240 km
külső köpeny:	~660 km
kéreg:	~100 km

(A Föld átmérője: 12 756 km)

Földi tömegvonzás
A Föld valamennyi tömegének egy adott pontban (összegződő v.) észlelt gravitációs hatása.
Egy ember súlyának a túlnyomó részét a földközéppont felé mutató erőnek az ember testének a tömegére gyakorolt hatása teszi ki.

Földrengések
Európában is erősödhetnek a földrengések, mert az afrikai tektonikus lemez hideg és keményebb északi pereme eddig az eurázsiai kéreg alatt talált magának utat. A mögötte levő puhább kéreganyag nem bukik le, hanem feltolul. Így darabok törhetnek le belőle, és válthatnak ki nagyobb földrengéseket.

Fred Hoyle
Fred Hoyle 1948-ban dolgozta ki a hipotézisét, amely szerint az univerzum mindig létezett, és létezni is fog, leginkább változatlan formában.
Versenytársai:
- ciklikus kozmológiai modell (Einstein, 1930-as évek): univerzum elpusztul, újraszületik, ...
- párhuzamosan létező, v. egymásba alakuló univerzumok (pl. a húrelméletből továbbfejlesztett M-elmélet), ...

ftálsav
benzol-1,2-dikarbonsav: színtelen, szerves sav. Makromolekulákba kötve (pl. PET) a ftálsav-észterek egészségügyileg ártalmatlanok. De ha 0,1 tömegszázaléknál nagyobb arányban használnak ftálsav-észter típusú kis molekulás PVC- lágyítókat játékokban vagy gyermekápolási cikkekben, azokat 3 év alatti gyermekeknek nem lehet forgalomba hozni Magyarországon.

Fűtőérték
Mivel a valóságban nem "tiszták" a tüzelőanyagok, és nem éghető anyagokat is tartalmaznak, ezért az ezek felmelegítéséhez használt energia "elveszik" az elméletileg számítottból. Ezek miatt a fejlődő hő - a fűtőérték - elmarad az elméletileg várttól.

G
= giga- SI-prefixum jele (10⁹ = milliárd)

Gaia
Gaia a görög mitológiában a Földet megtestesítő görög istennő (a "Földanya") A Földet helyesebb lenne Gaiának hívni, hiszen a bolygónkon nem csak előfordul az élet, hanem szinte nincs is olyan terület ahol ne lenne élet. A Gaia jobban kifejezné, hogy itt egy élő komplexumról van szó. A Gaia hipotézis szerint a földi élő és élettelen világ egyetlen önszabályozó rendszert alkot.
A Földön látszólag még nincs nagy baj, de vannak figyelmeztető jelek: a régebben egészséges napozás ma már életveszélyes, látható, hogy az éghajlat ugrásszerűen, és egyre nagyobb mértékben változik, és várhatóan a Föld egyre nagyobb része lakhatatlanná válik: ez pedig háborúkhoz fog vezetni, Végeredményben úgy néz ki, hogy a Föld már 7 milliárd embert sem tud eltartani.

Galaxisok
Azt mondhatjuk, hogy a távolabbi galaxisok vizsgálata egyben a múltba való visszatekintés is, hiszen az elektromágneses sugárzás véges sebességgel - fénysebességgel - terjed.
A galaxis szerkezete különböző léptékekben csomósodásokat mutat, amelynek megjelenési formái legkisebb léptékben a csillagok, majd a galaxisok, a galaxishalmazok, és a szuperhalmazok, amelyek a Világegyetem legnagyobb méretű struktúrái.

Galilei-holdak
Jupiter négy legnagyobb - Galileo Galilei által 1610-ben felfedezett - holdja:
Európa, Ganimédesz, Io, Kallisztó

Galilei - féle rafraktor
Galilei objektívnak egy nagyító lencsét, okulárnak pedig egy kicsinyítő lencsét használt a távcsőiben. Az ilyen felépítésű távcsöveket nevezik is Galilei-féle rafraktornak. Ennek előnye, hogy egyenes állású képet ad, hátránya, hogy nem valódi, hanem virtuális képet ad, így nem tudja kivetíteni pl. a Nap képét. Előnye még, hogy elég rövid: a hossza az objektív, és az okulár fókusztávolságának a különbsége.

Gallon
1 gallon = 3,8 liter

Galvanizálás
Fémsóoldaltba helyezett és egyenáramú áramkörbe kapcsolt tárgyra fémréteget vihetünk fel. A galvanizáláshoz alacsony feszültségű egyenáram (3-20V), és viszonylag magas áramsűrűség (A) szükséges. Az egyenáram pozitív pólusát anódnak, a negatívat pedig katódnak nevezzük. Fémleváláskor az oldatban levő kationok a katódhoz vándorolnak, ott a katódról elektront vesznek fel, így megszűnnek ionok lenni, fémmé alakulnak és mint fém leválnak a katódon. (Ide van kapcsolva az a tárgy amit be akarunk vonni). Vagy másként: a kationok a katódnál leadják az elektromos töltésüket és atommá válnak.
Ha az oldat két vagy három egymással ötvözhető fém kationjait tartalmazza, azok együtt válnak le a katódon és ötvözetet alkotnak.
(Alacsony feszültségű egyenáram (3-20V) és viszonylag nagy Amperszám (áramsűrűség) attól függően szükséges , hogy kisebb vagy nagyobb tárgyakat akarunk fémbevonattal ellátni, és mekkora a kád űrtartalma.)

Gamma-sugárzás
0,01 nanométer alatti, a rádióaktív bomlás kísérőjelensége. Elpusztítja a sejteket, tumorok kialakulását idézheti elő. A sugárbetegség tünetei: általános gyengeség, fejfájás, hajhullás, reszketés, láz, hányás, ...
Az orvoslásban sterilizálásra, és a daganatok elpusztítására használják.

Gamma-sugárzás
A világűrből érkező gamma-sugárzás szerencsére nem képes áthatolni a légkörön. A gammatartomány az elektromágneses spektrum rövid hullámhosszú végén van. Itt a fotonokat, már nem hullámhosszukkal, hanem energiájukkal jellemezzük.
A fekete lyukat egy szűk nyalábban a fénysebesség közelébe gyorsulva (jet) elhagyó részecskék a hosszabb hullámhosszú fotonoknak ütközve átadják nekik az energiájuk egy részét, amelyek így a gammatartományba kerülnek.
Szuperszimmetrikus részecskéket is a gamma tartományban észlelhetjük. Ezek a hagyományos anyagfajtákkal alig kölcsönható részecskék. Ezek saját maguk antirészecskéi is egyben. Véletlen ütközéseikkor megsemmisülnek, és - a legegyszerűbb esetben - két, a részecskék nyugalmi tömegével megegyező foton indul el egymással ellentétes irányban.
A pulzárok a földiekhez hasonló "részecskegyorsítók". Ezek gyorsan forgó, nagy mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok a töltött részecskéket sokkal nagyobb energiára gyorsítják, mint amire a "földi társaik" képesek. Itt is hasznos a keletkező gammasugárzásuk vizsgálata.
A legtávolabb észlelt gamma - kitörés 13 milliárd évvel ezelőtt történt, és 8,2-es a robbanás vöröseltolódása.
A Nagy Bummtól eltekintve a gamma-kitörések (GRB-k = Gamma Ray Burst) a Világegyetem legnagyobb energiájú jelenségei. A rövid kitörések nagyobb energiájú fotonokból állnak.

Gammacsillagászat
Az asztrofizikában gamma-sugárzásnak az elektromágneses spektrum 50 ke V (kiloelektronvolt) feletti részét szoktuk így nevezni. (Infravörös ~ 10^-3-10^oeV, látható 10^oeV körüli tartomány, röntgen ettől ~ 10³eV-ig, majd a gamma-sugárzás következik)
Egy gamma kitöréskor kisugárzott energia (10⁴⁵ watt) összemérhető egy szupernova által kisugárzott energiával, csak itt nem hetek alatt, hanem másodpercek alatt történik, a szupernováknál ezerszer keményebb (nagyobb energiájú) fotonok formájában. (keménység a kitörés színképi jellemzője: megmutatja, hogy mennyivel több energiát sugároz magasabb frekvenciákon mint alacsonyabbakon.)
Ezek a kitörések néhány ezred másodperctől 100 másodpercig (átlag: 20-30s) tartanak.
A rövidebb, és hosszabb kitörések jellegzetességei eltérnek egymástól.
-a rövidebbek gamma-színképe keményebb, s a fotonok szorosabban (esetleg csomókban) követik egymást. Itt a kitörés energiájának - az idő múlásával - egyre kisebb része alakul át gamma-sugarakká.
-a "hosszú" kitöréseknél egyenes arányosság van a kitörés időtartama és az energiasűrűsége (fluenciája) között, tehát az energia gamma-sugarakká való átalakulásának mértéke viszonylag állandó. (az elektromágneses színkép látható fényen túli része növekvő energiák szerinti sorrendben: ultraibolya, röntgen-sugárzás, gamma-sugárzás).

Gázállapot
Ebben a halmazállapotban a gázmolekulák kitöltik a rendelkezésükre álló teret, s a nyomásuk növelésével a térfogatuk jelentősen csökkenthető. A molekuláik nagy távolságra vannak egymástól (az ütközéseket kivéve), s rendezetlen a mozgásuk.

Gázhajók
A folyékony földgázzal hajtott hajók 25%-kal jobban kímélik a klímát mint a dízelmotoros társaik, legalább 85%-kal kevesebb nitrogént juttatnak a levegőbe (ami ugyan nem üvegházhatású gáz, de savasítja a környezetét).

Gázok állapotegyenlete
Az állapotjelzők (nyomás, térfogat, ...) szorosan összefüggnek egymással, ezt a kapcsolatot az állapotegyenletek írják le. Ezek az állapotegyenletek ideális(tökéletes) gázokra vonatkoznak. (ilyen gázállapot a természetben természetesen nincs).

Gázok állapotjelzői
A gázok állapotát meghatározó mennyiségek:
- nyomás(p)
- hőmérséklet(T)
- térfogat(V)
- anyagmennyiség(n)
(+ keverékek esetén, a keverék összetétele)
Így az adott gáz állapotát többféle módon is meg tudjuk változtatni pl: hőközléssel, a nyomás változtatásával, ...

Gázok - edény fala
A gázoknak az edény falára gyakorolt nyomása a gázrészecskéknek az edény falával történő ütközéseiből származik.

Gázok mennyiségei
Gázokat leíró mennyiségek csoportosítása
- állapotjelzők
- anyagjellemzők

Gázfelhők ütközése
A hagyományos anyagot az ismert részecskék (atomok, molekulák) alkotják, belőlük épülnek fel a csillagok, a bolygók, és minden a Földön is. A hagyományos anyag túlnyomó része csillagok és forró gáz formájában van jelen. A forró gázfelhők össztömege jóval nagyobb mint a csillagoké.
Ütközésekben eltérő a csillagok és a forró gázfelhők viselkedése: a galaxisok is, és a csillagok is olyan ritkán helyezkednek el a térben, hogy ha két galaxis át is halad egymáson, akkor a csillagaik csak elvétve ütköznek. Azonban ha a (náluk ~10 x nagyobb tömegű) gázfelhők ütköznek, ezek közel vannak egymáshoz, a köztük lévő vonzóerő lelassítja őket (a csillagokhoz képest).(De: a sötét anyagot sem lassítja le az ütközés, mivel közvetlenül sem önmagával, sem a hagyományos anyaggal nem hat kölcsön, egyedül gravitációján keresztül gyakorol hatást arra.)

Gázturbinás sugárhajtóművek
Nevét onnan kapta, hogy az egyik fő része az égéstermékgázok által meghajtott Turbina, amelyen a gázok hőenergiájának egy része mechanikai munkává (forgó mozgássá) alakul át:
a belépő levegőt a kompresszor lapát kereke sűríti 4-5-szörösére, és a tüzelőtérbe juttatja. Ide befecskendezik és meggyújtják a tüzelőanyagot. A felhevült, és nagymértékben kiterjedt gázok a turbinát megforgatják. (A turbina működteti a kompresszort, a hajtómű táprendszerét, és a segédberendezéseket is.) Az égéstermékgázok a fúvócsőbe kerülnek, és ugyanúgy mint a rakétánál - hőenergiájuk mozgási energiává alakul át. Hőmérsékletük néhány száz ^oC-ra csökken, sebességük pedig 2-3000 m/s-ra nő. Itt az égéstermék gázok hőenergiájának csak 10-30%-át használja fel a turbina meghajtására, a nagyobb része mozgási energiává alakul. Az ilyen hajtóművel legfeljebb hangkörüli (transzszonikus) repülési sebesség érhető el. A mai korszerű repülőgépek hajtóművei is ennek a valamilyen továbbfejlesztett változatai.
Előnyei
- csak körforgó alkatrészei vannak
- az égés folyamatos, így a tüzelőtér falára egyenletes terhelés hat.
- tömege a hasonló teljesítményű dugattyús motorénál jóval kisebb
- a dugattyús motorokban felhasznált drága, nagy oktánszámú repülőbenzinnel szemben az olcsó kerazinnal (finomított petróleummal) üzemel
Hátrányai
- jelentősen nagyobb üzemanyagfogyasztás
- a hajtóművek tüzelőterében az égés nagy levegő felesleg mellett történik, ezzel csökkentik az égési hőmérsékletet. A kerazin tökéletes égése 3000^oC-on megy végbe, ezt az acél ötvözetei nem viselik el. A tüzelőanyagban szegény keverék miatt a tüzelőtér hőmérséklete csak 1000-1200^oC-os. (A magas hőmérséklet a percenkénti 10-16 ezres fordulatot is elérő turbinákra is veszélyes volna).
Jellemzői
Gázturbinás sugárhajtóművet az általa kifejtett tolóerő jellemzi (dugattyús motorét a KW-ban kifejezett teljesítmény), hogy ezt kilowattban megadhatjuk ismernünk kell a repülés sebességét. (teljesítmény = hatóerő x sebesség)
Gazdaságosság
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztása megmutatja, hogy 1 N(newton) tolóerő előállításához óránként mekkora tüzelőanyagtömeg felhasználás szükséges. (Ennek megfelelője a dugattyús motoroknál a hatásfok, azaz az energiaátalakítás hatékonysága)
Gázturbinás légcsavarhajtás
Kis tömeg, nagy teljesítmény, olcsó üzemanyag előnyei miatt felvetődött a gázturbinás hajtómű légcsavar hajtására történő felhasználásának a gondolata is.
Így a gázok hőenergiájának a nagyobb részének a tengely forgatási energiájává kell átalakulni (nem pedig a fúvócsövön kiáramló gázok mozgási energiájává.) Ehhez - az egy helyett - több turbina-lapát kereket alkalmaztak, azaz többlépcsős turbinát, így egy fordulatszám csökkentővel légcsavart hajthattak.
A légcsavar hátrányai azonban itt sem küszöbölhetők ki, (650-700 km/h sebesség maximum). Ezért inkább helikopterek hajtására alakalmas.
Gázturbinás (kétáramú) sugárhajtómű
Rájöttek, hogy a légcsavar hatásfoka növelhető, ha a lapátok hosszát csökkentik, számukat pedig jelentősen megnövelik, és burkolattal veszik körül. Ez a csőlégcsavaros, vagy kétáramú gázturbinás sugárhajtómű. Ekkor a turbina a kompresszoron kívül egy külső csőlégcsavart is hajt. A csőlégcsavarok a levegőt a tüzelőtér és a turbina megkerülésével hajtják "meg", így hideg levegőt gyorsítanak, és ez kiegészítő tolóerőt ad. (de itt is befecskendezhetnek tüzelőanyagot.)
A kétáramú hajtómű gazdaságosabb, és kevésbé zajos is.
Gázturbinás (utánégetős) sugárhajtómű
A hang feletti sebességek eléréséhez a gázturbinás sugárhajtóműveket utánégető térrel látták el. A tüzelőteret elhagyó igen nagy levegőfelesleg nagy mennyiségű szabad oxigént tartalmaz. Ha ebbe tüzelőanyagot fecskendeznek, akkor újabb égési folyamat indítható be. Az ekkor keletkező gázok energiája a tüzelőtérből kijövő gázokéhoz hozzáadódik. Ezzel tolóerő, és sebességnövekedést érhetnek el. Ezzel a hajtóművel a hangsebesség háromszorosa is elérhető, erősen növelt összfogyasztással (de csökkenthető a nekifutási úthossz, és növelhető a repülés közbeni emelkedőképesség is).

