HVG



Tárhely szolgáltatás:
...........tarhely.eu..........



ÉletésTudomány



HasznosCímek - Története - a Ketrec - Webkell - Keresőmarketing - e-oktatás - Mobilinternet - Biztonság
Microsoft - Google - Facebook - iWiW - Gmail - Freemail - Citromail - YouTube - Apple - Wikipedia
Kislexikon - HTML TAnkönyv - ASCII - Internetpiac - Internet és társadalom

............................................................................... ............................................................................... vissza a kezdőlapra




Internet






Címek



Ingyenes vírusirtók:
Avast
Avira Antivir
AVG 9.0
Comodo Antivirus
Comodo Internet Security
Microsoft Security Essentials
kingsoftsecurity.com: ingyen program, amely a trójaiakat eltávolítja a gépünkről, és megtisztítja a Registryt, a Settigs opciónál állíthatjuk be a program jellemzőit.
virustotal.com: ~40 vírusirtó segítségével ellenőrzi le a feltöltött fájlunkat (akár 32 Mb-os állományt is feltölthetünk) megvizsgálhatunk vele egy weboldalt is: scan an URL → kívánt URL-t beírjuk → Scan It gombra kattintva átvizsgálja
download.cnet.com/ZoneAlarm-Free Antivirus -Firewall/3000-18510_4-75708651.html: Ingyenes vírusirtó, és tűzfal a Zonealarmtól
usa.kapersky.com/downloads/free-anti-virus-scan: Kapersky ingyenes antivírus programja
system-security-guard.findmysoft.com/download/: ingyen dupla védelmünk lehet a gépünkön (nem akad össze a többi antivírus programmal)
kingsoftsecurity.com: ingyenes (pekingi székhelyű) antivírus program.


Hasznos címek:

vocaroo.com
click to Recordra kattintva, és a mikrofon használatát engedélyezve máris küldhetjük a szóbeli üzenetünket az e-mailben, vagy betehetjük a kódját a weboldalunkba.

photopin.com
weboldalakra ingyen képek.

wolframalpha.com
függvényeket ábrázol.

boxcryptor.com
2 Gbájtig ingyenesen titkosíthatjuk vele a felhőben tárolt adatainkat (a gépünkön rendesen olvasható állomány van, csak a felhőbe kerül a titkosított "változat".

onetimesecret.com
Vele úgy küldhetünk üzenetet, hogy megsemmisíti önmagát, így bizalmas információt is küldhetünk (Ekkor is ajánlott az összetartozó adatainkat (pl: jelszó-felhasználónév) külön levelekben elküldeni.) Be kell írnunk a titkos üzenetünket, s a kapott URL címet már el is küldhetjük.

unroll.me
Könnyen leiratkozhatunk hírlevelekről, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy honnan küldik. Meg kell adnunk a levélcímünk adatait, és ekkor egy listát készít arról, hogy milyen hírlevelekre vagyunk feliratkozva. Itt kijelölhetjük, hogy melyekről töröljön ki minket.

bgpatterns.com
Háttérmintákat készíthetünk egyszerűen, és PNG formátumban lementhetjük (a weboldalunkhoz)

wisecleaner.com/wisediskcleanerfree.html
Hatékony Windows takarító

newsjack.in
Megviccelhetjük az ismerőseinket: a weboldalakat egy rövid időre átírhatjuk (ehhez csak be kell írnunk a weboldal URL címét)

millionshort.com
A keresők első egymilliós (v. 10 000-es) találatát elhagyja, így olyan találatokat is láthatunk, amit a keresők nem mutatnak.

nirsoft.net/utils/netbios_scanner.html
Megkeresi a hálózatunkhoz kapcsolódó számítógépeket.

statmyweb.com
18 webstatisztikát készít tetszőleges weboldalról.

launch.spotflux.com
Internetforgalmunkat titkosítja, megtisztítja a kártékony kódoktól, így anonim böngészhetünk, elérhetjük még a földrajzilag tiltott oldalakat is.(pl: Hulu, Pandora, ...)

moviegr.am
mozifilmek adatait adja meg, rövid bemutatóval.

freemake.com/free_video_converter
Videónkat átteszi HTML5-ös formátumba. Ingyenes (a Facemoods toolbar feltételét a telepítőben megtilthatjuk neki).

jetbytes.com
Egyszerűen csak be kell illesztenünk a nagy fájlunk elérési útját, s máris kapunk egy linket amit elküldhetünk az ismerősünknek (de nem tárolja, így az ismerősünknek is fenn kell lennie a világhálón).

ipnotebook.net
Ingyenes regisztráció után egy jegyzetfüzetben megmutatja az aktuális IP-címünket.

PDF olvasók(2011)
-saját Adobe Reader alkalmazásai
-Sumatra PDF Viewer (ingyenes)
-PDF-X Change Viewer (ingyenes)
-Foxit Reader (foxitsoftware.com) (gyors, ingyenes)
-Soda 3D PDF Reader (sodapdf.com) (úgy lapozhatjuk vele a PDF formátumot, mintha könyvet olvasnánk, ingyenes)
A fizetős Acrobat újabb funkciói kerültek át az ingyenes Adobe Readerbe(2012).

weenysoft.com/free-pdf-to-image-converter.html
PDF dokumentumokból képfájlokat készít. (Decline "telepítése" javasolt) (ingyenes)

sourceforge.net/projects/magnifier/
Nagyítót tehetünk a tálcánkra, ahonnan dupla kattintással hívható elő.

mosaizer.com/Download/index.htm
Mozaik képet rak össze a fotóinkból

mangold-international.com/software/video-imagegrabber.html
Ingyenes programja segítségével fotókat készíthetünk a videóról.

universalsubtitles.org/hu
Videókat lehet vele feliratozni (ingyenes).

sourceforget.net/projects/scribus/files/scribus/1.4.0/
Ingyenes kiadványszerkesztő.

whatsapp.com
Wifin keresztül ingyenes SMS-ezés, képküldés (második évtől 2 $/év)

video-gif-converter.com
Videónk egy rövid jelenetéből ingyen készít GIF animációt.

filemanagersoft.com/emptyfolderremover.html
Felesleges üres mappáink törli

imgops.com
Közös felületre integrálja az online képszerkesztőket.

hyperionics.com/hc/downloads.asp
Hypercam2 ingyenesen letölthető. (Babylon tolbart a pipa eltüntetésekor nem tölti le)

cookiespy.com
Megmutatja, hogy hány süti került a gépünkre, s azok hol bújtak el(ingyenes)

ispyconnect.com
Az iSpy nevű ingyenes szoftver webkameránkból biztonsági kamerát csinál

pickpick.org
"Képernyőlopó" Windowsra, saját felhasználásra ingyenes.

bfxr.net
Ingyen készíthetünk hangeffekteket videóinkhoz WAV formátumban.

shareyoutubevideo.com
Youtube letöltő alkalmazás, telepítés nélkül.

vieas.com/en/soft.html/#StCon
Add to "send To" menüt kipipálva egy kattintásos képkonvertálót kapunk

Oxelon.com/media_converter.html
ingyenes fájlátalakító

picmonkey.com
Ingyenes, nagytudású online képszerkesztő.

ctrlq.org/maps/address/
"Fordított" Google Maps, amire rámutatunk a térképen, annak megadja a címét, irányítószámát.

talktyper.com
Mikrofon ikonra kattintva (a választható nyelveken) elmondjuk a szöveget, és az azonnal megjelenik írásban (ingyenes)

labbed.net/software.phd?id=labchirp
Lézerfegyverek, robotok, ... , hangját készíthetjük el vele.

sourceforge.net/projects/easykrake/
Egy kattintással konvertálhatunk MP4 formátumba.

tunesicles.com
YouTube-ra építő lejátszólista

convertvideotoaudio.com
Videóból audiót készít: a videónk URL-jét beírjuk → kimeneti formátumot választunk → Download gombra kattintunk.

romereborn.virginia.edu
Háromdimenziós modell, amely bemutatja, hogyan nézhetett ki Róma 320-ban.

fotofuze.com
Ingyenes regisztráció után eltünteti az általunk feleslegesnek ítélt elemeket a fotónkról.

jpeg-express-2-0.soft-free-download.com/hu
Ingyenes, a fotóinkat a fájlméret harmadára tömöríti.

softpedia.com/progDownload/TDP-x-Ray-Lite-Download-48967.html
Megvizsgálja, hogy a merevlemezünkön, ... mi foglalja feleslegesen a helyet (zip fájlban töltődik le, exe fájlra kattintva indul a telepítés, ...)

aquarium.ucsd.edu/Education/Learning_Resources/Kelp_Cam
A világ egyik legnagyobb akváriumát nézegethetjük egész nap.

stellarium.org
Vele a számítógépünk ingyenes planetárium lesz, megadhatjuk a lakhelyünket, kérhetjük a csillagképeket, ...

piriform.com/ccleaner/download
A takarítószoftver 3.17-es frissítése(2012.03.30)

folderdrive.codeplex.com
Mappánkból (virtuális) meghajtót csinál (Microsoft.NET Framework 4.0 kell hozzá)

rainmeterskin.com
Windows kiegészítők

gimp.org/downloads
GIMP ingyenes képszerkesztő

abandonia.com
Régi idők (ingyenes) játékai(C64-es, DOS-os)

mailstore.com/en/mailstore-home.aspx
e-mailek - otthoni felhasználásra - ingyenes biztonsági mentője.

worksy.com
Ingyenes vállalkozássegítő 3 felhasználóig

abine.com/deletemedetail
Teljesen töröl minket az internetről.

hardwipe.com
Fájlokat és mappákat tud visszaállíthatatlanul törölni.

streamwriter.org/en/downloads
Ingyenes online rádióadás rögzítő.

frequency.com
Videokereső szolgáltatás

deskshare.com
Ingyenes Freehand Painter: egyszerű rajzoló program

audacity.sourceforge.net/download
Ingyenes hangszerkesztő

manualslib.com
Háztartási eszközök kézikönyveinek, használati utasításainak gyűjteménye.

wikipaintings.org.
A Wikipédia képzőművészeti ága

toolwiz.com/products/toolwiz-pretty-photo
ingyenes fotóretusáló

cherryplayer.com
ingyenes médialejátszó

audacity.sourceforge.net/?lang=hu
swifturn.com/audioeditor.html
ingyenes hangszerkesztő programok Windowsra.

money.cnn.com/magazines/fortune/fortune500/2012/full_list/
Cégek értéke, ...

touristeye.com
Saját útikönyvet készíthetünk, csak meg kell adnunk, hogy merre utazunk, és hány napig maradunk, utánna már csak válogatnunk kell a kínálatból.

instablogg.com
Egyszeri blogbejegyzést készíthetünk vele, s a kapott URL címünket elküldhetjük az ismerőseinknek.

fount.artequalswork.com
Az itt található gombot, ha áthúzzuk a könyvjelzőnk sávjára, akkor ha erre rákattintunk, máris mutatja az egérkurzor alatt lévő betűkészlet valamennyi adatát.

vieas.com/en/soft.html#VarieDrop.
Képeket konvertál.

softpedia.com/get/Network-Tools/Network-Information/Wireless-Network-Watcher.html
A wifi-hálózatunkhoz kapcsolódó eszközöket jelzi, és megadja IP-címüket, eszköznevüket, ...

12 bytes.org/software/process-liquidator
Lefagyott alkalmazásokat "likvidálja".

imcreator.com
Saját weboldal programozás nélkül, ingyen. Ingyenes regisztráció után a sablonokat alakítgathatjuk, képeket tölthetünk fel.

blockedinchina.net
Megmutatja, hogy Kínából elérhető-e a weboldalam.

imageoptim.com
Képek ingyenes fájlméretcsökkentője

musopen.org
Ingyenes MP3 + kottagyűjtemény

maps.nokia.com
Nokia "Google Maps"-a

friedcookie.com/product/file-extractor
RAR, ZIP, 7z, ... tömörített fájlformátumok ingyenes kicsomagolója

doihaveadeadpixel.com
a kijelzők pixelhibáit segít megkeresni.

chatgroupies.com
Saját ingyenes videó társalgót hozhatunk létre, vagy csatlakozhatunk másokhoz.

facultyproject.org
Vezető professzorok ingyenes előadásai

befunky.com/create/?openurl=upload#/basic
Online képszerkesztő alkalmazás

tunetune.net
Videóból audiót készít: videó URL-jét beírjuk → Convert gomb.

gtmetrix.com
Analizálja weboldalunk (oldalletöltési idő,...). Webfejlesztőknek hasznos az optimalizáláshoz.

mark0.net/soft-tridnet-e.html
Kiterjesztés nélküli fájlok ingyenes azonosítására szolgáló program (programot + a hozzá tartozó adatbázist is le kell töltenünk, v. az online változatot is használhatjuk)

getlinux.sourceforge.net
A szokásos Linux letöltések helyett (kiválasztom, letöltöm belőle a telepítő CD-t,...) az ingyenes programmal egyetlen kattintással tölthetjük le a kiválasztott Linuxot.

photofiltre.com
Saját használatra ingyenes képszerkesztő.

friedcookie.com/product/personal-cards
Ingyenes e-képeslap készítő

addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/epubreader
A Firefox e-book(ePub) olvasója

eunq.com
Honlapunkhoz webes fotóalbumot tudunk vele létrehozni.

jalbum.net/hu/
Java alapú webes fotóalbumkészítő.

easel.ly
Ingyenes infografika készítő.

freefoto.com/index.jsp
Ingyen felhasználható fotók.

updatefreezer.org/index.php?id=6
Frissítéseket ellenőrizhetünk vele

mp3toolkit.com
Ingyenes MP3 Converter + MP3 TagEditor + MP3 Merger + ...

inspire-soft.net/software/screenshoter
teljes képernyőt, v. az egérrel kijelölt területet lefotózza, és ezt PNG, BMP, JPG fájlba elmenthetjük.

code.google.com/p/quickscreenshots/downloads/list
ezzel még az aktív ablakokat is lefotózhatom, utánna elforgathatom,...

code.google.com/p/zscreen/downloads/list
nagyobb tudású, ingyenes képernyőfotózó.

scenegrabber.net
Fotókat készíthetünk videóról, és JPG formátumban elmenthetjük (Edit/preview), ingyenes.

softpedia.com/get/Internet/File-Sharing/Direct TransFile.shtml
A gépek között óriási fájlokat visz át, semmilyen információt sem kell megadnunk.

knightventure.net/dbsod/index.html
Kollégánkat megijeszthetjük: a "kékhalált" eljátsza nekik.

h-q.site50-net/1_4_Downloads.htm
Ha engedélyt adunk neki, akkor helyettünk frissíti a programjainkat.

thumbalizr.com
teljes weboldal fotózása telepítés nélkül ingyen

browsershots.org
Teljes weboldal fotózása telepítés nélkül ingyen + fejlesztőknek is tanulságos szolgáltatás.

capturefullpage.com
Teljes weboldal fotózása telepítés nélkül ingyen

factory-reset.com/wiki/Main-page
Ha valamit véletlenül elállítunk (telefon, táblagép,...), akkor a gyári állapot visszaállításának a módját itt megtalálhatjuk (mivel a "factory resetet" nem adják meg a cégek).

g-recorder.com
Skype beszélgetésünkről hangfelvételt készíthetünk vele MP3 formátumban. A Windows "rendszerűhöz" van ingyenes (max 10 perces) változata is.

nasolab.com/arraychaker
Videónkat több monitorból álló megjelenítőn történő "vetítéshez" felszabdalja. Mac App Store-ból ingyenesen letölthető.

patternizer.com/arns
Ingyen mintázat készítő. Elmentése: képként, v. a javascript kódot.

storybord
A Youtube videója fölé helyezve az egerünk "előképet" kapunk a videóról.

wontube.com
Egyszerű videokonvertáló Windowsra (Wontube Free Video Converter)

projeqt.com
Ingyenes regisztrációval használható slideshow készítő. A vetítéshez használhatunk fotókat,...

dvdvideosoft.com
A Free Audio Dub a hangfájlokból részeket tud kivágni minőségromlás nélkül. (Ha a DVD Studió Toolbar elől kivesszük a pipát, akkor nem telepíti.)

findsounds.com
Állathangoktól a zajokig letölthetünk különféle formátumokban.

jsimlo.sk/notepad/download.php
Ingyenes szövegszerkesztő: TED Notepad

soft 2 base.com/download
Ingyenes programok egyhelyen + frissíti is.

kakasoft.com/file-shredder
Visszaállíthatatlanul törölhetünk vele.

pnggauntlet.com
Minőségvesztés nélkül csökketi a png képek méretét (a többit png-vé alakítja)

labs.bitdefender.com/2012/05/cyber-espionage-reaches-new-levels-with flamer/
Fleme-et (v. Flamert) (az eddigi legösszetettebb vírust (2012.05)) eltávolító eszköz.

nirsoft.net/utils/cports.html
Megmutatja milyen programok működnek a háttérben. (ingyenes)

completelock.com
Illetéktelen szoftverek gépünkre települését megakadályozza (személyi használatra ingyenes).

fotosizer.com/download.aspe
Ingyenes program képek átméretezéséhez, módosításához, jpg, bmp, png,... (formátumok).

sourceforge.net/projects/easybrake
mkv-be és mp4-be (gyors) konvertáló

en.zxt 2007.com/picture-tools/invertedimage.html
Ingyenes képeffektek (tükröződés, ...)

tryphone.com
Megvétel előtt itt ki lehet próbálni (online) a telefonokat.

tiggit.net
Több száz ingyenes játék

sourceforge.net/projects/dev-fire-gd/GameDownloader
Több száz ingyenes játék

www.pogo.com
Ingyenes játékok, próbaváltozatok.

www.nasa.gov
http://hubble.nasa.gov
www.spitzer.caltech.edu
www.keckobservatory.org
Csillagászat.
space.com látványos képek

clipping-path-studio.com/instantphotocolor
Ingyen kiszínezi régi fotóinkat (Windowsra).

openculture.com/freelanguagelessons
ingyen nyelvleckék /freemoviesonline: filmklasszikusok

tineye.com
megmutatjuk a képünk, és ő megmutatja, hogy az hol szerepel a neten.

cloudshot.codeplex.com/releases/view/69182
Ingyenes képernyőfotózó

quest-app.appspot.com
A program letöltése, és az exe fájl indítása, telepítése után a fordítandó szöveg kijelölése után Ctrl + Q megnyomására ezt lefordítja. (Ctrl + E: fel is olvassa)

snapfiles.com/downloads/multicommander/dlmulticommander.html
Total Commander új versenytársa.

fixpicture.org
Ingyenes online képátméretező, konvertáló.

Freemake.com/free_video_converter
Ingyenes nagytudású DVD író.

magix.com/us/free-download/photo-designer
Ingyenes képszerkesztő, és fotoretusáló

file-extensions.org
milyen alkalmazás kell a fájl kezeléséhez, milyen adatokat tartalmaz, és milyen programmal lehet egy másikba konvertálni a fájlt.

ctrlq.org/screenshots/
Bármilyen hosszú weboldal fotózó: beírom a weboldal címét → rákattintok a Sreen Capture gombra → PNG formátumban lementem.

cucusoft.com/netguard.aspx
Az ingyenes program figyeli a sávszélesség használatunkat, s még azt is, hogy egy rosszindulatú program is velünk együtt netezik-e.

chattp.com
Ingyen saját csevegőcsatornát tehetünk a weboldalunkba.

contactmonkey.com
Regisztráció után - kitöltve egy adatlapot - helyettünk tartja karban a címjegyzékünket.

webnode.hu
Magyar nyelvű, egyszerűbb esetben ingyenes weboldal készítési lehetőség

free.zoner.com
(az egyszerűbb változat) ingyenes fotoszerkesztő

xbmc.org/download
Vele a számítógépünkből médiaközpont válhat.

puush.me
Ingyenes képernyőfotózó (regisztráció után)

developers.face.com
Az alkalmazás fényképről megmondja, hogy hány évesek vagyunk, mosolygunk-e, ...

burnware.com(beta html)
Ingyenes DVD író (Ask Toolbar telepítése letiltható)

blog.kowalczyk.info(software/sumatrapdf)download-free-pdf-viewer.html
Ingyenes, gyors PDF olvasó.

Seboo.org
Rejtett szám kijelző (1000Ft-tól,...)

tiggit.net
Több száz ingyenes játék(2012.06)

logaster.com
Kis méretben(PNG) ingyen letölthető logók.

everytimezone.com
Időeltolódás(időzóna) mutató.

secunia.com
"Ingyenes számítógép biztonság", minden alkalmazásunkhoz megkeresi a frissítéseket.

snackwebsites.com
Magánszemélyeknek, kisebb cégeknek ingyenes weboldalkészítő.

winpenpack.org/en/download.php?view.208
Ingyenes, az online rádióadásokat összegyűjti az X-Screamerradio programja, és azokat fel is tudjuk venni.

savethesounds.info
Elvesző hangok gyűjteménye: kazettás magnó zaja, tárcsás telefon hangja, ...

here.net
A Nokia (webes felületű) térképes alkalmazása.

project-metis.com
Naprendszer bemutató.

adware
adwar-ek, azaz reklámprogramok (általában velük a spywar-ek, azaz kémprogramok).

www.szervizajanlo.hu
Szervizek jegyzéke.

www.tesztelo.hu
Tesztek, vélemények autókról, éttermekről, ...

http://acronymfinder.com
900.000-nél több angol nyelvű definíció.

www.nonprofit.hu
Információk a magyar civil szervezetekről.



Ingyenes könyvtárak:

http://promo.net/pg
(Német: Project Gutenberg)

www.magyarhelyesiras.hu
Ingyenes online helyesírási szótár, leggyakoribb hibák.

encyclopedia.com
Enciklopédiák, szótárak gyűjteménye

en.citizendium.org
Wikipédia "kis(ebb) testvére"

idebate.org
"Vitatkozós Wikipédia", jó keresővel

eusing.com/free_registry_cleaner/registry_cleaner.htm
A rendszerleíró adatbázisunkban (Registry) rendet tesz.

webroot.com/En_US/bisiness/land/analyzer.htm
Ingyenes szoftvereinkbe, és hardvereinkbe is benézhetünk vele.

quickscan/bitdifender.com
Scan gombra kattintva átnézi a gépünket, s felajánl egy ingyenes antivírus programot.

puransoftware.com
23 ingyenes PC "szerszám": uninstaller, ...

majorgeeks.com/download7936.html
Egy alkalmazásban több gépgyorsító, ... program (ingyenes változata is van)

inlight-radio.com/download/#top
20 ezernél is több rádióállomás (ingyenes változata is van).

oddcast.com/home/demos/Hs/Hs_example.php? sitepal
nyelvikiejtő program.

sitepal.com
nyelvikiejtő program

voki.com/create.php
nyelvikiejtő program.

nch.com.au/verbose/index.html
nyelvikiejtő program (ingyenes változata is van)

naturalreaders.com/download.php
nyelvikiejtő program (ingyenes változata is van)

ma-config.com/en
a vizsgáló plugin megmondja a merevlemezünk szériaszámát, vizsgálja a hálózati eszközünket, ...

download.cnet.com/SlimCleaner/3000-18512_4-75279939.html?part=dl-0
gépoptimalizáló

fcleaner.com/recyclebinex
Ingyenes Lomtár (Recycle Bin) rendező.

abelssoft.net/ccfinder.php
Szabadon v. csekély korlátozással felhasználható képeket kereső program (van ingyenes változata is).

printable - calendar.co
Egyszerű, gyors naptár nyomtató (free)

freephotocalendar.net/free-printable-photo-calendar.php
Egyszerű naptárnyomtatás.

https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/pictutools
Ez a Firefox-kiegészítő több online képszerkesztő szolgáltatást helyez el egy jobb kattintásos menüben.

addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/web-developer
A Firefox webfejlesztő nevű böngésző kiegészítője tud pl: oldalnagyítást, internetezési nyomaink eltüntetését, ...

biodigitalhuman.com/home/
Az emberi testben ingyen kirándulhatunk.

daanav/free-file-manager-utility-for-windows/
Fájlmenedzser

softperfect.com/products/wifiguard
Megmutatja, hogy ki lopja a wifinket.

bitdefender.com/solutions/60-second-virus-scanner.html#Features
A felhő alapú ingyenes program 60s alatt átvizsgálja a gépünket.

sourceforge.net/projects/windowspod
Windowsunkra egy ingyenes iPodot tesz.

virustotal.com
Ingyenes online antivírus átvizsgáló (Eset + Kaspersky + Symatec, ...)

audiosauna.com
Ingyen teljes hangstúdiónk lehet vele.

misutilities.com/free-pc-audit/index.html
Ingyen megmutatja a gépünk "belsejét".

type-fu.com
Ingyen elemzi a gépelésünket.

dplate.de/kensentme
Ingyen készít videót akár 1 fotóból is.

phixr.com/photo/
Ingyenes online képjavító.

hddscan.com
merevlemezünket telepítés nélkül ellenőrzi.

ocean.si.edu
Óceánok diashow képekben

muzy.com/app/photobox
Érdekes kollázsokat készíthetünk a képeinkből.

dyinglinks.com
Linkrövidítő, és önmegsemmisítő megoldások.

sites.google.com/site/cakirbey/calculatormatik
ingyenes "átváltós" program.

softpedia.com/get/System/Hard-Disk-Utils/CompuApps-DriveSMART.shtml
Merevlemezünk állapotát ellenőrzi.

Verisign
Az USA Kereskedelmi Minisztériuma a Verisignnal 6 évre meghosszabbította a .com regisztrációkat kezelő szerződését, a cég a szolgáltatóktól 7,85 $-os (~1700 Ft-os) árat kérhet. (2012.12)

disc-maker.net/index.html
Free Burning Stúdió ingyenes DVD írója (a FAV Soft Toolbart kiszedhetjük belőle).

glarysoft.com/quick-startup/download/
A Windows bootolását gyorsítja

lingohut.com/?in_spoken=78
Ingyenes idegennyelv oktatás (kiejtések, ...)

https://burnnote.com/#/
Csak be kell gépelni az önmegsemmisítő üzenetünket.

pdfcompressor.org
(akár több) pdf állomány méretét csökkenti.

https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/docs-online-viewer
A dokumentumot a weboldal megnyitása nélkül megmutatja.

chartcreator.finite - field.com
Kész diagramok, csak az adatokat kell beírni.

https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/media-hint/
Eltünteti a (csak amerikából léphetünk fel) korlátozást: Hulu, Netfix, Pandora

gigapixelperu.com/Welcome.html
Machu Picchu

softpedia.com/progDownload/Flash-Cookies-Cleaner-Download-160379.html
Az összes Flash sütit egyszerre kitörli (ingyenes)

piriform.com/speccy/download
Megmutatja a gépünk adatait (van ingyenes változata is).

encryptur.com
online fájltitkosító (kódol-dekódol)

streema.com
200-nál több ország rádiói (ingyenes)

fixkb.com/drivetidy
Egyszerű, ingyenes lemeztisztító.

drivereasy.com
illesztőprogram frissítő

tokiwa.qee.jp/EN/dr.html
ingyenes adatvisszaállító program.

usersdigest.net
mit tartalmaznak a közösségi oldalak, ... felhasználói szerződései.

softpedia.com/get/Tweak/Registry-Tweak/Auslogics-Registry-Cleaner.shtml
Registry takarító program.

diff-text.com
két szöveg egyszerű összehasonlítása (nem kell regisztrálni).

ezyzip.com
online tömörítő program.

itsth.com/en/produkte/Whats-my-computer-doing.php
gépünk titkos programjait leleplezi (ingyenes).

virustotal.com
Több antivírussal átvizsgálja azt a fájl-t, amit bemásolunk.

softpedia.com/get/Security/Secure-cleaning/Fahmy-Cleaner.shtml
Letöltés nélkül (is) megtisztítja a gépünket a felesleges programoktól (zip fájlban is letölthetjük)

antibody-software.com/web/software/software/wiztree-finds-the-files-and-folders-using-the-most-disk-space-on-your-hard-drive/
Ingyenes, leleplezi a merevlemezünk "helyfalóit".

flippagemaker.com/free-photo-to-flash-flip-book/index.html
Lapozgatós könyvet csinál fotóinkból, van ingyenes változata is.

Backdoor.Makadocs
A vírus a Google Dokumentumokat használja a központtal való kapcsolattartáshoz.

hwmblackbox.com/en/download
A program a gépünk belsejét mutatja meg.

mycloudplayers.com
Telepítés nélkül is használható online zenelejátszó.

dvdvideosoft.com/products/dvd/Free-Video-Call-Recorder-for-Skype.htm
A beszélgetésünk videóját is rögzíthetjük.

instantstreetview.com
Azonnal mutatja a keresőmezőbe írt cím Street View nézetét, ha van ilyen.

altools.com/downloads.aspx
Ingyenes, nagytudású médialejátszó + feliratozó

glorylogic.com/downloads
Nyolc pdf - kezelő egy ingyenes programban.

b1.org/online
Ingyenes, nem kell letölteni, szinte minden állományt ki tud csomagolni (zip, tgz, b1,z, ...)

downloadcrew.com/article/31616-free_any_burn
Ingyenes, nem kell telepíteni ezt a CD/DVD-író programot (zip fájlban tölthető le).

helyesírás.mta.hu
helyesírási tanácsadó portál.

whoisonmywifi.com/download
Megnézhetjük, hogy lopják-e a wifinket (alapváltozata ingyenes).

duolingo.com
Teljesen ingyenes angol nyelvoktatás.

libreoffice.org/download
Ingyenes - nyílt forráskódú - jó irodai programcsomag

photodemon.org
Ingyenes, nagytudású képszerkesztő

pdferaser.net
Ingyenes pdf szerkesztő.





Internet története



http://www.ta37.eu


Nekünk már természetes, ha a feni sort begépeljük, akkor máris megjelenik a keresett 

honlap. De mit jelentenek a fenti sorba írtak, és hogy jutottunk el eddig?

http: a WEB szabványos protokollja a HyperText Transfer Protocol
www: a WEB megalkotója Tim Berners-Lee 1994 Októberében alapította meg a World Wide Web vagy W3C konzorciumot a CERN-el együttműködve.

De hogyan jutottunk el eddig?

