Föld - GDP -
Országcsoportok: -
EU - G20 -
FÁK - Vámunió -
Afrika
...............................................................................
...............................................................................
vissza a kezdőlapra
Föld
Föld (2011)
1804-ben léptük át az 1 milliárdos határt.
1900-ban már 1,5 milliárdan voltunk.
1960-ban 3 milliárdan.
1975-ben már 4 milliárd ember élt a Földön.
1987-ben 5 milliárdra tették a bolygónk lakóinak számát.
2011-ben vélhetően elértük a 7 milliárdot.
A lakosság gyors növekedésének az oka: az orvostudomány fejlődése, az iparosodás, a mezőgazdaság,... fejlődése.
A 9 milliárd fő elérését 2040-re valószínűsítik, ennyi embert tud eltartani a Föld - elméletileg - a tudomány jelenlegi szintjénél.
Világ országai
USA - Kína - Japán -
Németország - India - Oroszország
Amerikai Egyesült Államok
GDP(2010): 14,6 billió $
Amerikai Egyesült Államok (United States of America) a világ GDP-jének több mint 20%-át adja.
A végrehajtó hatalom vezetője az elnök. A Kongresszus törvényhozói hatalmának két háza a Képviselőház és a Szenátus.
Területe: 9,83 millió km2
Lakossága: 306 millió fő
2009-ben 4000 milliárd $-os volt a kiadási oldal,
New York költségvetése: 60 milliárd $
USA a GDP 16%-át évi 2200 milliárd $-t költött egészségügyre, az átlagos 4 fős család 12 000 $-os egészségbiztosításból 3200-at fizetett a munkavállaló.
Szilícium-völgy néhány vállalata
HP: 1939 Palo Alto (Bill Hewlett + Dave Packard)
Intel: 1968 Santa Clara (1971-ben állította elő az első mikroprocesszort)
Xerox PARK: 1971 Palo Alto
Apple: 1976 Cupertino (Steve Jobs + Steve Wozniak: Macintosh (1984)
Oracle: 1977 Santa Clara
Adobe Systems: 1982 San Jose (Photoshop, Acrobat (PDF), Flash)
Sun: 1982 Santa Clara (Java,...)
Cisco: 1984 San Jose
Netscape: 1994 Moutain Wiew (Netscape Navigator: első böngésző)
eBay: 1995 San Jose
Yahoo: 1995 Santa Clara (Jerry Lang + David Filo)
Google: 1998 Menlo Park (Larry Page + Sergey Brin)
Facebook: 2004 Palo Alto (Mark Zuckerberg)
You Tube: 2005 San Bruno (2006-ban a Google felvásárolta)
A Szilícium-völgy bölcsőjeként a Bill Hewlett + Dave Packard garázsát tisztelik. Terman 1951-ben Palo Altóban létrehozta a Stanford Ipari Parkot, a Szilicium-völgy mai központját. Az itt 1955-ben feltalált tranzisztor (William Shockley) olyan sikeresnek bizonyult, (ez szilíciumból készül) hogy Don Hoefler újságíró elnevezte Szilícium-völgynek.
USA alkoholfogyasztása (2006)
| Hazai sör: | 20 milliárd liter |
| Importsör: | 3,4 milliárd liter |
| Bor: | 2,6 milliárd liter |
| Tömény szesz: | 1,6 milliárd liter |
- 2013-ban az USA exportja a GDP-je ~15%-a volt
- a külföldi túristák évi ~200 milliárd dollárt költöttek az USA-ban (2013).
Kína
GDP(2010): 5,9 billió $
Kína (2009)
| Területe: | 9,6 millió km2 |
| Népessége: | 1,33 milliárd fő |
| Városi lakosság aránya: | 43% |
| Munkaerő-állomány: | 812 millió fő |
| Internet előfizetések száma: | ~ 300 millió |
Kínai - magyar külkereskedelmi forgalom
| Év | Magyar import (milliárd Ft) | Magyar export (milliárd Ft) |
| 2001 | ~382 | ~32 |
| 2005 | ~710 | ~81 |
| 2008 | ~1050 | ~190 |
| 2010 | ~1285 | ~319 |
Kínai vállalatok a világ tíz legértékesebb cége között (2007)
| I. | Petrochina: | 1004 milliárd $ értékkel |
| IV. | China Mobile: | 393 milliárd $ értékkel |
| V. | ICBC (bank): | 364 milliárd $ értékkel |
| IX. | Sinopec (olajipar): | 294 milliárd $ értékkel |
Kína lakosainak a száma 2010 végén 1,339 milliárd fő volt.
Kína 2010-ben előzte meg Japánt, és vált a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává.
(A világ legnagyobb hajógyártója is Kína lett 2010-ben.)
2011-ben ~ 620 milliárd jüant (1 jüan = 30 Ft) költött állam- és közbiztonságra, a katonai költségvetése pedig ~600 milliárd jüan volt.
2006-ban a világon gyártott 14,2 milliárd pár cipőnek a fele Kínában készült.
Kína a Középső Birodalom idejében (az ipari forradalom előtt) már volt a világ legnagyobb gazdasági hatalma.
Konfuciánus üzletelés két fő jellemzője: a hierarchia + személyes kapcsolatok.
A kínai és a japán harcművészetek filozófiája különbözik egymástól:
amíg a kínai kungfu egyformán hangsúlyt helyez a támadásra, és a védekezésre, addig a japán karaténak, vagy a
cselgáncsnak a legfontosabb célja az ellenfél gyors legyőzése.
Kínában zömmel han kínaiak élnek, de mellettük ~ félszáz etnikum is megtalálható.
Kínai Export (2010)
Összesen 1,17 billió euró, ebből
| EU-27-be: | ~ 20% |
| USA-ba: | ~ 18% |
| Honkongba: | ~ 14% |
| Japánba: | ~ 8% |
Kína
Kína 2013-ban a világ legnagyobb kereskedelmi forgalmat elérő állama lett. Külkereskedelme
meghaladta a 4 billió dollárt (2009-ben lett Kína a világ legnagyobb exportáló országa).
Kínai tartományok
| Anhuj | . |
| Belső-Mongólia autonóm terület | . |
| Csianghszi | . |
| Csienszu | tengerparti terület |
| Csilin | . |
| Csinghaj | . |
| Csöcsiang | tengerparti terület |
| Fucsien | tengerparti terület |
| Hejlungcsiang | . |
| Hingszia Huj autonóm terület | . |
| Hszincsiang Ujgur autonóm terület | . |
| Honan | . |
| Hopej | . |
| Hunan | . |
| Hupej | . |
| Jünnan | . |
| Kanszu | . |
| Kuangszi Csuang autonóm terület | tengerparti terület |
| Kuangtung | tengerparti terület |
| Kujcsou | . |
| Liaoning | tengerparti terület |
| Peking | (főváros) tengerparti terület |
| Sanghaj | tengerparti terület |
| Sanhszi | . |
| Santung | tengerparti terület |
| Senhszi | . |
| Szecsuán | . |
| Tibet autonóm terület | . |
(Felzárkózó) Kína
Kína a nyitása óta (1978) olyan gazdasági növekedést produkált, amilyenre a modern kori történelemben nem volt
példa, most már a célja az amerikai GDP elérése.
Ennek a fejlődésnek a fő mozgatórugói voltak:
- az alacsony munkabérek
- erős középiskolai reál képzés
- milliószámra végzett mérnök fiatalok
- nagy munkafegyelem
- szinte korlátlan munkaerő utánpótlás.
Jellemző adat, hogy Kína vált a világ legnagyobb internetfelhasználójává is (már 2010-től).
Kína
Kína IT iparágának a forgalma (+outsourcing) 2011-ben ~290 milliárd $ pénzforgalmú volt.
Kína 2011-ben ~30 milliárd $-ért exportált szoftvert.
Kína (2012)
- 560 millió internetező
- 420 millió mobil internetező
- 220 millió db okostelefon legyártása
(Kínában 940 millió mobiltelefon-előfizető volt (2011.09), a 3 G-s szolgáltatást pedig 95 millióan használták.)
China Mobile
A China Mobile a világ legnagyobb mobilcége, 720 millió előfizetővel (2013).