Gélek
A közönséges gélek (kocsonyák, zselék) tulajdonságai átmenetet képeznek a folyadékok és a szilárd testek között. Térfogatuk legnagyobb részét folyadék teszi ki, szilárd testekre jellemző tulajdonságaikat a folyadékban diszpergáló molekulák térhálója adja.
Aerogélekben a folyadékok helyett valamilyen gáz van. Kedvező tulajdonságaik pl: nagy belső felület, jó elektromos vezetőképesség, kiváló hőszigetelőképesség, ...

Geostacionárius pont
Ez az a pont, ahol már a centrifugális erő olyan nagy, hogy kiegyenlíti a gravitációt. (Az itt elengedett tárgyak a geostacionárius pályájú műholdakhoz - hasonlóan - lebegnének). Ennél a pontnál nagyobb távolságra a forgás miatti centrifugális erő nagyobb mint a Föld vonzóereje.

Gépek
Emberi szükségletek kielégítésére készítik, működésük során energiaátalakítást végeznek.

GeV
1 GeV = 1 milliárd elektronvolt

GFGP
A jéghalak vére tartalmaz fagyásgátlóként működő fehérjéket glikoproteint (GFGP-t), amelyek a képződő jégkristályokat nem hagyják olyan nagyra nőni, hogy a szerveiket károsítani tudják.

G.gradiens
A Pannon medencében a földkéreg csak 25 km-es, ezért a g.gradiens 20 m/1℃ (EU-ban máshol 30 m/1℃), ez 1 km-en +50℃-ot jelent.

Gipsz
= kalcium - szulfát

Glicerin
C₃H₅(OH)₃ Színtelen, szagtalan édes ízű folyadék. Forráspontja 290^oC.

Gömbtükör fókusztávolsága
Az R görbületi sugarú (kis nyílásszögű) gömbtükör fókusztávolsága
f = R/2
R: gömbtükör sugara
F: fókusztávolság

Gördülések
Tiszta gördülés:
a merev test egyszerre halad és forog, de a talajjal érintkező pontja a talajhoz képest áll (v_k = r · ω)
Csúszva gördülés:
a merev test talajjal érintkező pontja mozog a talajhoz képest.

GPS
Global Positioning System = globális helymeghatározó rendszer = navigációs eszköz, amellyel a felhasználó meghatározhatja a relatív helyzetét (és mozgását), a földrajzi helyzetét kiszámító vevőkészülékkel.

Grafén
2004-ben fedezték fel, közönséges szénatomokból áll. Rendkívül vékony, jól nyújtható, de sűrű rácsozatot alkot, majdnem teljesen átlátszó, a vezetőképessége a rézhez hasonló, és a hőt is jól vezeti. Az eddigieknél jobb tranzisztorokat, fényforrásokat, napelemeket szeretnének belőle készíteni.

Gradiométer
Az Eötvös-inga elvét felhasználva, az inga helyett rugós erőmérővel is mérhetjük az erők nagyságát, két próbatestre. (Ekkor a rugóállandót ismerve a rugó megnyúlásából meg tudjuk mondani az erők nagyságát)
Így ha két különböző helyen mérünk rugós erőmérővel, akkor a megnyúlások különbözéseiből a két nehézségi erő különbségét (azaz a gradienst) ki tudjuk számítani.
Ha egy testet a tér mindhárom irányába rögzítjük rugókkal, akkor megnyúlásának eltéréseiből, mindegyik helyre vonatkozó nehézségi gyorsulások mindegyik összetevőjét (x,y,z) meg tudjuk határozni. A gradiométernél a tér mindhárom irányába (tengelyére) párban egy-egy ilyen "rugós erőmérő" van rögzítve. Így a gravitációs gradiensnek a tér mindhárom irányában meg tudjuk határozni az összetevőit.
A műholdakon a pontosabb mérések miatt nem rugós erőmérőket, hanem az ennél nagyságrendekkel pontosabb eredményt adó kapacitív feszültségmérést használják.
Kondenzátorokkal lebegő helyzetbe állítják a próbatestet. Ha a nehézségi erő változására a test elmozdul valamerre, a feszültséget úgy változtatják, hogy a test visszatérjen az eredeti helyére. A feszültség értékéből pedig nagyon pontosan ki tudják számítani a nehézségi erőtér változását (x,y,z irányú összetevőit)

Grafén
A grafén hatszögű gyűrűkből felépülő, egyetlen atom vastagságú szénréteg. 2004-ben fedezték fel, ezért 2010-ben kaptak Nobel-díjat. A kutatók szerint a grafén átveheti a szilícium helyét az elektronikában.
Közönséges szénatomokból áll. Rendkívül vékony, jól nyújtható, de sűrű rácsozatot alkot, majdnem teljesen átlátszó, a vezetőképessége a rézhez hasonló, és a hőt is jól vezeti. Az eddigieknél jobb tranzisztorokat, fényforrásokat, napelemeket szeretnének belőle készíteni.

(Newtoni) gravitáció
A bolygók mozgásának dinamikai leírása Newtonhoz fűződik: a bolygók mozgását a testek tömegéből eredő tömegvonzási erő (azaz gravitációs erő) okozza, ez fennáll bármelyik két test között is. Ebből fogalmazta meg a gravitációs törvényt: ebből kiszámítható a testek közötti vonzóerő (ez egyenesen arányos a testek tömegével, és fordítottan arányos a távolságuk négyzetével):
F = γ · m₁ · m₂ / r²
F: a testek közötti vonzóerő
m₁, m₂: a testek tömegei
r: a testek középpontjainak a távolsága
γ: egyetemes gravitációs állandó = 6,67 · 10^-11 Nm²/kg²
Földön a gravitáció okozta súlyerőt a nehézségi gyorsulás g = 9,81m/s² értékkel tudjuk kiszámolni.

Gravitációs állandó
G = 6,672 · 10^-11 Nm² / kg²

Gravitációs állandó(ság)
A gravitációs állandó a Nagy Bumm óta eltelt 13,8 milliárd év óta nem változott, az Ia típusú szupernovák fényének elemzése alapján. (A fehér törpék akkor robbannak fel, amikor a tömegük - a társuktól elszívott anyag révén - elérik a Chandrasekar-határt. Mivel ez mindig ugyanakkora kritikus tömegnél következik be, ezért a robbanás abszolút fényessége is mindegyik Ia típusú szupernovánál megegyezik, ezért lehet ezeket - a mérésekhez - etalonként használni).

Gravitációs hatás gyorsasága
Newton még úgy gondolta, hogy a gravitáció úgynevezett távolhatás, amelynek terjedéséhez nincs szükség, sem közvetítő közegre, sem időre. Einstein szerint a gravitáció véges fénysebességgel terjed.

Gravitációs hullámok
A gravitációs hullámokat Einstein általános relativitáselmélete jósolta meg: a nagy tömegű objektumok meggörbítik maguk körül a téridő geometriai szerkezetét (azaz a gravitáció a téridő görbületeként jelentkezik) Ha ezek a tömegek gyorsulva mozognak, akkor ez a gyűrődés hullámszerűen terjed tova a téridőben.
Közvetett kimutatásuk azon alapul, hogy pl. egy bináris rendszer (pl: pulzár-neutroncsillag páros) a gravitációs hullámok kibocsátása miatt veszít az energiájából (így egyre közelednek egymáshoz). Ezek gyorsuló mozgása keltette gravitációs hullámok energiát visznek el a rendszerből, így a két objektum egyre közelebb kerül egymáshoz, és egyre nagyobb sebességgel keringenek egymás körül, míg össze nem olvadnak.
Közvetlenül nem mutathatók ki, de ha két egymáshoz nagyon közeli két (fehér) törpecsillag között közvetlen anyagátadás nincs, mégis közelebb sodródnak egymáshoz, akkor ez a - szoros közelség miatt keletkező - gravitációs hullámok által elvitt energia miatti energiacsökkenésnek tulajdonítható. Így közvetetten érzékelhetők a gravitációs hullámok.
A gravitációs hullámokat az einsteini relativitás elmélet jósolta meg. Habár sok közvetett bizonyíték van rájuk, közvetlenül még nem tudták kimutatni. Gravitációs hullámok nagyon nagy tömegű testek (fekete lyukak, galaxisok) ütközésében (v. az ősrobbanást követő 10^-32-dik másodpercben) keletkezhetnek. Mivel bennük a téridő meggörbülése terjed, ezért a testeken átfutó gravitációs hullámok a tér egyik irányában megnyújtják, rá merőlegesen pedig zsugorítják a léptéket.

Gravitációs mikrolencsehatás
Amikor egy fekete lyuk keresztezi egy csillag látóvonalát, a gravitációja annyira meggörbítheti a mögé került csillag fényét, hogy a csillag képe megkettőződik. A gravitációs lencsehatás azonban fel is erősíti a képét, a csillag látszólag kifényesedik. Ezek együtt a gravitációs mikrolencse hatás. Ezek felhasználásával készült megfigyelések azt valószínűsítik, hogy sok kisméretű fekete lyuk kóborol a Tejútrendszerben.

Gravitációs tér
A Föld felszínének a nehézségi erőterében - a gravitációs térben - a testek ~ 9,81 m/s² gyorsulással esnek függőleges (a Föld középpontja) irány(á)ba.

Gravitációs vöröseltolódás
Einstein általános relativitáselmélete szerint a csillagok gravitációs vonzása csökkenti a fotonok energiáját, azaz egy távoli megfigyelő számára a sugárzás hullámhosszát a hosszabb hullámhosszak irányába tolja el. A gravitációs vöröseltolódás mértéke összefügg a neutroncsillagok tömegével, és sugarával.

Griol
A fényképezőgép kijelzőjén bekapcsolható négyzetháló.

GRB
Gamma Ray Burst (GRB): gamma kitörések. A gamma kitörés forrásai térben, és időben tőlünk távol a megfigyelhető Világegyetem peremén találhatók. Ekkor 10⁵⁴ erg energia szabadul fel, ami ezerszer annyi mint amit a Napunk a teljes 10 milliárd éves élettartama alatt megtermel. (Ha a kitöréseket nem gömbszimmetrikusnak vesszük, hanem szűk nyalábokban összpontosulóknak, akkor is tízszeres szám marad a Naphoz viszonyításnál.)

Gumiabroncsok
Gumiabroncsok összetétele:
- 40% természetes és szintetikus kaucsuk
- 30% töltőanyag (korom, kréta, szilika, ...)
- 15% merevítő anyagok (acél, polieszter, ...)
- 5% lágyító anyagok (olajok, gyanták)
- 5% "vulkanizáló" vegyi anyagok (kén, ...)

Gy
Önálló nevű származtatott SI-egység, elnyelt sugárdózis mennyiség gray egységének jele: Gy (= J / kg)

Gyorsítási munka
A gyorsító erő munkáját hívjuk gyorsítási munkának (egy test mozgásállapotának a megváltoztatásához szükséges erő)
W_gy = ½ mv²     [W_gy] = J
W_gy: gyorsítási munka
m: tömeg [kg]
v: sebesség (álló helyzetből gyorsul v sebességre)

Gyorsulás
a = Δv/Δt    (v. a = (v - v_o)/t)
a: gyorsulás    [a] = m/s²
v: sebesség    [v] = m/s
v_o: kezdősebesség
Δv: sebességváltozás
t: idő    [t] = s (másodperc)
Δt: időváltozás

h
= hekto- SI-prefixum jele (10² = száz)

H
Önálló nevű származtatott SI-egység, induktivitás mennyiség henry egységének jele: H (= V · s / A = Ω · s)

Hálózati eszközök (2013)
IEA International Agency Energy (Nemzetközi Energiaügynökség: 2013-ban a hálózatra kötött irodai és otthoni eszközök összfogyasztása 616 terawattóra volt.
(hvg.hu, 2014.08.01)

Halszem objektívek
Azokat az optikákat hívjuk halszem objektíveknek, amelyeknek a látószöge 180°, vagy annál is nagyobb.

Hangrobbanás
A hanghullámok terjedésénél gyorsabb repülés kísérőjelensége a hangrobbanás. Tengerszinten 15ºC hőmérsékleten ez a határsebesség 1225 km/h. (Nagyobb magasságokon, kisebb nyomáson, és hőmérsékleten pedig ennél kisebb).
A hangrobbanás aktuális értékét Mach-számmal jelezzük, ennek a képlete függ a hőmérséklettől, a nyomástól, a páratartalomtól, ...
(Kármán Tódor volt a szuperszónikus repülés egyik atyja)
A hangrobbanás oka: a levegőben haladó testek egy hullámszerűen terjedő nyomásváltozást idéznek elő maguk előtt, ami előkészíti az útjában lévő közeget a "kitérésre". Ahogy nől a repülő sebessége úgy egyre jobban utoléri ezt a hullámot, azaz az általa keltett nyomáshullámok egyre jobban összesűrűsödnek előtte, a hangsebesség elérésekor pedig utol is éri. Ezt átlépve következik be a hangrobbanás. Ez ha a gép alacsonyan repül, és ez a lökéshullám áthalad egy ott tartózkodón, akkor - mivel a nyomás nagyon rövid idő alatt a tízszeresére nőhet - beszakíthatja a dobhártyáját, és több méterre is ellökheti.

Hangtérszintézis
Az előtte lévő sztereorendszerek legnagyobb hiányossága az volt, hogy a térhatás igazán csak egyetlen pontban volt érzékelhető. A hangtérszintézissel a Huygens-elv (1678) alapján, sok egyvonalban elhelyezett hangszóróval reprodukálható az eredeti hangtér. Ezzel a teremben mindenhol ugyanazt lehet hallani.

Hatásfok
A valóságban a súrlódást és a közegellenállást is figyelembe kell venni, mert ezek leküzdéséhez is munkavégzés szükséges (ami számunkra elveszik).
A gyakorlatban minden munkavégzéssel járó folyamatnál van veszteség, ezért ennek arányát meg szoktuk adni, és (mechanikai) hatásfoknak hívjuk:
η = W_h/W_ö
η: hatásfok
W_h: hasznos munka
W_ö: összes munka

Hatósugár
A bombázó gépnek vissza is kell repülni a repülőterére. Ezt az oda-vissza távolságot nevezzük hatósugárnak. Ezzel szemben a rakétáknak csak az "oda" berepült távolsága a hatótávolságuk.