Mint a legtöbb fontos technikai újítás az Internet is hadifejlesztésként indult. Rájöttek, hogy egy központosított információs struktúra egy esetleges atomtámadás esetén összeomlik. A RAND Corporation kapta a feladatot egy decetralizált hálózat kutatására. Ennek a lényege az volt, ha néhány csomópont megsemmisül, akkor azokat megkerülve tovább folyhasson a kommunikáció. 1969-ben az USA Hadügyminiszériuma telefonvonalon egy kísérleti jellegű, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre (ARPAnet: Advanced Research Projects Agency Network).

A hálózathoz egyre több oktatási, és kutatási intézmény kapcsolódott hozzá. A hasonló technológiával működő MILnet (Military Network) hálózattal 1982-ben kapcsolták össze. Az ARPANET-hez ezután több hálózat is hozzákapcsolódott, így jött létre az Internet.
(Az Internet az intézményeken belüli információ szervezésekre is hatással van: kialakult az intranet, az Internet technológiáját használó vállalati információs rendszer.)

Internetünk történetének első szakasza az 1970 előtti időszak, amelyben az Internethez szükséges technológiák kidolgozása, és kipróbálása történt.
A fejlődés második szakaszának a hetvenes-nyolcvanas éveket számíthatjuk, ekkor a technológia elterjedése volt a legfontosabb jelenség. Megjelent az elektronikus levelezés, kifejlesztették a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs szabványokat. A kezdetben zárt rendszerből bővíthető nyílt renszer lett.
A kilencvenes évektől napjainkig számíthatjuk a harmadik szakaszt, a világháló (www: World Wide Web) korszakát. Ezt egyetlen mondattal jellemezhetjük: a felhasználók, az alkalmazások számának robbanásszerű növekedésével.

De miért gyorsult fel ennyire a fejlődés?

- a technika fejlődésével együttjáró árcsökkenés miatt az otthoni Internet elérés általánossá vált
- Tim Berners-Lee által alkotott HTML nyelv könnyen megtanulható, egyszerű használatot, és nagy hatékonyságot eredményezett
- és e-mellett, vagy ezeknek a következményeként elindultak az üzleti alkalmazások, megjelentek a tartalomszolgáltatók - ugyanis az óriási és egyre növekvő internetes közösség hatalmas üzleti lehetőséget jelent

Már csak az a kérdés maradt megválaszolatlan, hogy mi a lényege ennek a sokat emlegetett World Wide Web-nek, hogyan lehetséges egy egyszerű telefonvonalon kommunikálni a világgal?

Azt látjuk, hogy a számítógép monitorja a televízióhoz hasonlóan a weblapunk képét jeleníti meg. De a tv-átvitel elve a mi kis sávszélességünknél nem járható út. (Hiszen egy tv kép 525 sorban, 350000-nél is több képpontot tartalmaz. Ezt még meg kell szorozni képpontonként a megfelelő színmélységgel. Mivel másodpercenként sok képet vált a tévénk, hogy a szemünkben mozgóképpé "álljon össze", ezzel a számmal megint meg kellene szorozni, ezt a nagy adatmennyiséget.)

Ezt oldotta meg Tim Berners-Lee, amikor megírta az első weblapját az általa megalkotott HTML nyelv segítségével.
A HTML egy szöveges dokumentum, így a látogató számítógépén - bármilyen operációs rendszerrel is üzemel - a dokumentum megjeleníthető lesz.

Ez lényegében egy szabvány, így elég elküldeni a szöveget, s mellé pár utasítást. A böngésző a szabvány miatt - ebből már tudja, hogy a képernyőn hova, milyen méretben, milyen színben tegye ki a szövegünk. Vagy a képet hova helyezze el, és milyen háttérszínt adjon a dokunentumunknak, ...

Így látható, hogy jóval kevesebb adatot kell átvinni a látogató gépére, ezért elég egy telefonvonal kapacitása is. (A HTML újabb változataiban "mozgóképek" is szerepelhetnek. Ezt a szövegbe "beépített" függvény szolgáltatja, amelynek a gépünk által gyorsan kiszámolt értékeinek a megjelenítései a szemünkben összemosódnak, így azt mozgásnak érzékeljük.)

Ehhez jön még a HTML nyelvnek egy másik - az életmódunkban változást hozó - előnye is. Eddig - ha kerestünk valamit - el kellett menni pl. a könyvtárba. Most elég rákattintanunk a linkre (ezt jelző szó színével, aláhúzásával kiemelkedik a szövegből), s egy pillanat alatt ott vagyunk a keresett oldalon, információnál.

A -jelenlegi- nagy adatátviteli sebességet (un. sávszélességet) igénylő multimédiás alkalmazások új technológiai megoldásokat igényelnek, amelyek biztosítják a multimédia információk (hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet (ami főleg üvegkábeleken, és műholdon keresztül történik).
Folyik a különböző iparágak összefonódása, az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történő használata az un. "ICE age":
-I: Information technology: számítógépes+ információs technológia
-C: Communication (táv- és hírközlés)
-E: Entertainment (szórakoztatás)
Az alkalmazások száma tovább nől:
üzleti vagy kereskedelmi szolgáltatások
-onlájn szolgáltatások bővülése
-adatbázis szolgáltatók fejlesztései
tartalom szolgáltatás fejlődése (információk, tudásanyag ingyenes közzététele különböző témákban)






Megyünk a Ketrecbe:


Régi emlékek ... A tanszékvezető szétosztja a filozófia előadás témákat. A klasszikus 

filozófiát már unalmasnak találva, felvetettem neki -ha már matekosak vagyunk, akkor 

hadd legyen az előadásom témája: a számítógép hatása a társadalomra. Ezt 

meglepetésében kisebb huzakodás után el is fogadta.

Az előadáson mindjárt a közepébe vágtam: "megyünk a ketrecbe" - közöltem, majd indokaimat soroltam:
- a számítógépek teljesítménye folyamatosan (és rövid idő alatt) duplázódik
- a sakk programok teljesítménye az embert felülmúlja, itt kiemelve a sakk egy fontos tulajdonságát: ugyanis ez egy mini társadalom, királynőkkel, beosztottakkal, alá-fölé rendeltségekkel, nyerésre törekvéssel, és mindehhez egyenlő esélyekkel induló felekkel. Itt kihangsúlyoztam, hogy szellemi téren először nőttek a gépek az ember fölé, és most már nem lehet arra hivatkozni, hogy a mozdony hiába gyorsabb az embernél, de nálunk egy gép sosem lesz okosabb. És bizony megyünk a ketrecbe.

Ez már sok lehetett a tanszékvezetőnek, mert közbevágott. Elkezdte sorolni az érveit a gépek ellen. Ezek lényege az volt, hogy a gépeknek nincs kultúrájuk, ezért sohasem kerülhetnek elénk.

Miután befejezte, mert úgy gondolta, hogy meggyőzött előjöttem a másik érvrendszeremmel: ha valaki -hogy előnybe kerüljön- elkezdi fejleszteni a "gondolkodó" katonai gépeket, akkor az ellenfele is rákényszerül erre. A kialakuló versenyben pedig könnyen elszabadulhatnak a harci gépek az ellenőrzésünk alól, és akkor odaállhatunk eléjük, és azt mondhatjuk, hogy nekünk mekkora kultúránk van.

Látva a tanszékvezető színeváltozásait, itt elkeztem magyarázni az ő oldaláról egy fontosabb érvet. Felrajzoltam a sakkprogramok teljesítménygörbéjét, ami egyre inkább ellaposodó, a vízszinteshez hajló görbe volt. Hozzátéve, hogy még nem találunk valamilyen új programozási módot, addig a fejlődésük lassulása miatt nem kell tartanunk a gépektől.
De ez már nem nagyon győzhette meg, mert még addig nem tudtam megelőzni tanárunkat a köszönésben, onnantól kezdve még visszaköszönni sem nagyon volt hajlandó.
Mindenesetre én levontam a következtetést: a tanszékvezetők nem akarnak a ketrecbe menni!

Pedig akkor még nagyságrenddel kisebb volt a számítógépek teljesítménye, nem voltak arcfelismerő programok, s ehhez számítógéppel összekapcsolt kamerák, nem volt maga az internet sem a gépek összekapcsolására, még nem voltunk túl egy gazdasági világválságon sem, amely a "virtuális gazdaságról" terjedt át a valós gazdaságra, talán egy utolsó figyelmeztetésként, nem voltak nagy cégek, melyek álma a mesterséges intelligencia létrehozása, s nem volt olyan lehetőségük sem a számítógépeknek, hogy ha akadályozni akarják egy másik gép elérésében, akkor azt egy másik úton mégis megtehesse (ami az internet fejlesztésének egyik célja volt).

De nem is az eddig felsoroltak, hanem az a fő változás, hogy megjelent egy teljesen új mintázat, ami az emberi agy idegsejtjeihez hasonló tulajdonságú. Ennek a változásnak az érzékeltetésére: ha kiszámoljuk az (egy) emberi agyban lévő idegsejtek közötti kapcsolódási lehetőségeket akkor ezeknek a variációknak, változatoknak a száma nagyobb mint az ismert világegyetem összes elemi részecskéjének a száma!
Szerencsére még az interneten nem teljesül minden szükséges feltétel ahhoz, hogy "öntudatra ébredjen a gépi agy". De vajon az új mintázat megjelenésével szükséges-e minden szokásos feltételnek tejesülnie ehhez?

Mindenesetre feltudnék sorolni legalább tíz a Földre veszélyt jelentő fenyegetést (Földtani, "környezetvédelmi", kisbolygók, ... , ráadásul két vagy több hatás összegződéséről nem is beszélve). De lehet, hogy nem lesz gondunk, mert ezek a problémáink még bekövetkezésük előtt maguktól megoldódnak, mert még előtte:

Megyünk a Ketrecbe?
2010.01.10.



(Kurzweil) Mesterséges Intelligencia
Ray Kurzweil a szingularitás küszöbén című könyvében 2020 környékére teszi, hogy lehagyja az embert a mesterséges intelligencia. Ezt arra a felismerésére alapozza, hogy a technológia fejlődés exponenciálisan nől. Az információtechnológia sebessége, ár- teljesítmény aránya ~évente duplázódik, exponenciális ütemben nől. Az exponenciális fejlődés azt jelenti, hogy az ilyen típusú fejlődés először észrevehetetlen (kezdetekkor a lineáris jellegű alatt marad) majd egy pontot elérve robbanásszerű lesz ("teljesen átalakító"). Sőt szerinte az orvostudomány, és a természettudomány is eszerint fejlődik.
Mivel a mesterséges intelligencia fejlettebb lesz nálunk, ezért az agyunk mintázatát áttehetjük egy "fizikai testbe" (a számítógépbe) és így örökké fogunk élni (azért nem biztos, hogy az emberek döntő többsége ilyen örök életről ábrándozik).
Így a technológiát vallásnak is mondhatjuk, a technológiai fejlődésben való hit vezet el az "örök élethez".
Tehát Kurzweil a tudat helyett az információk elrendezését biztosító mintázatokat (az agyban, az anyagban, ...) helyezi a legfelsőbb szintre, mintázatként meghatározva mindent, az embert is.
Itt megállva logikai ellentmondásnak is vehetjük azt, hogy az embernél már fejlettebb mesterséges intelligenciának miért volna szüksége egy fejletlenebb mintázat (az agy) bevételére, ami amúgy is beolvasztást jelentene, nem az "agyunk" irányítana.
Az általános matematikai mintázatot tekintve valószínűsíthetjük, hogy az eggyel alacsonyabb szintből, a szimmetriák szintjéből a spontán szimmetriasértést nem vette figyelembe (az egyenleteknek más megoldása is lehet), és az (alap)halmazok "egyenlőségének" feltételezése sem lehet jó elképzelés, ezért merülhetnek fel nem természetes dolgok a végkövetkeztetésében.





Microsoft



www.microsoft.com: Internet Explorer, Windows Family

www.microsoft.hu: Windows, Office, Oktatás, Biztonság, Frissítések

http://msdn.microsoft.com: Microsoft Development

bing.com/maps/
A Microsoft (Bing Maps) térképszolgáltatása

support.microsoft.com/kb/2534555
Microsoft Malware megelőző

microsoft.com/securiti/pc-security/malware-removal.aspx

http://twitter.com/BillGates: ha a Verified Account feliratú kis kék ikont látjuk mellette, akkor az azt jelzi, hogy a felhasználó valóban az akire a neve és fotója alapján következtethetünk

Yammer
A Microsoft 1,2 milliárd $-ért megvette az 5 millió céges felhasználóval rendelkező Yammer közösségi oldalt(2012.06)

Microsoft (2012)
~74 milliárd $ bevétel, ~17 milliárd $ adózott nyereség.


Az interneten a böngészőpiacot a Mikrosoft uralja az Internet Expollerrel. A böngésző programok nyitnak kaput az internetre, melynek honlapjai rajtuk keresztül érhetőek el. Ezek ingyenesek, az üzlet nem a használatukban, hanem a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokban, és a felületükön megjelenő hirdetésekben van.

Böngészőprogramok 2008-as piaci részesedése:
Internet Explorer: 72%
Firefox: 20%
Safari: 6%
Opera: 1%
Egyéb: 1%

Láthatjuk, hogy a Windows különböző változataiba beépített Explorer a piac közel háromnegyedét ellenőrzi. A Mozilla birtokában lévő Firefox a második, számottevő részesedése csak az Apple Mac-ján futó Safarinek van még. A Google 2008-ban indította el a saját Chrome nevü böngészőprogramját.


A Windows Live Hotmail története

A Microsoft WLH rendszerét jelenleg több százmillió felhasználó használja naponta, így az egyik legnépszerűbb webes levelezőrendszer. 1996 júl. 4-én a Szilícium völgyben Sabeer Bhaita és Jack Smith megalapította a HoTMail-t, amely egy ingyenes web alapú levelezőszolgáltatás volt. Írásmódjával a szóban lévő HTML szót akarták hangsúlyozni. 1997-ben vette meg a Microsoft (a szintén webes alapú jump naptárszolgáltatással együtt.)
Ma már 10 GB méretű fiókkal rendelkező felhasználói is vannak. Szolgáltatásait folyamatosan bővítette pl: csatolmányok vírusellenőrzése, naptár, helyesírás-ellenőrzés, keresés,...

Néhány érdekes adat:
- több mint 350 millió ember használja a Hotmailt
- 1,3 milliárd postafiókja van
- napi kb. 3 milliárd levél van (ebből 1 milliárd kéretlen levél (spam), amit automatikusan kiszűr a rendszer)
- 36 nyelven érhető el
- 155 petabájtnyi = kb.155 millió gigabájt adatunk van,
- ebből 70% a csatolmány (pl: fénykép)

A Hotmailt felépítő részegységek:
- Kimenő és bejövő levelezés
- Spam szűrés
- Adat tárolás, és rendszer monitorozás
- Hiba felderítő, és orvosló
- Automatikus kódtelepítő, és frissítő

Szerverei csoportosítása:
Frontend szerverek: Vírus ellenőrzés, és a böngészőknek (vagy e-mail klienseknek a kód biztosítása. Pl.: POP3, Delta Sync
Backend szerverek: SQL és fájl, spam szűrők, kimenő és beérkező levelek, és a címtár
Terheltség elosztók: Hardverek és szoftverek összessége, amelyek a terhelés elosztásáért felelnek, a minnél jobb teljesítmény érdekében.

Hiba elkerülési módszerek:
Redundancia: ha egy szerver leállna, a másik abban a pillanatban elérhetővé válik. Egy adatról négy másolatot is tárolnak.
Monitorozás: a hardvereket és a szoftvereket folyamatosan megfigyelik
Támogatási központ: egy külön csapat figyeli beavatkozásra készen a monitorozott rendszereket.

(Forrás: The Windows Blog)
Microsoft Office-programok

Word
Tetszetős dokumentumok készítése a jól ismert író- és szerkesztőeszközökkel, korszerűsített felhasználói felületen
Excel
Információk elemzése és átadása egy egyszerűen használható táblázatkezelő programmal
Outlook
Információcsere és információk rendszerezése egy helyen
PowerPoint
Dinamikus és hatásos bemutatók létrehozása
Access
Adatbázisok és jelentések egyszerű létrehozása az információk egy helyen való nyomon követéséhez
Groove
Együttműködési munkaterületeken való közös munka munkacsoportokkal és információkkal
Project Professional
A szervezet jól informáltságának biztosítása a projektek és költségek kezelésével, valamint az ütemtervek egyszerűsítésével
Project Standard
Projekttervek és pénzügyek hatékonyabb megbeszélése, kezelése és szabályozása
Publisher
Professzionális marketinganyagok és kiadványok készítése és közzététele nyomtatásban, e-mailben vagy a weben
InfoPath
Dinamikus űrlapok létrehozása és megosztása az adatgyűjtési folyamat leegyszerűsítése érdekében
Visio Standard
Összetett információk és fogalmak szemléltetése és átadása professzionális megjelenésű diagramokon keresztül
Visio Professional
Összetett információk, rendszerek és folyamatok szemléltetése, elemzése és átadása hatékony diagramokon keresztül
OneNote
Feljegyzések és más információk rögzítése, rendszerezése és megkeresése egy helyen
SharePoint Designer
Ötletes Microsoft Share Point-webhelyek kialakítása a SharePoint platformhoz készült hatékony alkalmazásfejlesztői eszközzel
SharePoint Server
Személyek, folyamatok és információk összekapcsolása
Form server
Az űrlapvezérelt üzleti folyamatok hatókörének kiterjesztése a webre
Enterprise Project Management (EPM) Solution
A láthatóság, az áttekinthetőség és a szabályozási lehetőségek növelése a projekt- és programcsoportok között

Skype (2011 eleje)
Az internetes telefonálást kínáló Skype-ot megvette 8,5 milliárd dollárért a Microsoft. Skype a fájlmegosztás elvén működik, a svéd Niklas Zennström, és a dán Janus alapították.
A Microsoft a Hotmail-ért 1997-ben 400 millió dollárt fizetett, 2007-ben az aQuantive online hirdetési csoportért már 6 milliárd dollárt. A Skype regisztrált felhasználóinak száma több mint 650 millió, de veszteséges.
Microsoft a Windows Live Messenger (a magánfelhasználóké), és a Windows Lync (vállalati kommunikációs) mellé a Skype-ot a videotelefonálásra fogja felhasználni.

2010:
A személyi számítógépek 30 milliárd $-os piacán 79%-os volt a részesedése.





Google


Google szolgáltatások: Gmail, You Tube, Google Reader, Picassa Google Docs (online irodai csomagja), ...

Függvényábrázolásra is használható a Google keresője: insidesearch.blogspot.com/2011/12/showing-some-love-to-math-lovers.html
Find My Face: A Google Plusz arcfelismerő szolgáltatása.
addons.mozilla.org/en-Us/firefox/addon/translate-this: Telepítése után a Google Translate-a kívánt nyelvre történő fordítási-szolgáltatását egyszerűen a jobb egérgombos kattintás után a Translate This-Selection menüpontból érhetjük el.
code.google.com/p/quickscreenshots/downloads/list: ezzel még az aktív ablakokat is lefotózhatom, utánna elforgathatom,...
code.google.com/p/zscreen/downloads/list: nagyobb tudású, ingyenes képernyőfotózó.
google.com/culturalinstitute/worldwonders/: a székünkből nézhetjük meg a világ sok csodáját.
chatelés funkció elrejtése a Gmailből(2011): (bal oldalon a partnerek neve és elérhetősége)
Settings(Beállítások) → Chat(Csevegés) → Kikapcsolás → Save Changes(Változások mentése)
Gmail levelek fordítása egy kattintással: Beállítások → Labs → Beírjuk: fordítás → (megjelenik:) Üzenetfordítás → Engedélyezés → Változások mentése → (Vissza a levelekhez) → felső sávba: melyik nyelvről melyik nyelvre fordítson
images.google.com: a Google hasonló képeket kereső szolgáltatása + hol készült a fénykép(Similar Images Search)
street view: a Google térképszolgáltatásának utcanézeti(street view) alkalmazása.
Hangouts On Air: a Google+ a beszédünket közvetíti, hogy az interneten bárki hallgathasson minket.
google.com/culturalinstitute/worldwonders: Itt megnézhetjük pl. a Déli-sarkvidéket is.
Google Drive: az online tárhelyünk, ahol a felhasználók 5GB tárhelyet kapnak ingyen(2012.05) A Gmailban 10 G bájt áll a leveleink rendelkezésére (2012.04)
google.com/adplanner/static/top1000: Top 1000 oldal listája
A Google-n havonta 185 millióan keresnek állást (2012.11)
Picnic: képszerkesztő, integrálódott a Google+(-ba).
Ha a Gmail keresőablakába (folyamatosan) beírjuk pl: size: 5 000 000, akkor kiírja az ennél nagyobb állományokat. A size: 5 000 000 Tamás-nál pedig a Tamástól érkezett, ennél nagyobb állományokat.
Gmailben (20121127) már akár 10 GB-os fájlokat is elküldhetünk.
A Google keresője összetett algoritmusok alapján számítja ki a találatokat: releváns kulcsszavak + amelyre többen linkelnek + amelyek gyorsabban töltődnek le, ...
Analytics: a Google Analytics uralja az webstatisztikai piacot (is).
chromeexperiments.com/detail/100 000-stars/: Google 100 000 csillagos "csillagtérképe".


A kaliforniai Stanford Egyetem két diákja: Larry Page és a moszkvai születésű Sergey Brin 1998 szeptember 7.én hozta létre Google-t az általuk kidolgozott algoritmuson alapuló keresőprogram kifejlesztésére és elterjesztésére.
"Információt mindenkinek": céljuk minden létező információ hozzáférhetővé tétele volt. Cégük piaci értéke mára meghaladja a hogyományos ipari cégek értékét, a két alapító a világ leggazdagabb üzletemberei közé került.
Mivel tudják, hogy mire van szüksége az internethasználóknak, és azt megcsinálják vagy megveszik, ezért félnek a dominanciájuktól. Mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy minden keresési információt 9-(18) hónapig tároló (Bing: 6 hónapig, Yahoo: 3 hónapig), szerverparkjaiban világszerte félmillió számítógépet üzemeltető cégük olyan adatmennyiségre tesz szert a szolgáltatást használóktól, amennyi összegyűjtésére egyetlen kormány sem képes. Viszont nem véletlen jelentkeznek náluk évente millióan önéletrajzukkal : dolgozóik magas fizetést, juttatásokat, háromszori ingyenes étkezést, és kedvező, "laza" munkakörülményeket kapnak.

Google a megszokott ingyenes szolgáltatásaihoz az internetes hirdetésekből, a kapcsolt fizetett hivatkozásokból, a Google Local-hoz tartozó reklámokból, és a keresési technológia licencéből tesz szert jövedelemre. A bevétel zömét azok a szöveges hirdetések adják, amelyek a keresési eredmények mellett, azoktól elkülönülve tűnnek fel. A hirdetők csak akkor fizetnek, ha a felhasználó rájuk kattint. (A legjobb helyeket árverésszerűen értékesíti.)
A 20 milliárd dollár körüli éves bevételnek több mint 90%-a származik online hirdetésből.

Ez teszi lehetővé, hogy a hírportálja is mentes legyen a hirdetésektől,
- a Keyhole céget 2004-ben vette meg, ebből fejlesztette ki a Google Maps útvonaltervező portált.
- 2006-ban 1,7 milliárd dollárt adott a You Tube videomegosztóért.
- 2007-ben a Double click online reklámkiszolgálóért 3,1 milliárt dollárt adott.
- 2008-ban vásárolt Grand Central programját továbbfejlesztve: ingyenes telefonálást + hangposta (Google Woice) + postafiók (gmail) szolgáltatást nyújt
- Pixazza, a honlapkészítőket segítő vállalkozás is a Google kockázati - tőke alapjából kapott pénzt
- Google Earth műholdas felvételeket kínál
- Street Wiew pedig városképeket
- Android nevű operációs rendszerét az okostelefonokba építik be
- Ingyen kínál internetalapú szövegszerkesztőt és táblázatkezelőt
-Orkut az iWiW-hez hasonló közösségi hálója
- elkezdtek szerkeszteni egy "Wiki klónt" is: http://knol.google.com/k
- 12,5 milliárd $-ért megvette (2011) - a világ első mobiltelefonját készítő - Motorola Mobility Holdings készülék gyártót.

Domainjukat 1997.09.15-én foglalták le. 1998.09.04-én jegyezték be az alapítói a vállalatot a közeli Menlo Parkban egy garázs címen. Szeptember 20-án volt az első technikai specifikáció, és másnap vették fel az első alkalmazottat.
A Google folyamatos fejlődésének mozgatóereje a két alapító Larry Page és Sergey Brin. Mint a Washington Postnak mondták, a jelmondatuk: "lehetetlen márpedig nincs". Céljuk, hogy a világ összes elérhető információját összegyűjtsék, és mindenki számára rendezetten hozzáférhetővé tegyék.
Ezt segíti az adatközpontjaikba telepített sok százezer - saját gyártású olcsó számítógépe.
Az információgyűjtésbe beletartozik az emberi test genetikai felépítésének a tanulmányozása is. Szerintük, ha minden adat együtt van, akkor a cégük fejlett keresési technológiája segíteni fog új gyógyszerek és terápiák felfedezésében. Külön kiemelik az emberek különbözősége miatt a személyre szabott kezeléseket.
Az orvoslás mellett a könyvtárak területén is áttörést akar elérni. A világ könyvtáraiban lévő összes művet digitalizálná, hogy mindenki - akinek van internete - hozzáférhessen a könyvekhez. Eddig már több mint negyven könyvtárban 12 milliónál is több könyvet digitalizáltak. (Egy könyv digitalizálásának ára 50-100 euro között van.)
2002-ben az eredetileg Google Libary nevű tervüknek először a Michigani Egyetemet (itt végeztek az informatikai szakon) nyerték meg. Majd a Stanford, a Harvard, a brit Oxford, és a New-York-i közkönyvtár következett. A mostani Google Booksszal együttműködik például: a japán Keio Egyetem, a belga Genfi Egyetem, a müncheni Bajor Állami Egyetem, a svájci lausanne-i egyetem, és az Osztrák Nemzeti Könyvtár is, egy 30 milliós projekt keretében beszkennelnek négyszázezer szerzői joggal nem védett kötetet.
Az eddig beszkennelt köteteknek, csak ötödét lehet ingyen nézegetni a kiadók ellenállása miatt. A Google engedett a korábbi elképzeléseiből, és a tágyszavas keresés után sok jogvédett kiadványnál csak a keresett szó szövegkörnyezete látható.
Összehasonlításként: az Európai Bizottság kezdeményezte Europeanában 6 milliónál több, még a Francia Nemzeti Könyvtár Gallica programjában 1 milliónál több digitális dokumentum gyűlt össze.)
Osztrák Nemzeti Könyvtárat 2010-ben kezdték el digitalizálni. A Google Books 2004-es indítása óta 2011 elejéig 15 millió könyvet digitalizáltak. Csak azokat a műveket teszik teljesen hozzáférhetővé a világhálón, amelyeket már nem védenek a szerzői jogi törvények. A többi csak kereshető, és rövid bemutató rész olvasható belőlük.
A 2011-ben indult Art Project képeket, múzeumokat mutat be. A digitális képtárban ráadásul, rá is lehet közelíteni a képek részleteire is.
Az erre a célra létrehozott Magyar Elektronikus könyvtár által gyűjtött magyar dokumentumok száma nem éri el a tízezret, míg a Google a becslések szerint 50 000-nél is többet szkennelt már be. (Az Országos Széchenyi Könyvtár, és mások is folytatnak digitalizálást) A konkurensei - a Google térnyerésének ellensúlyozására - a Nyitott Könyv Szövetséghez csatlakoztak (pl: Microsoft, Amazon internetes könyváruház).

Rajtuk kívül is sokaknak nem tetszik, hogy a Google a lekérdezésekkel kapcsolatos adatainkat rögzíti a szerverein. Nem csak a keresőszavainkat, hanem azt is, hogy honnan érkezett a lekérdezés, és hogy hova távoztunk a Google-tól. A Gmail szolgáltatás teljes levélforgalma is a szerverein megy keresztül. A Google válasza erre az, hogy ez a felhasználók érdekében történik, hogy jobb legyen a szolgáltatás, gyorsabban jussunk információkhoz,... tehát, hogy összességében elégedettebbek legyünk.
A Google sikereinek titka sok elemző szerint az újfajta vállalatvezetési szemlélet. A "Google-módszer" fő összetevőinek a következőket tartják:
-a felhasználók viselkedéséről szóló információk gyűjtése, és gyors terjesztése
-kis csapatokban végzett munka
-felhasználók megszólítása, és bevonása a vállalat működésébe (a nagyobb részvétellel ők is hozzátehetnek valamit a sikerhez, a vezetés nem független az ötleteiktől, így tőlük sem)
-a pénztermelés helyett a felhasználó középpontba állítását.
-a dolgozóik motiváltságának erősítését: szembehelyezkedtek a pénz egyedüli motivációs erejét hirdető módszerekkel, bíznak a jól elvégzett munka öröme által nyújtott belső motiváció erejében.
bevezették a 20%-os szabályt: a munkájuk 20%-át személyes kutatásokra fordíthatják, és ezt kiterjesztették minden mérnökükre.
-hisznek annak a plusz motiválóerejében, hogy valakit okos emberek vesznek körül.
-és szerencséjük is van alkalmazottaik főként informatikusok akik szeretnek egész nap a képernyő előtt ülni.
-Sergey Brin és Larry Page "antikonformisták", tudnak a szokásokkal szembemenő döntéseket hozni.
-az alkalmazottak folyamatos ellenőrzése, és az eredményhez vezető út meghatározása helyett a bizalomra építenek.
-sikerült a dolgozóik között egyfajta "versenyszellemet" kialakítaniuk
-és nem utolsó sorban azt, hogy a Googlereket - a dolgozóikat - a jó fizetés mellett, sok szolgáltatás is várja. Pl: háromszoros ingyenes étkezést, ingyenes fodrászt, ingyenes ruhatisztítót, ingyenes fogorvosi ellátást,... kapnak a dolgozók. Ezen kívül focipályát, masszőrt, üdítő- és snackbárt is ingyen vehetnek igénybe.