Kínai szuperexpressz
A Pekinget és Sanghajt összekötő szakaszon a kínai szuperexpressz már 2010-ben 486 kilométeres sebességet ért el (az utazó sebesség 350 km/h)
2008-ban épült ki az első gyorsvasúti összeköttetés Peking és Tiencsin között, a hálózatuk 2010 végére már 7440 kilométeresre nőtt.
Kínai légiközlekedés (2010)
- 175 repülőtér
- 43 légitársaság (ebből 35 állami tulajdonú)
- légiflottájuk: 2600 gépből állt
Kínai túristák
A kínai túristák 2012-ben 103 milliárd $-t költöttek külföldön.
Japán
GDP(2010): 5,5 billió $
Japán területe több mint négyszer nagyobb, mint Magyarországé, de mezőgazdasági területének nagysága csak 4,7 millió hektár.
Legmagasabb hegye a Fuji 3776 méterrel. Vonaton szállított utasok száma (2006): 22 milliárd fő. Napilapok száma (2006): 52 millió db. Lakossága (2009): 128 millió fő (1873-ban: 35 millió fő)
Nagy cégei sikerének egyik forrását a bushidoban a céghez feltétlen hűségen alapuló szamurájkódban, és a szigorú fegyelmezettségben látták az elemzők.
Németország
GDP(2010): 3,3 billió $
Németország(2010)
| Lakossága: | 82 millió fő |
| Területe: | 357 000 km2 |
| Népsűrűség: | 230 fő/km2 |
| Itt élő külföldiek száma: | 7,1 millió fő |
Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, exportunk negyedét, és importunk ~ negyedét vele bonyolítjuk le.
Német tartományok (2002)
| Alsó-Szászország: | 7,9 millió lakos |
| Baden-Württemberg: | 10,5 millió lakos |
| Bajorország: | 12 millió lakos |
| Berlin: | 3,4 millió lakos |
| Brandenburg: | 2,6 millió lakos |
| Bréma: | 0,7 millió lakos |
| Észak-Rajna-Vesztfália: | 18 millió lakos |
| Hamburg: | 1,7 millió lakos |
| Hessen: | 6 millió lakos |
| Mecklenburg-Elő-Pomeránia: | 1,8 millió lakos |
| Rajna-Pfalz: | 4 millió lakos |
| Saar-vidék: | 1 millió lakos |
| Szász-Anhalt: | 2,6 millió lakos |
| Szászország: | 4,5 millió lakos |
| Schleswig-Holnstein: | 2,8 millió lakos |
| Türingia: | 2,5 millió lakos |
Németországban 2009-ben 100 millió hektoliter sört főztek, ennek 86%-a otthon fogyott el.
Németország borimportja (2011): ~16 millió hektoliter, ez értékben: ~2,3 milliárd euró (ezzel a világon az első)
Német munkavállalók (2010)
A ~40,5 millió munkavállaló százalékos megoszlása:
| Szolgáltatások: | ~74% |
| Ipar: | ~24% |
| Mezőgazdaság: | ~2% |
Berlin
Berlin teljes idegenforgalma 2010-ben 9 milliárd euró volt, az állam közvetlen adóbevétele pedig ~1,9 milliárd euró
Német GDP (2005): ~ 2245 milliárd EU.
Németországban 2010-ben ~ 98 millió hektoliter sört adtak el (82 millió lakos).
Franciaország
GDP(2010): 2,6 billió $
Területe: 551,5 ezer km2 (Az EU-ban a legnagyobb)
Lakossága: 65 millió fő (2010)
Államformája: elnöki köztársaság,
Hivatalos nyelve: francia (katalán, baszk, breton, korzikai, flamand, elzászi, lotaringiai)
Népsűrűsége: 114 fő/km2 (Magyarország: 108 fő/km2)
Európa legjelentősebb búzaexportőre. Híres borai: Champagne, Garonne, Loire (völgyi)
Közutak hossza: 900 ezer km
Vasúthálózata: 32 ezer km
Laicizmus: a kormány nem avatkozik a vallásokba, de nem is támogatja azokat.
Franciaország tagja a G8-nak.
Egyesült Királyság
GDP(2010): 2,2 billió $
A brit egyetemeken (2010) az alapképzésnél a tandíj 3300 font körüli. A mesterképzéseknél viszont nagyok az eltérések. A tandíj mellett még számolni kell a szállásdíjakkal, közlekedéssel, drága tankönyvekkel ...
Brazília
GDP(2010): 2,1 billió $
Olaszország
GDP(2010): 2,1 billió $
Népessége: 60 millió fő, területe: 301 ezer km2, népsűrűsége: 199 fő/km2.
Népesség számának növekedése a bevándorlóknak köszönhető, 3,5 millióra becsülik az országban lévő külföldiek számát.
Az alkalmazottak (ipari + szolgáltató) 58%-a a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozott. Az olasz társadalom, és gazdaság északi és déli területe között megmaradtak a nagy különbségek.
A felhalmozott bruttó adossága nagyobb lett mint a hazai összterméke.
India
GDP(2010): 1,7 billió $
Lakossága az utóbbi tíz évben 180 millió fővel nőtt és 2010-ben átlépte az 1,2 milliárdot. (1900-ban még nem sokkal volt 200 millió fölött, 1960 körül nőtt 400 millió fölé, 1990-ben már meghaladta a 800 milliót, 2000-ben pedig az 1 milliárd főt.)
Évente 12 milliónál többen lépnének be a munkaerőpiacra, de csak 8 millió állás jut nekik. Egy 1998-as harvardi elmélet szerint a nagy lélekszám nem hátrány, sőt a népességnövekedés az indiai fejlődés motorja.
Problémát okoz, hogy a 170 milliós kasztonkívüliek, és más hátrányos helyzetű csoportok együtt az indiai népesség negyedét adják.
Az érinthetetlenekkel, mai nevükön dalitokkal sok helyen a földbirtokosok még mindig rabszolgaként bánnak, még ivóvízhez sem juthatnak, vagy ők meríthetnek utolsóként a bivalyok után. A falusi iskolákban pedig elkülönítve tanulnak.
Gondot okoz az is, hogy a nagy holdingok, és a családi vállalkozásuk között még nincs erős ipari középvállalati szektor.
| Területe: | 3,3 millió km2 |
| Lakossága: | 1,2 milliárd fő |
| Írástudók aránya: | 67% |
| Városi lakosság: | 30% |
| Napi 1,2 dollárnál kevesebből élők: | 42% |
| Mobiltelefon előfizetők száma: | 670 millió |
| Internet előfizetők száma: | 82 millió |
Eközben India lett az első számú fegyverimportőre, a nemzetközi fegyvervásárlások 9 %-ával. Éves katonai költségvetése 32 milliárd $.
További problémája a gazdasági növekedést gátló energiahiány megszüntetése, mert a gyakori áramkimaradások elijesztik a
külföldi befektetőket. A lakosság egyharmadához nem jut el a villany.
India 2010:
2010-ben Indiában 200 milliós városi középosztály volt a 600 milliós vidéki lakosság mellett és 300 millióan napi
1 dollárnyi pénzből tengődtek.
Ekkor a valutatartaléka 280 milliárd $ volt, a magas energiaimport miatt rossz külkereskedelmi mérlegét azonban a
külföldön dolgozók hazautalásai + az információtechnológiai szolgáltatások exportja (az it-szektor kivitele évi 47
milliárd $) majdnem egyensúlyba hozták. Ebben az évben Indiában ~ 3,5 millióan végeztek egyetemet.
India (2009)
| Területe: | 3,3 millió km2 |
| Népessége: | 1,2 milliárd fő |
| Városi lakosság aránya: | 30% |
| Munkaerő-állomány: | 465 millió fő |
| Internet előfizetések száma: | ~ 80 millió |
2013-ban India piacának élelmiszerforgalma 450 milliárd $ volt.
Az 1,2 milliárd lakosú Indiában a lakosság kétharmada napi 2 $-nál kevesebből élt (2012).