HD
=High Definition
HD 1080i formátum = 1920 x 1080-as szélessávú formátum.

HDR
High Dinamic Range, azaz a nagy kontraszt tartományú képek. Ezeket - egy programmal - több képből rakjuk össze: ezek egyike a sötét képrészletekre van exponálva, a másik a világosra, a harmadik a normálra.

Hélium
Norman Lockyer a Nap színképében 1868-ban fedezte fel. (587,5 nm hullámhosszú fényes vonalként) 1895-ben mutatták ki a héliumot a Földön is. Lockyer a Nap görög neve (Héliosz) után adta elemének a hélium nevet.

Helyzeti energia
E_h = mgh
E_h: helyzeti energia
m: tömeg      [m] = kg
h: magasság      [h] = m
g: nehézségi gyorsulás      g = 9,81 m/s² ≈ 10 m/s²

Henri Owen Tudor
A Luxemburg Rosport településén tökéletesítette, és lett első gyártója is az akkumulátornak - az 1859-ben született - Henri tudor.

("Zöld") hidrogén
A hidrogén színtelen, szagtalan gáz, amely nagy energiafelszabadulással járó reakcióban vízzé ég el.
Elektronszerkezete: 1s¹
Égési hőmérséklete: 2600℃
Fúzió: 1 g hidrogén > 6 ∙ 10¹¹J
A víz egyenárammal történő bontásakor (18℃-on) elméletileg 2,8 kWh elektromos energia felhasználásával lehet előállítani 1 m³ (0,1 MPa) hidrogén gázt (gyakorlatban azonban ez az érték 4 kWh felé közelít).
Mivel a Föld felszínének a 2/3-át víz borítja, és a felhasználás végén vizet kapunk vissza, ez ideális üzemanyag lenne. A belsőégésű motorok hidrogén üzemanyagra való áttérése nem igényelne nagy változtatást a jelenlegi belsőégésű motorokban, és a tömegegységre vonatkoztatott fűtőértéke a benzinének a ~ háromszorosa. (1 kg H₂ elégetésekor ~ 120 MJ energia szabadul fel).
A hidrogén szállítása 1000 km-es távolság felett kevesebbe kerül, mint az áramé. Az üzemanyagcellák a szárazelemekhez hasonlóan kémiai reakciók útján állítják elő az elektromos áramot (katalizátorok + speciális membránok segítségével hidrogénből és oxigénből vizet és elektromos áramot állítanak elő).

Hidrogén izotópjai

Név	Tömegszám	Összetétel
Hidrogén	1	1 proton
Deutérium	2	1 proton + 1 neutron
Tricium	3	1 proton + 2 neutron

Hidrosztatikai nyomás
P_h = ςgh
P_h: hidrosztatikai nyomás
ς: sűrűség    [ς] = kg/m³
g: nehézségi gyorsulás   g = 9,81 m/s² ≈ 10 m/s²
h: magasság        [h]= m

Higgs-bozon
A CERN(2012.07) bejelentette, hogy megtalálták az "isteni részecskét" a Higgs-bozont. Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek, ez a felelős a többi részecske tömegéért (az anyaghoz ez kapcsolja a tömegét). Ennek a bozonnak van az eddig felfedezettek közül a legnagyobb tömege(125 GeV)

Hinta-manőver
Gravitációs hinta-manőver segítségével nem csak üzemanyagot takaríthatnak meg az űrhajók, hanem a rakétáik által biztosítottnál is nagyobb sebességre tudnak felgyorsulni. Ha az űrhajó, és a bolygó ellentétes irányban mozog, akkor az egymáshoz viszonyított sebességük elég nagy lehet ahhoz, hogy a szonda - megnövekedett sebességgel - hiperbola pályán (aminek egyik fókuszában a bolygó van) kerülje el a bolygót (Ha egy irányban haladnak, akkor az űrhajónak a bolygóhoz viszonyított sebessége kisebb lesz, és így ellipszis pályára áll körülötte).
A hinta-nanőver lényege a hatás-ellenhatás elvében van, hiszen a megközelítés helyén nemcsak a bolygó vonzza az űrhajót, hanem az űrhajó is a bolygót. Így a bolygó, és az űrhajó pályája is megváltozik. Ez az arány - ha a Földet használnánk gyorsításra - pl. az űrszonda tömegét 1 tonnának véve 1 : 6 x 10²¹-hez (ennyiszer nagyobb a Föld tömege). Ugyanez az arány a Jupiternél (=318-szoros Föld tömeg) ~10²⁴-szeres nagyságrendű. Tehát a Jupiter pályaváltozása elenyésző, az űrhajóé pedig az óriásbolygó pályaváltozásának a 10²⁴-szerese lesz.

Hipernova
Az óriáscsillag belsejében a különböző elemek fúziója szerint rétegeződve folyik az energiatermelés: H, He, (C,O,N), Si, Mg, Fe. Amikor elfogy a fűtőanyag, akkor rövid de látványos végét ér a csillag.

Hisztogram
Ezt a grafikont, egy olyan koordináta rendszerhez hasonlíthatjuk, amelynek a vízszintes tengelyére a világosság értékeket vesszük fel (sötétektől kezdve a világosakig), a függőlegesre pedig az adott világossági értékekkel rendelkező pixelek számát.

Hold
sugara: 1737 km
tömege: 7,35 · 10²² kg

Homogenizálás
Különböző anyagok egyenletes összekeverése, mindenütt azonos összetételű (homogén) keverékké. Emulziók diszperzitásának fokozása mechanikus módszerekkel.

Hőmérséklet
A hőmérséklet a termodinamika alapján a részecskék rendezetlen hőmozgásának az átlagos energiájaként értelmezhető.

Hőmérséklet (gáz)
Az egymással érintkező anyagok között az energia szabadon áramlik, a hőmérséklet megmutatja az áramlás irányát. T: hőmérséklet [T] = K(Kelvin), °C(Celsius), °F(Fahrenheit).

Hőmérséklet (gázkeverék)
Gázkeverék hőmérsékletének megadása azon alapul, hogy a keverék entalpiája egyenlő az összetevők entalpiájának az összegével
T_kev = (∑ⁿ_i=1 C_pim_iT_i) / C_pkevm_kev
T_kev: a keverék hőmérséklete
T_i: az alkotók hőmérséklete
m_kev: a keverék tömege
m_i: az egyes alkotók tömege
c_p: entalpia

Hőmérséklet mérése
A hőmérséklet mérésére a testeknek azokat a fizikai tulajdonságait használjuk fel, amelyek melegítés - vagy hűtés - hatására megváltoznak (pl. térfogati hőtágulás).

Hőmérsékleti sugárzás
Minnél forróbb egy test, annál rövidebb hullámhosszon van a hőmérsékleti sugárzásának a maximuma. Pl: a Nap sárga fényű, mert energiaeloszlásának a csúcsa az optikai színképtartomány sárga színéhez esik. A nála forróbb csillagok pedig kék színnel világítanak. A legforróbbak (felszínük hőmérséklete elérheti a 100 ezer C^o-ot is) az ibolyántúli tartományban bocsátják ki energiájuk zömét. Ha a sugárforrás hőmérséklete eléri az egymillió fokot, akkor az a röntgentartományban sugároz. Érdekes módon még pl. a Holdunk is "röntgensugárzó". A Napkorona hőmérséklete (a légkörének felső rétege) a kétmillió fokot is eléri, így röntgensugárzó. A Hold felszínén lévő elemek ezt elnyelik, s amikor a fluoreszcens emisszió során visszakerülnek alapállapotba (a gerjesztett állapotból), akkor az elemre jellemző röntgenszínképvonalakat bocsátanak ki.

Hőre lágyuló műanyagok
Hő hatására meglágyulnak, ekkor alakíthatók, lehűtve megtartják új formájukat. Ez a művelet sokszor megismételhető. Általában jó elektromos tulajdonságúak, savakat, lúgokat jól állják. Kisebb kettős kötéseket tartalmazó monomer molekulákból polimerizáció útján képződnek, hosszú molekulákká. Hő hatására a a sok egymás melletti "fonalszerű" molekula fellazul , és elcsúszva egymás mellett alakíthatóvá válik. Feldolgozásuk fröccsöntéssel (az olvadt anyagot egy formába préselik, és ott lehűlve megszilárdul), vagy extrudálással (mint a húsdaráláskor, egy formán folyamatosan nyomják át, a levegőn ilyen alakúra szilárdul meg, pl: hosszú csöveknél, ...) történik.
Polietilén, polipropilén, plexiüveg (polimetilakrilát), polistirol, nylon (poliamid), PVC (polivinilklorid), teflon (politetrafluoretilén), cellulózacetát, celluloid (nitrocellulóz), ...

Hőre keményedő műanyagok
Ebbe a csoportba tartozó műanyagokat fedezték fel először. Két szakaszban történik a gyártásuk. Először hőre lágyuló és oldható gyantát gyártanak, azt megfelelő adalékanyagokkal összekeverik, majd formákba sajtolva hőkezelik ("megsütik"). Ennek hatására térhálósodnak, így többet hő hatására nem olvadnak meg, oldószerekben nem oldódnak. Nagyobb hő hatására elszenesedhetnek, és ekkor vezetik az áramot.
Bakelit (fenoplaszt), aminoplaszt, poliészter gyanta, epoxi gyanta, ...

Hőterjedés
A hő terjedhet:
Áramlással: nem helyhez kötött részecskékkel rendelkező közegben terjedhet a hő áramlással. Oka a hőmérséklet-különbség hatására bekövetkező sűrűség különbség.
Vezetéssel: Szilárd(helyhez kötött) részecskéjű közegben hővezetéssel terjed a hő: ekkor a melegebb rész nagyobb energiával rezgő részecskéi átadják az energiájuk egy részét a szomszédos részecskéknek.
Sugárzással: ekkor a hő terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre, mert a hősugarak elektromágneses hullámok, amelyek csak hullámhosszukban különböznek a többi elektromágneses hullámtól.

Hővezető polimer
A polimerek általában jó hő, és elektromos szigetelők. A polietilént alkotó polimer láncmolekulák egyirányba állításával (az alapesetet jellemző "összevisszaság" helyett) sikerült egy irányba jó hővezetőképességet elérni (miközben elektromos szigetelőképességét megtartotta) Így a hővezetőképessége fele akkora lett mint a tisztafémeké.

Hővezetőképesség csökkentés
Szilárd testek hővezetőképességét elvileg úgy csökkenthetjük, hogy csökkentjük az anyagban a hőt szállító fononok (rácsrezgés-kvantumok) terjedési sebességét. Például a szilíciumból növesztett nanoszálakban-amelynek a felülete a térfogatához képest jóval nagyobb, mint a tömb szilíciumban - a fononok a felületről visszaverődve csak "cikkcakkban" tudnak haladni (mint a fotonok (fénykvantumok) az optikai (fényvezető) szálban).
Az elektromos áramot szállító elektronoknál ez a jelenség egy ideig nem lép fel. Egy szálátmérő határnál azonban az elektronok is szóródni kezdenek, így az elektromos vezetőképesség is esni kezd.

Hubble-állandó
A Hubble-állandó értéke: ~74,3 km/s / Mpc
(1 Mpc = 1 megaparszek ≈ 3 millió fényév)

Ideális gázok
Ideálisnak (tökéletesnek) akkor mondunk egy gázt
-ha a molekuláit pontszerűnek vesszük,
-s feltételezzük, hogy a molekulái között nincs kölcsönhatás

Időmérés
Minden időmérő szerkezet (óra) két elvi részből áll:
-egy ismert frekvenciájú periódikusan ismétlődő eseményből (pl: napóránál a Föld forgása, ... , kvarcóránál egy kvarckristály oszcillációja)
-és egy ezeket a periódikus eseményeket megszámláló részből.
Minnél nagyobb ezeknek a periódikus eseményeknek a frekvenciája, annál pontosabb az időmérő eszközünk: pl. egy cézium-atomóránál (itt a mikrohullámú atomi átmenet frekvenciáját számoljuk) ~10 milliárdszor nagyobb pontosság érhető el mint a hagyományos (pl. inga) óráknál.
Mivel a látható fény frekvenciája még ezeknél a frekvenciáknál is több tízezerszer nagyobb, így tehát ezt felhasználva több nagyságrenddel pontosabb óra készíthető.
A pontosság növelése a gyakorlatban pl. a GPS-eknél (globális helymeghatározásnál) fontos, ahol a térbeli pontosságot növelni, az időmérés pontosabbá tételével tudjuk. De a pontosság növelését igénylik pl. a természetben nagy gyorsasággal lejátszódó folyamatokat vizsgáló kutatások is.

IGZO kijelző
IGZO (indium - gallium - cink - oxid) a hagyományos LCD-nél jóval nagyobb felbontást tesz lehetővé, alacsonyabb energiafelhasználás mellett. Az állóképeknél akár 90%-kal is kevesebbet fogyaszt a hagyományos LCD-nél.

Imola
Leonardo tudományos elképzelések alapján szerkesztett "városa".

Impulzus
I = mv
I: impulzus (v.lendület)
m: tömeg    [m] = kg
v: sebesség    [v] = m/s

Impulzusmomentum
Az új neve: perdület

Indikátorpapír
Megmutatja, hogy az oldat savas, vagy lúgos kémhatású. A papírt az oldatba mártjuk, és elszíneződik. Van egy megadott színskála amihez a színét hasonlíthatjuk. A színeknél pH érték van megadva. 1-6-ig savas, 7-es semleges, 8-14-ig lúgos kémhatást jelent.

Indirekt vakuzás
Indirekt vakuzásnál a vaku fénye valamilyen világos felületről (vászon, ...) visszaverődve éri el a célterületét.

Inflációs modell
Az inflációs vagy felfúvódó modell szerint a Nagy Bumm (az ősrobbanás) után a másodperc egy töredéke alatt a Világegyetem mérete hirtelen a sokszorosára fúvódott fel, s közben az anyag és az energia eloszlásának egyenetlenségei szinte teljesen kisimultak. Ezt az időszakot nem láthatjuk, mert a fény (a fotonok) és az atomos anyagot alkotó töltött részecskék (protonok, elektronok) között gyakori erős kölcsönhatás volt.
Csak, mintegy 300 ezer évvel később, - amikorra a Világegyetem 3000^oK-re hűlt le, s megkezdődött a hidrogénatomok kialakulása is - vált "szabaddá" a fény.

Infrahang
Az infrahang nagyon alacsony - 16 hertz alatti - frekvenciájú, az ember által nem hallható hang, azonban a tudat alatt érzékelhető, félelmet, rosszullétet is kiválthat.

Infravörös detektorok
Az infravörös sugárzás a szemünk számára láthatatlan, de egy tartományát hősugárzásként érzékeljük. A hagyományos detektorok cellái (pixelei) a beléjük csapódó infravörös fotonokat elektromos jellé alakítják. Az újabb infravörös érzékelők több száz nagyon vékony GaAs (galliumarzenid) rétegből állnak. Ezek a rétegek kvantumvölgyként működnek. Az innen a megfelelő energiájú foton által kiszabadított elektronok, a csipen lévő "kiolvasó rétegbe", onnan pedig egy, ebből a képet megalkotó számítógépbe kerülnek.
Ez az "infravörös spektroszkóp" 8-12 mikrométeren dolgozik, s mivel az egyes hullámhosszakhoz (színképvonalhoz) tartozó intenzitásokat is méri, ezért az infravörös képen kívül a kémiai összetételt, és a mozgásirányt (+sebességét) is meg lehet vele határozni.