Hogyan helyezhetjük el a hirdetéseinket a Google-ön?:
1. Lépés: Indulás
Fellépünk a http://adwords.google.hu honlapra és az Indítás gombra kattintunk.
Beállítjuk, hogy milyen pénznemben szeretnénk fizetni a hírdetésekért.
2. Lépés: Az AdWords fiók létrehozása
Megadjuk az email címünk és jelszavunk.
A képernyőn megjelenő utasításokat követjük, megadjuk, hogy melyik országban, és milyen nyelven szeretnénk hirdetni.
3. Lépés: A napi maximális költségkeretet beállítjuk.
Akár napi 3000 Ft-os költségkerettel is jó eredményeket lehet elérni.
Megadjuk a maximális összeget, amit hajlandók vagyunk fizetni, hogy egy felhasználó a hirdetésérünkre kattint.(CPC)
4. Lépés: A hirdetés elkészítése
Kitalálunk egy olyan címsort, ami felkelti célközönség figyelmét.
Pár szóban leírjuk az ajánlatunk. Megadjuk honlapunk címét és elmentjük a hirdetést.
5. A kulcsszavakat megadjuk.
Az a legegyszerűbb, ha felhasználjuk azokat a kulcsszavakat, amelyeket rendszer felajánl nekünk. A vállalkozásához kapcsolódó kulcsszavakat egyénileg is megadhatjuk.
6. Lépés:
Kiválasztjuk a számlázási országot
Megadjuk az AdWords felhasználási feltételeit.
Bemásoljuk egyedi kódunk (kötőjelekkel) a számlázási adatokat rögzítő űrlapra.
7. Lépés: A hirdetésünk elkészült!
Készüljünk fel látogatóink fogadására honlapunkon!

4 érv a Google AdWords mellett:
1. Hirdetésünk azoknak jelenik meg, akik a termékeinket vagy szolgáltatásainkat keresik.
2. Csak akkor fizetünk, ha hirdetésünk célba talált, tehát, ha valaki arra kattintott, és így eljutott a honlapunkra.
3. Percek alatt elhelyezhetjük, vagy megváltoztathatjuk hirdetéseink.
4. Részletes elemzéseket készíthetünk kampányaink eredményességéről.

(Google)





Facebook



Jelszó módosítása
Profilom → Fiókbeállítások → Jelszó → Módosítás:
Régi jelszó, Új jelszó, Jelszó megerősítése, Jelszó megváltoztatása.

Socialbakers.com/facebook-statistics: Facebook "ország" lakóinak aktuális száma
mashable.com/2012/03/26/facebook-app-enemies: Az Enemy Graph programmal ellenségként jelölhetünk meg embereket.
Facebook "régi" képnézőjének a visszaállítása
-amikor aktív a képnéző, akkor a böngésző Reload ikonjára kattintunk.
-CTRL billentyűt lenyomva tartjuk és közben a kis képre kattintunk
-a böngésző URL mezőjében kitöröljük a cím végéről az "&thater"-t.
developers.facebook.com: Fejlesztői blog.
A telepített alkalmazásainkat a sarkukban lévő "x"-re kattintva törölhetjük.
A Facebook-nál a HTTPS protokollt mindenkinél bekapcsolták a biztonságosabb Facebook használat miatt. Ezt ki lehet kapcsolni a Fiókbeállítások/Biztonság/ Biztonságos böngészés menüpontban.
minus.com/mP/FVCmz9: hogyan vigyázzunk a Facebook oldalunkra
Új szabály (2012.06), hogy egyszer változtathatunk felhasználónevet. (Általános fiókbeállításoknál írhatjuk át a felhasználónevünket.
Hoaxok: túl érdekes történeteket, álhíreket(hoaxokat) azért küldik, hogy forgalmat generáljanak egy spam oldalnak. Gyanús forrású üzeneteket ne posztoljunk(Facebook).
Like és Share támadás: arra kérnek, hogy lájkoljunk egy Facebook oldalt, de egy kérdőívre irányítanak, ami adatokat kér(ne).
clickjacking: klikkeltérítéses támadás (Facebook): rejtett "Like" gombot tartalmaznak, pl: video lejátszása helyett aktiviálódik a mögötte lévő gomb. (Legyünk óvatosak a szenzációs oldalakkal)
iframe: rosszindulatú iframe: telepítünk egy rosszindulatú Facebook alkalmazást, amely átveszi az irányítást az oldalunk felett (nézzük meg, hogy az alkalmazás milyen engedélyeket kér).
Facebook timeline (idővonal):
-Privacy beállítások: ki lássa (pl:) munkahelyünket,... (ismerősök,...)
-Mely alkalmazások üzeneteit lássuk (a névjegyhez hasonlóan) az Idővonalon
-Az eseménynaplóban utólag is meghatározhatjuk, hogy mely tevékenység látszódjon a Timeline-on.
Ellenőrzés: megosztók, és a személyes üzenetek szövegét is figyelő szoftvert alkalmaz a Facebook is.
Facebook megvette a Glance nevű közösségi alkalmazást(2012.05)
A Facebook megváltoztatta az e-mail címünket(2012.06) Az eredeti címünk visszaállítható: Névjegy → elérhetőségeink módosítása
A Facebookon 40% a spammerek által létrehozott "kamuprofilok" aránya(2012.06)
Mark Zuckerberg 2012.10.04-én reggel jelentette be, hogy a Facebooknak havi 1 milliárd aktív felhasználója van.
Magyarországon a Facebook havi egyedi elérése 4,2 millió, még a napi elérése 2,6 millió fő. (2012)

Regisztrálás
Meghívás nélküli, egyszerű regisztrálással lehet bekerülni a rendszerbe.

Amerikai alapítású közösségi hálózat, amelyet 2004 február 4-én indította el Mark Zuckerber, még egyetemista korában.
Üzeneteket lehet felírni az üzenőfalra, és fotókat lehet feltölteni, és megosztani. Jelenleg több mint 500 millió aktív felhasználóval rendelkezik, székhelye: Palo Alto, Kalifornia, USA. A felhasználók által szervezett közösségekhez lehet csatlakozni (pl: Magyarország). A saját hálózaton belül mások adatlapja részletesen látható, még más közösségekhez tartozóké nem.
2010 szeptemberében egy hollywoodi rendezésű filmet is bemutattak a Facebook történetéről, amely Ben Mezrich Véletlen milliárdosok könyve alapján készült, és David Fincher alkotása. Mark Zuckerberg csak több hétre rá kommentálta a kaliforniai Stanford Egyetemen: itt nem is azt kifogásolta, hogy nem a valóságnak megfelelően ábrázolják, hanem azt, hogy kevés szó esik benne a Facebookról, amit pedig azért készített, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz.
Így beteljesülhet az a jóslat, amely szerint a kommunikációs forradalom miatt a világ egyetlen globális faluvá válik.
Egyetlen kifogás a Facebook ellen, hogy "megszünteti a magánszférát", de erre az a válaszuk: sokan meggondolatlanul közölnek magukról mindent, amit később már hiába törölnek. A Facebookra napi átlagban több mint 1 milliárd információt feltöltő (üzenet, kép...), s napi több mint 20 milliárd percet ott töltő felhasználók valóságos kincsesbánya a vállalatok és a hirdetők számára.
Nem csoda hát, hogy a 100 millió aktív felhasználóval rendelkező Facebook 2008-ban 280 millió $ bevétel, a 2010-es 500 millió aktív felhasználóval már 2 milliárd dollárra ugrott.
Vennék is a céget a befektetők, de Zuckerber - aki nem sokkal az indulás után sem adta el a vállalkozását, s a Microsoftnak is csak 1,6%-ot adott 240 millióért - nem adja. A Facebookot jelenleg 50 milliárd $ értékűre becsülik.
A csalási kisérletekről, és vírustámadásokról a facebook.com/biztonság címet lájkolhatjuk (ez a NOD32 antivírust gyártó ESET hivatalos oldala.)
Más megközelítésben: 2006-ban 52 millió aktív felhasználó mellett 12 millió $ bevétele volt. 2010-ben ez a szám elérte az 500 milliót, 2 milliárd $ bevétel mellett. Azaz, ha ország lenne, akkor csak Kína, és India előzné meg.
- Így beteljesülhet a jóslat, hogy a kommunikációs forradalom révén a világ egyetlen globális falu lesz. A legsúlyosabb kifogás a Facebook ellen az, hogy nem törődik felhasználói magánszférájának védelmével. Ez viszont a vállalatoknak a nagy lehetősége a személyre szabott üzleti hirdetésekre. (A Facebook-profilunkra egy hónap alatt 30 milliárd információt (üzenet, bejegyzés, fénykép) töltünk fel (2010), és 700 milliárd percet töltünk a hálózaton. Hasonlóan - személyes, aktuális reklámra - ki lehet használni azt az információt is (Places szolgáltatás), hogy hol tartózkodunk.
- Microsoft (2007) a Facebook 1,6 százalékáért 240 millió dollárt fizetett
- Az orosz Digital Sky Technologies pedig 200 millió dollárt az 1,96 százalékáért.
Facebook (2011 április): Már 700 millióan használják a Facebook internetes közösségi hálót. A világ legnagyobb online közösségéhez csatlakozottak: USA (155 millió), Európa (205 millió), India (26 millió), Németország (18 millió), Magyarország (3,3 millió)

Facebook 2011 második felében:
800 millió tagja van, naponta 250 millió fotót töltenek fel, havonta több mint 1 millió évet töltünk a Facebook-on.
A Facebook több mint 60 000 szerverrel rendelkezett 2011 végén.
Facebook 2011 végén:
Átlagosan 229 ismerősünk van.
26%-unk lájkolja a mások kommentjeit.
20%-unk kommenteli az ismerősei fotóját
10%-unk küld privát üzenetet.





iWiW



Jelszó megváltoztatása:
Profilom → szerkesztés → jelszó megváltoztatása:
régi jelszó, új jelszó, (jelszó erőssége), új jelszó mégegyszer, a képen látható karakterek beírása → Mentés

Magyar közösségi hálózat, csak meghívóval lehet belépni. Regisztrációkor nevet, és email címet kér a rendszer, de több adatot is meg lehet adni, (pl. iskolák, születési idő).
2002 április 14-én indította el Váradi Zsolt webfejlesztő WiW.hu néven, és az egyik legelső volt a közösségi honlapok között. 2005 október 26-tól már a Virgo Systems Kft. iWiW-re keresztelte, és reklámokat is tett bele a sok új szolgáltatás mellett.
2006 április 28-án majd 1 milliárd Ft-ér felvásárolta a Magyar Telekom. 2007-ben átköltözött a Dataplex adatközpontba, és beleolvadt az Origo Média és Kommunikációs Zrt-be, amely a MT tulajdona.
2008 végén a felhasználók száma elérte a 4 milliót.
Jelenleg a hazai felhasználókért nagy harcot vív a Facebookkal.(2011)





Gmail



Jelszó megváltoztatása:
Beállítások → Fiókok és importálás → Fiókbeállítások módosítása → A Google fiók beállításai → Jelszó módosítása:
Jelenlegi jelszó, Új jelszó, Új jelszó megerősítése → Mentés

Gmail a Google ingyenes webmail szolgáltatása, amely 7,5 gigabyte tárhelyet biztosít 2007 óta mindenki használhatja, előtte csak azoknak volt nyitott, akik egy Gmail tulajdonostól meghívót kaptak.





Freemail



Jelszó megváltoztatása:
Beállításaim: → Rendszerjellemzők → Jelszómódosítás:
Régi jelszó, Új jelszó, Új jelszó mégegyszer → Mentés

A Freemail egy ingyenes e-mail rendszer, több mint 3 millió felhasználóval. 1996-ban indította a Soros Alapítvány C3 Kulturális és Kommunikációs központja. 1999-ben az Origo átvette, és a szolgáltatás jelenleg a T-Online része. Azonban az üzemeltetést továbbra az alapítvány végzi C3 néven. 10 GB-os tárhelyet kapunk, levélszűrővel, spam-, és vírusszűréssel.





Citromail



Jelszó megváltoztatása:
Beállítások → Általános beállítások → Személyes adatok:
Régi jelszó, Új jelszó, Új jelszó ismét, Írd be a képen látható karaktereket → Mentés

Ingyenes internetes levelező szolgáltatás, 2004-től használhatjuk. 2 gigabite tárhelyet biztosít felhasználóinak. Tulajdonosa a Sanoma Budapest Zrt., de a V.I.P. Solutions üzemelteti. 2010-ben majdnem 1,7 millió regisztrált felhasználója volt, naponta átlagosan negyedük használta is a szolgáltatást.





You Tube



storybord A Youtube videója fölé helyezve az egerünk "előképet" kapunk a videóról.
showmenonstop.com Youtube videók folyamatos nézése: beírjuk a kulcsszavakat. (Space gombbal a videók megállíthatók, és újraindíthatók.)
Ha felteszünk egy filmet a Yontube-ra, akkor a like/dislike gombokat le is tilthatjuk.
youtube.com/user/HowToBasic/videos Háztartási tudnivalókhoz (viccesen) segítség
Youtube videókból részeket is lejátszhatunk: src utáni részben: start = 50(&)end = 100, akkor az 50-100 másodperc közti részt játsza le a videóból.
Mindennap 4 milliárd videót néztek meg a YouTube-on(2012.01)
Youtube üzleti szempontból sikeres termék, hiszen alapítása után másfél évvel 1,65 milliárd $-ért megvette a Google. Az első Youtube videót 2005 áprilisában tették fel az internetre, és 2005 novemberétől lehetett használnunk. A Youtube(2011.01) az internet 43%-át "birtokolta".

A legnépszerűbb internetes videomegosztó. 2010-ben már átlépte a 2 milliárdot a napi forgalma, és percenként 24 órányi anyagot töltenek fel rá.
2005-ben alapították, székhelye Kaliforniában van. 2006-ban vásárolta meg a Google 1,65 milliárd $-ért.
A You Tube olyan weblap, ahol a felhasználók videoklipeket tölthetnek fel, és nézhetnek meg. Az Adobe Flash technológiát használja a videók megjelenítéséhez, de lehet HTML5 módot is választani.
Magánszemélyek mellett már cégek is használják. Saját csatornája van a You Tube rendszerben pl. a CBS-nek, a BBC-nek is.
2009 végétől a prémium szekcióban teljes filmeket, és sorozatokat is megnézhetünk.
Jelmondata Broadcast Yourself (Sugározd magadat).





Wikipedia



2001 elején indult. Egy hónap múlva, már több mint 1000 szócikke volt, az első év végén pedig 20 000.
2002 végén jött létre a Wiktionary a Wikiszótár eredetije,amely ugyanazt a szoftvert használja mint a Wikipédia.
2003-ban indították a Wikibooks-t.
2009-ben a Wikipédia összes szócikkének a száma elérte a 14 milliót.
A magyar Wikipédia online enciklopédia "anyacége" a Wikimedia Foundation. Háromszáz önkéntes szerkesztő dolgozik napi rendszerességgel, a 270 wiki-nyelv közül a szócikkek számát tekintve benne vagyunk az első 35-ben, és minden második cikkünk hosszabb 2000 leütésnél. Larry Sanger 2001 szeptemberében írt bejegyzést magyar nyelvű változat léltrehozásáról, amit Gervai Péter 2003-ban indított el hivatalosan.
A Wikibooks magyar változata a Wikikönyvek 2004-ben indult. A magyar változatnak 2010-ben több 180 000 szócikke volt.
(a "wiki" gyors internetes csoportmunkát jelent)




Apple



Apple (2010 eleje):

iPod (digitális lejátszó család): 2001-ben mutatták be, és 2010 elejéig 220 millió darabot adtak el belőle.

iPhone (okostelefon): 2007-ben mutatták be, és 7 millió darabot adtak el belőle.

iPad (érintőképernyős tablet számítógép): 2010 elején mutatták be.

Apple online bolt: a megvásárolható szoftverekkel játszani, tanulni,... lehet.

App Store: 150 ezer alkalmazást tartalmazó portálja, több mint 3 milliárd letöltéssel.





Honlap készítés



Mielőtt elmennénk megrendelni érdemes tájékozódni, mert ezt ingyen megtehetjük a cégek weblapján, és emailben is feltehetünk kérdéseket. (Utánna következhet még egy telefonos egyeztetés is.)
Miről kell elgondolkodnunk egy személyes megbeszélés előtt?

Domain név: (pl: ta37.eu)
Ezen a néven fognak elérni bennünket, ez lesz az első benyomásuk rólunk. Ezért fontos ennek a jó megválasztása.
Ehhez igénylő lapot kell kitöltenünk, cégeknél pedig cégbírósági végzés is szükséges .hu végződésű domain névre pár hetet kell várnunk, és átlagosan 2700 Ft+áfa 2 évre.
.eu végződésűre pedig pár napot kell várni, és átlagosan 2700 Ft+áfa 1 évre.
A más végződésű domain neveket nehezebb negszerezni, és többe is kerülnek.
Tárhely
Itt az a kérdés, hogy hol lesz tárolva a weboldalunk. Az ingyenes tárhelyeket sem a vevők, sem a keresők nem nagyon veszik komolyan, és nem jó helyre rangsorolják. Fontos, hogy a tárhely szolgáltató megbízható legyen, így mindig látható legyen a weblapunk.
A másik kérdés, hogy mekkora legyen. Egy weblap átlagos tárhely igénye 10-50 MB. Tehát egy normál felhasználónak nem kell ennél nagyobat vennie.
Ez havi 1000 Ft-nál kevesebből is kijön, statisztika, e-mail cím, spam szűrő, MySQL adatbáziskezelő, és egyéb szolgáltatással.
Tartalom-Design
A megbeszélésen már nagyvonalakban tudni kell, hogy mit akarunk kitenni, mert ehhez kell igazítani - pl: a betű - formát, a színeket. Pl: erős, élénk színek fiatalos dinamizmust, még a sötétebb pasztell színek komolyságot sugallnak.
HTML vagy dinamikus?
Ma már szinte mindegyik szolgáltató lehetővé teszi, hogy CSS-t illesszünk a weblapunkba. Statikus tárhelyen kizárólag .html kiterjesztésű HTML alapú weblapok üzemeltethetők, míg a dinamikus tárhelyen lehetőség van PHP alapú programfuttatásra, valamint MySQL adatbázis használatára is.
További lehetőségek
-több nyelven is meg lehet jeleníteni a tartalmat.
-regisztráció (a látogatók megadhatják az e-mail címüket)
-hírlevél (az összes megadott címre egyszerre elküldhetjük az üzenetünket)
-hírek
-vendégkönyv
-termékadatbázis (rendelési lehetőséggel)
-gyakran feltett kérdések
-fórum
-ajánlott linkek
Árak, határidők
Itt kell legjobban odafigyelni, mert nagyon változóak. Sok helyen már a meglévő - és az internetre nagyszámban kitett - munkákból (azaz sablonokból) a szokásos árak töredékéért választhatunk nekünk megfelelő honlapot.





Keresőmarketing



Úgy készíteni egy weblapot, hogy már mindenkinek van, így nekem is kell, a semminél jobb, de nem annyival, mint amennyibe kerül. Ezzel szemben lehetséges kevés pénzből egy sok vevőt, látogatót vonzó honlapot készíteni.
Sok honlaptulajdonos tapasztalja, hogy a szép, és új weblapja ellenére sem növekszik a bevétele. Pedig a honlapja szép, színes, sok technikai érdekességet tartalmaz, és mindent leírtak benne magukról. Ráadásul rengeteg pénzt is kifizettek érte.
Akkor meg mégis mi lehet a baj?
Ha azt akarjuk, hogy a látogatónk visszatérjen, vagy vásároljon, akkor a weboldalunk elkészítésének első lépése a weboldal céljának a meghatározása kell, hogy legyen.
Az első mondatban szereplő helyett, a forgalom növelését is válaszhatjuk célnak . Ez már jobb, de ennél konkrétabb cél kell, mert minden az első pár másodpercen múlik. Az interneten milliárdos nagyságrendben vannak fenn honlapok. Ha beírunk egy szót a keresőbe máris oldalak ezrei közül választhatunk. Ezért akik böngésznek azok az első 3-7 másodpercben eldöntik, hogy maradnak-e az oldalunkon. Ha ennyi idő alatt nem sikerült felkeltenünk a látogatónk érdeklődését, akkor az továbbáll, máris kattint a következő oldalra. Belátható, hogy ennyi idő alatt nem fogja olvasgatni cégünk történetét, termelési eredményünket. Ha pedig valami "színes dolog" kelti fel érdeklődését a honlapunkon, akkor az elvonja figyelmét a számunkra fontos dolgainkról.
Tudnunk kell, hogy a látogatók azért vannak a mi oldalunkon, mert valamilyen problémájukra keresnek megoldást. Tehát nekünk arról kell írni, hogy a mi termékünkkel hogyan valósíthatják meg a céljaikat.
Pl: Fizetésemelést akar?
Van egy hatékony módszerünk amivel főnőkét erre ráveheti. Iratkozzon fel ingyenes leveleinkre, és Önt is megtanítjuk erre.
Nem lennék meglepve, ha ezen az oldalon több látogató is feliratkozna. Ezzel már el is értük a minimális célunkat, hogy a weboldalunk összegyűjtse a termékeink iránt érdeklődők e-mail címét, akiket így ingyen bármikor elérhetünk.

De hogyan érhetjük el, hogy ránktaláljanak, weboldalunk a keresési listák élére kerüljön?
A keresőmarketing lényege, hogy honlapunkat úgy optimalizálja, hogy minnél előbb helyezkedjünk el a keresési találatok között.
De ezt hogyan érhetjük el?
Kulcsszó
A honlapunk kulcsszavai közé a tartalomra jellemző kulcsszavakat kell írni.
Tartalom
A tartalmi rész ténylegesen a kulcsszavakkal megjelöltekről szóljon. Szerepeljen a kulcsszó a főcímekben (H1-től H7-ig)
Hivatkozások
A PageRank lényege, hogy hányan mutatnak a mi oldalunkra (hány hivatkozás mutat rá), azaz a rajta található tartalomtól függetlenül mekkora az ismertsége. Azonban tudnunk kell, hogy nem a hivatkozások száma a döntő, hanem a rá mutató oldalak minősége, látogatottsága az elsődleges.
Nyelvek
- fontos, hogy a weblapunk "nyelve" megfeleljen a mostani elvárásoknak (CSS, HTML4, XHTML)
-kerülni kell az iframes szerkezeteket
-kerülni kell a teljesen Flash alapot
-ingyenes tárhelyeken lévő honlapokat hátrébb rangsorolják a keresők
Honlap "kora"
A keresők a több ideje meglévő honlapokat megbízhatóbbaknak, fontosabb információt tartalmazónak rangsorolja. (Még ahhoz is idő kell, hogy egy új weblapot megtaláljanak a keresők).
Tematikus portálok
Itt összegyűjtve lehet megtalálni "témánként" a honlapokat. Ide történő regisztráció hasznos lehet számunkra (pl: xyz.lap.hu).





e-oktatás



azt kellene távoktatásnak neveznünk, amikor a zsúfolt egyetemi előadóteremben a hátsó sorokban ülők már nen látják rendesen a táblára írt információkat.
Európától Indiáig mindenhol kínálnak "elektronikus" oktatásokat (egyetemek is), amelyek közül sok az un. "nappali tagozatéval" egyenértékű vizsgával zárul. Sokan azért választják az e-oktatást, mert másként nem tudnák elérni a magas színvonalú iskolákat. Mások pedig azért, mert akkor tanulhatnak, amikor kedvük van, vagy ráérnek. Az internetes felsőoktatás résztvevői között sok az elfoglalt menedzser, aki csak így tudja megoldani a továbbképzését. Másik jellemző csoport a dolgozó fiataloké, akik nappal a munkahelyükön vannak, és este tanulnak. 30 éves kor felett pedig sokan nem ülnének be az iskolapadba, csak így vonhatók be az oktatásba. Az is előny, ha valakinek éjfélkor eszébe jut egy kérdés, akkor azonnal küldhet egy e-mailt, és reggelre már meg is kaphatja az oktató válaszát. A diákok egymást is segíthetik az internetes fórumaikon.
A könnyebb hozzáférés, a sok ingyenes honlap pedig sokak szerint demokratizálja, többeknek teszi hozzáférhetővé az oktatást.
Az egyetemi tananyaggal tandíj, és vizsga nélkül történő ismerkedési lehetőség nagyon megnöveli az érdeklődők számát. Ezért az egyetemek sok előadást kitesznek az internetre, igaz ezek általában angolul érhetők el. (Először általában fizetős tartalom jelenik meg, és utánna az ingyenes). Ilyen például az apple.,com/education/itunes-u, nobelprize.org/educational, accessdl.state.al.us (Alabama államban összekapcsolták az iskolákat) benne az ingyenes: alex.state.al.us, ...




Mobilinternet



A böngészés, az e-mailezés és az internetezésünk minden formája közben keletkezik adatforgalom. Ez folyamatos le- és feltöltésekből áll. A letöltés nem csak fájlok vagy programok letöltése és mentése során történik, hanem akkor is, ha megnyitunk egy weboldalt. Ekkor a képernyőnkön megjelenő képek, és szövegek letöltődnek az internetről a számítógépünkre. Feltöltés akkor történik, ha e-mailt küldünk, vagy gépünkről fájlokat töltünk fel.
A mobilinternet-csomagok általában meghatározott adatmennyiséget tartalmaznak. Ezért tudnunk kell, hogy ezek kb. mire elegendőek:
1 GB
20.000 weboldal megtekintésére, vagy
2000 db 0,5 MB méretű email küldésére vagy fogadására
5 GB:
100.000 weboldal megnézésére, vagy
10.000 db 0,5 MB méretű e-mail küldésére, vagy fogadására.
10 GB:
200.000 weboldal megnézésére, vagy 5000 zeneszám letöltésére.

Mielőtt megkötnénk a szerződést, még nézzük meg a következőket:
- ahol gyakrabban szeretnénk használni ott elérhető-e a nagyobb sebességű hálózat.
- milyen le- és feltöltési sebességre vállal garanciát a szolgáltató.
- van-e akció az előfizetési díjra?
- van-e kedvezményes áru notebook?
- van-e túlforgalmazási díj?


Mobilgenerációk



1 G NMT: A mobilgenerációk technikai lépcsői: (Nordic Mobile Telephony): skandináv szabvány volt 1990-2003-ig, még nem volt digitális
2 G: GSM(Global Sytem for Mobile Communications): európai szabvány: 1994-től napjainkig, 14 kbit/s letöltési sebességgel (amerikai, ázsiai "rokona": CDMA)
2,5G: GPRS:(General Packet Radio Service): adatcsomagos adatátvitel 2001-től 58 k bit/s
2,75G: EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution): GSM szoftveres feljavítása 2003-tól, 236 kbit/s
3G: UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) európai szabvány 2005-től, 384 kbit/s
3,5 G: HSDPA (High Speed Dowlink) Packet Acces) (D: letöltés) 2006-tól 14 Mbit/s
3,75G: HSUPA(High Speed Uplink Packet Access (U: feltöltés) 2006-tól 14 Mbit/s
3,8 G: HSPA: 2010-től 28 Mbit/s
3,9G: LTE: (Long Term Evolution): 2006-tól kísérleteznek vele, 300 Mbit/s
4G:LTE-Advanced/1 Gbit/s

Mobil-Internet "összenövés"
Két fő ok erősíti a kapcsolódást:
-mobiltelefonról is lehessen internetezni
-az internet közbeiktatásával olcsóbban lehessen telefonálni.
A mobilszolgáltatók eddig (2010) azért nem örültek ennek a megoldásnak, mert - főleg a külföldi mobilhívásokért jóval többet számlázhatnak mint az internetes adatforgalomért. Azonban az okostelefonok többsége meg tudja kerülni a mobilhálózatot, és drótnélküli internetes hálózatokhoz (wifi, wlan, hotspot) tud kapcsolódni. Ez az ingyenes kapcsolódás főleg külföldi tartózkodás közben hasznos, ha az otthoniak is számítógépnél vannak, vagy hasonlóan kapcsolódnak.
Néhány megoldás:
Skype: internettelefon 500 millió felhasználóval. Skype-felhasználók közötti beszélgetések ingyenesek, a vezetékes és a mobilszámok kedvezményesen hívhatók. A Skype adatai szerint egy internetes telefonbeszélgetés átlagosan csupán annyi adatforgalommal jár, mint egy weboldal letöltése.
Google Voice: a Skype-tól eltérő technikával szintén ingyenes szolgáltatást nyújt.
Fring: mobiltelefonokra is telepíthető - a Skype-t is tartalmazó - ingyenes program.
Jajah: Helyi vezetékes telefonszámokra irányítja és olcsó internettelefonos percdíjakkal számlázza a hívásokat.
Truphone: előzőhöz hasonlóan helyi vezetékes számokra irányítja a hívásokat.

Mobil (2010)
Az év közepén 11,9 millió mobiltelefon előfizetés volt Magyarországon.
Az internet előfizetések száma pedig megközelítette a 3 milliót.