Kanada
GDP(2010): 1,6 billió $
Oroszország
GDP(2010): 1,5 billió $
Oroszország (2007)
| Népesség: | 142 millió fő |
| Export: | 330 milliárd $ |
| Import: | 220 milliárd $ |
| Valutatartalék: | 480 milliárd $ |
| Költségvetési kiadások: | 260 milliárd $ |
Orosz Export (2011)
(Összességében 400 milliárd $:)
| Nyersanyagok: | 70% |
| Ipari termékek: | 20% |
| Mezőgazdasági termékek: | 5% |
Orosz import (2011)
(Összességében 250 milliárd $:)
| Ipari termékek: | 75% |
| Mezőgazdasági cikkek: | 15% |
Oroszország importja (2010)
Összesen: 249 milliárd $, ebből
| EU 27-ből: | ~ 38% |
| Kínából: | ~ 16% |
| Japánból: | ~ 4% |
Oroszország exportja (2010)
Σ = 400 milliárd $ ebből
| EU27-be: | ~ 52% |
| Ukrajnába: | ~ 6% |
| Kínába: | ~ 5% |
(exportjának 70%-a energiahordozók + ásványkincsek)
Orosz idegenforgalom
| Kiutazó oroszok száma (2003): | 5,6 millió fő |
| Kiutazó oroszok száma (2009): | 9,5 millió fő |
| Beutazó külföldiek száma (2003): | 3,2 millió fő |
| Beutazó külföldiek száma (2009): | 2,1 millió fő |
2009-ben Magyarországra majd 40 ezren érkeztek Oroszországból és 400 ezernél több éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeken.
Orosz bankrendszer (2006)
| Bankok száma: | 1190 |
| Bankfiókok száma: | 18280 |
| Teljes hitelállomány: | 500 milliárd $ |
| Fogyasztói hitelek: | 79 milliárd $ |
Oroszországi áruházláncok forgalma (2004)
| Pjatyerocska: | 1,4 milliárd $ |
| Metro: | 1 milliárd $ |
| Perekrjosztok: | 0,75 milliárd $ |
| Ramstore (török): | 0,6 milliárd $ |
Orosz katonai kiadások
| 1992: | 43 milliárd $ |
| 1999: | 14 milliárd $ |
| 2009: | 40 milliárd $ |
Oroszországi sörfogyasztás
2000: 36 l/fő/év
2006: 70 l/fő/év
Oroszország vezető sörgyártói (2006)
Baltyika: 36%
Sun InBev: 19%
Heineken: 14%
...
Orosz kisker
Az oroszországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma
| 2008: | ~155 milliárd $ |
| 2011: | ~225 milliárd $ |
| 2013: | ~270 milliárd $ |
Oroszország (2012)
kőolajtermelés (átlag): 10,37 millió hordó/nap
földgázkitermelés: 1,79 milliárd m3/nap
Aral-tó
A mellékfolyókból, és a csapadékból származó vízhozam mellett a Himalájában eredő, és a föld alá bukó föld alatti források is táplálják. Ennek ellenére folyamatosan szárad, ma már csak negyede területű mint 40 éve volt.
Bajkál-tó
A Bajkál-tóban van Földünk édesvízkészletének 20%-a. 636 km hosszú, felülete 31 500 km2, átlagos nélysége 730 méter, legnagyobb mélysége 1640 méter, legnagyobb szélessége 81 km.
Spanyolország
GDP(2010): 1,4 billió $
Spanyolország 8000 kilométeres partszakaszának 75%-a épült be, hasznosult valamilyen módon (2006)
Mexikó
GDP(2010): 1 billió $
Dél-Korea
GDP(2010): 1 billió $
Ausztrália
GDP(2010): 0,93 billió $
Hollandia
GDP(2010): 0,78 billió $
Törökország
GDP(2010): 0,74 billió $
Indonézia
GDP(2010): 0,71 billió $
1945 óta független, 18 ezer szigetből álló ország.
Az indonéz államfő a fővárost Jakartából át akarja helyezni a dzsungelbe, (A globális felmelegedés miatt az ország 33 tartományából 24 egy részét elöntheti a tenger) a világ harmadik legnagyobb szigetére Borneóra (Palangkaraya városba)
Az országba 2008-ban 15 milliárd $ külföldi tőkebefektetés érkezett. Kereskedelmi mérlege 2009-ben 20 milliárd $-os többletet mutatott.
Svájc
GDP(2010): 0,52 billió $
Lengyelország
GDP(2010): 0,47 billió $
Területe: 312 700 km2
Lakossága (2010): 38,2 millió fő
Népsűrűsége: 122 fő/km2
Az egyetlen uniós tagállam volt, ahol 2009-ben (1,7%-kal) nőtt a bruttó hazai termék.
A növekedést a nagy belső piaca, és a jelentős (unió támogatott) beruházásokból eredt.
A bruttó államadóssága (2009) 50% fölötti.
Területe 16 vajdaságra van felosztva (ezek régiós nagyságúak.)
Legmagasabb pontja a 2499 méteres Rysy csúcs (Tátra) területén 9300 tó található.
Belgium
GDP(2010): 0,47 billió $
Svédország
GDP(2010): 0,46 billió $
A 9,4 milliós lakosság zöme a déli kikötővárosokban lakik.
450 ezer km2-es területével az EU harmadik legnagyobb állama. Az ország legmagasabb pontja a Kebnekaise a maga 2104 méterével. Legfontosabb ásványi kincse a vasérc, sok erdője van, és energiában gazdag folyóit is hasznosítják.
Az adóbevételek majdnem elérik a GDP felét, a személyi jövedelemadó mértéke itt a legmagasabb az EU-ban. A foglalkoztatási arányuk 2010-ben 73%-os volt. Az euró bevezetését a 2003. évi ügydöntő népszavazáson elutasították, így maradt a svéd koronájuk.
Norvégia
GDP(2010): 0,41 billió $
Venezuela
GDP(2010): 0,39 billió $
Ausztria
GDP(2010): 0,38 billió $
| Lakossága | 8,4 millió fő |
| Területe | 84 ezer km2 |
Ez tartományokra lebontva:
| Tartomány | Népesség(millió fő) | Terület(km2) |
| Bécs | 1,7 | 415 |
| Burgenland | 0,28 | 3960 |
| Kärnten | 0,56 | 9540 |
| Niederösterrich | 1,6 | 19190 |
| Oberösterrich | 1,4 | 11980 |
| Salzburg | 0,53 | 7160 |
| Steirermark | 1,2 | 16400 |
| Tirol | 0,7 | 12640 |
| Vorarlberg | 0,37 | 2600 |
(Legnagyobb területe az Osztrák-Magyar Monarchia idején volt)
A foglalkoztatási rátája 72% volt.
A munkavállalóinak a 70%-a a szolgáltatásokban dolgozik, 25%-a az ipari területeken, 5%-a a mezőgazdaságban.
29 millió belföldi + külföldi turista 98 millió vendégéjszakát töltött a szálláshelyeken (ez a magyarországinak az ötszöröse)
Az osztrákok nyaralásra 2010-ben 4 milliárd eurót költöttek el.
Szaúd Arábia
GDP(2010): 0,38 billió $
Argentína
GDP(2010): 0,37 billió $
Dél-afrikai Köztársaság
GDP(2010): 0,36 billió $
Nagy-Britanniától 1961-ben vált függetlenné.
Lakossága: 50 millió fő (fehérek aránya ~10%)
11 hivatalos nyelve van: angol, búr, 9 bantu nyelv. Három "fővárosa" van: Fokváros (törvényhozás), Pretoria (közigazgatás), Bloem fontein (jogalkalmazás).
Johannesburg a legnépesebb városa (3,2 millió fő) A város körül van a világ aranykészletének 40%-a.
A Dél-afrikai Köztársaság adja a fekete kontinens gazdasági teljesítményének 20%-át.
Lakosságának 88 százaléka fekete, 9 százaléka fehér + félvér, 3 százaléka pedig ázsiai származású. A 15 év alattiak aránya 32%. A világ platinakészletének háromnegyede itt található, és jelentős az arany-, gyémánt-, és uránkitermelés is.