Infravörös sugárzás
750 nanométertől 1 milliméterig. Vizes közegekben (így az emberi szervezetben is) nagymértékben elnyelődik, így melegít. Szürke hályogot okozhat. Ismert gyógyítási felhasználása: infralámpás arcüreggyulladás enyhítés.

Infravörös színképtartomány
A távoli csillagok fénye a csillagközi felhőkön áthatolva gyengül, a csillagközi felhők poranyagában (amely a felhők tömegének 1%-át teszi ki) pedig el is nyelődik. Szerencsére azonban a porszemcsék az elnyelt sugárzást infravörösben visszasugározzák. Így az elektromágneses színkép infravörös tartományában messzebbre tudunk látni, és a porfelhőkbe is be tudunk tekinteni. Sőt a Világegyetem tágulása miatt nagy sebességgel távolodó galaxisok fénye is átcsúszik - a vöröseltolódás hatására - az infravörös tartományba.
Hátrány, hogy a földi légkör - főleg a benne levő vízgőz miatt - elnyeli az infravörös sugárzás nagyobb részét. Ezért helyezik ezeket a távcsöveket a világűrbe.
Másik nehézség az, hogy az abszolút o fok közelébe kell hűteni az egész mérőberendezést. A szobahőmérsékletű és az annál hidegebb testek hőmérsékleti sugárzása főleg infravörös fotonok formájában történik, s ez az erős zajforrás elnyomná az égitestek felől érkező gyenge jeleket.

Interferométer
Az optikai (és a rádió) távcsövek felbontóképessége a főtükör (vagy a parabolaantenna) átmérőjétől függ. De ha az egymástól távol lévő távcsövekkel gyűjtött elektromágneses sugárzást megfelelően kombináljuk, akkor a felbontás a távcsövek egymástól való távolságától függ, azaz jelentősen megnől. Ez az alapja a csillagászatban használatos interferometriának.

Ionhajtómű
Ennél a meghajtásnál a tolóerőt a pozitív töltésű ionok elektromágneses térben való gyorsításából nyerik. A hajtómű végénél nagy sebességgel kiáramló ionnyaláb a hatás-ellenhatás törvénye (rakétaelv) értelmében az ellekező irányba gyorsítja az űrhajót. Hátránya, hogy ez a tolóerő a hagyományos kémiai meghajtáshoz képest gyenge. Előnye, hogy az üzemanyagfelhasználás jó hatásfokú, így ez a viszonylag kis erő hosszú idő alatt nagy sebességre gyorsítja a rakétát.
Pl. egy 10 kilovatt teljesítményű ionhajtómű amely az elektromos mezők segítségével lövelli ki a xenongáz üzemanyagát, és sok ideje van gyorsulni, végül az űrszonda tízszer gyorsabb lesz, mint egy vegyi alapon működő rakéta. Ráadásul nagyon takarékos is, maximum 3,3 milligramm xenont használ fel másodpercenként, így csak pár száz kiló üzemanyagra van szüksége a hosszú útján.
Üzemanyaga általában xenongáz, ennek atomjait elektronokkal bombázva ionizálják, majd egy nagyfeszültségű ráccsal felgyorsítják. A hajtóműiből nagy sebességgel kiáramló ionok végzik az űrhajó meghajtását (az ezzel ellentétes irányba, a hatás - ellenhatás törvénye alapján).
Pl. a SMART-1a 367 kilogrammjával a 100 millió kilométeres útját (csak) 60 liter üzemanyaggal teszi meg, a hagyományos kémiai hajtóműveknél jóval takarékosabb ionhajtóműve miatt.

Ionizáló - képalkotás
Ionizáló sugárzás nagyobb dózisával jobb képminőséget lehet elérni, de ekkor nagyobb a betegek kockázata is. Ennek a sugárzásnak az egyik fajtájával a röntgensugarakkal lehetett először megnézni - sebészeti eljárások nélkül - az emberi test belsejét. A CT-vizsgálatoknak is alacsony a sugárterhelése az emberi testre (ekkor több röntgenfelvétel alapján a számítógép készíti el a szervezetünk részletesebb képét).

Ionoszféra
A Föld felszíne feletti 60-1000 km közötti tartományt hívjuk ionszférának. Nevét onnan kapta, hogy itt sok ionizált részecske (ion) van. Ennek az az oka, hogy a Napból érkező ultraibolya sugárzás, a röntgensugárzás, és a kozmikus sugárzással érkező töltött részecskék kölcsönhatásba lépnek a semleges molekulákkal, külső héjukról elektront leszakítva negatív ionokat hoznak létre.
Ebben a tartományban a részecskesűrűség kicsi, ezért a szabad elektronok, és ionok sokáig meg tudnak maradni, a kevés ütközés miatt.
A rövidhullámú rádiójelek a nagy ionkoncentrációjú helyekről visszaverődnek, így nagyobb távolságokban is vehetőek.
A felső légkör leginkább plazmaállapotú, azaz a részecskék jelentős része ionizált állapotban van.

Iránytű
A kínaiak találták fel az időszámításunk előtti III. században. Mágnesvasércből, magnetitből készültek, alakjuk egy a nyelét felénél eltört kanálra hasonlított. Ezt egy rézlemezre helyezték, így az könnyen el tudott fordulni, s dél felé mutatott a "kanál nyele".
Európába csak a XII. századba jutott el.

Iránytű működése
A mágnesezett vasdarabok azért fordulnak a Földön egy meghatározott irányba, mert a bolygónk mágneses tere erőhatást gyakorol a benne lévő mágnesezett tárgyakra, és igyekszik a mágneses tengelyeket egymással párhuzamosra beállítani.
A Földünk globális mágneses terét úgy kell elképzelni mintha a bolygónkban egy rúdmágnes (ez dipólus, van egy északinak és egy déli mágnesezettségűnek elnevezett végük) lenne belül. Az iránytű északi mágneses polaritású vége a földrajzi északi irány felé mutat, ami azt jelenti, hogy ott igazából a déli mágneses pólus található.

Isaac Asimov
A tudomány legsikeresebb népszerűsítőjének tartják. Tudományos fantasztikus műveiben dolgozta ki először a Robotika Három Alaptörvényét: egy robot nem bánthat embert, engedelmeskednie kell az embernek, hacsak ez nem ellenkezik az első törvénnyel és meg kell védenie önmagát, amíg ez nem ellenkezik az első, illetve második törvénnyel.
A robotikával foglalkozó kutatók is ezek alapján közelítenek a mesterséges intelligenciához.

Izolált rendszer
A termodinamikában azt a rendszert hívjuk izolált rendszernek, amely sem anyagcserét, sem energiacserét nem végez a környezetével.

J
Önálló nevű származtatott SI-egység, munka (energia, hőmennyiség) mennyiség joule egységének jele: J (= N · m)

J
1 joule(J) = 0,2388 cal= 1 N m= 1 W s= 1 kg m² s²= 10^-7erg

Jég
Naprendszerben jégnek az olyan szilárd kristályrácsba fagyott anyagokat nevezzük, amelyek szobahőmérsékleten folyékony vagy gáz halmazállapotúak, de az egyes bolygókon vagy holdakon uralkodó nagy hidegben szilárd halmazállapotúvá válhatnak. Ilyen lehet a szárazjég (a szilárd kristályrácsba fagyot CO₂ molekulák), hasonlóan a "nitrogénjég", a "metánjég", klatrátok (vízjégbe más molekulák keverednek)

Jetek
A legtöbb galaxis magjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk időnként szűk nyalábban, közel fénysebességű részecskékből álló forró plazmasugarakat (ezek a jetek) bocsát ki.
A fekete lyukba örvénylő anyag lapos, forgó anyagkorongot (ez az akkréciós korong) alkot. Miközben az anyag a korong külső széleitől befelé sodródik, a korongra merőleges mágneses térerővonalak egyre jobban megcsavarodnak, s a korong közepénél a fekete lyukakkal együtt forgó gravitációs tér hatására egyre jobban megsodródnak. Ha túl sok anyag zuhan a fekete lyuk felé, s nem bírja mindet elnyelni, akkor egy részét kifelé löki. Ezek belekerülnek a megcsavart mágneses térbe, s a tér gyorsító hatása miatt egyre gyorsabban száguldanak kifelé, s eközben erős fény- és egyéb sugárzásokat bocsátanak ki. Amikor a kifelé áramló plazma nekiütközik a gyorsító tartomány határának (ezt egy álló lökéshullámfront alkotja), akkor egy fényes felvillanás jön létre (fény, röntgen, és gammasugár kitörés)
Az M87 óriásgalaxisból a látható fény fotonjainak az energiáját ezermilliárdszorosan meghaladó VHE (nagyon nagy energiájú) gamma-sugárzást mértek. A korábban - extragalaktikus forrásokból (a blazárokból) - a relativisztikus sebességre gyorsult részecskéktől származtathatóak, és a jet haladásának irányába fókuszálódnak.

Jevons-paradoxon
"Minnél jobban takarékoskodnak a szénnel, annál több fogy belőle". William Stanley Jevons angol közgazdász 1865-ös művében mutatott rá, hogy az egyre hatékonyabb, egyre jobb gőzgépeket - mivel egyre olcsóbbá vált az üzemeltetésük, ezért - egyre több helyen alkalmazták, így összességében mégis egyre több szenet fogyasztottak. Ezt a paradoxont azóta több területre is kiterjesztették.

Joule
Egy joule az a munka, amelyet 1 newton erő fejt ki 1 méteres távolságon.
1 joule ≈ 0,239 cal
(1J = 1N ∙ 1m = 1kg ∙ 1m² ∙ 1s^-2 = 1W ∙ 1s = 1C ∙ 1V)

k
= kilo- SI-prefixum jele (10³ = ezer)

Kálcium ásványai
Kalcium ásványai gyakoriak pl: mészkő, dolomit, gipsz.

Kalória
A kalória (cal) energia mértékegység, 1824-ben vezették be. Egy cal az egy gramm víz hőmérsékletét egy ºC-kal emeli meg.
Az SI mértékegységrendszer bevezetése óta a joule használatával szeretnék kiszorítani a gyakorlatból. Ma azért még főleg az élelmiszerek energiatartalmát ebben adják meg:
1 cal = 4,187 joule ~ 4,2 J
1 joule(J) = 0,2388 cal ~ 0,24 cal

Kalóriák
Kalória (cal) az energia mértékegysége:
1 kalória az 1 gramm víz hőmérsékletét 1℃-kal emeli meg.
1 cal ≈ 4,2 joule
Zsírok ≈ 9,3 kcal/g, fehérjék ≈ 4,2 kcal/g, szénhidrátok ≈ 4,1 kcal/g.

Kármán-vonal
A légkört az űrtől elhatároló ~ 100 km magasságban húzódó vonalat Kármán Tódor magyar származású tudósról nevezték el.

Katalizátor:
Olyan anyagok amelyek reakciókat hoznak létre, vagy gyorsítanak anélkül, hogy közben maguk megváltoznának vagy a reakció végtermékében szerepelnének. Már kis mennyiségben is nagy mennyiségű anyagot befolyásolhatnak. A folyamat neve katalízis. Szilárd, folyékony, vagy gáz halmazállapotúak lehetnek. Az emberi szervezetben ilyenek az enzimek.

Kation:
Pozitív töltésű ion.

Kauzalitás
A kauzalitás elve - minden természettudomány fundamentumának számít - mely szerint az ok megelőzi az okozatot.

Kémiai reakciók
Kémiai reakciók során a molekulaszerkezet átrendeződése csak néhány angstrom elmozdulással jár (→ 10^-8cm). Ezzel szemben a molekulák sebessége igen nagy: ~ 1000 m/s, így a folyamatok igen rövid idő alatt (10^-14s) játszódnak le.

Kemometria
A kemometria gyakorlatilag a statisztika elméleteinek és módszereinek az alkalmazását jelenti a kémiai kutatásokban. A kemometria nélkül az ezres, tízezres nagyságrendű adatokban rejlő információ nagy részére soha nem derülne fény, az összefüggések, mintázatok és kapcsolatok meghatározhatatlanok lennének. Például a legelterjedtebb módszere a főkomponens-elemzés, melynek az az alapja, hogy az eredeti tulajdonságok kombinációjával új "virtuális" változókat un. főkomponenseket hozunk létre. Ezek pedig egymás függvényében ábrázolva jó esetben jól elkülönülő csoportosulásokat hoznak létre.
(ÉT, 2015.01.23)

Kép felismerése
A kísérletek szerint ~ 10 milliszekundum nagyságrendű idő alatt ismerünk fel egy képet: pl. vonzó-e valaki számunkra (1 milliszekundum a másodperc ezred része)
(hvg.hu, 2014.10.21)

Képarány méret
A digitális fényképezőgépek által készíthető képek hosszabb és rövidebb oldalának a szorzata adja meg.
(A digitális gépek többsége a 4 : 3 képaránnyal dolgozik. A tükörreflexeseknél van 3 : 2 hagyományos arány).