Internetpiac



A magyar háztartások több mint a felében használják már a világhálót. A vezetékes szélessávú - piac már telítődött - előnye a nagy mennyiségű adat le és feltöltésekor (multimédia tartalmaknál) van - jelentősen a mobilinternet bővül. A mobilinternet-előfizetések száma 2010 elején 950 ezerre nőtt (ebből aktív felhasználó 740 ezer), így már majdnem 30%-a az összes előfizetésnek.
Ekkor a három mobilszolgáltatónál (január) a felhasználók összesen 1,2 millió GB(gigabyte) adatot forgalmaztak.
A számítások szerint a kis településeket, és ritkán lakott területeket a mobilinternettel lehet a legolcsóbban elérhetővé tenni. A vezetékes szélessávú internetszolgáltatás is bővül (a piaci részesedése csökkenése mellett). Itt a 3-play csomagok (hang+internet+TV szolgáltatás együtt) iránti kereslet nő. A vezetékes szolgáltatók szerint a mobilinternet adatforgalma csak tizede a vezetékesének.
Internet előfizetések számának változása(ezer db):
évMobilKábeltévéXDSLKapcsolt vonalas
200203137362
200488136236320
200868072081025
A magyar cégek 2009-ben 560 milliárd forintot költöttek informatikai vásárlásokra, az információtechnológiai szektor 115 ezer főt foglalkoztatott. Jelentős változás kezdődött azzal, hogy a vásárlások helyett sokan a bérleti megoldásokat választják. Egy vállalkozás saját infokommunikációs rendszerének kiépítéséhez ugyanis megfelelő hely, hardver- és szoftver beruházás, szakember szükséges. (pl. egy szerverhez a 300 ezer forintos befektetés mellett, áram, üzemeltetési,... költség is járul.) Ezzel szemben virtuális szervereket már havi 15 ezernél kevesebbért is kínálnak. Így több év alatt millióst is elérheti a megtakarítás.
Ilyen szolgáltatók a csomagokban a munkatársak közötti ingyenes telefonálást, azonnali üzenetküldést, munkatársak összedolgozásához tartalommegosztást, és irodai munkaeszközöket is kínálnak, sőt a videokonferenciák feleslegessé teszik a drága, és időigényes utazgatásokat. A most divatossá vált adat"felhős" megoldások pedig azt jelentik, hogy az interneten megtalálhatók a szükséges megoldások (pl virtuális irodai szolgáltatások), így nem kell cserélgetni a meglévő gépeinket.
Néhány információtechnológiai szolgáltató vállalat bevétel szerinti részesedése a magyar piacon:
Magyar Telekom (T-Systems):14%
HP:10%
IBM:5%
Synergon:3%
SAP:1,7%
Sun Microsystems:1,6%
Kopint-Datorg:1,5%
Kisebbek összesen:47%

Világ kommunikációs piaca (2005)

telefon: 68%
levél: 14%
e-mail: 12%
fax: 5%

Internet előfizetők (2009 szeptember)

ADSL: 805 ezer
kábelinternet: 730 ezer
mobilinternet: 720 ezer

Internethasználók száma (2008)

Ázsiai térség: 940 millió fő
Európa: 480 millió fő
Észak Amerika: 290 millió fő
Latin-Amerika: 240 millió fő
Afrika + Közel Kelet: 220 millió fő

Internet adatai
-2009: a világhálót több mint 1,7 milliárd ember használta, 47 millió új weboldal jött létre, 126 millió blog működött, 90 trillió e-mailt küldtek el (de ennek 85%-a spam volt)

Az interneten a weboldalak 12%-a pornó tartalmú, minden negyedik keresés ezekre történt. Letöltéseknél 35%-a pornográf, minden másodpercben 30 ezer internetező nézeget ilyen oldalakat. Így nem csoda, hogy a "sex" a leggyakoribb keresés, és naponta 300 új pornó szájt indul.

A digitális zenei letöltésekből származó bevételek 2010-ben 4,6 milliárd $-ra nőttek, (miközben a zeneipar teljes forgalma csökken).

Domain
sex.com
A sex.com internetes domainnevet Gray Kremen 35 $-ért jegyeztette be, és (10 év pereskedés után) 12-14 milló $-ért adta el.
2010-ben a Clover Hodings karibi offshore cég megvette az Escomtól (aki 2006-ban vásárolta meg). Jelenleg ez a legdrágább domainnév, második a fund.com 9,9 millió $-os árával, harmadik pedig a porn.com (9,5 millió $).

Domainnevek árai
sex.com: 14 millió $
porn.com: 9,5 millió $
toys.com: 5 millió $





Biztonság



Netezzünk biztonságosan!
1. A legnehezebb annak elérése, hogy ne kattintsunk rá mindenre, mert még a legjobb védelem is hibázhat. Jelszavaink senki másra sem tartoznak, vigyázzunk rájuk.
2. Új telepítéskor, üzembehelyezéskor előbb a védelmet biztosítsuk, az online regisztrációt, és az aktiválást csak ez után hajtsuk végre.
3. A rendszergazdai fiókhoz rendeljünk nehezen kitalálható jelszót, ha ez nincs, akkor a támadók mindenhez könnyen hozzáférhetnek. Sőt ezen felül a napi használathoz is hozzunk létre legalább 8 karakteres jelszóval védett felhasználói fiókot.
4. Legalább a Windows saját tűzfalát kapcsoljuk be, de sok ingyenes tűzfal közül is válogathatunk.
5. A legfontosabb, hogy a biztonsági szoftverek nélkül semmit se tegyünk. Sok ingyenes antivírus szoftver telepíthető (vagy a fizetősök próbaváltozatai). Antispyware (kémprogramkereső) ingyenes programválasztéka is bőséges. De vannak még titkosító, és (egyéb) biztonsági szoftverek is.
6. A frissítések is fokozhatják a biztonságot, mert az új változatokat már az előzőek hibáiból okulva fejlesztik ki.
7. Rendszer visszaállítási pontok felállítását is lehetővé teszi a Windows XP (és a Vesta), de CD//DVD lemezre is készíthetünk biztonsági mentéseket.
8. Hardveres védelemmel is "erősíthetünk", hiszen a routerek is kínálnak tűzfalas védelmet, s így kétszeres védelmünk lehet.

PET
Előfordulhat, hogy 20%-kal többért vesszük meg ugyanazt a fényképezőgépet mint az ugyanott vásárló ismerősünk?
A válasz: igen, a "testre szabott" ár egy webáruházban lehetséges, természetesen nem úgy, hogy mi járjunk jól. Nem is gondolnánk, hogy mennyi árulkodó nyomot hagyunk magunk után egy vásárlással, egy cseteléssel, vagy egy közösségi oldalon. A vásárlási szokásaink ismeretét pedig "aprópénzre válthatják" a webáruházak (is), bőségesen megtérül a rólunk beszerezhető információkra költött összeg.
A rólunk történő információgyűjtés megakadályozása nem üldözési mánia, hanem természetes igény. A tőlünk fejlettebb országokban erre való a PET: Privacy Enhancing Technology (Privátszférát Erősítő Technológiák)
Ez a technológia nem az adatainkat, hanem minket véd a visszaélésekkel szemben, az egyedi azonosításunk megakadályozásával.
A PET négy fő területe:
anonimitás: ez azt jelenti, hogy az adatokat, illetve az adatok kezelését nem lehet egy személyhez kapcsolni. Ezt a célt pl. anomin böngészővel érhetjük el, így sem a szolgáltató, sem külső cég nem monitorozhatja a böngészett tartalmat, és böngésző személyét. Ezt általában proxyk (köztes számítógépek) beiktatásával oldják meg, így a monitorozók csak ezt a gépet "látják."
"álnevessége": a böngészőnek több "fedőneve", virtuális személyisége lehet, így nem tudják az igazi személyét beazonosítani.
megfigyelhetetlenség: harmadik fél nem észlelheti, hogy távoli erőforrást használunk, pl. valamilyen oldalt töltünk le.
összeköthetetlenség: bár egy illetéktelen észleli a távoli erőforrás használatát, de nem tud kapcsolatot teremteni a mostani használat, és az ezt megelőző vagy a következő használat között.
A privátszféránk védelméről egyszerűbben is gondoskodhatunk:
- néhány jó beállítással
- és néhány törléssel a gépünkön
így nem hagyunk olyan nyomokat, amiből utólag meg tudnák nézni a böngészési szokásainkat.

Sok felmérés szerint az informatikai bűnözésből már nagyobb bevételek keletkeznek mint a kábítószer kereskedelemből. Sőt a károk nagyobb részét nem is a hackerek okozzák hanem a mi figyeletlenségünk, hiszékenységünk.
Ilyenek az ingyenes próbaidőszakból észrevétlenül fizetőssé váló internetes üzletelések is. A csalók már sokszor nem is a bankkártyaadatainkat kérik, hanem a fizetést meg sem említik,- így nem vesszük észre, hogy szerződéskötés történt - csak utólag küldenek számlát. Sokakat a hiúságukon keresztül csapnak be. Könnyen megoldható feladatokkal bejuthatnak IQ klubokba. Csak a klub borsos havidíjáról felejtik el tájékoztatni őket. A hívj fel telefonon felhívás is okozhat idegességet, amikor megérkezik a műholdon keresztüli hívásért a csillagászati összegű számla. De bevett trükk az is, hogy hosszú unalmas szövegben rejtik el az árat. (Akinek nincs ilyen irányú képzettsége annak hasznos lehet pár percet szánnia a honlapunk vírusok nevű részére)
Ilyen esetekben azt ajánlják, hogy a becsapottak semmiképp se fizessenek, hacsak bíróság nem kötelezi őket. A csalók beérik azok pénzével, akik azért fizetnek, mert nem akarják újból felidegesíteni magukat, vagy pedig azért, mert sikerült megijeszteni őket a hivatalosnak tűnő felszólításokkal. Volt olyan cég amelyik majdnem 200 ezer embernek küldött számlát, ezeknek kis fizetési arány mellett is megéri a csalás.
De a cégeknél sem sokkal jobb a biztonsági helyzet, mint a magánembereknél: A felmérések szerint a cégek több mint a felének nincs olyan szabályzata, ami meggátolná az adatvesztést. A hozzáférés kezelő rendszerek biztosítják, hogy melyik munkatárs milyen adatokhoz férhet hozzá. De még ez sem teljes védelem, hiszen a felmérések szerint belső emberek követik el a vállalatok pénzügyi információinak, stratégiai terveinek, ügyféladat ellopásainak 70%-át. Gyakori, hogy a kirúgott kolléga bosszúból letörli, vagy magával viszi a vállalati gépen tárolt adatokat. Ráadásul a konkurens cég hamarabb fel is veszi a nem "üres kézzel" érkezőket. Még nagy cégeknél is előforduló hiba, hogy elfeledkeznek a nagy memóriájú nyomtatók selejtezésekor, a bizalmas információkat törölni róluk.
Magyarországon 2009-ben a cégek 7 milliárd Ft-ot költöttek biztonsági szoftverekre, ebből 80%-kal részesedett a tartalomszűrés.





Internetes nagyságrendek



2010-ben az emberiség által felhalmozott elektronikus adat mennyisége elérte az 1,2 ezermilliárd gigabájtot.
A nemzetközi mértéktanba bevezetett nagyságrendjelölő prefixumnak nevezett előtaggal leírva az 1,2 zettabájtot.
Az 1889-től (a kilogramm etalonjának meghatározása óta) összeülő Nemzetközi Súly- és Mérésügyi hivatal dönt az új szabványokról, és a kodifikációs testülete cikkelyezi be a szerintük könnyebben értelmezhető előtagokat.

Ezek egy táblázatban összegyűjtve:
JelElőtagHatványSzámnév
YYotta1024kvadrillió
ZZetta1021trilliárd
EExa1018trillió
PPeta1015billiárd
TTera1012billió
GGiga109milliárd
MMega106millió
kKilo103ezer
hHekto102száz
mMilli10-3ezred
uMikro10-6milliomod
nNano10-9milliárdod
pPiko10-12billiomod
fFemto10-15billiárdod
aAtto10-18trilliomod
zZepto10-21trilliárdod
yYocto10-24kvadrillimod

Itt azért meg kell említeni, hogy a számítástechnikában a prefixumokat a memória méretének alapegységei a bit és a bite(bájt) elé illesztik. Azonban nagy zavart okoz, hogy ilyenkor a kilo mit is jelent, 1000-t, vagy 1024-et (210=1024), mert a memóriában csak kétféle állapot (1,0) lehetséges. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a mérnökök a jeltovábbítási sebességet, vagyis a sávszélességet 10-es (decimális) számrendszerben adják meg.
Ezért az IEC, az elektrotechnikai szabványokról határozó testület elrendelte, hogy ilyenkor az SI-prefixumok első szótagját ki kell egészíteni a bináris jelző első szótagjával pl. kilo helyett kibi-t kell mondani.

Táblázatban összefoglalva:
JelNévÉrték
KiKibi210(1024)1
MiMebi220(1024)2
GiGibi230(1024)3
TiTebi240(1024)4
PiPebi250(1024)5
EiExbi260(1024)6
ZiZebi270(1024)7
YiYobi280(1024)8

Ha valaki a lezser, szavak kispórolására is hajlamos informatikusok között látott olyat aki ezt használja, az feltétlenül ossza meg velem ezt az élményét.





Kislexikon



b - c - d - e - f - g - h - i - j - k - l - m - n - ny - o - p - q - r - s - sz - t - u - ü - x - y - v - w - z






Adattovábbítás
A mobil adatkommunikációt korlátozza a lehetséges hullámsávok tartománya. A vezetékesnél nagyobb a rendelkezésre álló kapacitás a nagy mennyiségű adat továbbítására. Sőt a kutatott szupravezető elektronszálak, vagy a szénnanocsövesek elméletileg sok ezer terabit kapacitásúak is lehetnek.

Adatvesztés kivédése
- minden biztonsági frissítést le kell tölteni
- letöltési mappánkból töröljük a fölösleges dolgokat
- emaileket szöveges formátumban nézzük meg
- gyanús emaileket, és azok csatolmányait azonnal töröljük
- böngészőnkben és PDF-olvasónkban ne tegyük elérhetővé a Java, JavaScript, és a Flash tartalmakat
- az email, és a böngésző ideiglenes fájlait rendszeresen töröljük ki
- rendszeresen frissítsük az antivírus, tűzfal, HIPS biztonsági védelmünket.

Al
A mesterséges intelligencia kutatások korában sokan gondolkodnak azon, okosabbak lesznek-e a gépek nálunk, vagy esetleg már okosabbak is? Akik a tárolt információmennyiség felől közelítik meg a kérdést azok így számolnak:
Egy emberi agy (1-10 terabájtnyi azaz) átlagosan ~5 terabájtnyi információt tárol, tehát a kollektív emberi tudás 35 zettabájtnyi információ lehet. A gépekben tárolt az jelenleg (2012.07) ~0,3 zettabájt. Az emberi tudásnál jóval gyorsabban bővül a gépek összesített tárolási kapacitása, így várhatóan nemsokára lehagynak minket (és ekkor még nem is vettük figyelembe a megjelenő új -és gyorsan fejlődő- tárolási módokat).
Itt teszik fel sokan a kérdést: amikor lehagynak, akkor támadnak a gépek?

Alibaba.com
A portál az Alibaba Group tagja. Jack ma építette fel Kína egyik legnagyobb internetes cégét. Először China Pages (online szaknévsor) vállalkozással indított, majd 1999-ben 17 ismerősével összedobták az indulótőkét az Alibaba.com-ra.
Ennek célja a gyártókat és a vevőket összehozni 41 kategóriában. A világ minden tájáról rendelhetnek a vevők az olcsó kínai (indiai, és ázsiai) gyártóktól. A honlap nem kér százalékot az eladásokból, csak az aranyfokozatú minősítésekért kér pénzt. 2003-ban indította a Taobao-t (eBay, Amazon szerű) 2004-ben pedig az Alipay-t (Pay Pal szerű online fizetés).
Az Alibaba.com-on (73%-ban tulajdonosa az Alibaba Group) világszerte 57 millióan kereskednek egymással. A Taobao pedig Kínában 370 millió felhasználóval vezeti az internetes kereskedést.

Arcfelismerő szoftverek
A japán Hitachi szoftvere másodpercenként 36 millió arcot képes felismerni és összehasonlítani(2012.03.30)




backdoor
FBI felszólította a szolgáltatókat, hogy hátsó ajtókat (backdoor) helyezzenek el neki az IT cégek (Google, Facebook, ...) a szoftverekben és a szervereikben(2012.05)

Bafruz
Többfunkciós trójai program. Egyszerűen eltávolítja a vírusirtót (hamis riasztás után, csökkentett üzemmódban indítja újra a gépet, s eközben települ fel).

Baidu
Robin Li a Baidu igazgatója a Sziliciumvölgyi munkáját hagyta ott 14 éve (2011) és alapította meg a kínai keresőt. Mára 42 évesen Kína leggazdagabb embere (9,4 milliárd $), és az internetpiacukat 75%-ban uralják. (A Google, és a You Tube alig ismert a hatalmas országban). Kínál még vásárlási lehetőséget, hírportált, fotoszolgáltatást, videoszolgáltatást, és a Shuobát (Twitter szerű)...
A kínai Baidu - a Google után - a második legnagyobb kereső (is). Becslések szerint nagyobb adatforgalmat bonyolít, mint a Google + Bing + Yahoo együtt.

batch mód
A "batch" mód az több állomány egyszerre történő feldolgozását jelenti.

Big Brother
A kormányok választottak helyettünk:
megfigyelés, ellenőrzés, biztonság a szabad élet helyett. Tehát figyelnek minket:
- beszélgetéseket rögzítik
- böngészésünket is: milyen weboldalakat, milyen sorredben, ...
- kamerák fényképeznek: térfigyelők, bevásárlóközpotban, bankokban, ...
- készpénzkiadó automata használatakor: hol vagyunk, mikor
- bankkártyánál is: hol, mikor, ...
- rádiószkennerrel a rendőrség lehallgathatja a mobilunkat is
- okostelefon folyamatosan figyeli a helyet, és az időt
A tűzfal szoftverrel kivédhetjük az adware-eket, a spyware-eket, és az email címünket sem tudják kiolvasni. Webes anonymizert használva nem tudnak azonosítani. Természetesen a rendőrségnek, titkosszolgálatoknak, hackereknek nem gond megkerülni a védelmünket.
A Nagy Testvér mindent lát.

Big Data
Becslések szerint 2013 elején a világon naponta 2,5 exabyte adat keletkezett, az összes digitális adatunk méretét pedig 2,7 zettabyte méretűre becsülték. A Big Data, a hatalmas adattömeg gyors kielemzésével előnybe lehet kerülni, a tudományok, az üzlet, ... területén is, s ez kézzelfogható hasznot is hajthat (pl. a közösségi oldalakról nyert adatokból).

Blogok
Gasztroblogok
Magyarországon hobbinak indultak, de mára már a jobb gasztrobloggerek már megélhetnek belőle. Ma már ötszáz felé tart azok száma akik a neten naponta teszik közzé a receptjeiket, ételeik fotóit, étteremkritikáikat. Látogatóik száma a néhány ismerőstől, a több ezer főig terjed. Ők azok akik a házi munkánál többre vágynak, önmegvalósításuk eszköze az internet. A tapasztalatuk az hogy az ismertségüket nehezen tudják készpénzre váltani. A legjobbak, (a legszerencsésebbek) már könyvet is írhattak, s magazinok is rendszeresen megjelentetik a receptjeiket. Legtöbben a blogspot.com-on(Google) vagy a blog.hu-n(Index) publikálnak.
A gasztroblogok gyors felfutásához sokak szerint az is hozzájárult,hogy a recesszió hatására a vásárlásokat a családoknak vissza kellett fogni, és ilyenkor a magyar ember bánatában jól "leeszi" magát. Ezt látszik igazolni a statisztika is: az élelmiszer fogyasztás nem észrevehetően csökkent. A boldogsághormonunk termelésére pedig vigyáztunk: csokira többet költöttünk, mint válság előtt, és nőtt a kávé, a tea,... eladása is.
Huffington Post
Arianna Huffington alapította blog (és hír) portált, napi 1 millióan látogatják. Ezt a bulvárcikkeivel, ingyen dolgozó 6000 blogírójával, hollywoodi hírességek, és politikusok internetes naplóival, hírek feldolgozásával érte el. 2011 elején 315 millió dollárért eladta a portálját az AOL-nak.
WordPress (2011)
A világ legnagyobb blogszolgáltatója, 18 millió blog "otthona".
neverseconds.blogspot.com
Skóciai kilencéves kislány 2012 áprilisában indított blogját egy hónap alatt több százezren nézték meg.

botnet
Egy kártevővel elfoglalt - a hackert szolgáló zombi számítógép

Böngészők részesedése(2011)
Összes IE változat ~ 41%
Chrome változatok ~ 26%
Firefox ~ 26%
Safari ~ 6%

Böngészőnket időnként nem árt megtisztítani mert így nem tudják meg, hogy merre voltunk a neten, és ekkor a browserünk is felgyorsul.

Böngészők piaci részesedése
Globális részesedés (2013.01):
Chrome (Google): ~37%
Internet Explorer (Microsoft): ~30%
Firefox (Mozilla): ~21%
Safari (Apple): ~9%

BPS
Alap nyomtatási szolgáltatások

(Fertőzött) Budapest
ISTR tanulmánya szerint(2012.06) Budapest az ötödik a fertőzött(botnet) nagyvárosok közül.




CAPTCHA
A robot programok, szoftveres kiszűrésére találták ki: az adat beküldése előtt nehezen olvasható karaktereket kell elolvasnunk, és beírnunk.

Chad Hurley
A You Tube kitalálójától 2006-ban vette meg videomegosztót a Google 1,6 milliárd $-ért. Új videomegosztót készít (2013.03), ennek fő jellemzője az lesz, hogy a felhasználók könnyen, és rugalmasan tudnak majd ügyüttműködni, közösen dolgozni.

CIS
Computer - Integrated Surgey (Számítógéppel Integrált Sebészet): robotikai eszközök, algoritmusok, érzékelők, képalkotó készülékek és eljárások integrációját jelenti, ezek segítségével a műtéti beavatkozások pontossága, hatékonysága nő. Klinikai oldalról ez a MIS (Minimally Invasive Surgey), azaz a minimális szöveti károsítás a cél. Így a szervezetnek okozott trauma csökken, tehát a felépülés ideje is lerövidül.

Cloud computing
"felhő-számítástechnika": a felhasználók nem a saját számítógépeiken, hanem internetes adatközpontokban, személyre szabott szolgáltatásként tárolják az adataikat. Így lesz azokból adatfelhő. Sőt az adatokat feldolgozó programok is a távolban dolgoznak, a saját gépeken csak a kis teljesítményű alkalmazás a kliens jut.
A közismert ingyenes levelezőrendszerek, a Facebook, a YonTube, a Google Maps is ilyen felhő alapú szolgáltatás, nekünk csak egy böngészőre van szükségünk, minden más távolról érkezik.
A vállalatoknál is terjed az Saas (Software az a Service=szoftver mint szolgáltatás). 2010-ben a számítások szerint egy közepes vállalat így 30-40%-ot spórolhatott meg, még egy kisvállalat 90%-ot.

(Mi a) CMS?
Content Management System: tartalomkezelő rendszerek, amelyben a felhasználó alapszintű számítástechnikai ismeretekkel szerkesztheti és karbantarthatja. a saját weblapját.
A CMS weboldalak dinamikusak, könnyen módosíthatók, és sok hasznos modul található benne.
Beállítások: a kulcsszavak megadásával elérhetjük, hogy megtalálják a weboldalunkat, és visszajárjanak hozzánk.
Felhasználói jogok: beállíthatjuk, hogy a látogatóknak milyen jogai legyenek: írás, olvasás, törlés.
Menürendszer: ha a menüpont tartalmi elem, akkor kattintás után szöveges részhez jutunk, vagy további almenükre ágazhat, vagy modult hívhat meg.
Modulok: ezek a segítségünkre előre megtervezett programok:
Hírek, Termékek, Rendelések, Fórum (interaktív beszélgetések) GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések), Regisztráció, Vendégkönyv, Hírlevél (az összes érdeklődőnek egyszerre küldhetünk e-mailt).

Connections
= kapcsolatok

Crowdsourcing
A crowd(tömeg) és a outsourcing(kiszervezés) szavakból lett képezve, magyarra közösségi ötletbörzének is fordítják.
A hangsúly a tömegen (a tömeges részvételen van), a tömeg mint piaci szereplő jelenik meg.
A crowdsourcing esetében a vállalatok a tevékenységük egy pontosan meghatározott feladatát helyezik ki, a közösség erejét hasznosítják. A kihelyezés a közösség (tömeg) felé irányul, általában online megoldással.
Egyik cég pl. a felhasználók által készített képeket adja el olcsóbban mint más, a saját képeit áruló vállalkozások. (itt a cégnek közvetítő szerepe van)
Tehát fényképezés, tudás, emberek jelenléte egy tömegben (itt a reklámozó az érdeklődő cég) üzleti potenciál lehet.
Azonban a felhasználók számára (nekünk) az üzleti modellben való részvétel általában nem tudatos. Erre jó példa a közösségi média (pl. Facebook), amikor nem gondolunk arra, hogy egy hirdetési platformot működtetünk. Ráadásul online tevékenységünket közvetett módon is hasznosítani tudják: pl. a felhasználók tevékenységének a figyelésével értékes adatbázishoz juthatnak.




"digitális benszülöttek"
30 év alattiak, akik gyerekként belenőttek a számítógéphasználatba, az internetezésbe. Az infokommunikációs technológiák használata szempontjából, így hatalmas előnyben vannak a "bevándorlókkal" szemben. A fiataloknak is nagy igényük van az információra, csak másképp "fogyasztják" azt: rövidebb tartalmakat szeretik, a nem írott tartalmak kedveltebbek: képek, videók, hanganyagok, e-mail helyett inkább a közösségi kapcsolattartást használják, ...

"digitális bevándorlók"
Főként 30 év felettiek, akik felnőttként tanultak meg számítógépezni, és netezni.

Domain név
A majd 280 felső szintű tartománynév (pl. com.hu) szabványait a kaliforniai ICANN (nonprofit szervezet) határozza meg. Bármelyik internetes oldal elérése csak az ICANN által felügyelt számítógépeken keresztül lehetséges (a címek azonosítása).
Független domainrendszert szeretne az Open NIC (pl. a nyílt forráskódra utaló .oss), de ezeket az ICANN nem kezeli, és azért csak kevesen érik el. A Sunde ezek helyett a fájlmegosztó rendszerekhez hasonlóan sok felhasználó gépén tárolná a címek adatait.

Domainnevek hossza
A honlapok elérését szolgáló domainnevek felügyeletét az ICANN nonprofit szervezet látja el. A domainnevek hosszára az előírásai:
.hu: 40 karakter
.com, .net, .org végződésnél: 63 karakter (a nemzeti (vagy különleges) karaktereket tartalmazó domainneveknél a kódolási mód miatt legalább 7 karakterrel rövidül a mgadható hossz.)

DoS, DDoS
Túlterheléses támadás indítói (denial of service) azért használnak zombigépeket, hogy anonimek maradhassanak.
Mivel a spamszűrő programok hamar letiltják az azonos gépről érkező leveleket, ezért használnak egyszerre több zombigépet a szerverek támadásához (distributed denial of service)

Driver
Az illesztőprogramoknak (v.driver) köszönhetően tudnak jól kommunikálni gépünk hardverei, és szoftverei.




Egyedi végződésű címek (2011.06.)
Az ICANN (a domainnevekért felelős szervezet) elfogadta, hogy a legfelső szintű tartományi kódokat bővítsék (pl: .com,.gov). Az egyedi tartományi kód igénylése 185 ezer dollárba fog kerülni. (A világon jelenleg 22 általános legfelsőbb szintű tartomány gTLD használatos, (.org, .info), és 250 ország szerinti legfelsőbb szintű tartomány (cTLD, pl: .hu.) (nemrég kapták a pornós tartalmak az .xxx végződést.) Jővőre már cégnevekkel, tulajdonnevekkel is találkozhatunk a végződésekben, a három karakter hosszúság sem lesz kötelező.

e-könyv (2010)
Az e-könyv- olvasókból a világon 2010-ben 7 millió db körül értékesítettek. Az Amazon 800 ezernél több címet kínál, a Google 3 milliónál is többet. (általában a szerzői jog által már nem védettet).

E-mailek száma
Az interneten(2012.06) percenként 200 milliónál is több e-mailt küldünk

E-mail szolgáltatások használói (2011)
Freemail: 52%
Gmail: 49%
Citromail: 24%
Egyéb: 19%

Emotikonok
Az emotikonok a különféle írásjelekkel kifejezett hangulati jelzések.

Eric Schmidt
Eric Schmidt szerint 2013 márciusában a videós weboldalak legyőzték a tévécsatornákat, és már átvették azok helyét. A You Tube videomegosztó oldalon havonta már több mint 1 milliárd felhasználó jár.

erp-rendszerek
A cégek különálló adatbázisainak integrálása megváltoztatta a vállalatirányítást is. 50 éve az IBM fejlesztette ki az MRP I-et (Material Requirement Planning), majd az MRP II-őt (ez már a pénzügyi, marketing,... területeket is ellátta információval)
A - jelenlegi - erp (integrált vállalatirányítási rendszerek) már minden vállalati funkciót integrálni tud.
Azzal, hogy a rendszer gyorssá teszi a vállalat belső kommunikációját, és naprakész adatokat szolgáltat, a vezetők döntését is megkönnyíti, és gyorsabbá teszi.
Az elemző szoftverek ezeknek az adatoknak az összefüggéseit is megmutatják, trendeket jeleznek jól áttekinthető módon, pl. grafikus ábrázolással.
Igaz, ez csak azoknak segítség akik átlátják az egész rendszert. De még így is az ember dönt tapasztalatát összevetve a számítógép eredményével, "beleérző" képessége segítségével.
A jó vezetői döntés alapvető feltétele,hogy megfelelő információk álljanak a rendelkezésére. Bizonytalan piaci körülmények között még fontossabbá válik az információhoz jutás sebessége is.
Az erp-rendszerek (Enterprise Resource Planning - integrált vállalatirányítás) egy helyen tárolják az adatokat, és így pontosabban nyomon követhetik a vállalati folyamatokat. (pl: pénzügyit, logisztikait, gyártásit, vagy éppen a termékek lejárati idejét) A megfelelő rendszert a vállalat üzleti folyamataihoz igazítva lehet kiválasztani, és tudni kell azt is, hogy milyen informatikai tudás kell a rendszer használatához.
Mivel ezek sokba kerülnek (20-50 millió Ft) ezért fontos, hogy az erp moduláris szerkezeti félépítésű legyen. Így csak a szükséges elemeket kell megvenni, és később ha a cég növekszik, akkor bővíthetjük is. Pl. Különböző területeken más és más a törvényi szabályozás, sőt ehhez jöhet még a törvények változásának gyakorisága is.
A jól megválasztott modulok a frissítéseket is elvégzik, és szinte egy gombnyomásra szolgáltatnak elemzéseket, adatokat, amik jelentősen elősegítik a jó döntéseket.




Hálózati kártya
Ezen keresztül kapcsolódik a gépünk - a széles sávú szolgáltatások esetén - közvetlenül a világhálóhoz. Ethernet szabványnak kell megfelelnie, és WLAN - azaz vezeték nélküli - "képességei" is jó ha vannak.