Irán
GDP(2010): 0,33 billió $
Thaiföld
GDP(2010): 0,32 billió $
Dánia
GDP(2010): 0,31 billió $
Görögország
GDP(2010): 0,3 billió $
Kolumbia
GDP(2010): 0,29 billió $
Finnország
GDP(2010): 0,24 billió $
Malajzia
GDP(2010): 0,24 billió $
Arab Emírségek
GDP(2010): 0,23 billió $
Portugália
GDP(2010): 0,23 billió $
Hong Kong
GDP(2010): 0,22 billió $
Szingapúr
GDP(2010): 0,22 billió $
Szingapúr lakossága
| 1970: | 2 millió fő |
| 2000: | 4 millió fő |
| 2010: | 5,1 millió fő |
Egyiptom
GDP(2010): 0,22 billió $
Izrael
GDP(2010): 0,22 billió $
Izrael (2011)
| GDP: | 235 milliárd $ (folyó áron) |
| Munkanélküliség: | 5,6% |
| Tőkebeáramlás: | 11,3 milliárd $ (folyó áron) |
Írország
GDP(2010): 0,2 billió $
Chile
GDP(2010): 0,2 billió $
Fülöp-szigetek
GDP(2010): 0,2 billió $
Nigéria
GDP(2010): 0,19 billió $
Csehország
GDP(2010): 0,19 billió $
Pakisztán
GDP(2010): 0,17 billió $
Románia
GDP(2010): 0,16 billió $
Mamaia tó
"Mamaia tó": ~2000 hektáros, 8 km hosszú, és 700 m - 4 km széles, 2 m-rel van a tenger szintje felett, föld alatti forrás táplálja.
Algéria
GDP(2010): 0,16 billió $
Peru
GDP(2010): 0,15 billió $
Kuvait
GDP(2010): 0,15 billió $
Kazahsztán
GDP(2010): 0,15 billió $
| Területe: | 2,7 millió km2 |
| Népesség: | 16,4 millió fő |
| Népcsoportok: | kazah (63%), orosz (24%), üzbég (3%), ... (összesen ~ 100 nemzetiség) |
| GDP (2010): | 147 milliárd $ |
| Pénzneme: | tenge |
| Fő exportcikkei: | kőolaj, urán, vasérc, szén, gyapjú, ... |
| Fővárosa: | 1997-től Asztana (előtte: Almati:, 1,4 millió lakos) |
| Elnöke: | Nurszultan Nazarbajev (2011-ben 5 évre megint újraválasztották ~90%-os részvétel mellett, 95%-kal) |
Ukrajna
GDP(2010): 0,14 billió $
Magyarország
GDP(2010): 0,13 billió $
Új-Zéland
GDP(2010): 0,13 billió $
Vietnam
GDP(2010): 0,1 billió $
Vietnam 2012:
kivitel: ~ 115 milliárd $
behozatal: ~ 114 milliárd $
Banglades
GDP(2010): 0,1 billió $
Katar
GDP(2010): 98 milliárd $
Marokkó
GDP(2010): 91 milliárd $
Szlovákia
GDP(2010): 89 milliárd $
Angola
GDP(2010): 84 milliárd $
Irak
GDP(2010): 82 milliárd $
Kuba
GDP(2010): 63 milliárd $
Líbia
GDP(2010): 62 milliárd $
Líbia
| Területe: | 1775500 km2 |
| Lakossága: | 6,5 millió fő |
| Nyelvei: | arab (a hivatalos), berber |
| Olajtermelés: | 1,6 millió hordó/nap (2010) |
| Olajtartalék: | 47 milliárd hordó |
Szudán
GDP(2010): 62 milliárd $
Horvátország
GDP(2010): 61 milliárd $
A horvát turizmus bevétele 2013-ban 7,2 milliárd euró volt, (a külföldi vendégéjszakák
száma: ~65,5 millió volt).
Szíria
GDP(2010): 59 milliárd $
Ecuador
GDP(2010): 59 milliárd $
Luxemburg
GDP(2010): 55 milliárd $
Fehéroroszország
GDP(2010): 55 milliárd $
Dominikai Köztársaság
GDP(2010): 52 milliárd $
Azerbajdzsán
GDP(2010): 51 milliárd $
Srí Lanka
GDP(2010): 50 milliárd $
Szlovénia
GDP(2010): 48 milliárd $
Őseik a VI. században jöttek be Közép-Európába. Ausztria, Horvátország egy részén telepedtek le, keleten pedig a Balatonig jutottak. Városaik a volt római településekre épültek, Ljubljana például Emonára épült. Az első szlovén állam a VII. században alakult, és a VIII. századig őrizte meg a függetlenségét: Utánna frank befolyás alá kerültek, majd a Nyugatrómai Birodalom következett, akik Karantania néven hercegséget hoztak létre a területükön, majd a Habsburgok következtek.
I. Napóleon 1809-1813 között létező illír tartományt hozott létre, aminek Ljubljanát tette meg fővárosául.
Ez a négy év elég volt ahhoz, hogy elinduljanak a függetlenedési mozgalmak.
Ezek 1989-ben a szuverén, demokratikus Szlovénia meghirdetéséhez vezetettek. A Szlovéniához került Muraszombat központú körzetben 9000-nél több magyar él, parlamenti képviseletüket, nyelvhasználatukat - olasz mintára - az alkotmány szavatolja.
Szlovénia (2009)
Területe: 20 300 km2
Lakossága: 2 millió (szlovének aránya 89%, magyaroké 0,5%)
Fővárosa: Ljubljana: 270 ezer fő
Az ország felét erdő borítja, legmagasabb pontja a Triglav hegycsúcs (2864 méter). A tengerpart, a hegyek, a gyógyfürdők kedvezőek a turizmusához. Vízenergiában, és ásványi kincsekben gazdag (vasérc, bauxit, szén, higany), autóiparát, elektronikai- és gyógyszeriparát fejleszti.
Szlovénia (2011)
| Lakossága: | 2,05 millió fő |
| Autópályák hossza: | 700 km |
| Személygépkocsik száma: | 1 millió db |
| Felsőoktatásban tanul: | 115 ezer fő |
Bulgária
GDP(2010): 48 milliárd $
Omán
GDP(2010): 46 milliárd $
Tunézia
GDP(2010): 44 milliárd $
Guatemala
GDP(2010): 41 milliárd $
Uruguay
GDP(2010): 40 milliárd $
Libanon
GDP(2010): 39 milliárd $
Szerbia
GDP(2010): 39 milliárd $
Üzbegisztán
GDP(2010): 39 milliárd $
Litvánia
GDP(2010): 36 milliárd $
Costa Rica
GDP(2010): 35 milliárd $
Kenya
GDP(2010): 31 milliárd $
Ghána
GDP(2010): 31 milliárd $
Etiópia
GDP(2010): 30 milliárd $
Jordánia
GDP(2010): 28 milliárd $
Panama
GDP(2010): 27 milliárd $
Jemen
GDP(2010): 26 milliárd $
Ciprus
GDP(2010): 25 milliárd $
Lettország
GDP(2010): 24 milliárd $
Tanzánia
GDP(2010): 23 milliárd $
Elefántcsontpart
GDP(2010): 23 milliárd $
Kamerun
GDP(2010): 22 milliárd $
Macao (China)
GDP(2010): 22 milliárd $
Salvador
GDP(2010): 22 milliárd $
Türkmenisztán
GDP(2010): 21 milliárd $
Bahrein
GDP(2010): 21 milliárd $
Trinidad and Tobago
GDP(2010): 20 milliárd $
Bolívia
GDP(2010): 20 milliárd $
Észtország
GDP(2010): 19 milliárd $
Paraguay
GDP(2010): 18 milliárd $
Uganda
GDP(2010): 17 milliárd $
Bosznia-Hercegovina
GDP(2010): 17 milliárd $
Zambia
GDP(2010): 16 milliárd $
Nepál
GDP(2010): 16 milliárd $
Honduras
GDP(2010): 15 milliárd $
Botswana
GDP(2010): 15 milliárd $
Egyenlítői Guinea
GDP(2010): 14 milliárd $
Jamaica
GDP(2010): 14 milliárd $
Kongói Dem. Közt.