Képcső átlómérés
A képcső átlóját csak addig kell mérnünk, még a képcsövön fényt látunk (1"(hüvelyk) = 1 coll = 2,54 cm)

Képernyők
Plazma-tévé Minden egyes képpont (pixel) három kis kamrából áll, amelyek a három alapszínre (piros, zöld, kék) van felosztva. A kamrák nemesgázkeverékkel vannak megtöltve, elektródjukra elektromos impulzust bocsátva a gázkeverék plazmaállapotba kerül, a benne felszabaduló ionok a foszfor gerjesztésével fényt bocsátanak ki.
Az így világító (saját fénnyel rendelkező) többmillió pixelből áll össze a kép.
A képsíkon több millió xenon, neon gázzal töltött apró cella van. A cellákban történő ívkisülések különböző energiaszintekre gerjesztik a gázokat, így különböző hullámhosszúságú ultraibolya fényt bocsátanak ki, amelyek a fénypor bevonatot különböző színekre gerjesztik, így áll össze a kép.
A képsíkon több millió xenon, neon gázzal töltött apró cella van. A cellákban történő ívkisülések különböző energiaszintekre gerjesztik a gázokat, így különböző hullámhosszúságú ultraibolya fényt bocsátanak ki, amelyek a fénypor bevonatot különböző színekre gerjesztik, így áll össze a kép.
Tehát a plazmatévé képpontjai saját fényt állítanak elő a plazmaállapotú gázzal. A plazmatévében jobb a kontrasztarány, mint az LCD-nél, nagyon kicsi a válaszidő (gyorsan frissülnek a képpontok). Sötét környezetbe, sportműsorokhoz 3D-hez plazmatévét szoktak ajánlani. 600 Hz-es szám már vibrálásmentes képet biztosít.
Mivel a képet felhevített gázzal hozzák létre, ezért hátrányuk, hogy hajlamosak a beégésre, azaz ha hosszabb ideig ugyanaz a kép van a képernyőn, a világosabb részei örökre ott maradhatnak (ezt kivédendő, a képet észrevehetetlen mértékben, ide-oda tologatják)
LCD tévé Először zsebszámológépekben használták ezt a technológiát, (ezért 30 évvel régebbi mint a plazmás)
Az LCD önálló fényforrással nem rendelkezik, ezért kell neki egy hátsó megvilágítás. Világos környezetben szokták használni (mobiltelefonok, játékkonzolok,...) Tévékben csak 2001-óta használják a technológiát. Itt is önálló képpontokból (pixelekből) áll össze a kép. A folyadékkristályok (Liquid Crystal Display) pedig vagy átengedik, vagy valamilyen mértékben gyengítik a háttérmegvilágítás fényét, a megfelelő színt a képpontok (piros, zöld, kék) színszűrői adják. Mivel a háttérvilágítás itt folyamatos, a képtől független az energiafelhasználása.
Tehát a folyadékkristályos (folyékonyan is kristályként viselkedő vegyületek) képernyők az elektromosság hatására a fénytörő képességüket változtatják.
A fényt itt háttérvilágítás adja, az LCD tévék nevét adó folyadékkristályok a fényáteresztő képességet (s ezzel a képpontok fényességét) szabályozzák. Az LCD-tévék vibrálásmentes, és éles képet adnak: Nappali használatra, és játékkonzolokhoz inkább ezt ajánlják. 100-200 Hz-es képfrissítésnél már nem mosódnak el a gyors mozgások.
Katódsugárcsöves tévék Légüres térben egy elektronnyaláb hozza létre a képet egy fluoreszkáló "festékrétegen". Az elektromos, és mágneses térrel eltérített katódsugár vízszintes soronként olyan gyorsan pásztázza végig a képernyőt, hogy mozgóképet látunk.
Szén nanocsöves kijelzők Mobiltelefonok kijelzőjében használják. A szénatomokból felépített milliomodmilliméter átmérőjű nanocsöveken át jutnak el a számítógép vezérelt elektronok a képsíkhoz, és hozzák létre a képet. A nanocsövekkel minden egyes képpont külön vezérelhető.
OLED-TV Az OLED (szerves fénykibocsátó dióda) azt jelenti, hogy a képernyőben lévő anyagok elektromosság hatására maguk bocsátanak ki fényt (az LCD-vel ellentétben nincs szükség külön háttérvilágításra) az energia igényük az LCD-ének a töredéke.

Képméretek
- A 3-4 megapixeles képek a monitoron kiváló képet adnak, papírképen képeslap (10 x 15 -ös) méretben is jó képet adnak (nagyobb így felesleges, mert csak a helyet foglalja a memóriában).
- 8-12 megapixeles a kompakt gépeknél a kis méretű fényérzékelő lapkán lévő képpontok mérete már olyan kicsi, hogy "zajosság" léphet fel. Ennek a kiküszöbölésére zajszűrést és képszerkesztést alkalmaznak, de a fényérzékelő kis mérete szűkíti a lehetőségeket. A drágább gépeknél a fényérzékelő lapkák méretét is növelik, és a felbontás növeléséhez jobb lencséket is alkalmaznak.

Képstabilizátor
Kezünk természetes remegését próbálja meg kivédeni.

Képzaj
A digitális képfeldolgozásnál, a fény jelekké alakításakor, a nem odaillő, zavaró jeleket hívjuk képzajnak.

Kereső
A fényképezőgépnek az a része, amellyel a képünket beállíthatjuk, erre a célra a hátsó LCD kijelző is használható:
- optikai kereső v. átnézeti kereső: egy nyílás a fényképezőgépen, ezen keresztül nagyjából azt a képet látjuk, ami a fotónkon fog megjelenni.
- EVF v. elektronikus kereső: egy kis LCD képen azt látjuk, amit az objektív lát. (Hátránya, hogy nem valós képet ad, általában lassú a kép frissítése)
- SLR v. tükörreflexes: az objektív valós képét vetíti tükör + prizma segítségével a keresőbe, ez jó felbontású, valós kép.

Két lencse fókusza
Két lencse eredő fókusztávolsága:
f = f₁f₂ / (f₁ + f₂)
f: eredő fókusztávolság
f₁: 1-es lencse fókusztávolsága
f₂: 2-es lencse fókusztávolsága
(A két lencse érintkezik egymással)
(Látható, hogy két lencsét akkor alkalmazunk, ha rövidebb fókusztávolságra van szükségünk, mint amilyen a lencsék fókusztávolsága volt.)
Ha a két lencse nem érintkezik:
f = f₁f₂ / (f₁ + f₂ - l)
f: eredő fókusztávolság
f₁: 1-es lencse fókusztávolsága
f₂: 2-es lencse fókusztávolsága
l: a két lencse közti távolság
(Látható, hogy ha az l távolságot növeljük, akkor a fókusztávolság is nől)

Keverék - Vegyület
Ha egy kancsó diót, és egy kancsó mandulát összekeverünk ettől még egyik sem változik meg. Az egyes összetevők nem változnak. Azokat az anyagokat, amelyekből egyszerű fizikai módszerekkel (válogatás, mágnes, szitálás, ...) a különböző tulajdonságú alkotórészeit szét tudjuk választani, keverékeknek nevezzük.
Azokat a teljesen egynemű anyagokat, amelyekből ilyen egyszerű módon nem tudunk különböző tulajdonságú anyagokat elkülöníteni, vegyületeknek nevezzük. A vegyületet alkotó anyag részeiben, a molekulákban az alkotó elemeket a kémiai kötési erők tartják össze. Az ismert vegyületek közül félmilliónál több jött létre természetes úton, az ember által alkotott anyagok száma ennek többszöröse.

Kiégés
Ekkor a képünk egyes részei annyira világosra sikerültek, hogy ezeken a területeken nem látható semmilyen részlet sem (teljesen fehérek)

Kilopond
1 kilopond (kp) = 9,8 N

Kilowattóra
1 kilowattóra (kWh) = 1 kilowatt · 1 óra
1 kWh = 3,6 MJ
A kilowattóra általában az elektromos fogyasztóknál használatos munka mértékegység.
W = P · t -ből:
1 J = 1 W · 1 s
1 J = 1 Ws
Tehát ha a végzett munkát teljesítménnyel és idővel fejezzük ki, akkor wattszekundum (Ws) mértékegységet kapjuk rá.
Ha időegységnek az órát vesszük, akkor kapjuk a
1 Wh = 1 W · 3600 s = wattórát:
3600 Ws = 3600 J
Ennek a mértékegységnek az ezerszerese a
kilowattóra (kWh):
1 kWh = 1000 Wh = 3 600 000 J = 3,6 MJ
1 kWh-nyi energia kell:
100 W-os lámpának 10 órányi világításához
~ 1 ebéd megfőzésére 4 személyre (tűzhelyen)
~ 1 napi hűtésre egy hűtőszekrénynek
~ CD 50 órán keresztüli hallgatásához
~ TV 10 órán keresztüli nézéséhez

Kirchoff I.(csomóponti)
_i=1ⁿΣ I_i = 0 → Σ I_be = Σ I_ki

Kirchoff II.(hurok)
_i=1ⁿΣ U_i = 0 → U_G - I₁ ∙ R₁ - I₂ ∙ R₂ = 0

KKVMF
A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Gyengeáramú Kara a technikumból alakult ki a VIII. kerület Tavaszmező utca 15-17-ben, s ez lett a főiskola központi telephelye is. Az Erősáramú kar a III. kerület Nagyszombat u 19-ben lévő telephelyen jött létre. A XIII. kerület Üteg utca 15-ben Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum volt.

KLI hálózatok
A koncentrált, lineáris, invariáns hálózatokat hívjuk KLI hálózatoknak.
Bennük a generátorok forrásáramerőssége, forrásfeszültsége az időnek ugyanazon ω körfrekvenciájú függvényei, és feltétel még a hálózat állandósult állapota is.

Klímaváltozás adatai
- Emisszió: a csökkenés helyett 2000 óta ~20%-kal nőtt(2012.09). Így az üvegházhatású gázkibocsátás globálisan 2020-ra megközelítheti a 60 gigatonnát.
- Az északi- sarkvidéki jégtakaró nagysága a 70-es évekhez képest a felére csökkent.
- A tengerszint a vártnál jobban emelkedik.

Klirr-faktor
A periodusos jeleknél fontos alakjellemző információk közé tartozik:
k_k: klirr-faktor (k = klirren = (német) tisztán), a tiszta szinuszos alaktól való eltérést mutatja.
pl: periodikus áramnál:
k_k = √¯(1 - (s₁/s)²)
Tehát k_d = √¯(1 - (k_k)²)
(szinuszos jelnél a klirr-faktor = 0 )

Kocsik
A legrégebbi leletek a 6000-5500 éves szekerek. Először ökrök, és tevék húzták a kétkerekű ekét, a tengelyhez kapcsolt igával. Eleinte csak egy állatot fogtak be, és nem rajta ülő kocsihajtó, hanem a mellette haladó hajcsár irányította. A második pár kerék csak az i.e. 3. évezred második felében jelent meg.
A kocsi a XVIII. század találmánya, annyiban különbözik a szekértől, hogy sokkal könnyebb, mozgékonyabb. A (laprugós(fedeles) kocsit pedig a XIX. század végén találták fel).

Kollapszár
Kollapszár olyan csillagokból lesz, amelynek eredeti tömege 25 naptömegnél nagyobb. Miután hidrogénkészletét feldolgozta, még több egyre magasabb hőfokon végbemenő rövidebb fúziós cikluson megy át, melyekben egyre nehezebb elemeket termel. Az utolsó elemek a szilícium, a nikkel, és a vas. A vasnál azonban a fúzió leáll, mivel az annál nehezebb elemek fúziós előállítása már energiát igénylő folyamat volna. A reakciók leállása után a csillag középpontjában csökken a nyomás. A 10-25 naptömegű csillagoknál ezt szupernovarobbanás követi, itt azonban némi késleltetéssel vagy azonnal fekete lyuk jön létre. Az azonnali esetben a kifelé tartó lökéshullám - amely a szupernovákat felfújja - ki sem alakul.
Késleltetett esetben a kifelé tartó lökéshullám ugyan elindul, ám anyagának nagy része másfél perc alatt visszazuhan, egyik része fekete lyukká, a másik részéből pedig a forgástengely mentén anyagáramlás indul kifelé, ~ egyharmadnyi fénysebességgel.

Kollódium
A cellulóz-nitrát alkoholos oldata (a lőgyapot nevű robbanószer közeli rokona).

Kompakt fényképezőgépek
Kisméretű, egyszerű automata gépek, általános körülményekre vannak beállítva. A kompakt gépek a digitális fényképezőgépek legelterjedtebb fajtái. Előnyük a széleskörű használhatóságuk, s az áruk, hátrányuk a bővíthetőségük hiánya.

Komponens
= alkatrész, összetevő

Kompozit anyagok
Ezek olyan mesterségesen előállított (szintetikus) anyagok, amelyek úgy készülnek, hogy epoxigyantába különféle szálas (pl, szénszálas) vagy szemcsés anyagokat kevernek, majd a keveréket hagyják megszilárdulni. Előnyös tulajdonságuk, hogy nagyon könnyűek, és nagyon szilárdak, erősek.

Kompozit műanyag
Befoglaló (mátrix) anyagból és erősítő anyagból - például szénszálból, üvegszálból - álló anyag, amelyben a kimagasló terhelhetőséget a mátrix és az erősítő anyag közt kialakított jó kapcsolat (adhézió) biztosítja.

Kondenzáció
Olyan kémiai reakció, amelyben két molekula -víz (v. konyhasó, sósav, ammónia) kilépésével- egy nagyobb molekulává egyesül, vagy gőzök, gázok cseppfolyósítását v. közvetlenül szilárd anyaggá való alakítását is jelentheti.

Konduktív elemek
A konduktív elemek soros kapcsolásakor:
- az elemek ellenállásparamétere összeadódik:
R_AB = R₁ + R₂ + ... + R_n
- a vezetés paraméterek közötti összefüggés:
G_AB = G₁ X G₂ X ... X G_n
(az X a reciprok összegzést jelenti)
(azonos értékű konduktív elemek esetén:
R_AB = n · R
G_AB = G / n)
A konduktív elemek párhuzamos kapcsolásakor:
- az elemek vezetésparamétereinek az összege adja az eredő vezetést:
G_AB = G₁ + G₂ + ... + G_n
- az ellenállás paraméterek közötti összefüggés:
R_AB = R₁ X R₂ X ... X R_n
(Azonos értékű konduktív elemek párhuzamos kapcsolásának az eredője:
G_AB = n · G
R_AB = R / n)

Kontinuitási egyenlet
A kontinuitási egyenlet:
A₁ ∙ v₁ = A₂ ∙ v₂
A₁, A₂: az áramlási cső keresztmetszetei
v₁, v₂: a folyadék átlagos áramlási sebességei az A₁, A₂ keresztmetszetű részeken.

Korona
A Nap légkörének a külső része a korona. Ez nagyon ritka, és változó alakú gázburok..

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
A kozmológiában fontos szerepet játszik el a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (a Nagy Bummból visszamaradt maradványsugárzás) változásainak a vizsgálata.

Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás a periódusos rendszer minden elemét tartalmazza, benne sok a vas, a szilícium, és a magnézium, amelyek a fénysebesség 80%-ával is közlekedhetnek. Az emberi szervezeten áthatolva 10-100 nanométeres körben erős ionizáló hatásuk révén károsítják a szöveteket. A kozmikus sugárzásban lévő protonok, és neutronok az emberi szövetekben lévő szén - és oxigénatomokba - ütközve szétszabdalják azokat.

Kozmológiai állandó
Einstein általános relativitáselmélete megengedi egy kozmológiai állandóval jellemezhető sötét energia létzését. Ez az üres (anyag nélküli) téridő sajátossága, amely a Világegyetemet egyre gyorsabb tágulásra készteti (Einstein élete legnagyobb baklövésének nevezte)
Azonban a távoli szupernovák tanulmányozásakor 1997-ben kiderült, hogy a Világegyetem tágulásának üteme egy ideje valóban gyorsul, tehát a sötét energia valóban létezik, és nem csak egy matematikai lehetőség.

Köbláb
1 m³ = 35,3 köbláb

Köbösrács entrópiája
1998-ban sikerült bebizonyítani, hogy a legszorosabb térkitöltés a lehetséges elrendezések között a legnagyobb entrópiájú, azaz a szabályos gömbök legszorosabb elrendezését adó lapcentrált köbösrács-elrendezés entrópiája a maximális (tehát az entrópia fogalma nemcsak az egyetemes rendezetlenségre törekvést jelenti, hanem kulcsszerepe lehet bizonyos bonyolult szerkezetű molekulák önszerveződésében is.)

Köd
Apró vízcseppek sokasága. Ezeknek a cseppeknek az átmérője gyakran nem nagyobb mint milliméter ezredrésze, tömegük így olyan kicsi, hogy sokáig képesek a levegőben maradni.

Kötött keringés
Ilyenkor mindig a bolygónak ugyanaz az oldala fordul a csillag felé, tehát az egyik oldalán állandóan fény, a másikon állandó sötétség uralkodik. A Hold is kötött keringést végez a Föld körül, azaz ugyanazt az oldalát mutatja mindig felénk.