HD
High Definition (nagyfelbontású) 1280x720 felbontású 16:9 képméretarányú képernyő full HD: 1920x1080 felbontású

Hipernet
A névleges maximális betöltési sebességek növekedése:
GPRS = 50 Kbps
EDGE = 238 Kbps
3G = 384 Kbps
3GHSPA = 7 Mbps
Hipernet (2011 vége) = 42 Mbps




Felhő
Többek szerint olyan mint egy merevlemez a levegőben, mások teljes mértékben integrált alkalmazásokban gondolkodnak, ahol minden "magától történik", s a felhasználónak semmi újat sem kell megtanulnia.

"Felhő" iroda
Több olyan irodai szoftver van, amely a böngészőre kapcsolódva működik, és alapesetben nem is kell érte fizetni. Ilyen például a Google Apps, vagy a magyar nyelven is elérhető (indiai) Zoho.

Finfisher
Állami szervek számára készült, megfigyelésre alkalmas kémprogram volt, de elszabadult.

Francia digitalizálás
750 millió eurós költségvetéssel saját programot indítanak a francia könyvek digitalizálására.

Frissítések
A telepített alkalmazásokat nem csak azért kell frissíteni mert új, vagy tovább fejlesztett funkciók érkezhetnek, hanem nagyon sokszor biztonsági frissítéseket is kapunk.

ftp
Az elkészült anyagunkat filemásolóprogrammal másolhatjuk fel a szerverre,nem a saját könyvtárainkon belül másol, hanem távoli gépek között.




Galileo-program
Európai műholdas navigációs rendszer, 27 (+3 tartalék) műholddal 5 milliárd eurónál is többe kerülhet, ehhez jön még a működtetés évi 800 millió eurója.

Gauss szupervírus
Összetett kártevő, weboldalakon megadott banki jelszavakat, ... lop. Még nem sikerült megfejteni a titkosítását (2012. szeptermber).

Gépi szövegelemzés
Internetes közösségi oldalak szövegének elemzésével megjósolható a jövő, a tőzsdei változások? Egyértelműnek tűnnek olyan összefüggések, hogy ha az internetezők többször keresnek rá olyan szavakra mint álláskínálat, akkor rövidesen nőni fog a regisztrált munkanélküliek száma. Amerikában kimutatták, hogy amikor az ideges szó - és annak szinonimáinak - előfordulása emelkedett, akkor a tőzsdeindex csökkent.
Ezeket az elemzéseket elősegítette a Google által 2006-ban bevezetett Google Trends nevű szolgáltatás. Ez kimutatja, hogy mely szavak kezdték a szokásosnál jobban érdekelni az embereket.
Így sikerült egy jelzőszámot meghatározni amely emelkedéséhez kapcsolódott a tőzsdeindex esése. Az egyes iparágakhoz kapcsolódó keresőszavak gyakoriságából már jobb valószínűséggel lehet becsülni a várható eladásokat, mint a korábbi piaci adatokból. A közösségi oldalakon egymást figyelő ismerősök egymásnak köldött üzenetei ritkán foglalkoznak a tőzsdével, de ezek "hangulatából", ezek szavait figyelve a tőzsdei trendekre is lehet következtetni.
Azonban nem árt az óvatosság gépi szövegelemzés használatakor, mert vannak ellenpéldák is, a hangulat nem jelent még cselekvést, az interneten a fiatalok és a képzettebbek vannak inkább jelen, a gyerekek nem nagyon befolyásolják a szülők pénzügyi döntéseit, s csak a szavak elemzése kevés, kellene még a "hangulatjelek", szövegösszefüggések,... elemzése is megbízhatóbb előrejelzéshez és nem elég egyszeri elemzés, hanem több kell, hogy a folyamatok kirajzolódjanak.
Internetes tartalomelemzés sok országban folyik pl: Németország, Izrael, USA, Magyarország. Nálunk a Hivatal Textrend program keretében inkább tudományos teljesítmény folyik.

GIF
Graphics Interchange Formatot 1987-ben fejlesztették ki, és két évvel később pedig a mozgó változatát.

Groupon
Az internet leggyorsabban növekvő cége lett a megalapítása óta eltelt közel három éve alatt. Andrew Mason - a harminc éves alapítója - először a ThePoint.com portállal próbálkozott. Ennek a legsikeresebb akcióját - amikor is a nagy kedvezménnyel ajánlott termékekre vagy szolgáltatásokra keresett vevőt - fejlesztette tovább a Groupon (group=csoport, coupon=kedvezményt nyújtó kupon) megalapításával.
Az alapötlet egyszerű: mindennap egy terméket vagy szolgáltatást kínálnak az érdeklődőknek. 2010-ben már elérte az 500 millió $-t a bevétele.
Az új üzletágat közösségi vásárlásnak nevezték el. A chicagói Groupon sikerét látva a világ minden táján próbálják másolni, de őrzi a versenyelőnyét. Andrew Mason annyira bízik magában, hogy a Google 6 milliárd $-os vételi ajánlatát is visszautasította.
2008-ban már több mint 80 millió regisztrált felhasználója volt, 43 országban, majd 60 ezer üzlettel állt kapcsolatban. (Megfelelő számú vevő esetén 50-70% kedvezményt kínálnak árukra, és szolgáltatásokra).




Hiányos biztonság
A világon átlagosan hatból egy gépen semmilyen biztonsági szoftver sincs, vagy az ki van kapcsolva (2012.06)

HIPS
Host-based intrusion prevention system = a szolgáltató által kezelt behatolás-megelőző rendszer

Hírszerkesztési elvek
Az újságíró iskolákban még 2012-ben is sokszor azt tanítják, hogy "If it bleeds, it leads" (azaz: ha véres, akkor mehet vezetőbe), vagy a másik ilyet: "a jó hír nem hír". Azonban az online hírfogyasztási + a közösségi webes megosztási szokásokat elemzők ennek pont az ellenkezőjét tapasztalják. Tehát általában rossz híreket nem szeretünk továbbosztani. Jobban szeretjük megosztani a vicces, a tudományos, és a pozitív dolgokat.

honlap
honlap, vagy másnéven weboldal elnevezést azért adták, mert leginkább újságoldalakhoz hasonlítottak a számítógépre kerülő információk, és "lapozni" is lehetett bennük.




IAS Computer
(1946-)1952-ben készült el Neumann János gépe, amely a még ma is korszerű Neumann-elven épült, párhuzamos architektúrájú IAS Compjuter volt. Ezt azért tekinthetjük minden mai számítógép "atyjának", mert a számítógépek, még ma is ezzel az architektúrával épülnek. A gépét nem védte le szabadalmakkal, sőt az egyes részek elkészülte után a terveket szétküldte mindenkinek, akik számítógépet akartak építeni. Néhány híresebb "klónja" ORDVAC, korai IBM gépek, UNIVAC. (EDVAC gépet is Neumann János tervezte, és fejlesztette ki)

IBM
Az IBM őse 1911-ben jött létre három vállalat egyesülésével, és 1924-ben vette fel a mai nevét.
1935-ben kezdett el növekedni, mert csak neki volt elég gépe az ekkor létrehozott szövetségi nyugdíjbiztosító adatainak kezelésére.
A második világháború alatt vált a számítástechnika meghatározó cégévé.
1990-es években az olcsó számítógépek (pc) miatt majdnem csődbe ment, de sikeresen megújult.
Magyarországon 1936- óta van jelen.
ict
ict: információtechnológiai

IDairAIRprint
Szkennere titkos ujjlenyomatvételt tud csinálni több mint egy méterről is (polarizált fényt használ)

INDECT project
Az EU által támogatott project(2012.06) célja egy olyan intelligens rendszer kifejlesztése, amellyel offline és online megfigyelhetnek minket, és viselkedésünket kielemezhetik. Részei:
- térfigyelő kamerák (hang, mozgás, testhőmérséklet figyelése, rögzítése)
- internetes aktivitásunk figyelése
- adatunkat összesítő, kielemző központ.
Az Anonymus hacker csoport a project társadalom elleni veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Infokommunikáció 2010
Az infokommunikációs területen foglalkoztatottak száma az uniós tagállamokban(27) 4,15 millió főre nőtt.

Integrated Device Manufacturing
Integrált eszközgyártás (egy cégnél van a chipek tervezése, és a gyártása is)

Intel Core processorcsalád(2012.05)
A világ első 22 nanométeres (3-D kapus tranzisztortechnológiájával készült) négymagos processzorcsaládja kétszeres teljesítményt is el tud érni az eddigiekhez képest. A kétdimenziós chipek helyett ez már háromdimenziós, s így tovább tudják növelni a tranzisztor sűrűséget, így nől a teljesítmény, s az energiafelhasználás hatékonysága is.

intelligens szoftverek
Az üzleti intelligencia a vállalati adatokat olyan információvá alakítja, amely a vezetőket a döntésben segítő tudást jelent. A papír, és a ceruzás elemzéssel szemben, azonnal (egy "gombnyomásra") áttekinthető képet kap a vállalat helyzetéről a vezető. Ez bizonytalan piaci körülmények között a változásokra történő gyors reagálást tesz lehetővé.

Internet(2010)
Internet(2010): 2 milliárd nethasználó volt a világon, ők 107 trillió e-mailt küldtek (de ennek ~90%-a spam volt), 152 millió blog volt fenn a világhálón, 2 milliárd videót néztek meg naponta a Youtube-on.

Internet felhasználói
A Google egyik alapítója szerint a 2 milliárd felhasználó többsége még nem profitál az internetből, csak szórakozásra használja (2012.06) Pedig az internetet azért hívják World Wide Webnek, mert az lenne a célja, hogy összekössön bennünket és az egyetemes tudásunkat.
Az információk szabad áramlásával az üzleti, a magánéleti, s a tudás területén előnyöket érhetnénk el. A kapcsolatok + a szabad információáramlás szerinte csodákra képes.

Internet nyelvei (2010)
Angol: ~480 millió
Kínai: ~400 millió
Német: ~65 millió
Orosz: ~45 millió

Interneten (2012)
Egy felmérés szerint egy átlagos 14-49 éves legalább hetente egyszer internetező magyar naponta ~200 percet töltött az interneten. Ebből asztali gépek ~120p, laptopok ~70p, mobileszközök ~10p.

Internetes kereskedelem
A teljes magyarországi kiskereskedelem 2,4%-a történt online módon, ez 1,4 millió főt és 155 milliárd Ft árut jelentett(2011 végén)
Növekedését az internetes vásárlás előnyei mellett az is segítette, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet a lakosságot árérzékenyebbé tette.
Az internetet sokan a vásárlás előtti információszerzésre használják, de sokan itt is rendelik meg az árut vagy a szolgáltatást.

Internetes médiacégek
Médiacég rendelkezik saját tartalommal, és szerkesztői ellenőrzéssel, befolyásolja a hálózatba kerülő információkat, és azok elosztását.
A Google azt mondta, hogy ő nem médiacég, mert nem versenytársa a médiának, hanem segítője, azaz nem vesz el forgalmat, hanem éppen azt terel a médiaoldalakra. (A végén a hirdetési pénzek jelentős része hozzákerült)
Facebooknál saját ellenőrzés alatt ingyen ki lehet tenni híreket (Itt a Like gomb viccelte meg a médiát)
A Tivitter pedig hírelosztóvá és marketing csatornává vált.

IPTV
IP (vagy nettévé) a digitális technológia miatt mindenki akkor nézheti meg a kívánt programot, amikor akarja. Bár az IPTV internetes műsortovábbítást jelent, számítógép mégsem kell hozzá. A rendszer kulcsa a set top box, amely az ADSL-hálózaton keresztül érkező digitális jeleket átalakítja a hagyományos tévéken nézhető műsorrá.
Élő adás közben is megállíthatjuk a műsort, majd innen nézhetjük tovább, mert a készülék ekkor is rögzíti az adást. Az elektronikus műsorújság lehetővé teszi, hogy időzített felvételeket is beállítsunk.

IPv4
Először táblázatokba foglalták a címeket, és a hozzájuk tartozó neveket. (Mindenki úgy nevezte el a partnerei számítógépét, ahogy akarta). Ahogy nőtt a hálózat, ez így tovább nem mehetett.
Ekkor egy hierarchikus domain-név rendszert dolgoztak ki, a neveket címekké alakították át.
A terv szerint a felső színtű (toplevel) domainek a csúcson (kétbetűs országkódok + a szakmára utaló hárombetűs kódok: com (üzlet), edu (oktatás), középen a szervezeti egységek, legalul pedig a számítógépek nevei vannak. Ezzel a hierarchikus felépítéssel a legegyszerűbb, és a legolcsóbb domain-adatbázist üzemeltetni.
A cégek azonban ezt nem fogadták el, elvárják, hogy az országkód vagy a szakmai kód a vállalkozás neve mellé kerüljön. De így mire a hatalmas mennyiségű adathalmazt (pl: .com-nál) végignézik a böngészők ez több időt vesz igénybe.
A domainnév-adatbázisnak nincs központja. Minden intézmény maga tárolja és felügyeli a számítógépének az adatait. Ezek egymással összekapcsolva, együtt alkotják a domainnév-adatbázist. A webszerverek ebből az elosztott adatbázisból halásszák elő - a másodperc töredéke alatt - az éppen szükséges címet.
1974-ben úgy gondolták, hogy ez a 4 milliárdos nagyságrendű cím az idők végezetéig elég lesz.
Mára azonban elfogytak a címek, nem csak a számítógépek nagy száma miatt, hanem már táblagépek, mobiltelefonok is csatlakoznak, sőt már sok helyen a háztartási gépeket, közvilágítást is az internetre csatlakozó chipek (processzor + memória + szoftver, amely a hálózat és az eszköz között kapcsolatot létesít) vezérlik.

IPv6
Az IPv4 1977-ben lett szabvány, 32 jegyű, bináris számokból épül fel. Minden számítógép, router, és okostelefon használ egyet a 4,3 milliárd egyedi internet Protokoll címéből (IPv4) az internethez való csatlakozásra. Mivel ezek nemsokára elfogynak, ezért kellett tesztelni az új IPv6-ot, amely már nem tud majd kifogyni, mert 128 jegyű binális számból áll.
Egy új címmezőt definiáltak, s ennek bevezetéséhez az internettechnológiának az egyik protokollját egy újabb változatra kell kicserélniük.
Az IPv6 protokollal 340 szextillió (= 1036) címet oszthatnak szét a felhasználók között (IPv4-nek a 4,3 milliárd címe mostanra elfogyott). 2011-re 350 millióra nőtt a honlapok száma, ebből 105 millió az aktív. Kínában 420 millióan interneteznek, az USA-ban 250 millióan (de a legtöbb honlap még angol nyelvű)
A legnagyobbak (Facebook, Cisco, ...) észrevétlenül (2012.06) átálltak az új rendszerre.

i.top500.org/sublist
Szuperszámítógépek listája




Japán szupervírus
A Fujitsu már 2008-óta fejleszti (a japán kormányzat megbízásából) az internetes támadásokat visszaverő, és azokat lekövető szoftwert (azaz ellenvírust). Ez még a támadókról, sőt azok gépeiről is tud információkat szerezni, és elletámadásba lendülni. Ezekkel a "cyberweapon" kódokkal USA és Kína már rendelkezik.




Kémbabák
A próbababák szemébe épített kamerák megfelelő arcfelismerő programmal a nézegető vásárlók életkorát, nemét, hangulatát is elég pontosan meg tudják határozni. A biztonsági kamerákhoz képest előnyük, hogy szemből képet készítenek.

keresőprogramok
Ezek is weboldalak, de ezek célja más weboldalak megkeresése. A keresőprogramok vagy más néven böngészőprogramok megfelelő sorába beírjuk a keresni kívánt szót - ekkor felkínál néhány szerinte nekünk legérdekesebb weboldalt - majd ezek közül, vagy az eredeti elképzelésünk szerint választva felsorolja az azzal összefüggésben található weboldalak címét.

Kiberbűnözés(2012.03)
A hackerek 12,5 milliárd $-os bevételre tettek szert globális szinten. Ebből legnagyobb rész az oroszoké: 4,5 milliárd $ (ebből az oroszországi "piac": 2,3 milliárd $)

Kína (2012)
- 560 millió internetező
- 420 millió mobil internetező
- 220 millió db okostelefon legyártása

Kínai közösségi oldalak
Az 1,3 milliárdos országban mások a szokások, nem globális képet akarnak kapni, hanem az ismerősökkel akarnak kapcsolatot tartani. A közösségi oldalakat használó közel 300 millió kínaiból csak 15 millióan nézegetik a nemzetközieket is. Az izlésük is más, jobban szeretik a zsúfolt színes oldalakat. A kínai oldalak reklámból származó bevétele még a 20%-ot sem éri el, a virtuális termékeikből viszont sok pénz folyik be.
Qzone: a legnépszerűbb 200 millió felhasználóval. Övé a QQ azonnali üzenetküldő is. (MSN-hez hasonló) Kaj-hszin(Kaixin): 100 millió tag
Zsenzsen(Renren): 100 millió tag
Tu-ton(krumpli): Youtube kínai megfelelője
Baidu: kínai fejlesztésű kereső, szinte monopol helyzetben van.

Kommentelés (2012)
Már nem csak álnéven írogatnak saját maguknak kommenteket, hanem már önálló üzletág lett a hamis (dícsérő v. lejárató) vélemények küldözgetése. Így ma már nem csak reklámokkal akarnak befolyásolni minket, hanem "vásárolt rajongókkal" is.




LBS
Location based serviced, "helyfüggő" szolgáltatások. Az okostelefonok a GPS rendszerrel, vagy a környéken található wifihálózatok adatai segítségével érzékelik a felhasználó tartózkodási helyét. Így pillanatok alatt megtudhatjuk, hogy:
- milyen szórakozóhelyek, üzletek, érdekességek találhatók a környéken
- ki van ott az ismerősök között
- vagy a szülők láthatják, merre van éppen a gyermekük.

Létezési kockázat
A Létezési Kockázat Vizsgáló Központban (Center for the Study of Existential Risk) az angol kutatók (Cambridge-i Egyetem) azt vizsgálják, hogy a számítógépek okosabbá válnak-e az embereknél, és átveszik-e a hatalmat a világ felett. Ehhez annyi is elég lenne, hogy a gépek folyamatosan terjeszkedjenek a Földön, és elvegyék azokat a természeti erőforrásokat, amelyek az élőlények túlélését biztosítják.

Letöltés
Az adatok másolását nevezzük letöltésnek. A böngészés során is letöltünk hiszen a honlapok szöveges, képi,... részei a számítógépünkre kerülnek. Azonban klasszikus értelemben adatletöltésről akkor beszélhetünk, ha a fájlokat másolással le is mentjük a számítógépünkre.

Li-Fi
(Li = light) nagysebességű, optikai, vezeték nélküli rendszerek

Logikai körök
Fontos elemei: kapuk, memóriák, erősítők, és rezgőkörök

Logitech (2010)
A svájci-amerikai Logitech 1981-ben alakult szoftver fejlesztésre, de hamar váltott a számítógép kiegészítőkre: főleg egerek, de billentyűzet, hangszórók, webkamerák gyártására állt rá 2010-ben 2,4 milliárd $-os bevétel mellett 130 millió $-os nyeresége volt. Ma már a táblagép kiegészítők piacát célozza meg, 9000 alkalmazottjából 6000 Kínában dolgozik.

Lomtár
Lomtár (Recycle bin): innen még lehetőségünk van visszaállítani az akarattal v. véletlenül törölt fájlokat.

LSN
Large Scale NAT (Network Address Translation) "IP cím fordító", az IPV6 "bevezetésére" kidolgozott egyik megoldás(2011.06) (pl. a Facebook is ezt használja)




Median Webaudit
A web bug technológiát használja a Medián Webaudit szolgáltatása: webpoloskákat telepít a gépünkre, s ezek informálják, hogy mely oldalakat böngésszük. Ekkor csak statisztikára használják ezt a technológiát, de lehetne másra is használni.

Mesterséges intelligencia
Először 1997-ben győzte le az embert a gép: IBM Deep Blue legyőzte az akkori sakkvilágbajnokot Garri Kaszparovot. Most az IBM másik óriásgépe a Watson - az amerikai Jeopardy tévés - műveltségi vetélkedő két bajnokát győzte le.
A 90 szerverből álló gép 3000 párhuzamosan működtetett processzorával 80 billió műveletet végez másodpercenként. Így a belétáplált 1 terabájtnyi (kb. 200 millió oldal) szöveget (Biblia, Wikipedia, Shakespeare összes művei,...) pillanatok alatt "átnézi". Az eredményeket valószínűségeik szerint rangsorolja, hiba esetén újraelemzi, így fejlődik.
Ennek a programnak gyakorlati haszna is lehet sok szöveg gyors áttekintésekor, betegségek diagnosztizálásakor, kutatási eredmények figyelésekor.

Méretek
1 megabyte = 1024 kilobyte
1 kép = 50 - (200) kilobyte
1 oldal (e-mail): 2-3 kilobyte
1 perc zene (mp3): 1 megabyte
1 film (90p): 700 megabyte

Microsoft-Nokia (2011)
Az okostelefonok operációs rendszereinek sorrendje: Android (Google), Symbian (Nokia), iOS (Apple), Blackberry OS (Research in Motion), Windows,... miatt választhatta a Nokia a saját operációs rendszere helyett - az új készülékei zömére - a Microsoft Windows Phone 7-es operációs rendszerét. Ezenkívül a készülékeire több Microsoft alkalmazást is telepít, és bekerül a Microsoft virtuális piacterére is.

MNF
Magyar Nemzeti Filmarchívumé az 1948-1987 között készült 1630 darab filmvagyon. 250 millió forintos állami támogatás mellett 160 milliós a saját bevétele. (néhány oldal: magyar.film.hu, hmdb.hu) (2011)

Mobilnet adatmennyisége
2013 februárjában Magyarországon ~2,6 millió GB adatot töltöttek fel (és le) mobilneten keresztül, így egy aktív ügyfélre átlagosan ~1 GB-nyi jutott.

MPS
Menedzselt nyomtatási szolgáltatások

MSE 4,0
Microsoft Security Essentials: a Microsoft ingyenes vírusirtójának a négyes verziója(2012.04.)

Műholdak
Több műholdat is fel szoktak lőni egymáshoz közelre (ugyanarra. a hosszúsági fokra), pl. az Astra a valóságban négy műhold (a Thor 5 és Thor 6 is egymás mellett van, ...).
A műholdakon lévő egy adó-vevő egység (transzponder) egy analóg tévécsatorna továbbítására szolgált, de a digitális tévéből többet is tud továbbítani.

m2m
m2m = gép-gép közötti kommunikáció




Net Monitor
= netfigyelés

Net Usage
= nethasználat




Nyílt forráskódú szoftverek
1984-ben indult a Star Office szövegszerkesztő első változata. 1999-ben a Sun Microsystems 70 millió $-ért megvásárolta a jogokat, a szoftvercsomaggal ezután sikerült áttörést elérni. Átnevezték, és nyilvánosságra hozták a program forráskódját.
Az OpenOffice.org nyílt forráskódú, ingyenes irodai program 3,2-es - 2010 elején indított - változata folyamatosan növeli a piaci részesedését. A sajátján kívül a többi dokumentumformátum kezelésére is alkalmas, adat- és táblázatkezelő programot tartalmaz.
2009-ben a Sunt felvásárolta az Orade, aki felhasználóinként 90 $-t kér a kiegészítő programokért (amelyekkel a Microsoft Office-t használó gépekre konvertálni lehet az OpenOffice szövegfájlait. A nyílt forráskódú programokat részesíti előnyben az állami intézményeiben:
Franciaország, Hollandia, Dánia, Oroszország,... Sokak szerint Magyarországon is évi 30 milliárd Ft-ot lehetne megspórolni a közintézményekben, és az iskolákban, ha ingyenes nyílt forráskódú programokat használnának.




ODF
Nyílt dokumentumformátum. Leírása (a specifikáció) bárki számára megismerhető, bármely célprogrammal kinyitható, szerkeszthető.
Franciaországban, Hollandiában, Dániában, ... a közigazgatásban ezt használják. 2009-től Magyarországon is nemzeti szabvány.

Okostelefon világpiac (2012)
cég %
Samsung 28
Apple 20
Nokia 5
HTC 5
Egyéb 42

On demand tévézés
Igény szerinti, azaz nem lineáris tévézés. Ekkor nincsenek hagyományos értelemben vett tévécsatornák, s program szerint ("lineárisan" egymás után sugárzott műsorok), hanem az internetről mindenki tetszés szerint nézheti meg a műsorokat.

Online tevékenységünk
Az online tevékenységünket 5 kategóriába sorolják:
- szórakozás
- információkeresés
- kapcsolatépítés
- időtöltés
- önkifejezés

Online tévék
Több technológiai cég is kihagyná az általuk felesleges közvetítőnek tartott kábeltévé szolgáltatókat és az interneten akarják továbbítani a hagyományos csatornák műsorait. Ehhez - az OTT (over the top) internetes műsorszóráshoz - a technikai feltételek adottak, ennek ellenére a csatornatulajdonosok anyagi félelmei miatt ebben nincs igazi előrelépés (2013 eleje). A Google már 2010 óta működteti a Google tévéjét, és a Sony, a Microsoft, azt Intel, ... is keresi a megoldást.

Online videózás
Az online videózás az internet forgalmának a felét adja(2012.07)

Origo Zrt (2010)
A Magyar Telecomhoz tartozó Origo Zrt-hez tartozik az:
- Origo hírportál
- az iwiw közösségi hálózat
- freemail levelezőrendszer
4,5 milliárd forint árbevétel mellett, 800 milliós vesztesége volt.

outsourcing
távmunka, outsourcing (kiszervezés). A hagyományos távmunka előnyei: nem kell a munkáltatónak épületeket biztosítani, ott fűtés, villany, telefon,...számlákat fizetni, a dolgozónak pedig nem kell a közlekedésért fizetni, azzal esetleg napi több órát is eltölteni, és főleg, hogy saját maga oszthatja be az idejét.
A technika fejlődése, főleg a szélessávú internetkapcsolat terjedése pedig felerősítette, és tömegessé tette a munka kiszervezését (outsourcing). Sőt az ingyen levelezés, ingyen videotelefonos kapcsolat miatt már az országhatár sem akadály. Ezért lehet, hogy az indiai GDP 7%-a származik a főleg az USA-ból oda kiszervezett üzleti tevékenységből. Afrika is igyekszik belépni erre a piacra, de India jelentős előnnyel indul a jó angol nyelvtudásuk miatt. Nagyon sok szolgáltatást kiszerveztek: könyvvitelt, oktatást, jegyrendelést, pénzügyi szolgáltatásokat, ügyfélszolgálati telefonközpontokat, de főleg az információtechnológiát. Az outsourcing fő vonzereje a bérek közötti különbségben rejlik. Míg például egy indiai programozó irigyelt fizetése óránként 15 $, addig amerikai kollégája 60 $-nál is többet kap. A célországok fejlődését nem csak a beáramló pénz segíti, hanem az oktatásuk fejlesztésére gyakorolt hatása is.

Over - the - top
Interneten keresztül elérhető mozgóképes, vagy audiotartalom.




peer-to-peer
A film -és a zeneletöltésekhez használatos fájlcserélőknél vezették be, jelenleg a megbízhatóan titkosított telefonoknál is használják. Ekkor a szokásos mobiltelefonálástól eltérően sem telefonközpontokon, sem bázisállomásokon nem megy át a beszélgetésünk, hanem az internetre megy a kommunikációnk - a VoIP technológiával - ide küldjük a rejtjelezett adatcsomagainkat. Így a két telefon közvetlenül van egymással kapcsolatban peer-to-peer, azaz központ nélküli összeköttetésben.

Pinterest
2012 augusztusától már mindenki számára nyitott. Az USA-ban a Facebook, és a Twitter után ekkor már a harmadik legnagyobb volt napi ~3,5 millió látogatóval.
(Táblákba (board) rendezhetjük a saját fényképeinket(pin) és a mások fotóinak az újramegosztását).

"Poloska" keresés
Aktív lehallgatókészülékeket a leadott jel észlelésével szokták észlelni.
Inaktív poloskák érzékelése pl. egy magyar készülékkel lehetséges az anyaguk alapján. A műszer nagyfrekvenciás hullám kibocsátásával gerjeszti a félvezetőket, és a visszaverődő megváltozott jel mutatja ki a jelenlétüket.

Portok
A számítógépen portok, azaz adattovábbító kapuk vannak, ezekhez különféle eszközöket lehet csatolni: USB, VGA, TV-out (ez lehetővé teszi, hogy a TV-t monitorként tudjuk használni. A kártyaolvasók (pl. digitális fényképezőgépekben használatos memóriakártyák adatainak közvetlen letöltését teszik lehetővé (pl: SD, MMC, XD,...)

Programozói fizetések
(2012 elejének átlagos fizetései:)
I. Google programozó (évi): 128 ezer $ alapbér
II. Facebook: 123 ezer $
III. Apple: 114 ezer $
átlagos amerikai fejlesztő: 93 ezer $




QR-kódok
Kétdimenziós "vonalkódok"




Registry
Registry, azaz a rendszerleíró adatbázis (ahol a számítógép, és a Windows működéséért felelő adatok vannak tárolva.

ropo-effektus
Read online, pay offline (azaz megnézik az interneten az ajánlatokat, utánna pedig a boltban veszik meg, vagy az irodában intézik a foglalásokat).




Samsung
1938-ban Lee Byung-Chull alapította "Három csillag kereskedés" zöldség és szárított hal árusítással indított. Majd cukorfinomító, textilüzem, biztonságtechnika következett. A Samsung Electronics a hatvanas évek végén indult a világhír felé.

SAP
1972-ben alapították, 2010-ben az egyik legnagyobb részvényese - Hasso Plattner lett az elnöke. Németországban a Microsoftra adott európai válasznak mondják. Ügyfelei közé tartozik a McDonald's, Apple, GM,... Bevételei alapján az üzleti szoftverek terén első a világon. Hátrányának tartják, hogy a cloud computing (számítási felhő) szolgáltatások területén késésben van.
2009-ben 10,7 milliárd euró bevétel mellett 1,8 milliárd euró adózott nyeresége volt.