GDP(2010): 13 milliárd $
Gabon
GDP(2010): 13 milliárd $
Senegal
GDP(2010): 13 milliárd $
Izland
GDP(2010): 13 milliárd $
Namibia
GDP(2010): 12 milliárd $
Kongói Köztársaság
GDP(2010): 12 milliárd $
Albánia
GDP(2010): 12 milliárd $
Afganisztán
GDP(2010): 12 milliárd $
Georgia
GDP(2010): 12 milliárd $
Kambodzsa
GDP(2010): 11 milliárd $
Brunei Darussalam
GDP(2010): 11 milliárd $
Mauritius
GDP(2010): 10 milliárd $
Mozambik
GDP(2010): 10 milliárd $
Pápua Új Guinea
GDP(2010): 10 milliárd $
Armenia
GDP(2010): 9 milliárd $
Mali
GDP(2010): 9 milliárd $
Macedónia
GDP(2010): 9 milliárd $
Burkina Faso
GDP(2010): 9 milliárd $
Madagaszkár
GDP(2010): 9 milliárd $
Málta
GDP(2010): 8 milliárd $
Csád
GDP(2010): 8 milliárd $
Bahamák
GDP(2010): 8 milliárd $
Lao PDR
GDP(2010): 7 milliárd $
Zimbabwe
GDP(2010): 7 milliárd $
Haiti
GDP(2010): 7 milliárd $
Benin
GDP(2010): 7 milliárd $
Nicaragua
GDP(2010): 7 milliárd $
Monaco
GDP(2010): 6 milliárd $
Mongólia
GDP(2010): 6 milliárd $
Moldova
GDP(2010): 6 milliárd $
Bermuda
GDP(2010): 6 milliárd $
Tadzsikisztán
GDP(2010): 6 milliárd $
Ruanda
GDP(2010): 6 milliárd $
Koszovó
GDP(2010): 6 milliárd $
Niger
GDP(2010): 6 milliárd $
Malawi
GDP(2010): 5 milliárd $
Liechtenstein
GDP(2010): 5 milliárd $
Kirgiz Köztársaság
GDP(2010): 5 milliárd $
Guinea
GDP(2010): 5 milliárd $
Montenegro
GDP(2010): 4 milliárd $
Andorra
GDP(2010): 4 milliárd $
Szváziföld
GDP(2010): 4 milliárd $
Mauritania
GDP(2010): 4 milliárd $
Suriname
GDP(2010): 3 milliárd $
Barbados
GDP(2010): 3 milliárd $
Togo
GDP(2010): 3 milliárd $
Fiji
GDP(2010): 3 milliárd $
Guyana
GDP(2010): 2 milliárd $
Faeroe Islands
GDP(2010): 2 milliárd $
Lesotho
GDP(2010): 2 milliárd $
Eritrea
GDP(2010): 2 milliárd $
Central African Republic
GDP(2010): 2 milliárd $
Sierra Leone
GDP(2010): 2 milliárd $
San Marino
GDP(2010): 2 milliárd $
Cape Verde
GDP(2010): 2 milliárd $
Burundi
GDP(2010): 2 milliárd $
Bhutan
GDP(2010): 2 milliárd $
Maldives
GDP(2010): 1 milliárd $
Belize
GDP(2010): 1 milliárd $
Greenland
GDP(2010): 1 milliárd $
Dzsibuti
GDP(2010): 1 milliárd $
Antigua and Barbuda
GDP(2010): 1 milliárd $
Liberia
GDP(2010): 1 milliárd $
Seychelles
GDP(2010): 0,9 milliárd $
St.Lucia
GDP(2010): 0,9 milliárd $
Guinea-Bissau
GDP(2010): 0,9 milliárd $
Gambia
GDP(2010): 0,8 milliárd $
Vanuatu
GDP(2010): 0,7 milliárd $
Timor-Leste
GDP(2010): 0,7 milliárd $
Salamon-szigetek
GDP(2010): 0,7 milliárd $
Grenada
GDP(2010): 0,6 milliárd $
Samoa
GDP(2010): 0,6 milliárd $
St.Vincent and the Grenadines
GDP(2010): 0,6 milliárd $
Comoras
GDP(2010): 0,5 milliárd $
St.Kitts and Nevis
GDP(2010): 0,5 milliárd $
Dominica
GDP(2010): 0,4 milliárd $
Tonga
GDP(2010): 0,4 milliárd $
Micronesia, Fed.Sts.
GDP(2010): 0,3 milliárd $
Sao Tomé and Principe
GDP(2010): 0,2 milliárd $
Palau
GDP(2010): 0,2 milliárd $
Marshall-szigetek
GDP(2010): 0,2 milliárd $
Kiribati
GDP(2010): 0,2 milliárd $
American Samoa
Aruba
Kajmán-szigetek
Channel Islands
Curacao
Francia-Polinézia
Gibraltar
Guam
Man-szigetek
Korea, Dem.Rep.
Mayotte
Myanmar
New Caledonia
Northern Mariana Islands
Puerto Rico
Sint Maarten (Dutch part)
Somalia
St.Martin (French part)
Turks and Caicos Islands
Tuvalu
Virgin Islands (U.S.)
Gaza
Országcsoportok
Tartalom: EU - G20 - FÁK- Vámunió
EU
Schengen (2011 elején)
Schengen-tagállamok:
Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország
Schengen-tag nem EU-s országok:
Izland, Norvégia
Nem Schengen-tag EU-tagállamok:
Bulgária, Ciprus, Írország, Nagy-Britannia, Románia
EU-tagállamok népessége (2008, millió fő)
| Németország: | 82,2 |
| Franciaország: | 61,9 |
| Nagy-Britannia: | 61,3 |
| Olaszország: | 59,5 |
| Spanyolország: | 45,3 |
| Lengyelország: | 38,1 |
| Románia: | 21,4 |
| Hollandia: | 16,4 |
| Görögország: | 11,2 |
| Belgium: | 10,6 |
| Portugália: | 10,6 |
| Csehország: | 10,3 |
| Magyarország: | 10 |
| Svédország: | 9,2 |
| Ausztria: | 8,3 |
| Bulgária: | 7,6 |
| Dánia: | 5,5 |
| Szlovákia: | 5,4 |
| Finnország: | 5,3 |
| Írország: | 4,4 |
| Szlovénia: | 2 |
Az Európai Unió költségvetése (2010)
A 2010-es évben az uniós költségvetés összege 123 milliárd euró volt. Ezt az Unió céljainak megvalósítására fordították. (Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés (1957) a közös piac megteremtését tűzte ki célul. Ehhez jött még a folyamatos, és kiegyensúlyozott fejlődés, az életszínvonal emelése,...
Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés (1992) ehhez még több célt is megfogalmazott:
az európai egység megteremtését, a polgárok élet- és munkakörülményeinek javítását, a gazdasági egyenlőtlenségek megszüntetését, a béke, és szabadság megőrzését, energiabiztonság erősítését, élethossziglani tanulás elérését,...
Ezért az EU költségvetésének legnagyobb részét a versenyképesség és kohezió (~45%) fokozására használják fel. A kiadások 42,5%-át a természeti erőforrások védelmére fordítják. Az EU igazgatási kiadására ~6% megy el.
Uniós adózás (2008)
Az adók + társadalombiztosítási hozzájárulások elérték a GDP 40%-át. (USA-ban csak a GDP 27%-a, Japánban is csak a 28%-a ez a szám)
Magyarországon ez az elvonás meghaladta a 40%-ot.
(Németországban ~39%-os, Spanyolországban 33%-os, Szlovákiában 29%-os, Romániában 28%-os ez az érték)
EU idegenforgalma (2010)
Európa a legnépszerűbb turisztikai célpont az összes turistaérkezésből 75% még mindig az övé (habár csökkenő a részesedése).
A 2010-ben összesen 935 millióan turistáskodtak, Ázsia pozíciója látványosan javuló.
A luxuspiacon azt keresték, hogy a szobákban ne legyen tévé, telefon, internet, várható, hogy a kietlen tájakon való kóborlások lesznek majd a slágertermékek a közeljövőben.
Magyarországon 3,4 millió külföldi látogató 9,4 millió vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyen (belföldiek 9,7 millió vendégéjszakát).
A GDP-hez közvetlenül 6%-kal járult hozzá az idegenforgalom, több mint 300 ezer embert foglalkoztatott, húzóágazata a wellness, és a gyógyturizmus volt.
EU(2010)
Európai háztartások a költségvetésük 14%-át költik a közlekedésre.