Közelpont
- (Normál fókusztartomány:) ezen a távolságon kívül (tőle a végtelenig) tud a fényképezőgép élességet állítani (ezen belül nem éles a kép), pl: 30 cm → ∞
- (Makró fókusztartomány:) erre átkapcsolva e között, és a közelpont között tud a gép élességet állítani, pl.: 3-30 cm.

Közgyűrű
Optikai elemet nem tartalmazó közdarab. A gépváz és az optikai eszköz közé szerelik. Az optikai közelpontot tudják vele megváltoztatni, így azonos gyújtótávolság mellett, kisebb távolságról lehet fényképezni (makro fotózásnál hasznos, de csökkenti a fényerőt)

Közlőmű
A felvett mechanikai energia jellemzőit úgy változtatja meg, hogy azok a legjobbak legyenek a hasznos munkavégzéshez.

Krakkolás
Kőolajból krakkolással készítenek mesterséges benzint. Magasabb szénatomszámú szénhidrogéneket nagy nyomás alatt magasabb hőmérsékletre hevítenek, így azok szétesnek kis szénatomszámú vegyületekre. Ezek keveréke a benzinhez hasonlóan 3-10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.

Krioszféra
A Föld jéggel és hóval borított felületeinek összessége (befagyott folyó, tó, tenger, ...) Ezek a magas fényvisszaverő képességük miatt a Földre érkező napfényt visszaverik a világűrbe. Így csökkentik az elnyelt hőmennyiséget, tehát a felmelegedés mértékét is. Azonban a felmelegedés miatt fellépő olvadás következtében csökken ez a felület, így a pozitív visszacsatolás miatt tovább gyorsul a felmelegedés.

Kriovulkánok
Elképzelhető, hogy a jéggel borított bolygókon, vagy holdakon jeget okádó jégvulkánok (kriovulkánok) működnek. Ilyenek lehetnek pl. a Szaturnusz legnagyobb holdján a Titánon lévő 1000 méteres vulkáni kúpok.

Kristályok
A kristályok egyforma elemekbe (elemi cellákba) rendezett atomokból állnak. Ezek periódikus ismétlésével az egész kristályrács felépíthető.

(Mesterséges) kristályok
Koherens fénnyalábokkal (lézerfénnyel) csapdába ejtett atomokból kialakíthatunk mesterséges kristályokat. Így a természetesnél kisebb, és nagyobb távolságban is vizsgálhatjuk a rácspontok között fellépő kölcsönhatásokat. Tehát így új anyagi tulajdonságokat hozhatunk létre, hiszen a természetben, a kristályrácsban adott az atomok távolsága, ez az anyagra jellemző állandó.

Kromatikus abberáció
A lencsék színhibái. Ennek az az oka, hogy a különböző színű fénysugarakat egy lencse különbözőképpen töri meg. Így a képérzékelőre érkező fény különböző színei nem mind a képérzékelőn képződnek. Egyes színek előtte életlenséget okozva, mások pedig mögötte képződnének, így egy kört alkotnak. Ezt megelőzendő az objektívekben alacsony színszórású lencsetagot alkalmaznak.

Kromoszféra
A Nap légköréhez tartozik, a napkitörések innen indulnak el..

Kvantum "gondolkodás"
A kvantummechanika teljesen más gondolkodást igényel, mint amit a napi gyakorlatunkban megszoktunk (annyira, hogy még Einstein sem tudta megkedvelni igazán). Hiszen akik mechanikában gondolkodnak, azok hozzá vannak szokva ahhoz, hogy az egyenletek pontosan leírják azt ami történik, így nehéz megszokni hogy:
-van olyan egzakt elmélet, amely valószínűségi függvényekkel dolgozik, és van egy
-határozatlansági reláció, ami azt jelenti, hogy ha egy részecskének meg tudom mondani a helyét, akkor nem tudom megmondani az impulzusát (vagy ha a sebességét mérem meg, akkor nem tudom, hogy hol volt), és hogy van egy
-entaglementnek nevezett összekapcsolódás is (azt jelenti, hogy két részecske van kvantummechanikailag összekapcsolva, pedig az egyik itt van a másik pedig több megállóval odébb, és ha az egyikkel csinálunk valamit, akkor a távolabb lévő azt észreveszi)

Kvantumfluktuáció
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás hőmérséklet eloszlásában nagyon piciny ingadozások vannak, ezek oka a Világegyetem egykori kis sűrűségfluktuációja, amelyek azóta a gravitációs vonzás hatására csillagokká, galaxisokká nőttek. A sűrűségingadozások viszont az inflációs (felfúvódó) modell szerint a Nagy Bumm forró plazmájának kvantumfluktuációiból jöttek létre az első 10^-32 másodpercben, amikor is a Világegyetem kezdeti méretének a sokszorosára fúvódott fel. Az infláció által megnövelt kvantumfluktuációk a forró plazmában koherens rezgéseket (hanghullámokat) keltettek.

Kvantumszámítógép
Itt az információ alapegysége a kvantumbit. A hagyományos számítógépekben a bitek 0, vagy 1-es értéket vehetnek fel (ahogy a leesett pénzdarab is), a kvantumbit azonban még a levegőben pörgő pénzdarabhoz hasonló, a forgás miatt egyszerre látjuk fej és írás állapotában (szuperpozícióban). Így a két klasszikus bit (2²=) 4 féle állapotot vehet fel, három pedig (2³=) 8 félét, tehát az újabb bitek miatt a rendszer lehetőségei exponenciálisan nőnek.
A kvantumbitek előnye, hogy ezek nem egymást kizáró alternatívák, hanem egyszerre lehetnek jelen a rendszerben.
Tehát a létező összes lehetőséget egyszerre veheti számba az ilyen számítógép. Ennek az az ára, hogy az eredményeket nehéz kinyerni, így nem is mindenféle feladatok elvégzésére alkalmasok. A kombinatorikus optimalizációs feladattípusok megoldásánál mutatkozik meg a kvantumszámítógépek előnye, és sikerrel oldották meg vele az aminosavak kombinációjából létrehozandó fehérje legstabilabb (legalacsonyabb) energiaállapotának megkeresését is.
Mivel segítségével sok számjegyből álló számok is könnyedén felbonthatók prímtényezők szorzatára, ezért veszélyezteti a webes tranzakciók biztonságáért felelő nyílt kódú titkosítást is.

Kvantumtitkosítás
A kvantumbiteket felhasználó kommunikációt ha valaki megpróbálja feltörni, akkor ezzel megzavarja annak elszigeteltségét így eleve hamis információhoz jut, és jelzi is a kommunikálóknak az illetéktelen behatolást.

Kvarkcsillagok
Egy 11 kilométer átmérőjű, és 700 ezer fokos objektum felfedezése azt sugallja, hogy ez nem lehet neutroncsillag, hanem ennél is sűrűbb kvarkcsillagnak kell lennie. Az erős kölcsönhatásban résztvevő elemi részecskék (a hadronok) családjának minden tagja hat féle építőelemből, azaz kvark összetevőkből épül fel.
A legismertebb hadronok: proton, és a neutron, ezekből épül fel minden atomnak a magja. (A proton és a neutron 3-3 kvarkból épül fel).

Kvazárok
A csillagászok megfigyelése szerint majdnem mindegyik galaxis belsejében van egy szupernagy tömegű (több millió, vagy több százmillió Nap tömegű) fekete lyuk.
Egy újabb elmélet szerint - mivel a Világegyetem legkorábbi szakaszában is megfigyelhetők már kvazárok - a Nagy Bummot követő korai időszakban, még nem volt elegendő idő arra, hogy csillagokból alakuljanak ki fekete lyukak (A csillagok, a gravitációs vonzással összegyűjtött anyag begyulladása után, a nukleárisenergia-termeléssel, olyan kifelé irányuló nyomást hoznak létre, ami megakadályozza a további anyagbeáramlást.) ezért szerintük:
-a csillag állapotot átlépve - közvetlenül az anyagbeáramlásból (ha elég nagy ennek az üteme) alakulhat ki a fekete lyuk. Az anyag ilyen gyors sűrűsödését pedig a sötét anyag nyomása okozhatja.
A kvazárok tevékenységük csúcsán több ezerszer fényesebbek a közönséges galaxisoknál.

Kvázikristályok
Térbeli felépítésük átmenetet képez a rendezett szerkezetű (térbeli periodicitású) kristályos és a teljesen rendezetlen szerkezetű amorf anyagok között. A kristályoktól eltérően nem elemi cellákba rendezett atomokból állnak, hanem ún. hosszú távú rendezettséget mutatnak.
A mesterségesen előállítható kvázikristályok képlékenyek, jó a termikus tulajdonságuk, korrózió állók, ... , azonban drágák. (De már találtak a világűrben természetes kürülmények között keletkezett ilyen kristályt.)
Shechtman 1984-ben írta le, aminek meg is lett az eredménye: elküldték a kutatócsoportból. Szerencsére mégis tovább dolgozott ezen, és 2011-ben Nobel-díjat kapott érte.
1982-ben egy alumínium-mangán ötvözetnél ötfogású szimmetriát fedezett fel. Ez a kristályoknál nem lehetséges - csak 3, 4, 6, 8 tengelyű szimmetria - mert ötszögekkel nem lehet a síkot hiánytalanul lefedni. A modellt kiterjesztette a térbe, és az ikozaédernek (4 atomból → tetraéder, 20 tetraéderből → ikozaéder) pedig ötfogású szimmetria tengelyei vannak(6 db) Ez nem jöhet létre a valódi kristályok elemi cellás periódikus ismétlődéséből, de a Penrose- féle aperiodikus csempézésével már igen. (Ez a síkot véges sokféle sokszöggel úgy fedi le, hogy nincs a mintában nem párhuzamos eltolási szimmetria → aperiodikus.) A Penrose- modell a kvázikristályok szerkezetét jól leírja, de a szerkezet kialakulását nem tudja magyarázni. Az üveg- modellben az atomok véletlenszerűen kapcsolódnak egymáshoz, de a kristályszerkezete sok hibát tartalmaz. A két elmélet egyesítése a véletlenszerű csempék modellje magyarázatot ad az atomi fejlődésre, és a szerkezeti felépítésre is. A fizikai anyagnak ez az új formája átmenet a kristályos és az amorf szerkezet között. Mivel az anyagtudományok a fizika és a kémia határán helyezkednek el, azért kaphatott a fizikus Shechtman 2011-ben ezért a felfedezésért kémiai Nobel-díjat.

kWh
1 kWh = 3,6 x 10⁶ J

Lagrange-pontok
A librációs, vagy Lagrange-pontokban a nulla gravitációs hatás érvényesül. Ugyanis az égitestek gravitációs hatása olyan erőteret hoz létre, amelyben az ellentétes irányú vonzások nem csupán módosíthatják, hanem ki is olthatják egymást.

Lakmusz
Olyan indikátorpapír, amely sav hatására piros, lúgéra pedig kék színű lesz.

Laniakea
A Világegyetem hierarchikus rendszerében a Föld és a Tejútrendszer a ~100 millió fényév átmérőjű Virgo (Lokális) szuperhalmaz peremén található. Még nagyobb léptékben pedig a Laniakea-szuper galaxishalmazban. Ez ~520 millió fényév átmérőjű, buborékszerű képződmény, melynek ~100 000 galaxisa van, ~100 000 billiónyi Naptömeggel.

Látható fény
390-750 nanométer. A sárga és a zöld segítségével termelik az oxigént a fotoszintetizáló növények. A kék a melatonin hormon termelésében vesz részt, ami az alvási és ébrenléti ritmusunkat szabályozza.

Látszólagos kép
Nem a valódi fénysugarak metszéspontjában keletkezik, hanem csak azok meghosszabbításainak metszéspontjaiként szerkeszthető meg, ernyőn nem fogható fel.

LCD kijelző
A digitális fényképezőgépek hátsó LCD kijelzőjén figyelhetjük, hogy mit vesz fel a gépünk, végignézhetjük a menüt, visszanézhetjük az elkészült fotóinkat, ...

Lecsapódás
Ekkor a párolgás "fordítottja" játszódik le, az anyag megint folyékony halmazállapotú lesz, a belső energiája csökken, tehát a környezetének hőt ad le.

Led fényforrások
Erre figyeljünk ledes fényforrások vásárlásakor:
- fényerősség: minnél magasabb lumenú egy led, annál erősebb a fénye (irányított fényűnél kanelában adják meg).
- színhőmérséklet: világításra 2000-10 000 kelvin közötti, 2700-3000 kelvin között melegfényű, 5000-6500 között hidegfényű.
- színvisszaadási index: 80 feletti számtól kezdve már jó (mennyire hűen jeleníti meg a tárgyak színét).
- maximális fényáram: 60%-át hány másodperc alatt éri el (0,1-es számnál szinte azonnal teljes fénnyel világít).
- (Pl.) 860-as szám: 80-as színvisszaadási indexet és 6000 kelvines a színhőmérséklete (2014.01).

Lehallgatás
A hangszigetelő üvegen keresztül is tudnak már lehallgatni 5 méteres távolságról (MIT + Microsoft + Adoba fejlesztése) pl. pohár vizet, szobanövényt, ... felvéve.
A módszerük alapja: a hang megrezegteti a környezetében lévő tárgyakat, és a hang frekvenciájánál magasabb frekvencián felvevő kamerával ezt rögzítve, visszanyerhető a beszéd.
(hvg.hu, 2014.08.05).

Légcsavaros hajtás
A dugattyús-motoros légcsavaros hajtással elérhető maximumot a 700-750 km/h sebességet már az 1940-es években megközelítették.
A repülési sebesség növelésekor az egyidejüleg forgó és haladó mozgást végző légcsavarlapátok sebességének eredője egyre inkább megközelíti a hang terjedési sebességét. A hangsebességhez közeledve a légellenállás nagyon megnő.
Így 1000 km/h sebességű légcsavaros repülőgép nem készíthető, de 800 km/h sebesség elérése is már túl költséges.

Légpárnahatás
Ha a repülő alacsonyan (a szárnyfesztávolsága felének megfelelő magasságban) repül egy sima felszín felett, akkor kisebb légellenállás hat rá. Ilyenkor ugyanis a "maga alá sürített" levegő hatása miatt a szárnyai végén nem keletkeznek légörvények, amelyek lassítanák a gépet.