SD
Standard Definition (alapfelbontású) 720x576 felbontású (576 sor, és minden sorban 720 képpont), 4:3 képméretarányú képernyő

SDR
Szoftweresen definiált rádió, egyszerűbben állítható át más normára vagy új technológiára az állomások, mert csere vagy szerelés helyett egyszerűen át lehet programozni a rádiós egység paramétereit a szoftwerben.

SEO
Search Engine Optimization

Social Network
=Közösségi oldalak. A felnőtt internetezők kétharmada csatlakozott már egy vagy több közösségi oldalhoz(2012.05)

SMART
Search engine for MultimediA environment geneRated contenT rendszer. Ez lesz a közösségi kereső: az internetes tartalmakban történő keresésen túl, fel fogja használni a kamerák (térfigyelő, ...), az okostelefonok, gépjárműkövetők, ... adatait is.

SMS
A 20- éves sms-t mára már 4 milliárd ember használja. Eredetileg 128 karakteresre tervezték, de néhány karakter tiltásával elérték, hogy 160 karakteres legyen (azaz szövegből 160 karakternyit tudunk küldeni vele), ráadásul a hálózatnak csak a felesleges kapacitását használja, az ellenőrző csatornán közlekedik (Az első nem kísérleti sms-t 1992 decemberében küldték)

Speed Test
= sebességteszt

SSD
Solid State Drive: a mozgó alkatrész nélküli meghajtó előnye a HDD-vel szemben az alkalmazások gyorsulása, kisebb energiafelhasználás, jó rázkódástűrés, ...

Support
Rendszertámogatás, pl: szoftverkövetés, telefonos ügyfélszolgálat fenntartása...




Szabad szoftverek
Ingyenesek, és mégis magyarra fordítják, fejlesztik őket. Sokan kérdezik, hogy mégis miért? Néhány ok:
-aki olyan szintre eljut, hogy fejleszteni tud, annak fontos (és kifizetődő) a hírnév, a fejlesztőtársak elismerése.
-a kezdők a közös munka során többet tanulhatnak a gyakorlatból, és a többiek segítségéből mint egy tanfolyamon.
-az itt megszerzett tudás más területen is közvetlenül hasznosítható.
-ha a szoftver ingyen van, a hardver iránt megnől a kereslet (ezért támogatta a Linuxot az IBM, a HP...)

Számítógépes felhő
használatának három fokozata lehetséges:
elsőben a vállalat nem vesz számítógépet, helyette a szolgáltató távoli számítógépén dolgozik. Ekkor a szoftver frissítést, az adatmentést saját magának kell csinálnia.
Második szint a platformszolgáltatás. Ekkor a bérlő a felhőbe telepített üzleti alkalmazásokat használja, a szoftvereket a szolgáltató telepíti, és frissíti.
A következő szint a szoftverszolgáltatás. Ilyenkor a bérlőnek csak használni kell a szolgáltatást, mint pl. az intrnetes levelező rendszerünket. Itt szolgáltatóváltásnál az adatok átvitelével nincs gond, de az ügyviteli rendszer átvitele - a rendszerek különbözősége miatt - nem biztos, hogy sikerül. Az olcsóbb ár segíti a "számítógépes felhők" terjedését, az üzleti titkok féltése pedig lassítja a folyamatot.
A számítási felhők forgalma 2010-ben 130 exabájt volt, s a hozzájuk kapcsolódó adatforgalom az adatközpontok forgalmának 11%-át tették ki.

Szematikus web
Szematikus web, gondolkodó web, intelligens internet, ezek az új varázsszavak 2013 elején az IT világában. Google is, a Facebook is, ... tesztel ilyen rendszereket.
Természetesen csak is a mi érdekünkben, miértünk történnek ezek a fejlesztések is: céljuk az alkalmazások "emberközelibbé tétele" (pl. kontexusában is értelmezik a begépelt szöveget), a pontosabb, és a gyorsabb keresés, ...

"Személyislopás"
Főleg a közösségi portálokon sokan szinte minden információt megadnak magukról (név, lakcím, telefon, fotó). Ezekkel az adatokkal azután sokféle módon vissza lehet élni.

Szerzői kiadás
A hagyományos eljárás (a kiadó kiad, a kereskedő árul, a szerző meg izgul, és közönségtalálkozókra jár) helyett, a szerző is aktívan résztvesz a könyve sorsának alakításában a digitális könyv szerzői kiadásánál.
A legnagyobb a SmashWords 100 ezer könyvet árul. Magyarországon ilyen a Publio.hu az eladási ár 70%-át adja a szerzőknek (ők lehetnek akár "amatőrök" is) jogdíjként(2012).

Szélessávú internet (2009)
(az összes háztartás százalékában)
Svédország: 79
Németország: 65
Ausztria: 58
Magyarország: 51
Románia: 24

Szilárdtest-meghajtók
A szilárdtest-meghajtók (SSD-k, flash memóriás tárolók) mozgó alkatrészt nem tartalmaznak, ezért gyorsabbak, és megbízhatóbbak a hagyományos merevlemezeknél. Eddig a magas áruk volt a hátrányuk, de 2012 harmadik negyedében felére (is) leesett az áruk, így már 1 $-nál is kevesebbe kerül egy GB.

Szilícium-völgy néhány vállalata
HP: 1939 Palo Alto (Bill Hewlett + Dave Packard)
Intel: 1968 Santa Clara (1971-ben állította elő az első mikroprocesszort)
Xerox PARK: 1971 Palo Alto
Apple: 1976 Cupertino (Steve Jobs + Steve Wozniak: Macintosh (1984)
Oracle: 1977 Santa Clara
Adobe Systems: 1982 San Jose (Photoshop, Acrobat (PDF), Flash)
Sun: 1982 Santa Clara (Java,...)
Cisco: 1984 San Jose
Netscape: 1994 Moutain Wiew (Netscape Navigator: első böngésző)
eBay: 1995 San Jose
Yahoo: 1995 Santa Clara (Jerry Lang + David Filo)
Google: 1998 Menlo Park (Larry Page + Sergey Brin)
Facebook: 2004 Palo Alto (Mark Zuckerberg)
You Tube: 2005 San Bruno (2006-ban a Google felvásárolta)
A Szilícium-völgy bölcsőjeként a Bill Hewlett + Dave Packard garázsát tisztelik. Terman 1951-ben Palo Altóban létrehozta a Stanford Ipari Parkot, a Szilicium-völgy mai központját. Az itt 1955-ben feltalált tranzisztor (William Shockley) olyan sikeresnek bizonyult, (ez szilíciumból készül) hogy Don Hoefler újságíró elnevezte Szilícium-völgynek.

Szimulátorok
Míg pl. egy utasszállító gép ára 60-300 millió dollár,addig a legjobb repülőgép-szimulátor sem kerül 20 millió $-nál többe. Ráadásul a működési költségek is csak 2-3%-át teszik ki egy repülőúténak. Nem kell üzemanyagért fizetni, engedélyekért, biztosításért,... Előnyük még, hogy - mivel nincs balesetveszély jó áron bérbe lehet adni bárkinek.

Szuperszámítógépek
A világ legerősebb szuperszámítógépei (2009):

Neve Ország Maximális teljesítménye Üzembehelyezés éve Processor magok száma
Jaguar USA 1759 teraflops 2009 224 ezer
Roadrunner USA 1042 teraflops 2009 122 ezer
KrakenXT5 USA 832 teraflops 2009 99 ezer
Jugene Németország 825 teraflops 2009 295 ezer
Tianhe-1 Kína 563 teraflops 2009 72 ezer

Az első 500 közé kerüléshez 2009-ben 20 ezer teraflops teljesítmény kellett. (1 teraflops = másodpercenként 1 billió művelet)
Magyarországon szuperszámítógép a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben található, 6,5 teraflops teljesítményét 128 db egyenként 4 magos processzora adja.
A Fujitsu és Riken közös fejlesztésű szuperszámítógépe másodpercenként 8162 billiárd lebegőpontos művelet elvégzésére képes, azaz 8,162 petaflopos sebességű.
Titan lett a legerősebb szuperszámítógép (2012 vége). Ez a listát egyszer már vezető Jaguár átnevezve, és felturbózva:
növelték a 16 magos processzorok (cpu-k) számát, és mindegyik mellé társítottak egy gpu-t (ami egy grafikus vezérlőkártya egység, s ezek nagyon sok hasonló számítást tudnak párhuzamosan elvégezni).




Táblagépek
Először volt az e-könyv (ez jóval olcsóbb), majd a "tábla" pc-k. Ezen a piaci verseny erősödését jelzi, hogy 2010 végén a Google 3 millió hozzáférhető "könyvvel" elindította az elektronikus könyvesboltját. Stream techonlógiával az olvasónak a netről semmit se kell letölteni) működik a szolgáltatása.
Amazon.com (a Google legfőbb vetélytársa) válasza az volt, hogy a tartalmait csak saját rendszerén keresztül teszi hozzáférhetővé. Kindle e-könyv olvasóit pedig önköltségi áron kínálja, hasznot inkább a tartalmakon remélve.
Az Apple sem hagyja magát, az iPhone okostelefonjával, és az iPad táblagépeivel veszi fel a harcot. Az App Store-ban a készüléktulajdonosok 300 ezer program közül válogathatnak. Nem csak Apple alkalmazások közül, hanem külső fejlesztők programjait is letölthetik (pl: üzleti megoldások, játékok, hírek, utazás,...) Az AirPlay vezeték nélküli hangszóróra csatlakozás, az Airprint wifi alapú nyomtatás, a Podcast video- és hangfájlok megosztása, iTunes U a felsőoktatási intézmények előadásai.

Thunderbild
A Mozilla levelezője

Titkok a szemétben
Még a cégvezetők sem érzik igazán, hogy mennyi adat maradhat a kidobott számítógépek merevlemezén (pl: vezető bank alkalmazottainak személyes levelezését, bankszámla számokat, személyi számokat,... is találtak már a kutakodók. Csak egyszerű törlési parancsokat használnak, amik az interneten mindenki által elérhető programokkal pár órás tanulás után - bárki által helyreállíthatóak.

TLD
2012.06.14.-től az ICANN feloldotta a domain végződések eddigi szabályait, így jöhetnek a céges domain végződések. Így mindenki vehet saját domain végződéseket (ha van elég pénze, mert egy TLD ~ 180 000 $-ba kerül), szakszerűen top-level-domain nevet, azaz TLD-t.

TL1
Fejlett autószimulátor: három kivetítővel, ... , félmillió dollárért(2012.06)

Tumblr
2012 végén az USA-ban a 10 leglátogatottabb közé került, havi 160 milliós látogatottságával.

TV piac (2009):
43,5 millió LCD, és 4,3 millió plazmakészüléket adtak el Európában (becslés). Magyarországon is a full HD (full high definition) volt a sztár (1920 x 1080 képpontos), a HD (1366 x 768), és a standard (720 x 480) készülékek pedig veszítettek a piaci részesedésükből.
Mobiltévéknél kis képernyőt építenek a mobilokba. Mobilinternetes megoldásnál a hálózat kapacitása elvben határt szab a nézők számának. A földi sugárzású digitális vételnél (DVB-H) viszont annyian vehetik az adást, ahányan bekapcsolják a készüléket, a vétel minősége a felhasználók számától nem függ. A DVB-H előnye, hogy mozgó vételhez sugározza a jelet, míg a DVB-T általában helyhez kötött vevőantennát kíván.

Tweet
A Twitter rövid szöveges üzenetekkel (tweet v. csirip) működő szolgáltatás




USB3.0
Az USB3.0 az USB2.0-hoz képest 10x gyorsabb. Ennek az az oka, hogy minden drive két fő összetevőt tartalmaz: egy eszközvezérlőt, és egy memóriachipet, de az USB3.0 két vagy több chip felhasználásával javítja a teljesítményét. Így már olyan teljesítményt, és sebességet ér el, mintha a számítógép merevlemezéről futna a rendszer.

user guide:
felhasználói kézikönyv




Világ kommunikációs piaca (2005)
telefon: 68%
levél: 14%
e-mail: 12%
fax: 5%

Virtuális világok
Egyre többen töltik a szabadidejüket virtuális terekben, vagy éppen a való élet gondjai elől menekülnek oda.
A virtuális világokban, vagy online játékokban a felhasználók mindent megvehetnek: fegyvereket, földet, ruhákat, másoknak szánt ajándékokat... Így nen csoda, hogy a Second Life, A Facebook (Farm-ville-ben 60 milliónál többen gazdálkodnak, és 20 millió felé tart a Restaurant Cityben saját üzletüket üzemeltetők száma), és a többi hasonló cég 2009-ben csak az USA-ban egymilliárdos valóságos bevételhez jutott a virtuális világból.(FarmVille kifejlesztője 300 millió körüli forgalmat ért el, a Playfish, és a Playdon is hasonló nagyságút.) Azonban Kínában, Japánban, Dél-Koreában jóval többet költenek a virtuális árukra mint Amerikában.
Így a kínai Tencent 2009-ben egy milliárd dolláros bevételhez jutott. (A virtuális áruk többsége 1-2-(5) dollárba kerül).
Újabban bevonják ebbe az üzletbe a társkeresőket is, ahol pénzért vett virtuális virágcsokrok nagyságából ítélhetik meg a hölgyek, hogy valaki komolyan érdeklődik-e irántuk.

Vírus
Megfertőznek más programokat, és így azok is a víruscsaládjuk része lesz. A férgek ezzel szemben az áldozat infrastrukturáját használják további elterjedésükhöz.

VoIP
Voice over Internet Protocol-internetes telefonálás (a 90-es években még IP- internetprotocoll)
Ugyanazon a vonalon egymástól különböző típusú csomagok (információk szépen libasorban haladnak). Ez a kommunikációs csatornák sokkal hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé (a telefonhálózaton a két beszélgető leköt egy vonalat).
Ezért jóval olcsóbb az internet (egy e-mail küldése ezért még fillérekbe sem kerül.)




Webáruházak forgalma (2008)
63 milliárd Ft (a teljes kisker forgalom 1%-a)

Webcím
2012-ben összesen 252 millió webcím volt a világon.

Webes dokumentumok megoszlása (2010)
angol nyelvű: 535 millió weboldal
kínai nyelvű: 445 millió weboldal
német nyelvű: 75 millió weboldal
orosz nyelvű: 60 millió weboldal
...

Webkettes
Összefoglaló néven emlegetik az olyan praktikus eszközöket mint a blog, az azonnali üzenetküldés, a tapasztalat cserére alkalmas fórum, vagy a gyors csoportmunkára alkalmas wiki. A webkettes megoldásokkal azt is láthatjuk, hogy a számítógépközelben van-e, akit keresünk.
Lényege, hogy minden adat betehető az internetes "közösbe", és akárhányszor feldolgozható.

Weboldalak havi látogatottsága (UU,2011)
1. Google = 153 millió (egyedi látogató)
2. Facebook = 137 millió
3. Yahoo = 130 millió

webszerver
Olyan számítógép, amely állandó internetkapcsolattal bír, és képes weboldalak megjelenítésére.

Wi-Fi
(Wireless Fidelity) 2,4 - 5 GHz-es tartomány, (Wi-Gig-é 60 GHz lesz)
Vezeték nélküli kapcsolatot tudunk létesíteni és fenntartani a wi-fi kártyákkal vagy chippekkel.

Wigig
Wigig (wireless gigabit) a wifinél sokkal gyorsabb. Mivel a wifinél már nem lehet tovább növelni az átvitel sebességet, ezért kell a wigig, amely tízszer gyorsabb lehet a wifinél. A 60 gigaherzes frekvenciatartományt használja, hátránya, hogy hullámai nem nagyon terjednek, hatótávolsága 10 méter körüli.

Wikipédia
2013 elején a Wikipédia adatai szerint a világ V. legnagyobb weboldala, havi 450 millió látogatóval.




X-labs
A Google X-labs kutatói által 16 000 processzorból készített gép azt a feladatot kapta, hogy tanulja meg: milyen egy macska. Pár minta betáplálása után a gép az internet átnézése után majdnem 100%-ban ismerte fel a macskákat.(2012.06)

XP
Az XP még jól tartja magát (2011 vége), 55 országban még a Windows XP a legelterjedtebb operációs rendszer (Magyarországon, Kínában, Lengyelországban,...)
2012.01: még mindig az XP a legnépszerűbb: ~ 47% (Windows 7: ~ 36%)
Maradt a Windows XP operációs rendszer a legnépszerűbbnek a világon 46%-kal.(2012.05.)
A Windows XP hivatalos támogatását 2014 áprilisától meg akarják szüntetni.

xxx
A pornóoldalak közül a leglátogatottabbnak háromszor annyi látogatója van mint a CNN-nek. (az x videosnál 4,4 milliárd oldalletöltés van havonta) Ráadásul ezeken az oldalakon 15-20 percet maradnak a látogatók a hírportálok 3-6 percével szemben. A második legnagyobb pornó oldalon is napi több mint 100 millió oldalletöltést regisztrálnak, és ~100 terabájt pornó van rajta.

xxx domain
Eredeti célja az volt, hogy elkülönítse a felnőtt tartalmakat kínáló weboldalakat, azonban mindenki veszi a "cégneve.xxx" oldalakat, hogy ne tudjanak a nevével visszaélni, így már nem töltheti be eredeti célját, a pornócégek elkülönítését.(2011).




Yandex
Orosz kereső, amelyé a keresőpiacuk ~60%-a (2012.05)




Zeen.com
A két youtube alapító (Chud Hurley és Steve Chen) új projectje: "magazin készítő"

zettabájt
Ez ezermilliárd gigabájtot jelent.

Zombi gépek
2006 októberében az USA-ban 970 ezer, Kínában 740 ezer, Németországban 300 ezer, Japánban 190 ezer zombigép volt. A gépet zombivá tevő programok ellen nem elég a vírusírtó szoftverek használata. A kártevők a Windows biztonsági résein, böngészés során is a gépünkre települhetnek, vagy elektronikus levelek nem .exe kiterjesztésű csatolmányaiban pl: .pif, .gif végződéssel, képben elrejtett kódsorként érkezhetnek.
A kártevők leállíthatják a vírusírtó programot is, mert előbb-utóbb az felismerné őket. Ezért a szervízcsomagok folyamatos letöltésére, és a tűzfalszoftverre is szükségünk van.
Magyarországi zombigépek száma - borúlátóbb becslések szerint - akár 10 %-os is lehet.

Zuckenberg, Gates, Jobs!
Az amerikai egyetemeket egyre többen hagyják ott idő előtt, hogy megpróbáljanak Mark Zuckenberg (Facebook), Bill Gates (Microsoft), vagy éppen Steve Jobs (Apple) nyomdokaiba lépni. Ők ugyanis az egyetemet otthagyva a mindenki által ismert világsikereket produkálták. A fiatalok is ezeket a sikereket, s a milliárdos vagyonokat szeretnék elérni.

zuppaa
Az első magyar social discovery oldal(2012.05):
- nem kell hozzá regisztrálni
- képszerkesztéssel alakítható oldalak
- egyszerű kapcsolatépítés(Érdekel lista)
- statisztikájából megtudhatjuk, hogy hányan (és kik) nézték meg az oldalunkat
- egyedi SEO (keresőmotor-optimalizációs) beállítás

1 GB tárhely ára
1980: 193 000 $
1988: 16 000 $
1994: 950 $
2000: 7 $
2010: 0,1 $

51%
Weboldalak forgalmának 51%-át "nem emberi" látogatók adják a felmérések szerint (2012.04), hanem automata szoftverek. Ezek többségükben kártékony programok: pénzzé tehető adatokat kutató ipari kémek, hackerek, ...
Ez jelentős költségnövekedést is okoz az üzemeltetőknek.





Internet és társadalom



Ha az internet társadalomra gyakorolt hatását akarjuk megérteni, akkor fontos, hogy lássuk a nagyságrendeket. A Facebooknak 670 millió felhasználója van (2011 közepe), és egy "átlagembernek" 170 ismerőse van az oldalán. A You Tube is máshol elképzelhetetlen nagyságú elérést biztosít, sokkal többen néznek You Tube-ot, mint bármelyik tévéállomást. Láthatjuk, hogy ezeknek a tömegeknek kicsiny töredéke csinált a történelem során forradalmakat, nagy társadalmi változásokat. Ezek alapján meg lehet becsülni az internet társadalomformáló erejét.

Az interneten nem csak szabadságérzésünk van, hanem azok is lehetünk. Hiszen ha valami nem tetszik nekünk, azonnal továbbléphetünk, mivel bárkinek a versenytársai csak egy kattintásra vannak.

Internetezők tevékenységei közül leggyakoribb kommunikáció a közösségi oldalak használata, az e-mailek küldése, és a termékekről, szolgáltatásokról történő információszerzés. Kevesebben olvasnak online újságot, tartják a hatósággal a kapcsolatot, webrádióznak, webtelevízióznak, szoftvert töltenek le. Legtöbben keresőmotort tudnak alkalmazni, és elektronikus levelet küldeni (csatolt fájllal).
Kevesebben: fórumra üzenetet küldeni, vírusokat, kémprogramokat távoltartani. Még kevesebben tudnak: fájlt megosztani, interneten telefonálni, és weboldalt szerkeszteni.
Ezeket legtöbben autodidakta módon sajátítják el (közben, amikor csinálják), majd az iskola, és az ismerősök a sorrend.

Rokoni kapcsolatok, barátságok fenntartását, erősítését is hatékonyan segítik, mert a mai rohanó világunkban sokszor nincs idő személyes találkozásra, sőt még egy hosszabb telefonbeszélgetésre sem. Viszont egy-egy e-mail váltás segít a kapcsolatok ápolásában. További előnye, hogy akkor válaszolhatunk amikor van időnk (vagy kedvünk), nem kell időpontot egyeztetnünk ismerőseinkkel.
"Csetelés" előnyének nevezik sokan, hogy egyszerre több partnerrel "beszélgethetnek", kommunikálhatnak.
Az internet segítségével lényegében eltűnnek a földrajzi határok is, nem számít a távolság sem, hiszen élő kapcsolat is létesíthető a világ bármely pontjával.
Új kapcsolatok is könnyebben alakulhatnak ki, a könnyen megkereshetőek a szakmai, a közös érdeklődési körű, ... csoportok tagjai.

Mindig is szerettünk jól informáltak lenni, de ahhoz, hogy jó döntést tudjunk hozni a megfelelő információk birtokában kell lenni. Ezen kívül az életminőségünkre is hatással van, ha tudjuk, hogy hol lehet kapni a számunkra szükséges árut, vagy szolgáltatást, netán akciós áron.
Így már nem véletlen, hogyha a híreket tartják sokan a társadalom mozgatórugóinak. Ezek ismerete segít abban, hogy az ismerőseink okosnak tartsanak minket, s a társadalmi életünket is színesebbé teszik.
A felmérések szerint a munkaidőnkön kívüli szabadidőnk zömét "információfogyasztással", információ megosztással töltjük, a helyi, és a globális hírek kb. egyenlően érdekelnek minket.
Legkevesebbet olvasással töltjük, de már óránál többet szörfözünk az interneten, és a közösségi oldalakon még ennél is többet töltünk el.

A világunk két fontos jellemzője a verseny, és az információrobbanás. Verseny új vonása, hogy nincs már földrajzi korlátja. Az információk száma nagy mértékben megnőtt, így már arra is stratégiánknak kell lenni, hogy hogyan válasszuk ki a sok információ közül a számunkra fontosakat.

Álláskesesőknek jó tudni, hogy a munkaadók többsége állásinterjú előtt a közösségi oldalon is utánna néz a jelentkezőknek.

Az egyre élesedő versenyben a magyar fiatalnak akár az amerikai, vagy indiai kortársa is versenytársa lehet.
A fiatalok nagyon intenzív kommunikációban vesznek részt az (always on) "állandóan bekapcsolt állapot" miatt, mind a csetelésben, mind az e-mailezésben, és mobilozásban. Azonban ezek nem biztos, hogy jó szokásokat alakítanak ki, hiszen a virtuális közösségek konfliktusos helyzetéből akkor lépnek ki amikor akarnak, a való életben azonban ez nem így van.
2011 végi felmérések tanúsága szerint a legtöbb fiatal nem céllal lép fel a netre (pl. játék, munka,...) hanem csak szörfözni (és megszokásból) és csak jól akarják érezni magukat.

Az információs forradalom esélyegyenlőséget, és versenyhelyzetet is hoz. (a versenyben az idő fontos tényező).
Azzal, hogy olcsón lehet hozzáférni a tudáshoz, nagy eredményeket lehet elérni.

Információs társadalom jellemzői
Virtualitás:

nem mi utazunk, hanem az üzeneteink, hangunk, képünk
Digitalizáltság:
mára már minden - még a szórakoztató elektronika is - így épül fel.
Mobilitás:
a mobiltelefonnál kezdődött, s mára az internethez kapcsolódó számítógépeknél tart.
Integráltság:
ott, akkor, és az az adat (kép,...) áll rendelkezésemre, amire éppen akkor szükségem van.

Magyar online közösségek
A magyar online közösségek jellemzői megegyeznek a globális csoportok jellemzőivel. Ha van egy érdekes esemény arról beszélünk otthon, a munkahelyen, az interneten. A közösségi kommunikáció jellemzően rövid életű, "pörgősek" a beszélgetések. Ezeknél a gyorsaság hatalmas előny, ehhez jön még az a pszichológiai törvényszerűség, hogy az ember jobban hisz annak, akit ismer, vagy aki olyan helyzetben van, mint ő.

Internet mint munkához segítő
Ha hirtelen szakemberre van szükség, akkor egyre többen az interneten néznek utánna. Az internet előfizetések száma 2011 elején meghaladta a 3,1 milliót. Az internetfelhasználók több mint 90%-a vásárlás, és szolgáltatások igénybevétele előtt tájékozódik a világhálón.
Például 33 ezren kerestek rá az állatorvos szóra, kőművesre pedig 22 ezren.
De a vásárlóknak is hasznos az internetes rákeresés, mert több szakember közül kereshetjük a legjobbat, és a legolcsóbbat.
A munkát kereső magánszemélyeknek is hasznos az interneten történő keresgélés, mert sok - általában ingyenes - álláskínálat közül válogathatunk, s ezek többsége frissen van kitéve (ha betöltötték az állást, akkor általában leveszik a hirdetést).

Kisvállalkozások az interneten
A nemzetközi, és a magyar statisztikák szerint is a világhálót használó kis- és középvállalkozások jobb üzleti eredményt érnek el. Saját honlap mellett lehetséges még az interneten hirdetni magukat, vagy kihasználni a közösségi oldalak adta ingyenes megjelenítési lehetőségeket. Sőt a konkrét internetes eladások is növekvő tendenciát mutatnak.
Webshop: Az interneten értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2010-ben meghaladta a 130 milliárd Ft-ot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom majdnem 2%-a. A webshoppal rendelkező kisvállalatok forgalma negyedével nőtt, sőt az üzletbérleti, hirdetési kiadásaikat is negyedével tudták csökkenteni.

Internet és gazdaság
A világ 2 milliárd internethasználója egyre jelentősebb piacot jelent. Ezt érzékelve a vállalatok több mint kétharmada fenn van a világhálón. Az online kereskedelem éves forgalma meghaladta a 8000 milliárd $-t. (Angolok 1000 $-t költenek átlagosan, amerikaiak 800-at...)
Az internet átlagos hozzájárulása a GDP-hez nagyobb mint a mezőgazdaságé, vagy az energetikáé.

Mobilkommunikáció
A távíróval, és a telefonnal lehetségessé vált, hogy az információ mozgásához ne kelljen az embernek is mozognia. De az igazi elvi változást a mobiltelefon hozta, amikor is megint közvetlenül meg tudom szólítani az ismerőseimet. Ráadásul az, hogy a mobiltelefont, a képszerkesztőt,... ugyanúgy használja a mérnök, a szakács, azaz közös nyelven fogalmazzák neg a problémáikat, ez tudományos, és kultúrális konvergenciát is magával hoz. A mobiltelefon, és az internet nem mélyítette az emberek közötti szakadékot, hanem segíti a szegényebbek munkához jutását (tanulmányok mutatják a mobiltelefonok terjedése, és a GDP fejlődése közötti összefüggéseket), és az információhoz jutásukat.
A magányos gondolkodás évszázadai (írás, könyvnyomtatás) után megint visszatérünk a kommunikációhoz, eredetileg az ember mint természeti lény hangban, képben, ... gondolkodott.

A videojátékosok tízen- huszonéves fiatal fiúkból álló csapatához csatlakoznak a lányok, s a gyerekek is, köszönhetően az erőteljesen lefelé indult konzol áraknak.
Van aki a társaságért játszik az online játékokban, vagy a kikapcsolódást keresi, vagy csak egyszerűen az élethűség tetszik meg neki.
A videojátékok már sokszor több pénzt hoznak, mint a legsikeresebb mozifilmek. A Grand Theft Autó IV-ből például az első hét alatt 6 milliót, mostanáig pedig 14 milliót adtak el. Piacuk - a programok futtatására alkalmas konzolokkal együtt - 50 milliárd $ volt 2009-ben (ennek felét az USA adta). De a bonyolultabb programokat több évig is kell írni, s a költségeik elérhetik az 50 millió $-t is. A szélessávú internet sávszélességének növekedése, és terjedése miatt egyre többen játszanak személyi számítógépeken. Az online játékokra Európában, és az USA-ban általában elő kell fizetni, míg Ázsiában a játék ingyenes, pénzt csak a virtuális tárgyakért kérnek. A közösségi hálózatokon elérhető játékoknak 2009-ben 600 millió $ volt a bevételük.
















HTML TAnkönyv


Tartalom: Honlap készítése - Színek - Táblázatok - HTML - Linkek - Listák - Képek - Html5









Honlapot készítünk!





Ha honlapot akarunk készíteni, akkor három feladatunk feltétlenül lesz:
1. Közölnünk kell a számítógéppel, hogy a honlapunkra érkezett. Ez a <html> utasítással történik.
2. Be kell írnunk a honlapunkra látogatóknak szánt üzenetünket.
3. Végül közölnünk kell a géppel, hogy elhagyta a honlapunkat. Erre szolgál a </html> utasítás.
Ez a gyakorlatban így néz ki:
<html>
Ez a legegyszerűbb honlap!
</html>
És mit lát a mi kis programunkból a látogatónk:

Ez a legegyszerűbb honlap!