(EU) Állami támogatások (2008)
Vállalati, pénzintézeti szektorba pumpált pénzek elérték a 280 milliárd eurót:
| ország | összeg (milliárd euro) | GDP százalékában |
| Nagy-Britannia | 72,5 | 4% |
| Németország | 67 | 2,7% |
| Magyarország | 2,5 | 2,5% |
| Franciaország | 27 | 1,4% |
| Lengyelország | 3,5 | 1% |
| Ausztria | 1,5 | 0,5% |
| Szlovákia | 0,5 | 0,5% |
EU- költségvetés megoszlása (2007-2013)
| Regionális fejlesztés: | 47% |
| Mezőgazdasági támogatások: | 39% |
| Adminisztráció: | 3% |
| ... |
EU idegenforgalom (2008)
160 milliárd euró feletti volt a forgalma:
Horvátországban a GDP 26%-át adta.
| Görögország: | 17% |
| Ausztria: | 15% |
| Franciaország: | 11% |
| Magyarország: | 7% |
EU-25 és a Világ népességének aránya (2005)
| EU-25: | 7,1% |
| Ázsia: | 60,5% |
| Óceánia: | 0,5% |
| Afrika: | 14% |
| Észak-Amerika: | 5,1% |
| Latin-Amerika: | 8,6% |
| ... |
Foglalkoztatási költség (EU 2011)
| Svédország: | 36 euró/óra |
| Németország: | 29 euró/óra |
| Szlovákia: | 8 euró/óra |
| Magyarország: | 7 euró/óra |
| Lengyelország: | 7 euró/óra |
| Románia: | 4,5 euró/óra |
EU költségvetése (2005)
| Mezőgazdaság: | 49 milliárd euró |
| Regionális támogatások: | 32 milliárd euró |
| Külpolitika, segélyek: | 8 milliárd euró |
| Kutatás: | 7 milliárd euró |
| Működési: | 6 milliárd euró |
EU-s államadósságok
Néhány EU-tagállam adósságállománya 2009-ben a GDP százalékában:
| Olaszország: | 115% |
| Görögország: | 113% |
| Magyarország: | 79% |
| Franciaország: | 76% |
| Németország: | 73% |
| Lengyelország: | 52% |
| Szlovákia: | 35% |
| Románia: | 22% |
EU-tagállamok szociális kiadásai a GDP százalékában (2005)
| Svédország: | 29% |
| Németország: | 27% |
| Magyarország: | 23% |
| Nagy-Britannia: | 21% |
| Lengyelország: | 21% |
| Svájc: | 20% |
| Írország: | 17% |
| (USA: | 16%) |
Európai hajógyártás (2006)
Az aurópai hajógyártás értékben 13 milliárd eurót tett ki. Ebből:
| Németország: | 22,5% |
| Norvégia: | 13,5% |
| Olaszország: | 13,5% |
| Hollandia: | 12% |
| ... |
EU muszlim kisebbségei (2005)
| Franciaország: | 6 millió |
| Németország: | 3 millió |
| Nagy-Britannia:: | 1,5 millió |
| Spanyolország: | 1 millió |
| Hollandia: | 0,9 millió |
| Románia: | 0,2 millió |
| Görögország: | 0,2 millió |
| ... |
Romák száma néhány európai országban
| Anglia: | 300 ezer |
| Bulgária: | 750 ezer |
| Csehország: | 300 ezer |
| Franciaország: | 400 ezer |
| Magyarország: | 600 ezer |
| Németország: | 100 ezer |
| Románia: | 1,9 millió |
| Szlovákia: | 400 ezer |
EU-s vendégmunkás átutalások (2009)
Az EU országaiban a vendégmunkások átutalása ~18 milliárd eurót tett ki. Ebből ~5 milliárd EU-t a spanyolok küldtek haza, ~3 milliárd EU-t a románok, a lengyelek pedig 2,7 milliárd EU-t.
EU GDP-jének ágazati megoszlása (2004, 25 tagország)
Szolgáltatások(~72%):
| -Kereskedelem (vendéglátás, távközlés,...): | ~22% |
| -Pénzügy (bank, ingatlan,...): | ~27% |
| -Egyéb (oktatás, egészségügy...): | ~23% |
Ipar (~26%)
| Gépgyártás (bányászat,...): | ~20% |
| Építőipar: | ~6% |
| Mezőgazdaság: | ~2% |
EU tagállamaiban a lakosság 41%-a városi régiókban él (2011), 23%-uk vidéken (többi vegyes jellegű terület).
Európai golfüzlet (2010)
6700 helyen 4,4 millió játékos játszik a győzelemért. Magyarországon 13 pálya van, 2500 igazolt játékossal.
Európai menedzserpénzek (2009)
A nagyobb cégek vezérigazgatóinak átlagos évi jövedelme 4,4 millió euró volt (ebből az alapfizetés 1,2 millió). (Az amerikai vezérigazgatóké 8 millió euró volt, ennek harmadát adta az alapfizetésük).
Magyar közepes vállalatok vezérigazgatóinak éves átlagos jövedelme ekkor 25 millió forint volt.
EU- tagállamok költségvetése 2009
A 27 tagállam összesített hiánya 800 milliárd euró fölé nőtt (ez a GDP ~7%-a) Az államadósság 8700 milliárd euróra nőtt (ez a GDP ~74%-a)
Uniós hazautalások (2008)
A foglalkoztató EU-s tagországokat 32 milliárd euró hagyta el, ebből csak 9 milliárd euró jutott a másik EU-s országba, a többit az Unión kívülre vitték.
| Spanyolországból | 7,8 milliárd eurót |
| Olaszországból | 6,4 milliárd eurót |
| Franciaországból | 3,4 milliárd eurót |
| Németországból | 3,1 milliárd eurót |
vittek haza a vendégmunkások. Magyarország ilyen egyenlege nulla körül volt.
EU Bürokratikus költségei
Évtizedünk végén egyes országok bürokratikus kiadásai a GDP százalékában:
| Magyarország: | ~7% |
| Görögország: | ~7% |
| Lengyelország: | 5% |
| Szlovákia: | ~4,5% |
| Németország: | ~3,5% |
| Franciaország: | ~3,5% |
| Nagy-Britannia: | ~1,5% |
Európai Uniós cégek adóterhei (2009)
Az EU 27 tagállamából 20-ban a társasági adóra nem rakódik további adóteher:
| Németország: | 15% (társasági adó) + 15% (egyéb adó) |
| Magyarország: | 16% + 5% |
| Csehország: | 20% (csak társasági adó) |
| Szlovákia: | 19% |
| Írország: | 12,5% |
| Ciprus: | 10% |
EU egyéb adatok
2007-re az EU-ban a fordítási, tolmácsolási kiadások megközelítették az 1 milliárd eurót.
Az EU27-ek olajszámlája: 280 milliárd $ (2010),
400 milliárd $ (2011)
EU: privatizációs bevételek: 2005: Kelet-Közép-Európa
| Ukrajna: | 4,9 milliárd $ |
| Románia: | 4,7 milliárd $ |
| Csehország: | 4,3 milliárd $ |
| Magyarország: | 2,7 milliárd $ |
| Szlovákia: | 2,5 milliárd $ |
| Lengyelország: | 1,2 milliárd $ |
EU kisvállalatai
Az Európai Unióban 23 millió kis- és középvállalkozás van (41 ezer nagyvállalattal szemben).
Így az EU vállalatainak 99%-a kkv (legfeljebb 250 főt foglalkoztat, és legfeljebb 50 millió euró az árbevétele). A jogszabályok általában nem tesznek különbséget vállalati méret alapján, így a kicsiknek ugyanazok az adminisztratív kötelezettségei, mint a nagyvállalatoknak.
Unió kelet-európai cégei (2009)
A válság a kelet-közép-európai vállalatok teljesítményét is csökkentette. Az 500 legnagyobb cégük forgalma 450 milliárd euróra esett, a nyereségük pedig 19,5 milliárd euróra. 2,5 millió munkavállalót foglalkoztattak ekkor.
(Magyarország 83 céggel szerepel a listán)
Európai Bizottság: közlekedés (2050)
Célja, hogy csak elektromos, vagy bioüzemanyaggal hajtott autók közlekedjenek a városokban 2050-re. Az EU-ban jelenleg (2010) 780 millió gépjármű van (ebből 3,5 millió Magyarországon), és 10 millió embert foglalkoztat a közlekedési ágazat. A környezetvédők szerint a villanyautók elektromos áramának 70-80%-át nem megújuló energiából nyerik manapság.