Légkör
A légkör (atmoszféra) Földünket vékony (gáz)rétegként veszi körül. A légkörben a gázok mellett folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok is vannak. A légkörben több hidrológiai folyamat zajlik:
- párolgás
- a vízgőz szállítása
- csapadékképződés
- eső

Légkör fizika
A Föld légkörét mozgató főbb erők:
- nehézségi erő:
a gravitációs erő, és a forgó mozgásból adódó centrifugális erő, ezek eredője hat
- Coriolis-erő: másnéven eltérítő erő
a földforgás a mozgásokat az eredeti irányuktól eltéríti:
- ha a légáramlás iránya keletről nyugat felé mutat, akkor az eltérítés északi irányú lesz.
- ha a légáramlás iránya délről észak felé mutat, akkor az eltérítés keleti irányú lesz.
- ...
Az eltérítő erő jele: C(Coriolis)
- súrlódási erő
Súrlódási erő felléphet a légkörön belül + a légkör és a földfelszín egyenletlenségei között. Az utóbbit csak a felszín közeli rétegekben, 1200 méterig kell figyelembe venni, e felett a hatása már elhanyagolható.
- nyomási gradiensi erő
A légnyomási különbségek hozzák létre a nyomási gradiensi erőt, amely két izobár vagy izohipsza (azonos magassági pontokat összekötő vonal) között a kisebb nyomás irányába mutat.
- nyugatias szelek
Mivel a Nap az egyenlítőt jobban melegíti, mint a sarkokat, ezért az egyenlítőkön felemelkedik a levegő, helyére a sarkokról hidegebb áramlik, a fenti légrétegekben pedig fordítva - volna - ha a Föld nem forogna. Azonban a tengely körüli forgása miatt nagy magasságokban, nagy sebességű az egész bolygónkat körülfogó nyugatias szelek (un. futóáramlások) keletkeznek(az egyenlítő és a sarkvidékek között). Az alacsonyabb légrétegekben pedig a légnyomás övek a meghatározóak (Egyenlítőn alacsony, a sarkoknál pedig magas légnyomású övek vannak) A Corolois-erő miatt a légkörben örvények alakulnak ki: ciklonok, anticiklonok, ...

(A) légkör összetevői
Az atmoszférát állandó és változó összetételű anyagok: gázok, aeroszolok (cseppfolyós + szilárd részecskék) alkotják. A gázokat meg a légkörben történő tartózkodási idejük alapján is csoportosítjuk:
- állandó gázok: ezeknek a mennyisége sokáig változatlan marad
- változó gázok: a légköri tartózkodásuk 15 naptól 15 évig tart
- erősen változó gázok 15 napnál tovább nincsenek jelen a légkörben.

(A) légkör százalékos összetétele

Nitrogén(N2)	~78,1%
Oxigén(O2)	~20,9%
Argon(Ar)	~0,9%
Szén-dioxid(CO2)	~0,032%

Habár a maradék piciny rész a levegő összességéhez elhanyagolhatónak tűnik (aeroszol részecskék + gázok nyomokban), azonban mégis fontos szerepük van a légköri folyamatok alakításában. Pl. a légköri aeroszolok gyengítik a Föld felszínére érkező sugárzást, s a kis mennyiségben jelen lévő ózonnal is mindig tele vannak az újságok.

(A) légkör szerkezete
Az atmoszférát több rétegre bontjuk, ezek a Föld felszínétől indulva a következők:

-Troposzféra	(0-12 km)
-Sztratoszféra	(12-50 km)
-Mezoszféra	(50-85 km)
-Termoszféra	(85-1000 km)
-Exoszféra	(1000 km felett)

Az atmoszféra felbontásának alapja a hőmérséklet magasságfüggése.
A szférákat elválasztó részeket pauzáknak hívjuk (pl:Tropopauza: ~12 km, Sztratopauza: ~50 km, Mezopauza: ~85 km, ...)

Lena - tesztkép
1973-tól használják ezt a színes női portrét. 512x512 képpontból (pixelből) áll, és az szokott érdekes lenni, hogy mekkora minimális méretűre lehetséges még kinyomtatni.

Lendkerekek
A lendkerekekben tárolt energia a lendkereket alkotó tömegelemek kinetikus energiájának az összege:
F_k = ½Iω²
I: inercia v. tehetetlenségi nyomaték (azaz a forgó tárgynak az a tulajdonsága, ahogyan "ellenáll" a forgási sebesség megváltoztatásának)
ω: szögsebesség
I = k · m · r
I:   tehetetlenségi nyomaték
m:   a forgó test tömege
r:   a forgó test sugara
k:   a forgó test alakjától függő állandó (körlemezre, hengerre: 1/2, gömbre: 2/5, ...)
F_cf = m · r · ω²
F_cf  : a forgó testre ható centrifugális erő
m:   a forgó test tömege
ω:   a forgó test szögsebessége
r:   a sugara

Lendkerekes energiatárolás
Magyarországon nagy hagyományai vannak ennek az igen környezetbarát energiatárolásnak, hiszen a "hőskorban" még lendkerekes autókat is próbáltunk készíteni (vagy a régebbi fűrészeknél, cséplőgépeknél is nagy lendkereket használtak)
Manapság:
- a mágneses csapágyazás megvalósítása
- az új nagy szilárdságú anyagok, és az
- erősáramú szabályozó elektronika fejlődése miatt
újra felmerül alternatívaként, olyan területeken, ahol az energiát rövidebb ideig kell tárolni, és sok töltési, kisütési ciklus van.
Ezek alapján a lendkerék jellemzői:
Csapágyazás
A szinte surlódásmentes (és ezért hosszú életű) mágneses csapágyazást használják: a tengelyén és a csapágyházban elhelyezett erős mágnesek taszítják egymást, így a forgó tengely szinte lebeg, azaz a csapágyálló és forgó része nem érintkezik egymással.
Töltés-kisütés ciklus
Azaz az energia bevitele és kivétele jóval többször lehetséges mint a kémiai akkumulátorokból.
Nagy energiakivétel
A lökésszerű, nagy energiakivétel a lendkerekes energiatárolókat nem károsítja (szemben a kémiai energiatárolókkal)
Energiasűrűség
Azaz a benne tárolható súly- vagy térfogategységre számított energiamennyiség (energiasűrűség) elég nagy. Mivel a benne tárolható kinetikus energia a szögsebességgel négyzetes arányban nől, ezért minnél jobban meg kell forgatni a lendkereket, így a kerületi sebessége elérheti a hangsebességet is. Az ehhez szükséges nagy szakítószilárdságú anyagok ma már rendelkezésünkre állnak.
Vezérlés
Hogy a mozgási energiát villamos energiává, és a villamost megint mozgásivá tudjuk átalakítani, ahhoz nagy terhelést elviselni képes vezérlő elektronika szükséges, ami ma már ugyancsak a rendelkezésünkre áll (pl. térvezérlésű tranzisztorok)
Tárolási idő
A kémiai energiatárolóknál ~ két nagyságrenddel kisebb (~nap nagyságú)
Hatásfok
Azaz a betáplált energiából mennyit tudunk visszanyerni:
- a kémiai akkumulátorok hatásfoka 80% alatti
- a lendkerekesé ideális esetben 80% feletti.
Hőmérsékleti érzékenység
A lendkerekes akkumulátor kevésbé érzékeny a hidegre mint a kémiai.
Összességében a kedvező energiasűrűségi, időjárási, rövid idő alatt nagy mennyiségű energia kivételi lehetőségei, és egyéb kedvező tulajdonságai miatt ennek a hagyományos, és környezetkímélő energiatárolásnak sokan nagy jövőt jósolnak.

Lendület
I = mv
I: impulzus (v.lendület)
m: tömeg    [m] = kg
v: sebesség    [v] = m/s

Levegő
1 dm³ (= 1 l) levegő (szobahőmérsékleten, tengerszinten) ~ 2,7x10²² molekulából áll. A Tejútrendszer csillagai közötti térben 1 dm³-ben 1 atom található. A galaxisok közötti térben pedig 1 m³-ben van 1 atom.

Létezési kockázat
A Létezési Kockázat Vizsgáló Központban (Center for the Study of Existential Risk) az angol kutatók (Cambridge-i Egyetem) azt vizsgálják, hogy a számítógépek okosabbá válnak-e az embereknél, és átveszik-e a hatalmat a világ felett. Ehhez annyi is elég lenne, hogy a gépek folyamatosan terjeszkedjenek a Földön, és elvegyék azokat a természeti erőforrásokat, amelyek az élőlények túlélését biztosítják.

Levegő
1 dm³ (= 1 l) levegő (szobahőmérsékleten, tengerszinten) ~ 2,7x10²² molekulából áll. A Tejútrendszer csillagai közötti térben 1 dm³-ben 1 atom található. A galaxisok közötti térben pedig 1 m³-ben van 1 atom.

Lézer
1960-ban sikerült mesterséges rubinkristály elektromos gerjesztésével sikerült először előállítani ezt az annyira nem szóródó fénysugarat, hogy a Földön pontszerű nyaláb a Holdra érve is csupán alig néhány méter átmérőjű kört világít meg. A "gerjesztett sugárzás kibocsátásán alapuló fényerősítés" kifejezés összevonásával jött létre a lézer név.

("ezüst") lézer
Az új lézer az eddigieknél 10 X gyorsabb információátvitelt tehet lehetővé. A lézersugár megalkotásához használt cink-oxid nanohálót üveg helyett ezüstre helyezték, s így sikerült a lézersugár átmérőjét 120 nanométerre (~ a hajszál ezred része) csökkenteni. Az ultravékony lézer 1 billió pulzálásra képes másodpercenként, ez pedig a jelenlegi technológiáknál nagyságrendileg gyorsabb adatforgalmazást hozhat.
(hvg.hu, 2014.10.03)

Lézer-plazma gyorsítók
Ekkor nagyon rövid lézerimpulzusokkal az elektronokat gyorsítani tudó longitudinális plazmahullámot hoznak létre. Ezek gyorsítótér gradiense nagyságrendekkel nagyobb lehet, mint a hagyományos részecskegyorsítóké, amelyek az elektromosan töltött részecskéket modulált elektromos terekkel gyorsítják (pl. a genfi CERN Nagy Hadronütköztetője).
Azonban ezeknél a megfelelő paramétereket nagyon kézben kell tartani hogy a "gyorsító lökések" mindig a megfelelő ütemben érkezzenek).

Ligeia Mare
A Szaturnusz második legnagyobb holdjának a Titánnak a második legnagyobb tengere. ~420 x 350 km-es kiterjedésű, s a Cassini radarmérése szerint tükörsima a felülete, esetleg 1 mm-nél kisebb hullámai lehetnek.

Lindbergh
1927-ben 25 évesen kezdte el építeni a Spirit of St.Louis nevű gépét, hogy álmát - az óceán átrepülését - megvalósítsa. Ezek a gépek még fából és szövetből készültek, és nagyon törékenyek voltak).
Végül május 20-án tudott elindulni a New York melletti repülőtérről, és 6000 km megtétele után 33 és fél óra múlva érkezett meg a Párizs melletti Le Bourget mezőre. Mivel így egyedül ő repülte át elsőnek az óceánt, számos kitüntetést kapott. Amerikában ezredesi rangot kapott, amiről Roosevelt elnök - a háború ellenes kiállása miatt - lemondatta.
Eisenhower elnök rehabilitálta Linderberghet, s ő még Apollo 11 holdutazásának az előkészítésében is résztvett.
Magánéletében igyekezett titokban tartani, hogy - feleségétől, és két barátnőjétől - tíznél is több gyermeke született.

Lineáris hőtágulási együttható
(Szilárd anyagok esetén α lineáris hőtágulási együttható (v. tényező), [1/K] v. [1/°C], 20°C-on:)

Anyag neve	α
Alumínium(Al)	2,3 · 10-5
Arany(Au)	1,4 · 10-5
Ezüst(Ag)	1,9 · 10-5
Cink(Zn)	2,9 · 10-5
Foszfor(P)	12,5 · 10-5
Kalcium(Ca)	2,5 · 10-5
Kobalt(Co)	1,2 · 10-5
Króm(Cr)	0,8 · 10-5
Magnézium(Mg)	2,6 · 10-5
Nikkel(Ni)	1,3 · 10-5
Ólom(Pb)	2,9 · 10-5
Ón(Sn)	2,7 · 10-5
Platina(Pt)	0,9 · 10-5
Réz(Cu)	1,7 · 10-5
Szilícium(Si)	0,2 · 10-5
Vas(Fe)	1,2 · 10-5
Volfram(W)	0,4 · 10-5

Lítium-levegő elem
A lítium - levegő elem energiasűrűsége - elméletileg - több mint tízszerese lenne, a mai lítium-ionos elemnek. Ma még hátránya, hogy drágák a katalizátorok.

live view
A live view azaz az élőkép funkció azt jelenti, hogy amit látunk a digitális fényképezőgép kijelzőjén, az lesz rajta a fényképünkön.

lm
Önálló nevű származtatott SI-egység, fényáram mennyiség lumen egységének jele: lm (= cd · sr)

LNG
Cseppfolyósított gáz: -165^oC-ra, 1/600-ad térfogatra. A gáz árát 50%-kal is megnövelheti, ez a szállítási módja..

LOC
A miniatürizálásnál a cél a készülékek méretének a csökkentése, a fajlagos költségek csökkentése, és hogy egyre több részegységet tartalmazzon - azaz egyre több feladatot is el tudjon végezni a készülék. Ezt többnyire folyadékáramláson alapuló mikroeszközökkel valósítják meg, egy tárgylemez ~20 cm²-es felületén teljes elemzést tudnak megvalósítani, mint egy teljes laboratóriumban. Nevük: LOC (Labon-a-chip= Laboratórium egy chipen). Képesek különálló műveletek egymásutánját végrehajtani a mikrochip felületén. Olcsók is mert létrehozásukhoz nem a drága - pár nanométeres pontosságú - fotolitográfiát használják, hanem csak a jóval olcsóbb 1-5 mikrométeres pontosságút. Ráadásul itt csak kis vérmennyiség kell, és azonnal látható az eredmény.

Lóerő
1 Lóerő(LE) = 735,5W = 75 kps^-1

LPG
Propán-bután (CNG: metán gáz)..

Lúg
Bázisok vizes oldatai, lúgos kémhatásúak, a vörös lakmuszt megkékítik pl: nátronlúg (nátriumhidroxid)

Lúgos kémhatás
A lúgos kémhatást a hidroxilionok (OH) idézik elő.

Lumen
1 lumen a fényáram, az 1 kandela fényerősségű, minden irányban egyenletesen sugárzó pontszerű fényforrás körüli 1 méter sugarú gömb 1 m² felületén:
A fényáramnak a származtatott SI-mértékegysége a lumen
1 lm = 1 cd ∙ 1sr
lm: lumen
cd: kandela
sr: szteradián (a térszög SI mértékegysége)
(Egy 100 wattos izzólámpa fényárama: 1380 lumen)

lx
Önálló nevű származtatott SI-egység, megvilágítás mennyiség lux egységének jele: lx (= lm / m²)

m
= milli- SI-prefixum jele (10^-3 = ezred)

M
= mega- SI-prefixum jele (10⁶ = millió)

M típusú csillagok
Az M típusú törpék tömege a Nap tömegének 5%-tól az 50%-ig terjed, a Tejútrendszer csillagainak 70%-át ezek alkotják. A kisebb tömeg miatt hosszabb az élettartamuk: 40-100 milliárd évet is élhetnek (A G típusú csillagok (ilyen a Napunk is) élettartama 10 milliárd év körüli.)