Láthatjuk, hogy a program utasításainkat nem teszi ki a honlapra a gép, csak azt amit az utasítások közé írtunk.

Feladat:
Írjuk ki a következő szöveget a honlapunkra:
"Ez az én honlapom!", s az "én honlapom" részt emeljük ki aláhúzással.
Az én honlapom rész aláhúzása a következőképpen történik:
1. Közöljük a számítógéppel, hogy innentől húzza alá: ez az angol underline (aláhúzás szó) rövidítésével történik: <u>
2. Beírom az aláhúzandó szöveget
3. Jelzem a gépnek, hogy itt az aláhúzás vége: </u>
Ez a gyakorlatban így fog kinézni:
<html>
Ez az <u>én honlapom </u>
</html>

A honlapunk látogatója pedig ezt fogja látni:

Ez az én honlapom

(Láthatjuk, hogy a két html (<html></html>) utasítást mindig ki kell írnunk, mert anélkül a gép nem tudja, hogy itt honlap készül)

Feladat:
Írjuk ki a látogatóinknak: "Te a ta37.eu honlapon jársz", a "ta 37.eu honlapon" rész pedig félkövér betűtípussal szerepeljen.
1. Közlöm a géppel, hogy honnan vastagítsa meg a betűket: ez az angol bold rövidítésével történik: <b>
2. Beírom a szövegrészt
3. A gépnek jelzem, hogy eddig tartott a vastagbetűs rész </b>
A programunk így fog kinézni:
<html>
Te a <b>ta37.eu honlapon </b> jársz.
</html>
A honlapunkon ez így jelenik meg:

Te a ta37.eu honlapon jársz

Láthatjuk, hogy az utasítások kezdő <html> <u> <b> és záró tagjai </html> csak egy / jelben különböznek egymástól.
Most már azt is láthatjuk, hogy a HTML-t (HyperText Markup Language) miért hívjuk hypertext-nek azaz szövegfájlnak. A programozás ugyanis "szöveggel" történik. (Még pontosabban: a HTML nem programnyelv, hanem leírónyelv!)
A gyakran használatos utasításokat (és hogy milyen betű formátumokat eredményeznek) összegyűjtöttem egy táblázatba:

Kezdő elemMinta (mit eredményez)Záró elem
<u>aláhúzott formátum</u>
<b>félkövér formátum</b>
<i>döltbetűs formátum </i>
<s>áthúzott formátum</s>
<sub>alsóindex </sub>
<sup>felsőindex</sup>
<kbd>billentyűfelirat jelzése </kbd>
<code>kódoknál használjuk </code>
<cite>idézetekre használjuk </cite>
<bq>idézet jelzésére használjuk</bq>
<big>nagyméretű betűformátum</big>
<small>kisméretű betűformátum</small>
<strong>kiemelés </strong>
<var>változónevet jelöli</var>
<tt> fixpontos betűk</tt>
<em> szövegkiemelés</em>
<blink>villogó szöveg </blink>
(Sajnos a blink villogó szövegét kevés böngésző tudja megjeleníteni.)

Előfordulhat az is, hogy egy szöveget kétszeresen is formázni szeretnénk. Például, ha valamit nagyon ki szeretnénk hangsúlyozni akkor vastagbetűvel írom, és alá is húzom. Ilyen esetben is a megszokott módon járok el, csak duplán alkalmazom az utasításokat:
<html>
Ez egy <b><u> nagyon fontos </u></b> mondat
</html>
Ekkor ezt fogják látni a honlapunkon:

Ez egy nagyon fontos mondat.

Ilyenkor fontos, hogy a szövegre "tükörszerűen" helyezkedjenek el az utasítások. Ennél a példánknál ha <b>-vel kezdtem, akkor </b>-vel végződjön, s ha <u> előlről a második volt, akkor </u> hátulról a második legyen.
Hiába írunk több mondatot egymás alá, a böngészők a honlapunkon (a sorvég (CR/LF) jeleket figyelmen kívül hagyják), és folyamatosan jelenítik meg a szöveget. Ha azt akarjuk, hogy honlapunkon is egymás alatt legyenek a szövegek, akkor sortörést (angol break(sortörés) rövidítése: br) kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy ahol "sorvéget" akarunk oda egy <br>-t kell tennünk.
Pl: készítsünk meghívót:
<html>
meghívlak:<br>
mikor:<br>
hova:<br>
</html>
A böngészők a honlapunkat megjelenítve, ezt mutatják:

meghívlak:
mikor:
hová:

A <br> utasítás azok közé a ritka utasítások közé tartozik, amelynek nincs párja!
A betűket (így a szavakat is) a következő utasításpárral formálhatjuk:
<font face="név"> <color="színkód"> <size="szám" > ide írjuk a megjelenítendő szöveget </font>
face="név" A betűtípus szabványos nevét kell írni a név helyett. Azonban ezt nem szokták használni a weblapszerkesztők, mert egy ritkábban használt betűtípus lehet, hogy a mások számítógépére nincs is telepítve, így azt a gépük nem tudja megjeleníteni. (Helyette az alapértelmezett betűtípust használja)
Color="színkód"
A színkódot megadhatjuk RGB értékkel, vagy angol nevével. Ha a háttér színével megegyezőre vesszük a betűk színét, akkor betűink "láthatatlanok" lesznek, beleolvadnak a háttérbe.

size="szám"
A szám szó helyére egy számot írva, a betű méretét határozzuk meg. (Itt negatív szám is szerepelhet, ami az alapbetűtípushoz viszonyított méretet jelöl.)

Feladat:
Írjuk le a piros, zöld, kék szavakat a saját színükkel:
<html>
<font color="red">piros</font> <font color="green">zöld</font> <font color="blue">kék</font>
</html>

amit a böngészők megjelentetnek a honlapunkon:
piros zöld kék

Kiemelést, figyelem felhívást a betűk, s a számok méretének beállításával is elérhetjük. A következőkben mindenki beláthatja, hogy a 7 nagyobb mint az 1.
<html>
1-nél nagyobb szám a <Font size="7"> 7</font>
</html>
Ennek eredménye:
1-nél nagyobb szám a 7




Színek megadása



A weboldalunkat megjelenítő eszközök (és a nyomtatók is) a színeket három alapszínből: a pirosból, a zöldből,és kékből keverik ki. Ezek az ún. RGB színek (red, green, blue angol nevük rövidítéséből).
A honlap készítője szeretné az általa megálmodott színeket viszontlátni a honlapján. Ez lehetséges is hiszen a HTML nyelvben szinte mindennek lehet adni szindefiníciót.
A HTML-ben a színeket kétféleképpen adhatjuk meg:
-"szabványosított" szavakkal (White, Blue, Green, Red, Yellow, White,...) egy táblázatban fel van sorolva, hogy mely színeket ismerik fel névről gépeink. (512 színt)
-Piros, Zöld, Kék színekből "kikeverhetjük", az RGB színkeverési algoritmusával.
Ekkor, hogy melyik színből mennyit akarunk "felhasználni", azt háromféleképpen adhatjuk meg:
-Hexadecimális, azaz 16-os számrendszerbeli számokkal. Egy alapszínnek 16X16=256 féle árnyalatot adhatunk, s mivel három alapszín van, ezért 256X256X256=16777216, azaz majdnem 17 millió színárnyalatot keverhetünk ki.
Ekkor a színünket így adhatjuk meg: #RRGGBB
Első jelnek ennél mindig a # karaktert tesszük, majd a RR(piros-piros), a GG(zöld-zöld, és a BB(kék-kék) össszetevők hexadecimális számjegyei következnek. (Ennek (pl.) egy R karakterének értékei - a tizenhatos számrendszer miatt - a 0-9-ig illetve A,B,C,D,E,F értékeket vehetik fel.) (Ezért jön ki egy színre 16X16 árnyalat).

Néhány példa az eddig ismertetett két szín megadási módra:

SzínAngol(definiált)neveRGB"értéke"
FeketeBlack#000000
KékBlue#0000FF
ZöldGreen#00FF00
PirosRed#FF0000
SárgaYellow#FFFF00
FehérWhite#FFFFFF

Például a zöldnél #00FF00, hogy a pirosból nem kevertünk bele semmit (0), a zöld a legnagyobb(F)értékkel szerepel, és a kékből sem kevertünk hozzá semennyit sem(0).
Ezen kívül az RGB értékeket megadhatjuk még százalékos formában is:
color: rgb (25%, 40%, 70%);
És megadhatjuk tízes számrendszerben is az értékeket (0-255):
color:rgb(17, 98, 251);
Az már a böngészőn, a gépünkön lévő programokon múlik, hogy ezeket a színeket mennyire valósághűen tudja megjeleníteni. Ezért a nagy felbontás mellett, nagy színmélységet is be kell állítani a gépünkön. 16 bites üzemmód már jó képet ad (60 ezernél több szín). De a tökéletes megjelenítéshez 24 bites (16 millió szín) üzemmód "az igazi".

A W3C.org (World Wide Web Consortium) által megadott (HTML, CCS) szabványszínek (amelyeket névvel megadva minden böngésző biztosan felismer):
17 alapszín + 130 egyéb "előre definiált" angol színnév:

17 alapszín:

angol számnévszín magyar neve
Aquaaqua
Blackfekete
Bluekék
Fuchsiafukszia
Grayszürke
Greyszürke
Greenzöld
Limelime
Maroongesztenyebarna
Navytengerkék
Oliveolíva
Purplelila
RedPiros
Silverezüst
Tealkékeszöld
Whitefehér
Yellowsárga



és a többi 130:

angol számnév szín magyar neve
AliceBlue aliceblue
Antiquewhite antiquewhite
Aquamarine kékeszöldberill
Azure égszínkék
Beige bézs
Bisque mogyorós
BlanchedAlmond "blanchedalmond"
BlueViolet ibolyakék
Brown barna
BurlyWood nyersfa
CadetBluecadetblue
Chartreuse karthauzi
Chocolate csokoládé
Coral korall
CornflowerBlue búzavirágkék
Cornsilk Cornsilk
Crimson karmazsinvörös
Cyan cián
DarkBlue sötétkék
DarkCyan sötétcián
DarkGoldenRod DarkGoldenRod
DarkGray sötétszürke
DarkGreen sötétzöld
DarkKhaki sötétkeki
DarkMagenta sötétbíborvörös
DarkOliveGreen sötétolajzöld
Darkorange sötétnarancssárga
DarkOrchid DarkOrchid
Darkreed Bordó
DarkSalmon DarkSalmon
DarkSeaGreen sötéttengerzöld
DarkSlateBlue sötétpalakék
DarkSlateGray sötétpalaszürke
DarkSlateGrey sötétpalaszürke
DarkTurquoise sötéttürkizkék
DarkViolet sötétibolya
DeepPink sötétrózsaszín
DeepSkyBlue sötétégkék
DimGray halványszürke
DimGrey halványszürke
DodgerBlue DodgerBlue
FireBrick samottégla
FloralWhite fehérvirág
ForestGreen erdőzöld
Gainsboro Gainsboro
Gold arany
GoldenRod aranyvessző
GreenYellow sárgászöld
HoneyDew mézharmat
HotPink élénkrózsaszín
IndianRed indiánvörös
Indigo indigó
Ivory elefántcsont
Khaki keki
Lavender levendula
LavenderBlush levendulavörös
LawnGreen pázsitzöld
LemonChiffon selymescitrom
LightBlue világoskék
LightCoral világoskorall
LightCyan világoscián
LightGoldenRodYellow világosaranysárgavessző
LightGray világosszürke
LightGrey világosszürke
LightGreen világoszöld
LightPink világosrózsaszín
LightSalmon világossalmon
LightSeaGreen arany
LightSkyBlue világoségkék
Gold arany
LightSlateGray világospalaszürke
LightSlateGrey világospalaszürke
LightStielBlue LightStielBlue
LightYellow világossárga
LimeGreen citromzöld
Linen len
Magenta bíborvörös
MediumAquaMarine középkékeszöld
MediumBlue középkék
MediumOrchid középorchidea
MediumPurple középlila
MediumSeaGreen középtengerzöld
MediumSlateBlue középpalakék
MediumSpringGreen középtavaszzöld
MediumTurquoise középtürkisz
MediumVioletRed középlilásvörös
MidnightBlue éjkék
MintCream mentakrém
MistyRose MistyRose
Moccasin mokaszin
NavajoWhite navajofehér
Olddace Olddace
OliveDrab OliveDrab
Orange narancssárga
OrangeRed OrangeRed
Orchid Orchidea
PateGoldenRod PateGoldenRod
PaleGreen PaleGreen
PaleTurguoise PaleTurguoise
PaleVioletRed PaleVioletRed
PapayaVhip PapayaVhip
PeachPuff őszibarack
Peru peru
Pink rózsaszín
Plum szilva
PowderBlue púderkék
RosyBrown rózsásbarna
RoyalBlue királykék
SaddleBrown nyeregbarna
Salmon lazac
SandyBrown homokbarna
SeaGreen tengerzöld
SeaShell SeaShell
Sienna vörösbarna
SkyBlue égkék
SlateBlue palakék
SlateGray palaszürke
SlateGrey palaszürke
Snow
SpringGreen tavaszzöld
SteelBlue acélkék
Tan sárgásbarna
Teal kékeszöld
Thistle bogáncs
Tomato paradicsom
Turquoise türkiz
Violet ibolya
Wheat búza
WhiteSmoke fátyolosfehér
YellowGreen sárgászöld




Táblázatok



A HTML szabvány által nyújtott lehetőségek közül talán ezt használhatjuk ki a legsokoldalúbban. Segít abban is, hogy oldalunk tartalma mindig rendezett képet mutasson: az egymás alatti cellák bármilyen böngészőben, bármilyen képernyőn biztos, hogy egymás alá kerülnek. Itt is van egymásba ágyazási lehetőség, ez azt jelenti, hogy a táblázat egy cellájában, akár egy új táblázatot is betehetünk. Így szinte nincs olyan alakzat, amit táblázattal ne tudnánk megvalósítani. A gépnek a <table>-vel jelezzük, hogy itt táblázat készül, és a </table>-vel pedig azt, hogy itt a táblázatunk vége. A cellákat pedig <td>-vel, a végüket </td>-vel jelezzük.
Egy cellát készítünk ami lényegében egy 1x1-es táblázat:

<html>
<table border="1">
<tr>
<td>Én vagyok a cella</td>
</tr>
</table>
</html>
És az eredménye:

Én vagyok a cella

A table után szóközzel írt border="1" azt jelenti, hogy a táblázatunkat 1-es vonalvastagsággal rajzoltatjuk meg. A <td> és a </td> közé írhatjuk be a látogatóinkkal közölni kívánt szöveget.
Hogy valamennyire már táblázat kinézete is legyen illesszünk hozzá még egy cellát.

<html>
<table border="1">
<tr>
<td>cella vagyok</td><td>én is</td>
</tr>
</table>
</html>
Eredménye:

cella vagyokén is

Itt már látjuk, hogy miért kell kiírni a <tr></tr>-t is. Ez ugyanis a sor jelzése (a táblázat sorára vonatkozó paramétereket itt lehet definiálni.)
Innen nem írom ki külön a <html>-t és a </html>-t hiszen tudjuk már, hogy ezeket nem hagyhatjuk el.
Most pedig készítsünk egy igazi 2x2-es táblázatot:

<html>
<table border="1">
<tr>
<td>első sor első cellája</td><td>első sor második cellája</td>
</tr>
<tr>
<td>második sor első cellája</td><td>második sor második cellája</td>
</tr>
</table>
</html>
És az eredmény:

első sor első cellájaelső sor második cellája
második sor első cellájamásodik sor második cellája

Láthatjuk, hogy </tr>-rel minden sort le kell zárni, és <tr>-rel újat kezdeni.
Ha a border=1 egyes számát átírjuk nullára (border=0), akkor is megmarad a rendezett külső, csak a vonalak eltűnnek.
Ha border=2-őt, 3-at írunk, akkor vastagodnak a táblázat rácsozatának a vonalai.
Értelem szerűen egy 3x3-as táblázat:

<html>
<table border="1">
<tr>
<td>1 sor 1 cella</td><td>1 sor 2 cella</td><td>1 sor 3 cella</td>
</tr>
<tr>
<td>2 sor 1 cella</td><td>2 sor 2 cella</td><td>2 sor 3 cella</td>
</tr>
<tr>
<td>3 sor 1 cella</td><td>3 sor 2 cella</td><td>3 sor 3 cella</td>
</tr>
</table>
</html>
Eredmény:

1 sor 1 cella1 sor 2 cella1 sor 3 cella
2 sor 1 cella2 sor 2 cella2 sor 3 cella
3 sor 1 cella3 sor 2 cella3 sor 3 cella

Színezzük ki a táblázatainkat, például zöldre:
A háttérszíne a bgcolor utasítással adható meg,
pl: bgcolor= "green"
Feladat: készítsünk egy 2x2-es zöld háttérszínű táblázatot.

<html>
<table border="1" bgcolor="green" >
<tr>
<td>zöld</td><td>lettem</td>
</tr>
<tr>
<td>mi</td><td>is</td>
</tr>
</table>
</html>
Eredmény:

zöldlettem
miis

Feladat:
A táblázatunk keretének a színét változtassuk feketéről pirosra:
Ez a bordercolor utasítással történhet.
A színt megadhatjuk pl.így: bordercolor="red"

<html>
<table border="1" bordercolor="red" >
<tr>
<td>piros</td><td>lett a keretem</td>
</tr>
<tr>
<td>nekünk</td><td>is</td>
</tr>
</table>
</html>
Eredmény:

piroslett a keretem
nekünkis

Táblázat szélessége
Ha nincs rögzítve a táblázatunk szélessége, akkor - addig még hely van "tágul"- a beírt szöveg nagyságát veszi fel.

A táblázat (vagy cella) szélességének megadása
történhet pixelben, vagy a rendelkezésre álló hely százalékában. Ilyenkor ha a cellába olyan hosszú szöveget írunk ami nem fér el, akkor automatikusan több sorba tördeli azt.
egy 500 pixel szélességű táblázat:
<table width="500">
Ha a rendelkezésre álló helyünk 70%-át szánjuk rá:
<table width="70%">

Táblázat magassága
Ez is pixelben, vagy a rendelkezésre álló hely százalékában adható meg:
Egy 300 pixel magasságú táblázat:
<table height="300">

Feladat:
Készítsünk el egy 500x350 pixeles táblázatot 7-es vonalvastagságúra.

<html>
<table border="7" width="500" height="350">
<tr>
<td>ez 500x350-es cella</td>
</tr>
</table>
</html>
A látogatónk ezt láthatja:

ez 500x350-es cella

A cellában látható szöveg vízszintes igazítása
left (balra): (ez az alapértelmezett)
right (jobbra)
center (középre)
justify (sorkizárt):(ez a "szélétől a széléig")
(decimal)
pl: align="justify"

Szöveg függőleges igazítása
top tetejére
bottom aljára
center középre

Feladat:
Készítsünk el egy 3-as vonalvastagságú 500x300-as táblázatot világoszöld(lime) háttérszínnel, piros kerettel.
A szövegünk legyen a cella jobb oldalának a közepén.

<html>
<table border="3"> bgcolor="lime" bordercolor="red"
<tr>
<td width="500" height="300" align="right" valign="center">ta37.eu
</tr>
</table>
</html>

A látogatóink ezt fogják látni:
ta37.eu

Cellák összevonása
Az egymás mellett (egy sorban) lévő cellákat össze is vonhatjuk. Ezt colspan-rel tehetjük meg.

Feladat:
Egy 3x3-as táblázat felső sorát vonjuk össze egy cellává, és a szöveget igazítsuk középre, s az alsó sorának középső és jobb oldali celláit is vonjuk össze.

<table border="1">
<tr>
<td colspan="3"align="center">összevontak(3)</td>
</tr>
<tr>
<td></td> <td></td> <td></td>
</tr>
<tr>
<td></td> <td colspan="2">összevontak(2)</td>
</tr>
</table>

A képernyőnkön ez jelenik meg:

összevontak(3)
   
 összevontak(2)




HTML



Bevezető:

Az eddig leírtakból következik, ha honlapot akarunk készíteni, akkor szükségünk lesz egy szövegszerkesztőre. Legjobb, ha a legegyszerűbbet választjuk, mert akkor nem kell azon gondolkodni, hogy amit be akarok ütni, az használható-e a HTML-ben.
Tehát:
-megnyitom a Windows jegyzettömböt
-(az eddigiek alapján) beleírom a "programom"
-kiválasztom a Fájl → Mentés másként menüpontot
-és a fájlnév után (a pont után) a kiterjesztést átírom .html-re, vagy .htm-re
(Ekkor például így néz ki az elmentett fájlom: ta37.html)
Az elmentett fájl megnyitva (2x rákattintva) a böngészőnk megmutatja a munkánk eredményét. (internetkapcsolat nélkül is).
Ha nem vagyunk az eredménnyel megelégedve, akkor bezárjuk → megint megnyitjuk a névtelen jegyzettömböt → belehúzzuk a fájlunkat (pl. ta37.html) → kijavítjuk a programot → bezárjuk → elmentjük a változtatásokat → megint megnézzük a böngészővel.

Ha már ennyi mindent tudunk, és ilyen ügyesek vagyunk, akkor nézzük meg, hogy eddig mit is csináltunk:

Mi is az a HTML nyelv?
A www az a World Wide Web alapnyelve a HTML. A HTML az angol HiperText Markup Language (hiperszöveges leírónyelv) egy leírónyelv, amivel weboldalakat tudunk készíteni. Ezzel platformfüggetlen (szabványos, mindenhol ugyanazt jelentő) nyelv amely leírja (szabvány!) hogyan kell a fájlt (a dokumentumot) megformázni. Ez biztosítja, hogy - amilyenre én alakítom - a látogatók gépén is ugyanaz jelenjen meg. A hypertext (hiperszöveg) ennek az újdonságára (lényegére) utal, hogy egy szöveg egyes elemeihez (pl: szavakhoz) további szöveget lehet rendelni. Egy ilyen szöveget olvasva, ezek a szavak (stb.) kiemelve (pl. aláhúzva) jelennek meg, és rájuk kattintva átugrunk a megcélzott részre. Ha ebben a részben is van ilyen kapcsolat, (hiperhivatkozás, link), akkor megint továbbugorhatunk a megjelölt szövegre. Ezért hívjuk világhálónak, mert így ilyen pókhálószerű információháló jön létre a weben. (A HTML fájlokban nem csak szövegekhez rendelhetünk linkeket, hanem például képhez is.)

A HTML három nyelvi elemből építkezik:
elemekből
címkékből(angolul: tag, kiejtése: teg)
attribútumokból

Láttuk, hogy a HTML elemeinek három része van. A parancskód első része tartalmazza magát az utasítást (a gép utasítását), utánna a megjelenítendő tartalom következik, végül a kód második része amely a böngészőnek jelzi, hogy ennek az utasításnak itt van a vége: (De néhány utasításhoz nincs zárótag, ilyen pl. a sortörés helye: <br>) Ebből a három részből a böngésző csak a tartalmat fogja megjeleníteni.

Címkéknek azokat nevezzük, amelyek a < > jel között állnak. Pl. előző példáinkban a nyitó tag (címke) a táblázat cellájánál a <td>, a záró tag pedig a </td>
(A Tag=jel, azaz jelzem a gépnek (a böngészőnek), vagy parancsolom neki: hogyan formázza meg a szöveget, a fájlt.)
A kódok kezdetén és végén a < > jelek szerepelnek. Ha a böngésző ilyenhez ér akkor a köztük (< >) lévő részt parancsnak tekinti. Minden parancs szabványban van meghatározva, ezek állhatnak egy betűből, vagy többől. Például: b, table, td,...
A HTML nem kisbetű/nagybetű érzékeny (de az XHTML igen, ott csak kisbetüt használjunk.) Tehát <td>, </td> tagok között lévő rész táblázatként fog viselkedni.

Attribútumok két részből állnak:
névből, és az értékéből.
attribútum="érték" (az elemnek valamilyen tulajdonságát mutatja meg.)
Tehát a "képlete"
<címke attribútum="érték">
Az előző példával (cella)
<td width="500" height="300"></td>
Itt a címkéből (td) nem csak azt tudjuk, hogy táblázatnak egy cellájáról van szó, hanem a két attribútum (with="500", és height="300") azt is megmondja, hogy a szélességét 500 pixelre vettük, a magasságát pedig 300-ra. Ha - mint itt is - több attribútum van, akkor szóközzel választjuk el őket egymástól.

A HTML dokumentum szerkezete
Az eddigiekben megismerkedtünk azzal, hogy amit meg akarunk jeleníteni a látogatóinknak, azt hogyan kell "kiiratni" a géppel. Azonban ezzel, még csak "félig" van kész a honlapunk hiszen azt még meg is kell mutatni az interneten.

Addig már eljutottunk, hogy jelezni kell a böngészőnek, hogy itt egy HTML kódban írt dokumentum van. Ezt a <html> nyitó és a dokumentum legvégére tett </html> záró paranccsal tesszük.
Azonban -már most jelzem, hogy- egy HTML dokumentum két főrészből áll:

-Fejrészből <head>,</head>,
-Szövegtörzsből <body>, </body>

A fejrészbe (ezzel később foglalkozunk részletesebben) olyan adatok kerülnek, amelyeket a böngésző nem jelenít meg:
-Document Type Definition: pl: html 5(-ös nyelven íródott)
-lang="hu" ((magyarul írunk)
-UTF-8 (milyen a kódolás)
-ki a szerzője a honlapnak,...
Ezek alapján találják meg a honlapunk az interneten.

Szövegtörzs ez a dokumentumnak az a része, amelyet meg akarunk mutatni a látogatóknak:
szövegek, képek,... Itt sorban - elemenként - írjuk le a lap tartalmát, és annak formázását, (hogy nézzen ki). Az első 3 részben általában a dokumentum szövegtörzs részével foglalkoztunk.

Egy HTML dokumentum elvi vázlata:

<html>

<head>
fejrész
</head>

<body>
szövegtörzs
</body>

</html>

Tehát folytatjuk a <body>, </body>
rész további ismertetését a 4.fejezettel.




Linkek



A HTML dokumentum lényege, és nagy előnye más dokumentumokkal szemben a hivatkozás (link) szerinti hozzárendelés (összekapcsolás). Egy dokumentumhoz másik dokumentumot kapcsolhatunk, ezek lehetnek helyiek, vagy távoliak egy másik gépen. A hivatkozások (linkek) kötik össze a honlapokat, az egész Internet linkekből áll. Így szinte egy pókhálószerű információháló jött létre, ezért is nevezzük az internetet világhálónak. Az összekapcsolást végző linkekkel akár egyetlen cím beírása nélkül is kirándulhatunk az interneten. A hivatkozás (link) szava (vagy mondatrésze) kiemelkedik a szövegkörnyezetéből általában alá van húzva, és más a színe. Rajta a (Windows) kurzor nyila átalakul mutató kézzé. Rá kattintva eljutunk az általa megjelölt dokumentumra, honlapra. Hivatkozást bárhová el lehet helyezni, például ebbe a szövegbe is. Természetesen a HTML fájlokban (dokumentumokban) nem csak szöveghez rendelhetünk hivatkozásokat, hanem például képekhez is. A képes hivatkozásokat nem mindig lehet elsőre észrevenni. Ha a kép fölé viszem a kurzorom nyilát, és az kéz alakúvá válik, akkor az hivatkozás (link) Ilyenkor az egész kép is lehet egy hivatkozás, de a kép több részéhez is rendelhetünk külön- külön hivatkozást. Például: egy áruház képén a ruhákra kattintva a ruhákat bemutató honlapra jutunk, míg az élelmiszerekre kattintva valamelyik élelmiszer áruházéra.
Linkeket az a (anchor, azaz horgony rövidítése) címke segítségével hozhatunk létre. Az <a>,</a> címkék között levő rész fog linkként viselkedni, a közéjük írt szöveg fog megjelenni a link szövegeként. (a "kattints ide" szövegű linkre nem szoktak rákattintani, helyette röviden, találóan írjuk oda, hogy a linkre történő kattintással hova fog jutni a látogatónk).

Három féle linket különböztetünk meg:

1.Ofszet link
Ezeket a típusú hivatkozásokat akkor szoktuk használni, ha egy nagyobb terjedelmű dokumentum különböző pontjaira akarunk "ugrani". Például a HTML TAnkönyvet tartalmazó "Internet" (vagy "Hacker") dokumentum a böngészőben egy - nagyon hosszú - lapként jelenik meg. Nagyon sokat kellene görgetni ahhoz, hogy a HTML TAnkönyvhöz eljussunk. Ha azt akrjuk, hogy a lap elejéről, egy kattintással ide ugorjunk, akkor a következőket kell tennünk:
Kiteszek egy (ofszet) linket a lap tetejére:

<a href="#tankönyv">HTML TAnkönyv</a>

Itt az a jelzi, hogy linkről van szó A # azt jelzi, hogy dokumentumon belüli hivatkozásról van szó.
A lap tetejéről ahova ugrani szeretnénk - mi esetünkben a HTML TAnkönyvre - oda ki kell tenni egy "könyvjelzőt" azaz a HTML TAnkönyv fölé be kell illesztenünk ezt a sort:

<a name="tankönyv">

Így ha fent a HTML TAnkönyvre (ez aláhúzva, más színnel szerepel) kattintok, akkor erre a könyvjelzőre ugrunk.
Láthatjuk, hogy a könyvjelzőnek (name) az "értékének" ("tankönyv") meg kell egyezni a link (href) "értékével" ("(#)tankönyv").

Helyi dokumentumra mutató link
Ha ugyanazon a szerveren (számítógépen) van a másik dokumentum is, akkor egyszerűen a másik dokumentum nevét kell megadni:

<a href="internet.html">Internet, és HTML tankönyv</a>

A link értékének ("internet.html") pontosan meg kell egyeznie a megcélzott dokumentum nevével (internet.html).
A két zárójel (> <) közé írt szövegünk fog linkként megjelenni (aláhúzva és más színnel). Ebben az esetben az egyes fájlok a nyitólappal (főlappal) azonos könyvtárban vannak.