OECD-agrártámogatása (2009)
A Gazdasági és Együttműködési szervezetben a gazdák 990 milliárd $-os bevételük 22%-át közvetlenül az államtól kapták. A marketingre + kutatás-fejlesztésre + infrastruktúrára összesen 385 milliárd $-t kapott a mezőgazdaság. Legtöbbet az EU 27 adta: 120 milliárd $-t, Japán 47 milliárd $-t, USA pedig 30 milliárd $-t.
Egészségügy (OECD, 2008)
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) országai átlagosan a GDP 9%-át költötték az egészségügyük finanszírozására (egy főre jutó, 3000 dolláros átlagos kiadással):
| USA: | 16% (GDP 16%-a) |
| Németország: | 10,5% |
| Szlovákia: | 8% |
| Magyarország: | 7,5% |
| Lengyelország: | 7% |
Kelet-európai gazdagsági sorrend (2010)
(Bankbetétek + befektetési alapok + értékpapirok + deviza +...)
| Csehország: | 6300 euró/fő |
| Szlovákia: | 4200 euró/fő |
| Magyarország: | 3450 euró/fő |
| Oroszország: | 1650 euró/fő |
| Románia: | 900 euró/fő |
G20
G20-as országok (2010)
| Ország | Részesedés a világ GDP-jéből |
| USA | 24% |
| Kína | 8,7% |
| Japán | 8,5% |
| Németország | 5,4% |
| Franciaország | 4,3% |
| NBr | 3,5% |
| Olaszország | 3,4% |
| Brazília | 3,1% |
| Kanada | 2,5% |
| Oroszország | 2,4% |
| India | 2,2% |
| Ausztrália | 1,9% |
| Dél-Korea | 1,6% |
| Mexikó | 1,5% |
| Törökország | 1,2% |
| Indonézia | 1,1% |
| Szaúd-Arábia | 0,7% |
| Argentína | 0,6% |
| Dél-Afrika | 0,5% |
(EU részesedése a világ GDP-jéből 26,8%)
FÁK
FÁK
Független Államok Közössége 1991-ben alakult. Az alapító hármas: Oroszország, Ukrajna, és Belarusz, céljuk az együttműködési hagyományok megőrzése volt.
1991-ben még csatlakoztak: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.
1993 Grúzia csatlakozása (2009-ben kilépett) 2005 Türkmenisztán státusza társult tagállamra változott.
Lakosságuk: 270 millió fő (ebből orosz 142 millió fő)
Területük: 22 millió km2 (17 millió km2)
GDP (2009): 1940 milliárd $ (1480 milliárd $)
Szervezetei:
1992: Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete
1995: Parlamenti Közgyűlés
2000: Eurázsiai Gazdasági Közösség
2003: Közös Gazdasági Térség
Vámunió országai
2009:
Oroszország
| Népesség: | 142 millió fő |
| Terület: | 17 millió km2 |
| Pénznem: | rubel |
| GDP: | 1230 milliárd $ |
| Export: | 300 milliárd $ |
| Import: | 170 milliárd $ |
Kazahsztán
| Népesség: | 16 millió fő |
| Terület: | 2,7 millió km2 |
| Pénznem: | tenge |
| Főváros: | Asztana |
| GDP: | 110 milliárd $ |
| Export: | 43 milliárd $ |
| Import: | 28,5 milliárd $ |
Belarusz
| Népesség: | 9,5 millió fő |
| Terület: | 208 ezer km2 |
| Pénznem: | belorusz rubel |
| Főváros: | Minszk |
| GDP: | 50 milliárd $ |
| Export: | 21 milliárd $ |
| Import: | 28,5 milliárd $ |
GCC
Öböl Menti Együttműködési Tanács: Bahrein, Egyesült A.Emírségek, Katar, Kuvait, Omán, Szaúd-Arábia.
Dél-amerikai közös piac
(2003:)
Ancom:
| Név | Terület (km2) | Lakosság (fő) | GDP |
| Bolívia | 1 millió | 9 millió | 8 milliárd $ |
| Ecuador | 0,3 millió | 14 millió | 27 milliárd $ |
| Kolumbia | 1 millió | 45 millió | 77 milliárd $ |
| Peru | 1,3 millió | 27 millió | 60 milliárd $ |
| Venezuela | 0,9 millió | 26 millió | 70 milliárd $ |
Mercosur:
| Név | Terület (km2) | Lakosság (fő) | GDP |
| Argentína | 2,8 millió | 38 millió | 130 milliárd $ |
| Brazília | 8,5 millió | 180 millió | 490 milliárd $ |
| Paraguay | 0,4 millió | 6 millió | 6 milliárd $ |
| Uruguay | 0,2 millió | 3,5 millió | 10 milliárd $ |
Dél-Amerika
390 milliós volt a lakossága (2009.01), ebből ~18 millió indián őslakos, akik közül 15 millióan még beszélik a nyelvüket.
LDC országok
Az ENSZ 1971-ben sorolta a világ legfejlettlenebb országait (LDC) egy csoportba.
Jellemzőik:
-890 millió lakosának 75%-a napi 2 dollárnál kevesebből él.
-egy százalékkal részesednek a világkereskedelemből.
-300 millió lakosuk nem jut elegendő élelmiszerhez.
Afrika
A világ ásványkincseinek 30%-a Afrikáé: kobaltnak 60 %-a, aranynak 40%-a, kőolajnak 7%-a, ...
Egymilliárd ember él a több mint ötven országában (népessége 2009-ben érte el az 1 milliárd főt), területe 30 millió km2. Afrika a legszegényebb kontinens, az emberek fele kevesebb mint napi 1 dollárból él (2011).
Leghosszabb folyója a Nílus (6690 km) legmagasabb pontja a Kilimandzsáró hegységben lévő Kibo (5895 m). A csúcsain lévő hó várhatóan egy évtizeden belül teljesen eltűnik.
Teleki Sándor 1888-ban fedezte fel a Rudolf-tavat (ennek a partján van a Teleki-vulkán), és a Stefánia-tavat.
A függetlenedő országok nagy tudósnak tartották, ezért a Teleki-vulkán nevét meghagyták, nem cserélték le saját nevűre.
Gazdagsági rangsor (2007)
| Ország | Egy főre jutó gazdagság |
| 1. Japán | 180 ezer $ |
| 5. USA | 145 ezer $ |
| 28. Németország | 85 ezer $ |
| 44. Izrael | 60 ezer $ |
| 77. Magyarország | 14 ezer $ |
| 90. Lengyelország | 10 ezer $ |
| 119. Románia | 5 ezer $ |
| 150. Oroszország | 3 ezer $ |
| 151. Kína | 2,5 ezer $ |
| 190. Vietnám | 1 ezer $ |
Országok és vállalatok (ezredfordulón)
| 1. | USA(GDP): | 8,7 billió $ |
| 2. | Japán: | 4,4 billió $ |
| 3. | Németország: | 2 billió $ |
| 7. | Kína: | 1,1 billió $ |
| 16. | Oroszország: | 0,4 billió $ |
| 23. | GM(árbevétel): | 0,18 billió $ |
| 27. | Ford: | 0,16 billió $ |
| 29. | Lengyelország: | 0,15 billió $ |
| 40. | GE: | 0,11 billió $ |
| 53. | IBM: | 88 milliárd $ |
| 61. | Siemens: | 75 milliárd $ |
| 76. | Csehország: | 56 milliárd $ |
| 86. | Nestlé: | 50 milliárd $ |
| 89. | Magyarország: | 48 milliárd $ |
| 90. | HP: | 48 milliárd $ |
Idegenforgalmi bevételek (1997)
| USA | 75 milliárd $ |
| Olaszország | 30 milliárd $ |
| Spanyolország | 28 milliárd $ |
| Németország | 19 milliárd $ |
| Ausztria | 12,5 milliárd $ |
Országok turista látogatottsága (1995)
| Franciaország | 60 millió fő |
| Spanyolország | 45 millió fő |
| USA | 45 millió fő |
| Olaszország | 30 millió fő |
| Kína | 25 millió fő |
| Magyarország | 22 millió fő |
| Lengyelország | 19 millió fő |
| Ausztria | 18 millió fő |
Turistabevételek (1995)
| 1. USA | 58 milliárd $ |
| 2. Franciaország | 27 milliárd $ |
| 3. Olaszország | 27 milliárd $ |
| 4. Spanyolország | 25 milliárd $ |
| 6. Ausztria | 12,5 milliárd $ |
| 7. Németország | 12 milliárd $ |
| 8. Hongkong | 9 milliárd $ |
| 11. Svájc | 7 milliárd $ |
| 17. Hollandia | 6 milliárd $ |
Finnország
Suomi (finnül), Finland (svédül) lakosainak száma 5,3 millió. Területe: 338 ezer km2 (nagyobb, mint Olaszországé), az ezer tó országában 188 ezer tavat számláltak össze eddig. Legészakibb pontján nyáron 73 napig nem megy le a nap, télen pedig 51 napig nem kel fel. A Lappföld területe (egy tartománya a történelmi hatból) akkora mint Magyarországé, lakossága: 200 ezer fő. Finnország népsűrűsége: 16 fő/km2 (Magyarországé: 108 fő/km2).