Maganyag-állapot
11,5 GeV alatti tartományban domináns állapot. Ekkor a kvarkok, és a gluonok nukleonokban kötött állapotúak, az anyagnak a neutronokból és protonokból felépülő atommag "fázisa".

maganyag-QGP fázishatár
Az anyag hétköznapi állapotaiban a hőmérséklet és a sűrűség értékeitől függően különféle halmazállapotokban(fázisokban) lehet. Pl. a víznél a jég-, víz-, és gőzfázist fázishatárok választják el egymástól.
13,7 milliárd éve az Ősrobbanást (Nagy Bummot) követő első milliomod másodpercben a Világegyetemet kitöltő forró őslevesállapotot a maganyagállapottól is egy határfelület választotta el. A két fázist elválasztó határt eddig csak úgy tudták meghatározni,(2012 közepe) hogy 39 GeV felett a QGP-állapot(kvarkokból és gluonokból áll) dominál, míg 11,5 GeV alatt pedig a maganyag állapot(a kvarkok és gluonok nukleonokban kötött állapota, azaz neutronokból és protonokból felépülő atommagok) dominál. Tehát a fázishatárnak e két érték között kell lennie, és ahogy a víznél is a folyékony, és a gőz halmazállapot egymás mellett jelen lehet(ekkor ezek egymással termikus egyensúlyban vannak), ugyanúgy itt is a QGP és a maganyag egymás mellett létezhetnek.

Magenergia
A nukleon a többi nukleonhoz néhány MeV kötési energiával kapcsolódik, még egy külső elektron az atomjához csak néhány eV-tal. Ezért az atomerőműben, és az atombombában a neutronok által kiváltott magreakciók sokszor nagyobb energiát szabadítanak fel, mint pl. az égés, amely az elektronok átrendeződésével járó kémiai reakció (tömegegységre vetítve pár milliószor is nagyobbat).

Mágneses baktériumok
Ezekben egy vagy több mágneses kristálylánc van, ami a külső mágneses tér hatására beáll a mágnes erővonalak irányába. A láncot mágneses ásvány, magnetit, greigit nanokristályai alkotják.

Mágneses deklináció
Az iránytű által mutatott északi irány nem esik egybe a földrajzi északi iránnyal (ami gyakorlatilag a Föld forgástengelyének az iránya), ezt a két irány közti különbséget hívjuk mágneses deklinációnak, mágneses elhajlásnak. (a mágnestű függőleges elmozdulását pedig mágneses inklinációnak hívjuk).

Mágneses hűtőgép
Mivel a mai abszorpciós hűtőgépek környezetre veszélyes vegyületeket használnak, ezért sokan környezetbarát mágneses hűtőgépekkel szeretnék kiváltani ezeket. Ezek működésének a lényege:
a hűtőgép működtetésére alkalmas anyagok mágneses mezőbe helyezve felmelegszenek (a külső mező hatására az atomok mágneses momentumai a külső mezővel párhuzamosan állnak be (azaz rendeződnek), s emiatt a rendszer entrópiája csökken. Ennek ellensúlyozására viszont a termodinamika II. főtételének értelmében nől az atomok rendezetlen mozgásának átlagenergiája, tehát nől az anyag hőmérséklete. Ezt a hőt elvezetjük valamilyen hűtőközeggel. A mágneses mezőt kikapcsolva az atomi mágneses momentumok a részecskék hőmozgási energiájának a rovására is teljesen rendezetlenek lesznek, ezért az anyag lehűl. (ez a magnetokalorikus hatás). Így a környezetéből hőt von el, tehát a folyamatot ismételgetve hűtőgépként tudjuk használni.

Mágneses pólus
Az északi mágneses pólus a XX. században a mérések szerint folyamatosan mozgott, és több mint 1000 km-t mozdult el. Ráadásul mozgása az 1970-es évek után felgyorsult az évi ~10 km-ről évi ~40 km-re.

Mágneses-villamos mezők
Ha bármelyik mező (mágneses v. villamos) állapota időben változik, akkor okozatként mindig fellép a másik mező. Időbeli változáskor tehát mindig létezik villamos és mágneses mező, s köztük ok-okozati összefüggés van, pl:
elektromágneses indukció: a mágneses mező időben változik, s villamos mező keletkezik (az időben változó mágneses mező (az ok) villamos mezőt hoz létre (okozat)..

Magnetárok
A magnetárok rendkívül erős mágneses terű neutroncsillagok, amelyek a szupernova-robbanásból visszamaradt csillagmagból keletkeznek. Ha ez gyorsan forog, akkor a mágneses tere az eredetinek, akár az ezerszeresére is felerősödhet, elérheti a 100 Gigateslát is.

Magnetokalorikus hatás
Az adiabatikus lemágneseződés folyamán az anyag hőmérséklete csökken.

Magyar energiaellátás
Magyarország évi energiaellátását:

10 millió tonna	szén
2,5 millió tonna	földgáz
452 millió tonna	benzin

fedezné, miközben fúzióval 380 kg (=150 kg deutérium + 230 kg trícium) is elég lenne.

Malachit
A malachit - Cu₂CO₃(OH)₂ - rézhidrokarbonát, főleg rézszulfidok mállásakor képződik. Monoklin kristályszerkezetű, keménysége K = 3,5 - 4 üvegfényű, gyakran képez bevonatot a rézen, azuriton, kupriton.

(Ősi) Mars
Az ősi Marson (4 milliárd éve) +18℃ körüli lehetett az átlaghőmérséklet, szemben a mai -63℃-kal.

Max Planck
Max Planck a kvantumhipotézisével érthetővé vált a hőmérsékleti sugárzás energiaeloszlása: az oszcillátor (sugárforrásként használt harmonikus rezgőmozgást végző tömegpont) energiáját - a klasszikus fizikával ellentétben - nem folytonosnak, hanem kvantumosnak, a rezgésszámmal arányos kis "adagok" egész számú többszörösének tételezte fel. Jó arányossági tényező választásával, pedig az elméletileg várt energiaeloszlás megegyezett a tapasztalatival.

Maxwell-démon
1865-ben Rudolph Clausius megfogalmazta, hogy "a hő soha nem megy magától a hidegebb helyről a melegebb helyre", tehát egy zárt rendszerben külső mnkavégzés nélkül a hőmérsékletkülönbség mindig csökken (Másként: zárt rendszerben a spontán folyamatok csak olyan irányban mehetnek, amelyben a rendszer entrópiája (rendezetlensége) egyre nő.)
1867-ben a skót James Clerk Maxwell kitalált egy gondolatkísérletet amivel szerinte a termodinamika II. főtétele sérülhetne:
egy hőszigetelt tartályban állandó hőmérsékletű (v. nyomású) ideális gáz van. A gáz abszolút hőmérséklete az ideális gázmodell szerint a molekulák átlagos mozgási energiájával arányos: minnél nagyobb az átlagos sebességük, annál forróbb a gáz. A tartályt kettéosztotta, ezen a falon van egy kis ajtó amit egy démon kezel. Pl: a bal oldali részbe csak az átlagosnál nagyobb sebességű (forróbb) molekulákat engedi be, a jobb oldaliba csak a lassabbakat (hidegebbeket). Így a bal oldali részben a gáz hőmérséklete nagyobb lesz, még a jobb oldaliban csökken. Azaz a külső megfigyelőnek úgy tűnne, hogy látszólag spontán módon egy rendezetlenebb (nagyobb entrópiájú) állapotból egy rendezettebb (alacsonyabb entrópiájú) állapot állt elő, ez pedig sértené a termodinamika II. főtételét.
Már 1929-ben Szilárd Leó jelezte, hogy ez nem sérti a fizika törvényeit, mert az információt megszerezni, tárolni, és alkalmazni kell, ehhez pedig energiát kell befektetni. Tehát lényegében itt információ alakulna energiává.
1997-ben Christopher Jarzynski megalkotta egyenletét, amely azt adja meg, hogy 1 bit (egységnyi információ) munkává alakításával mennyi energia nyerhető, s ennek helyességét napjainkban kisérletileg sikerült is igazolni.

Mázsa
1 q = 100 kg
A q (latin quintal) a mázsa (latin massa = tömeg) száz kg-ot jelent, de jelenti az ilyen nagyobb súlyok méréséhez használt mérleget a mázsálót is.

Mechanikai munka
Fizikai értelemben vett munkavégzésről, akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul. Ezt közvetlenül nem tudjuk mérni, de a test elmozdulását okozó erő, és az elmozdulás nagyságának ismeretében ki tudjuk számítani.
W = F · s     [W] = J (joule, "dzsúl")
W: munka (work) [J]
F: (állandó) erő [N]
s: (az erő irányába eső) elmozdulás [m]
1 N nagyságú erő, az erő irányába eső 1 m úton 1 J munkát végez:
1 J = 1 N · 1 m = 1 Nm
1 MJ = 1000 kJ = 1000 000 J
Ha az elmozdulás iránya nem esik egybe a testre ható erő irányával, akkor az erőnek csak az elmozdulás irányába eső összetevőjével kell számolnunk.

(A) mechanikai munka fajtái
- emelési munka
- súrlódási munka
- gyorsítási munka
- rugalmas munka

Mechanikai energiamegmaradás
A mechanikai kölcsönhatások közben az egyik test energiája csökken, a másik testé pedig növekedett. Egy test nem képes a mechanikai energiáját megváltoztatni, ehhez egy másik test munkavégzése szükséges.
A mechanikai energia megmaradásának törvénye szerint a mozgás folyamán a test összenergiája állandó (csak az energiák egymásba átalakulnak).

Megapixel
A digitális képrögzítő eszközök felbontásának a megadásához használt mértékegység, mutatószám. Minnél több megapixelesek, annál nagyobb a felbontásuk.
Egy digitális fényképezőgép 10 megapixeles szenzora 10 millió fényérzékeny diódát tartalmaz.

Megvalósíthatóság - Einstein
"Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja"
Einstein

Meleg fehér
Színhőmérséklete ~2700 kelvin(K). Nyugtató, sárgásabb szín, így pl. hálószobába való.

Memóriakártya
A digitális fényképezőgépek belső memóriája általában csak néhány fotó készítéséhez elegendő, ezért egy nagyobb kiegészítő kártya vétele javasolt.

Mérések
Alapmérőeszközök: Más mérőeszközök hitelesítésére szolgálnak.
Etalonok: Letétbe helyezett minták, amelyek egy fizikai mennyiség alapértékei, vagy valamely tulajdonságot (maradandóan) testesítenek meg.
Mérés: amikor valamelyik fizikai mennyiség mérőszámát a mértékegységével történő közvetett vagy közvetlen összehasonlítással meghatározzuk.
Mértékegység: az a mennyiség amit egységül választott a nemzetközi
Mérőszám: megmutatja, hogy a mérendő mennyiség hányszorosa a mértékegységnek
Mérési módszer: azoknak az elveknek az összessége, amelyek alapján a méréseket végezzük.
Mérési eljárás: magában foglalja: - a mérés elvégzéséhez szükséges eszközöket
- a mérési módszert
- és magát a mérést végző személyt
Mérőeszközök: azok az eszközök, amelyekkel a mérési eljárás által meghatározott pontossággal megállapíthatjuk a mérőszámot
Mértékek: azok a mérőeszközök, amelyek valamely fizikai mennyiség meghatározott értékét maradandóan megtestesítik.
Mérőműszerek: Olyan mérőeszközök, amelyekről a mérési eljárással a mérendő mennyiség mérőszámát le tudjuk olvasni (vagy abból ki tudjuk számítani.)
Mért érték: a mért mennyiség méréssel meghatározott értéke
Mérési eredmény: a mért értékből számítással kapjuk

Mérési módszerek
- Közvetlen méréssel: szabványos mértékegységgel kalibrált mérőeszközzel megállapítjuk, hogy hányszorosa a mértékegységnek a mért mennyiség
- eltérésméréssel: ilyenkor ismert méretű (munka)darabhoz hasonlítunk, és az ettől való eltérést állapítjuk meg.
- Közvetett méréssel: ilyenkor csak hozzájuk kapcsolható méreteket tudunk mérni, és ezekből matematikai képletekkel számítjuk ki a keresett méreteket.
Mérési hibák csökkentése valószínűségszámítás segítségével
Mérhetünk - elemenkénti (differenciált) - összetett (komplex) mérési módszerrel.
A mérendő mennyiség pontos értéke nem állapítható meg - azaz mindig van mérési hiba - a következők miatt:
- nem teljesen pontosak a mérőeszközeink
- a mérő személyeknek is mások az adottságai
- és a külső tényezők hatása miatt.
Így csak a mérendő érték legjobb megközelítésének a megtalálására törekedhetünk. Ezt az értéket nevezzük helyes értéknek. A mért érték, és a helyes érték különbsége a mérési hiba (abszolut hiba) Ha a mérési hibát elosztom a helyes értékkel akkor kapom a relatív hibát. Ha ezt megszorzom százzal akkor százalékosan kapom meg a relatív hibát.
A mérési hibáknak három csoportját különböztetjük meg:
- durva hibák
- rendszeres hibák
- véletlen hibák
A durva hibák több mérés után egyértelműen kiszűrhetőek, (pl. mérést végző tévedése) így ezt számításkor már nem vesszük figyelembe.
A rendszeres hibák nagysága, és előjele a mérés folyamán állandó, és meghatározható
A véletlen hibáknak az előjele nem állapítható meg, csak a nagysága.
Rendszeres hibák
- műszerhibák: leolvasási hibák, skálák hibái,...
- mérést végző személy által okozott hibák
- mérőerő hatására fellépő hibák: elhajlás, belapulás,...
- hőmérsékletkülönbség folytán fellépő hibák
Véletlen hibák
Okai hasonlóak a rendszeres hibákéhoz. Úgy mutathatóak ki, ha azonos feltételek mellett többször megismételjük a mérést, és matematikai módszerekkel ezeket kielemezzük.

(Kurzweil) Mesterséges Intelligencia
Ray Kurzweil a szingularitás küszöbén című könyvében 2020 környékére teszi, hogy lehagyja az embert a mesterséges intelligencia. Ezt arra a felismerésére alapozza, hogy a technológia fejlődés exponenciálisan nől. Az információtechnológia sebessége, ár- teljesítmény aránya ~évente duplázódik, exponenciális ütemben nől. Az exponenciális fejlődés azt jelenti, hogy az ilyen típusú fejlődés először észrevehetetlen (kezdetekkor a lineáris jellegű alatt marad) majd egy pontot elérve robbanásszerű lesz ("teljesen átalakító"). Sőt szerinte az orvostudomány, és a természettudomány is eszerint fejlődik.
Mivel a mesterséges intelligencia fejlettebb lesz nálunk, ezért az agyunk mintázatát áttehetjük egy "fizikai testbe" (a számítógépbe) és így örökké fogunk élni (azért nem biztos, hogy az emberek döntő többsége ilyen örök életről ábrándozik).
Így a technológiát vallásnak is mondhatjuk, a technológiai fejlődésben való hit vezet el az "örök élethez".
Tehát Kurzweil a tudat helyett az információk elrendezését biztosító mintázatokat (az agyban, az anyagban, ...) helyezi a legfelsőbb szintre, mintázatként meghatározva mindent, az embert is.
Itt megállva logikai ellentmondásnak is vehetjük azt, hogy az embernél már fejlettebb mesterséges intelligenciának miért volna szüksége egy fejletlenebb mintázat (az agy) bevételére, ami amúgy is beolvasztást jelentene, nem az "agyunk" irányítana.
Az általános matematikai mintázatot tekintve valószínűsíthetjük, hogy az eggyel alacsonyabb szintből, a szimmetriák szintjéből a spontán szimmetriasértést nem vette figyelembe (az egyenleteknek más megoldása is lehet), és az (alap)halmazok "egyenlőségének" feltételezése sem lehet jó elképzelés, ezért merülhetnek fel nem természetes dolgok a végkövetkeztetésében.