Általános link
Ha az Internet egy tetszőleges honlapjára, dokumentumára akarunk hivatkozni (ugrási lehetőséget biztosítani), akkor egy teljes URL-t kell megadnunk linknek, pl:

<a href="http://www.ta37.eu>ta37.eu</a>

linknek megint a két zárójel (> <) közti szöveget teszi ki (ta37.eu).




Listák



Mivel az internet kezdetekor szinte minden hozzáférés szöveges volt, ezért a HTML-ben sokféle megoldással (és kényelmesen) készíthetünk listákat a <li>...</li> utasításpárral (li: list item rövidítése). Feladat: készítsünk az eddig tanultakról egy tartalomjegyzéket.

<b> Tartalomjegyzék </b>
<li> Szöveg formázása </li>
<li> Színek </li>
<li> Táblázatok </li>
<li> HTML </li>
<li> Linkek </li>
<li> Listák </li>

Ez így fog kinézni:

Tartalomjegyzék

  • Szöveg formázása
  • Színek
  • Táblázatok
  • HTML
  • Linkek
  • Listák
  • Tehát a lista egy felsorolás, és minden listaelem előtt egy kör van.

    Számozatlan lista
    Ezt az <ul>...</ul> utasításpárral készíthetünk (ul: unordered list rövidítése, azaz számozatlan, vagy rendezetlen lista)
    Ez már hierarchikus lista, azaz a főcímnek lehetnek alcímei, és az alcímnek is lehet alcíme...

    Feladat: az előző tartalomjegyzék negyedik fejezetének adjuk meg az alfejezeteit, és a harmadik alfejezetének adjuk meg a címeit is.

    <b>Tartalomjegyzék</b>
    <ul>
    <li>Szövegek formázása</li>
    <li>Színek</li>
    <li>Táblázatok </li>
    <li>HTML</li>
    <ul>
    <li>Bevezető</li>
    <li>Mi is az a HTML nyelv</li>
    <li>A HTML három nyelvi elemből építkezik</li>
    <ul>
    <li>elemek</li>
    <li>cimkék</li>
    <li>attribútumok</li>
    </ul>
    <li>linkek</li>
    <li>listák</li>
    </ul>

    Láthatjuk, hogy az <ul> utasításokat nem zárjuk le, hanem újabb <ul> utasítást írunk (17.sor, 11.sor), akkor azok újabb (al) listát nyitnak. A végén a két al(al) listát bezártuk, <ul>, </ul> így a hátulról 2., 3. sor már "normál" lista lesz.
    Az utolsó sorral (</ul>) pedig az első sorban szereplő (<ul>) számozatlan lista utasítást zárjuk le.

    A listánk így fog kinézni:

    Tartalomjegyzék

    • Szövegek formázása
    • Színek
    • Táblázatok
    • HTML
      • Bevezető
      • Mi is az a HTML nyelv
      • A HTML három nyelvi elemből építkezik
        • elemek
        • cimkék
        • attribútumok
      • linkek
      • listák

      A listát kör(disc) jelzi, az (al) listát üres kör(circle) az ("al-al") listát pedig kis négyzet(square).

      Számozott lista
      Számozott listát számozatlanhoz hasonlóan kell megadni, csak ilyenkor az ul helyett ol utasítást használunk (ol: ordered list rövidítése, azaz számozott, vagy rendezett lista.)

      A Tartalomjegyzékünk ekkor így fog kinézni:

      <b>Tartalomjegyzék</b>
      <ol>
      <li>Szövegek formázása</li>
      <li>Színek</li>
      <li>Táblázatok</li>
      </ol>

      A böngésző ezt jeleníti meg:

      Tartalomjegyzék

      1. Szövegek formázása
      2. Színek
      3. Táblázatok

      Több típusú listát is beállíthatunk a type utasítással:
      type="1" ez az alapbeállítás (mint az előző példában is), ekkor a listaelemek arab számok (decimal)
      type="I" ekkor a listaelemek (sorszámozó jelek) nagy római számok(upper-roman)
      type="i", ekkor a listaelemek kis római számok (lower-roman)
      type="a", ekkor a listaelemek kisbetűk (lower-alpha)
      type="A", ekkor a listaelemek nagybetűk (upper-alpha)
      Ezen kívül a kezdőértéket is megadhatjuk a start paraméterrel pl:
      <ol start="3"> ekkor a hármas számtól kezdi el a sorszámozást.(3, 4, 5,...)

      Feladat: A Tartalomjegyzékünk nagy római számokkal sorszámozzuk, majd a nagy ABC betűivel.

      <ol start="1" Type="I">
      <li>Szövegek formázása</li>
      <li>Színek</li>
      <li>Táblázatok</li>
      </ol>

      Ekkor ezt látjuk a képernyőn:

      1. Szövegek formázása
      2. Színek
      3. Táblázatok

      <ol start="1" Tipe="A">
      <li>Szövegek formázása</li>
      <li>Színek</li>
      <li>Táblázatok</li>
      </ol>

      Ekkor ezt látják a látogatóink:

      1. Szövegek formázása
      2. Színek
      3. Táblázatok

      Definíciós lista
      Ha fogalmakat akarunk megmagyarázni, akkor ezt dl utasítással tehetjük meg. (dl: definition list azaz definíciós lista rövidítése.)
      A fogalmat a <dt> </dt> címkék közé írjuk (dt: definition term rövidítése), a magyarázatukat pedig a <dd> </dd> utasítások közé (dd: definition description rövidítése)

      példa: Írjuk le definíciós lista segítségével az "élelmiszer" oldalunkon szereplő tej meghatározását!

      <dl>
      <dt>Én vagyok a fogalom</dt>
      <dd>Én pedig a magyarázata</dd>
      <dt>Tej</dt>
      <dd>A nőstény állatok tejmirigyeinek időszakosan termelt váladéka</dd>
      </dl>

      A képernyőnkön ez jelenik meg:

      Én vagyok a fogalom
      Én pedig a magyarázata
      Tej
      A nőstény állatok tejmirigyeinek időszakosan termelt váladéka
      
      
      
      

      Képek


      
      
      Mivel a HTML hypertext (azaz szövegfájl) ezért a HTML forrásszövege nem tartalmazhat képeket. Mégis nagyon szép képeket látunk a honlapokon, keretekkel, feliratokkal. Akkor hogyan lehetséges ez?
      Az előző fejezetben megismert linkek segítségével. A forrásszöveg nem tartalmazza a képet, csak egy rá mutató hivatkozást (URL-t). Amelyik képre rámutatunk az fog megjelenni a honlapunkon.
      Például a mi esetünkben (amikor a kép is, és a HTML forrásszöveg is, ugyanabban a könyvtárban van:
      <img src="ta37eu.JPEG">
      img: az angol "kép" rövidítése
      src: az angol "forrás" röviditése
      ta37.eu: a kép neve
      JPEG: a képfájl formátumának megnevezése. (itt olyan formátum szerepelhet, amit elfogad a HTML, főleg: JPEG, GIF,...)

      Kép méretének változtatása
      Ha van egy 200x250-es képem, de csak jóval kisebb méretben szeretném megmutatni, akkor:
      <img src="ta37.eu" width="80" height="100">
      Láthatjuk, hogy az előzőhez képest nem változott a kép "megcélzása" (ta37.eu), de a szélességét a már tanult módon (width=szélesség) kétötödére (80 pixelre) vettük, s a magasságát (height=magasság) is 100 pixelre (a kétötödére) állítottuk be.
      Tehát ha ugyanolyan arányban csökkentjük (vagy növeljük) az oldalakat akkor arányosan kicsinyítünk (vagy nagyítunk)
      Ha például 200x120- asra vettük volna az előző kép méretét (width="200" height="120"), akkor a képünk eltorzulna (ilyenkor "összenyomom") Ezek egymás mellett így néznek ki:

      
      
      
      

      Kép és a szöveg helyzetének a beállítása
      Ezt az align paraméterrel állíthatjuk be.
      <img src="ta37.jpg" align="middle"> Ez a szöveg jelenik meg a kép mellett
      A middle (közép) hatására a szövegünk a kép közepéhez lesz kiírva.

      Így fog kinézni:
      Ez a szöveg jelenik meg a kép mellett

      Ha a képet a jobb oldalra akarjuk tenni:
      <img src="ta37.jpg" align="right">

      Ekkor ezt látjuk:

      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az align paraméterek értékeit, és hatásukat egy táblázatba gyűjtöttem:

      Az align paraméter értékeiHatásuk
      middleSzöveg középre
      absmiddle(abszolút közép) a szöveg és a kép középvonala egyezzen meg
      bottom Szöveg alulra
      top Szöveg felülre
      baselineSzöveg a kép aljával egy vonalban
      texttopSzöveg és a kép felülről egy vonalban
      leftKép a bal oldalra
      rightKép a jobb oldalra

      Térköz állítása
      Kép és a körülötte lévő szöveg közötti térköz méretét a hspace és a vspace paraméterekkel állíthatjuk be.
      pl: <img src="ta37.jpg" hspace="5" vspace="5"> hatására a kép körül 5-5 pixel marad üresen.

      Kép mint hivatkozás (link):
      <a href="http://www.ta37.eu"><img src="ta37 jpg" width="200" height="250" border="3"></a>
      az: <img src="ta37.jpg" width"="200" height="250" border="3"> linkre kattintva eljutok a ta37.eu honlapra.
      Ezt a (linket) képet a border="3" paraméter miatt egy 3-as (3 pixel) vastagságú vonal veszi körül, ami jelzi, hogy ez a kép linkként viselkedik. Ha el akarjuk tüntetni a vonalat akkor értékét nullára kell venni (border="0")

      alt, title paraméterek
      <img src="ta37.jpg" alt="..." title="..."> alt="az ide írt szöveg akkor jelenik meg a kép helyett, ha a böngésző valamiért nem tudja megjeleníteni a képet."
      title="az ide írt szöveg akkor lesz látható, ha az egér mutatót ráviszik a képünkre, és rövid ideig rajta tartják"
      (de: az Internet Explorer az alt szövegét jeleníti meg ha a képünk fölé viszik az egérmutatót)
      Az eddigiekből láthattuk, hogy az <img> azon kevés elemek közé tartozik, amelyeknek nincs zárótagja.

      Képfájlok típusai
      Az internetre feltett képeink formátumának kiválasztásakor elsődleges szempont a fájl mérete: (kisebb méretű gyorsabban töltődik fel) (Ezért pl. a tömörítés nélküli.bmp formátumot nem használják.)
      A weben a három elterjedtebb képformátum a JPG(JPEG), GIF, és a PNG. Mindegyiknek meg van a maga előnye:

      GIF(Graphics Interchange Format): elsősorban akkor használjuk, amikor kevesebb színárnyalatot kell megjeleníteni, mert csak 256-féle különböző színt tartalmazhat, pl: grafikonok, diagramok, esőkabát, gomb,...
      Előnye viszont, hogy átlátszó lehet a háttere (a kép háttere felveszi az őt tartalmazó elem hátterét)
      Másik hasznos tulajdonsága, hogy animált képeket is létrehozhatunk vele. (Ezek az egyes gif képekből szerkesztő programmal kapcsolhatók össze, ezt a böngésző gyors egymásutánban jeleníti meg, s így mozgóképnek néz ki).
      Amikor GIF képet hozunk létre, akkor beállíthatjuk, hogy hány színt használjon fel a 256-ból, s így gyorsan letöltődő kisméretű fájlt kaphatunk.

      PNG(Portable Network Graphics)
      A JPG-hez hasonlóan sok millió színű lehet. A GIF-et váltanák le vele, mert általában kisebb fájlméretet eredményez a PNG, mint a GIF. Előnye még, hogy támogatja a "fokozatos átlátszóságot" is. A képek fényességét függetleníti a megjelenítéstől, így a képek ugyanúgy néznek ki minden monitoron (és nyomtatásban is).
      A PNG ingyenes formátum (nem védi copyright) Hátránya - a GIF-hez képest -, hogy animált képeket nem hozhatunk létre vele.
      -Internet Explorer nem támogatja az átlátszóságát.
      APNG(animált PNG) a kiterjesztése animációra, azonban ezt nem minden böngésző ismeri fel.

      JPEG(JPG)(foint Photographie Experts Group)
      Ezzel tetszés számú színárnyalat rögzíthető (több millió színű lehet). Ez a formátum jól tömöríthető. Háttere nem lehet átlátszó.
      Kiterjesztése .jpg vagy jpeg lehet.

      
      
      
      

      HTML5


      
      
      -15 éve fogadták el a világháló nyelvének a HTML első szabványosított változatát
      -kicsit több mint 10 éves a CSS stíluslapnyelv
      -Tíz éve kezdték el fejleszteni az XHTML jelölőnyelvet a HTML utódjának szánva.
      -2010 januárjában született meg a döntés, hogy mégis a HTML fejlesztése lesz a jövő útja.
      2011-ben a HTML5-ös verziójának szabványosítása, és egyes elemeinek fejlesztése már elég előrehaladott állapotban van (pl. audio, video funkciók)
      (a kereteket viszont túlhaladott megoldásnak mondják)
      A CSS3-as változatában is várhatók újdonságok (transzformációk, folyamatos átmenetek, színátmenetek,...)
      Érdemes szabványkövetően készíteni a weblapokat:
      -mert a böngészőfejlesztők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a HTML és CSS kompatibilitásra, így a weblapunk mindegyik böngészőben ugyanúgy fog kinézni
      -és így gyorsabban is töltődik le a honlap.
      A HLML5-nél és a CSS3-nál erősödik a formának a tartalomtól való szétválása is.
      A weboldalak tartalmát, és a tartalom struktúráját HTML jelölőnyelvvel, még a formázását a CSS stíluslapnyelvvel ajánlott készíteni.
      A HTML jelölőnyelv, és a CSS stíluslapnyelv is mindenki számára ingyenesen elérhető, és egy kis gyakorlás után könnyen használható.

      A HTML mint tartalom
      A tartalmat a HTML jelölőnyelv segítségével jelenítjük meg. Ebbe a tartalomba címkéket helyezünk el, amelyek utasítják a böngészőket arra, hogy hogyan kell értelmezni a megjelölt (tartalmi) részeket. Ezek a cimkék (lefordítva) röviden megnevezik a tartalmukat is. Ezek csúcsos zárójelek között (<,>) vannak, és általában van egy párjuk is (a zárótag, amely a kezdőcímkénél egy per jellel tartalmaz többet). Pl: <H1>...</H1>.címke=tag(angolul)
      < = less than
      > = greater than
      kezdőcímke = start tag (pl:<H1>)
      záró címke = end tag (pl:</H1>)
      per v. törtvonal = slash (</...>)
      A tartalmat a címkékkel így bontjuk részekre.
      A címkéknek lehetnek jellemző tulajdonságai és ezeknek értékei (A jellemző szót használjuk, hogy ne keveredhessen a CSS "tulajdonságaival")
      Ekkor a címke után egy betűközt kihagyva írjuk be a jellemzőt, és az értékét =" " formában adjuk meg. (mert enélkül nincs értelme a jellemző megadásának)
      Egy címkéhez több jellemző is meghatározható, ezeket szóközzel választjuk el.
      <img src ="ta37.jpg" width ="100" height="70">
      Jellemző tulajdonság = attribute érték = value

      Videók+Hang
      Eddig az <object>(ez az idegen objektumok beágyazására szolgál) címkével lehetett egy weblapra mozgókép fájlokat feltenni. Sőt még az <embed> címkével meg is kellett ismételni a kódolást. Ráadásul a böngészőnek ehhez nem volt hozzáférése, ezt a felhasználónak kellett letöltenie, és gondoskodnia a kompatibilitásról (a böngészővel.)
      Vagy feltöltötték (pl.) You Tube-ra, és ezt "célozták meg" egy linkkel.)
      A tervek szerint - a HTML5-ben - a videót közvetlenül a böngészőkben játszhatjuk le, és formázhatjuk CSS-el. A video-fájlba rendezést egy container formátum fogja végezni.
      (Ilyen pl:
      -ASF(.asf,.wmv) (Microsoft)
      -AVI(.avi) (Microsoft)
      -Flash Video (.flv) (Adobe)
      -MPEG4 (.mp4)
      -QuickTime(.mov) (Apple)
      A mozgókép tartalmat a video codec kódolja, dekódolja, és tömöríti (a világhálón veszteséges tömörítési algoritmusokat használnak). A hangot pedig az audio codec kódolja, dekódolja, és tömöríti pl:
      MP3: bármelyik containerbe beágyazható (maximum 2 hangcsatorna)
      A HTML5-nél egy <video> elemhez több video-fájlt kell feltenni, hogy a böngésző kiválaszthassa, hogy melyiket tudja lejátszani.
      A képhez hasonlóan kell megadni pl: <audio src=" "> </audio>

      Div általános tárolóelem Általában egy weblap logikailag összetartozó részét (vagy általunk kiemelni kívánt tömbjét) jelöli ki. Benne lévő tetszőleges tartalmat (szöveg, táblázat, kép, hivatkozások,...) így egységesen lehet formázni, megjelenésében is elkülöníteni a honlap többi részétől:
      <div>...</div>
      div division = szakasz
      Ha több ilyen div általános tárolóelemet is tettünk az oldalunkba, akkor meg kell különböztetnünk őket egymástól. Azonosításuk a id jellemzőjük értékével történik. (Értelemszerűen, az id értékeiknek különbözőeknek kell lenniük, különben nem lehetne egyértelműen azonosítani őket.)
      Az id-knek betűvel kell kezdődniük, nem tartalmazhatnak szóközt, és nem használhatunk ékezetes szavakat.
      Egy elemet nincs értelme div blokkba rakni, az id azonosító is elég a hivatkozhatóvá, formázhatóvá tételéhez.
      Ugyanis az id azonosító az általános jellemző, majdnem minden címkéhez használható (táblázatok, címsorok, listák,...) pl: <table id =" ">...</table>
      A div címkét (jellemző, érték) a böngészők nem tudják értelmezni, csak egyszerűen megjelenítik. A HTML5-ben a helyette tervezett saját HTML címkés kialakítás nem csak egyszerűbb lesz, hanem a böngészők is értelmezni tudják, hogy milyen elemről is van szó.

      Megjegyzések
      -aki weblapkészítő programot szeretne használni, annak kezdésnek az operációs rendszere editor-ja is megteszi (v. a Notepad + szerkesztőprogram.)
      -ezeken kívül sok ingyenes (és fizetős) szerkesztőprogram van. A sokak által használt vizuális (alakhű) szerkesztőprogramok (WYSIWYG = what you see is what you get = amit látsz, azt kapod) használatához nem kellenek kódolási ismeretek, de ezek megtanulása - a fejlődésünk miatt - nem spórolható meg.
      -.html egyenértékű a .htm kiterjesztéssel, de következetesen az egyik fajtát kell használnunk.
      -a stíluslapok kiterjesztésére a kisbetűs .CSS-t használjuk.
      -Célszerű a weboldalunk minden elemét egy mappába gyűjteni. (pl: ta37), ennek nincs kiterjesztése. Ebben az oldalak ékezet nélküli kisbetűs neve után a kiterjesztés .html a böngészők az index.html (v.     ) oldalt tekintik a kezdőlapnak (címlap, home page). A stíluslapoknak a kisbetűs, ékezet nélküli neve után .CSS a kiterjesztése. -a HTML és a CSS statikus weblapot ad, az ebbe ágyazott szkript-nyelvektől lesz dinamikus (interaktív) a honlap.

      
      
      
      

      HTML ASCII


      
      
      ASC II: American Standard Code for Information Interchange (Amerikai Szabványos Információcsere Kódrendszer), hogy az adatokat a számítógépek a kettes számrendszerben tudják kódolni, kellett egy kódrendszer. Ez egy 7 bites kódrendszer, tehát maximum 128 különböző jelet tárolhat. (1·26+1·25+1·24+1·23+1·22+1·21+1=127 és a 0). Az ASC II az angol abc minden betűjéhez, számjegyéhez, írásjeléhez egy-egy kétjegyű, kettes számrendszerbeli számot (7 bites számot) rendel, és ezt minden számítógép megérti. (ékezetes karaktereket nem tartalmazza.)

      A második oszlopban látható számok elé közvetlenül &# jeleket, utánna pedig pontosvesszőt(;) kell írni, hogy a honlapunkon az első oszlop karakterei legyenek láthatóak:

      a ä b c α β γ Δ б г д 1 2 3 + = ∡ %∑ ∛ @ & # ♂ ♀ Ⅶ Ⅺ
      ♣ ♡ ↯ ↺ ∞ ⇔ ☼ ♘ ♗ ♔ ♕ ♪ ♫

      KarakterKódszámElnevezés
      048nulla
      ½189fél
      8531 
      8532 
      ¼188negyed
      ¾190háromnegyed
      8533 
      8534 
      8535 
      8536 
      8537 
      8538 
      8539 
      8540 
      8541 
      8542 
      8543 
      149egy
      250kettő
      351három
      452négy
      553öt
      654hat
      755hét
      856nyolc
      957kilenc
      +43 plusz
      -45 mínusz
      150
      151
      ±177 plusz-mínusz jel
      ×215 szorzás jel
      ·183közép pont
      149
      º186
      *42 csillag
      :58 osztás jel
      \92fordított osztás jel
      /47 tört jel
      ÷247
      =61 egyenlőség jel
      ~126 körülbelül
      ,44 tizedes vessző
      .46 tizedes pont
      %37 százalék
      137 ezrelék
      >62nagyobb
      <60kisebb
      @64kukac
      &38 end
      #35 kettőskereszt
      8544 
      8545 
      8546 
      8547 
      8548 
      8549 
      8550 
      8551 
      8552 
      8553 
      8554 
      8555 
      8556 
      8557 
      8558 
      8559 
      8730 
      8731 
      8732 
      8735 
      8736 
      8737 
      8738 
      8721 
      8734 
      8747 
      8748 
      8749 
      8745 
      8746 
      8712 
      8713 
      8714 
      8715 
      8716 
      (40 kerek zárójel
      )41kerek zárójel
      [91 szögletes zárójel
      ]93 szögletes zárójel
      {123 kapcsos zárójel
      }125kapcsos zárójel
      128 euro
      ¢162dollárcent
      £163 angol font
      ¥165 japán jen
      9792 
      9794 
      9785 
      9786 
      9787 
      9788 
      9789 
      9790 
      9824 
      9825 
      9826 
      9827 
      9828 
      9829 
      9830 
      9831 
      9833 
      9834 
      9835 
      9836 
      9837 
      9838 
      9839 
      9754 
      9755 
      9756 
      9757 
      9758 
      9759 
      9812 
      9813 
      9814 
      9815 
      9816 
      9817 
      9818 
      9819 
      9820 
      9821 
      9822 
      9823 
      !33 Felkiáltójel
      ?63kérdőjel
      ¿191fordított kérdőjel
      32üres betűhely
      "34 dupla idézőjel
      130egyes idézőjel
      ¡161fordított idézőjel
      ;59pontos vessző
      135
      ;59pontos vessző
      :58kettőspont
      ¨168dupla ékezet
      |124elválasztójel
      ¦166függőleges vonal
      _95aláhúzásjel
      ¯175föléhúzás jel
      ©169szerzői jog
      ®174védjegy
      §167paragrafus
      ƒ131funkció
      127ismeretlen
      µ181mikro
      °176fok
      182sorvége jel
      ¸184
      `96
      133
      ¹185
      155
      ˆ136
      147
      148
      132
      146
      145
      ˜152
      š154
      Š138
      Œ140
      œ156
      153
      Ž142
      ž158
      144
      ª170
      ¬172
      «171
      œ156
      ^94
      Ÿ159
      135
      134
      10 Soremelés
      09 Tabulátor
      9986 
      9988 
      9990 
      9991 
      9993 
      9996 
      9998 
      9999 
      10000 

      α945alfa
      β946béta
      γ947gamma
      δ948delta
      ε949epszilon
      ζ950zéta
      η951éta
      θ952théta
      ι953ióta
      κ954kappa
      λ955lambda
      μ956
      ν957
      ξ958kszi
      ο959omikrón
      π960
      ς962rhó
      σ963szigma
      τ964tau
      υ965üpszilon
      φ966
      χ967chí
      ψ968pszí
      ω969ómega
      Α913alfa
      Β914béta
      Γ915gamma
      Δ916delta
      Ε917epszilon
      Ζ918zéta
      Η919éta
      Θ920théta
      Ι921ióta
      Κ922kappa
      Λ923lambda
      Μ924
      Ν925
      Ξ926kszi
      Ο927omikron
      Π928
      Ρ929rhó
      Σ931szigma
      Τ932tau
      Υ933üpszilon
      Φ934
      Χ935chí
      Ψ936pszí
      Ω937ómega

      а1072á
      б1073b
      в1074v
      г1075g
      д1076d
      е1077je
      ж1078zs
      з1079z
      и1080i
      й1081j
      к1082k
      л1083l
      м1084m
      н1085n
      о1086o
      п1087p
      р1088r
      с1089sz
      т1090t
      у1091u
      ф1092f
      х1093h
      ц1094c
      ч1095cs
      ш1096s
      щ1097scs
      ъ1098keményjel
      ы1099kemény i
      ь1100lágyjel
      э1101e
      ю1102ju
      я1103
      А1040Á
      Б1041B
      В1042V
      Г1043G
      Д1044D
      Е1045JE
      Ё1025
      Ж1046ZS
      З1047Z
      И1048I
      Й1049J
      К1050K
      Л1051L
      М1052M
      Н1053N
      О1054O
      П1055P
      Р1056R
      С1057SZ
      Т1058T
      У1059U
      Ф1060F
      Х1061H
      Ц1062C
      Ч1063CS
      Ш1064S
      Щ1065SCS
      Ъ1066KEMÉNYJEL
      Ы1067KEMÉNY I
      Ь1068LÁGYJEL
      Э1069E
      Ю1070JU
      Я1071

      KarakterKódszámElnevezés
      a97kis a betü
      â226
      ä228 umlaut a
      å229
      æ230
      á225kis á betű
      b98kis b betű
      c99kis c betű
      d100kis d betű
      e101kis e betű
      ë235 umlaut e
      é233kis é betű
      f102kis f betű
      g103kis g betű
      h104kis h betű
      i105kis i betű
      ï237umlaut i
      í237hosszú kis í betű
      j106kis j betű
      k107kis k betű
      l108kis l betű
      m109kis m betű
      n110kis n betű
      o111kis o betű
      ó243kis ó betű
      ö246kis ö betű
      õ245hosszú kis ő betű
      p112kis p betű
      q113kis q betű
      r114kis r betű
      s115kis s betű
      t116kis t betű
      u117kis u betű
      ú250hosszú kis ú betű
      ü252kis ü betű
      û251hosszú kis ű betű
      v118kis v betű
      w119kis w betű
      x120kis x betű
      y121kis y betű
      z122kis z betű
      A65 nagy A betű
      Â194
      Ä196umlaut A
      Å197
      Æ198
      Á193 nagy Á betű
      B66 nagy B betű
      C67 nagy C betű
      D68 nagy D betű
      E69 nagy E betű
      Ë203 umlaut E
      É201 nagy É betű
      F70 nagy F betű
      G71 nagy G betű
      H72 nagy H betű
      I73 nagy I betű
      Ï207 umlaut I
      Í205hosszú nagy Í betű
      J74 nagy J betű
      K75 nagy K betű
      L76 nagy L betű
      M77 nagy M betű
      N78 nagy N betű
      O79 nagy O betű
      Ó211hosszú nagy Ó betű
      Ö214 nagy Ö betű
      Õ213hosszú nagy Ő betű
      P80 nagy P betű
      Q81 nagy Q betű
      R82 nagy R betű
      S83 nagy S betű
      T84 nagy T betű
      U85 nagy U betű
      Ú218 nagy Ú betű
      Ü220nagy Ü betü
      Û219hosszú nagy Ű betű
      V86 nagy V betű
      W87 nagy W betű
      X88 nagy X betű
      Y89 nagy Y betű
      Z90 nagy Z betű

      Internet és társadalom
      Az internetet elemzők azt várták, hogy demokratizáló hatása lesz minden társadalomra, és egy saját törvényszerűségekkel rendelkező "online világot" alakít ki. Most már árnyaltabb a kép, láthatóak olyan folyamatok is, hogy a tömegekben felerősödnek az amúgy is meglévő jellemvonások, és a világháló is valamilyen szinten alá van rendelve a társadalmi folyamatoknak.
      A közel-keleti változásokat a web 2.0-s technológiák forradalmának szokták mondani. De láthattuk a gyengéit is. Egyszerűen lekapcsolták a telefonokat, blokkolták a levelezőrendszereket. Az eseményből tanulva, mind a két fél új utakat keres.
      A kormányok akadályozzák a web 2.0 logikájú távoli szervereken futó levelezőprogramok használatát, és saját levelező rendszereket fejlesztenek ki. A felhasználók az országhatárakhoz közel mobiltelefonnal kapcsolódnak a szomszédos ország internetére, vagy naponta változó azonosítójú proxyszervereken keresztül érik el a letiltott iternetes címeket, és fejlesztik a P2P (peer-to peer) technológiákat, azaz a számítógépek a központokat kihagyva, közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz.

      IPv6
      Mivel a jelenlegi IPv4 kimerülőben van, ezért 2011 június 8-án kipróbálták az IPv6-ot.
      A google ezt már 2008-ban elindította IPv6.google.com néven (itt csak IPv6 alapon lehet keresni). Több nagy magyar kutatóintézet is elérhető IPv6 felett: BMEI KFKI, Szegedi Egyetem Informatikai Intézet,...
      Az IPv6-tal a számítógépeinknek valószínűleg nem lesz sok bajuk, ha a szoftvereket a fejlesztők egy kicsit áthangolják, és az on-line telepítést támogatják.
      Az internetszolgáltatók, ha nem veszik meg a sok drága hardvert, és szoftvert, hanem trükköznek, az IPv6-os csomagokat IPv4-esbe csomagolják, akkor csökkenhet a sávszélességünk.

      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      vissza a kezdőlapra
    
    
    for sale:
    A Maglódi Nagyhídnál
    12000m2-es terület ...
    bővebben ✈