Fővárosa: Helsinki. Hivatalos nyelve a finn (92%-uk anyanyelve és a (finnországi) svéd (6%-uk anyanyelve).
Általános iskolájuk 9 évig tart. Húsz egyeteme, harminc főiskolája van (2010).
Gazdaságában vezető szerepet tölt be a fa- és fémfeldolgozás. Húzóágazat lett az elektronika, a NOKIA cég felfejlesztésével.
Görögország
A nyugat-európai demokrácia, és civilizáció bölcsőjeként tartják számon.
Lakossága: 11,3 millió fő, népsűrűsége: 85 fő/km2, területe: 132 ezer km2, ennek 80%-a szárazföld (ennek kétharmadát hegyek borítják), a többi - többségében lakatlan - szigetvilág (6000 sziget közül csak 227 lakott.)
Jelentős szerepe van a mezőgazdaságának, a hajózásnak, és az idegenforgalmának. Magyarországról is évente 100 ezernél is többen keresik fel az országot.
Rendkívül magas a görög államadósság, és az államháztartási hiánya is (2010)
Portugália
Népessége: 10,6 millió fő, területe: 92 345 km2. Hozzá tartozik még két szigetcsoport is: Madeira, és az Azori-szigetek. Fővárosa: Lisszabon.
Szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn volt gyarmataival.
Halászata az EU-27 termelésének a 4,5%-át adja, 8600 tagot számláló halász flottájával 220 ezer tonna halat fognak ki évente.
Újkori nyári olimpiai játékok néhány adata
| Év | Helyszín | Versenyzők száma (ezer fő) | Nemzetek | Sportágak |
| 1896 | Athén | 0,241 | 14 | 9 |
| 1900 | Párizs | 1,0 | 24 | 18 |
| 1904 | St.Louis | 0,6 | 12 | 17 |
| 1908 | London | 2,0 | 22 | 22 |
| 1912 | Stockholm | 2,4 | 28 | 14 |
| 1920 | Antwerpen | 2,6 | 29 | 22 |
| 1924 | Párizs | 3,0 | 44 | 17 |
| 1928 | Amszterdam | 2,9 | 46 | 14 |
| 1932 | Los Angeles | 1,3 | 37 | 14 |
| 1836 | Berlin | 4,0 | 49 | 19 |
| 1948 | London | 4,1 | 59 | 17 |
| 1952 | Helsinki | 5,0 | 69 | 17 |
| 1956 | Melbourne | 3,3 | 72 | 17 |
| 1960 | Róma | 5,3 | 83 | 17 |
| 1964 | Tókió | 5,1 | 93 | 19 |
| 1968 | Mexikóváros | 5,5 | 112 | 20 |
| 1972 | München | 7,1 | 121 | 23 |
| 1976 | Montreal | 6,0 | 92 | 21 |
| 1980 | Moszkva | 5,2 | 80 | 21 |
1984 | Los Angeles | 6,8 | 140 | 23 |
| 1988 | Szöul | 8,4 | 159 | 25 |
| 1992 | Barcelona | 9,4 | 169 | 28 |
| 1996 | Atlanta | 10,3 | 197 | 26 |
| 2000 | Sydney | 10,7 | 199 | 28 |
Felhőkarcolók (2010)
Burdzs Kalifa (Dubai):
828 méter, hat év alatt, másfél milliárd dollárból épült fel, ezernél is több luxuslakosztály, 3000 kocsis mélygarázs...
Sumida Tower (Tokió): 610 méter,...,
Freedom Tower (New York): 540 méter,...,
Taipei 101 (Tajpej): 510 méter, az emeleti számáról kapta a nevét az 1,8 milliárd $-ért épített toronyház
World Financial Center (Sanghaj): 492 méter, 11 évig építették, 850 millió dollárba került.
Petronas Towers (Kuala Lumpur): 460 méter
Mercury City Tower (Moszkva): 380 méter, Európában a legmagasabb lesz (az ugyancsak 306 méteres moszkvai épület előtt)
Tonga
Az ausztráliai, és új- zélandi csendes-óceáni részen lévő 176 szigetet egyesítő dél-csendes-óceáni miniállam Tuvalu,
és a Fidzsi szigetek mellett fekszik.
Területe: 747 km2
Népessége: 106 ezer fő
Fővárosa: Nuku'alofa
Államformája: alkotmányos királyság
GDP: 370 millió $ (2010)
Pénze: 1 pa'anga = 100 seniti
Libanon
A konfesszionista alkotmány értelmében keresztény az elnök, szunnita a kormányfő, és síita a parlament elnöke.
Dubai
Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) 825 m-es magasságával (2010) a világ legmagasabb épülete, amely 5 év alatt épült 1,5 milliárd dollárból. 160 emeletén irodák, lakások, és luxusszálloda van.
Fidzsi-szigetek (2005)
1970-ben nyerte el függetlenségét, 1987-ben vált köztársasággá.
GDP: 2,7 milliárd $
Főként idegenforgalomból, és cukorból él.
322 vulkanikus szigetének összterülete 18 380 km2. Ebből a száznál több lakott szigetén élő 850 ezres népesség 55%-a polinéz
+ melanéz eredetű őslakos. A lakosság kétharmada a legnagyobb szigeten, Viti Levun él, s itt van a 170 ezres Suva fővárosa is.
Salamon-szigetek (2005)
1978-ban vált függetlenné, a brit Nemzetközösségen belüli parlamentális demokrácia, államfőjük II.Erzsébet brit uralkodó (főkormányzó képviseli).
GDP: 280 millió $
992 szigetből áll, összterületük 29 790 km2
540 ezer fős lakossága többsége melanéziai.
Jemen (2010)
| Lakosság: | 24 millió fő |
| Írástudatlanság: | 40% |
| Munkanélküliség: | 35% |
| Törzsei: | Bakil, Hásid, Matadzs, ... |
A lakosság 45%-a napi 2 dollárnál kevesebb pénzből tengődik, olajkészletek kimerültek, elfogynak a víztartalékai is ...
Földön
1,5 milliárd hektáros az összes mezőgazdasági termőterület.
Föld ~70%-át víz borítja, szárazföldek: 136 millió km2
GMO (2010)
Genetikailag módosított növények már 150 millió hektáros mezőgazdasági termőterületen termsztenek ilyeneket. (Szójánál 81%-ban, kukoricánál 29%-ban, repcénél 23%-ban)
A 29 GMO Termelő országból 19 fejlődő, (USA: 67 millió hektáron, Brazília: 26 millió hektáron...)
Közvetlen tőkebefektetések befogadói (2000)
Fejlettek 4100 milliárd $, ebből:
| EU: | 2380 milliárd $ |
| Észak-Amerika: | 1430 milliárd $ |
| Feljövő országok: | 1980 milliárd $, ebből: |
| Közép- és Kelet-Európa: | 125 milliárd $ |
| Magyarország: | 20 milliárd $ |
| Világ összesen: | 6130 milliárd $ |
Trinidad és Tobago
A két nagyobb szigeten kívül, még 21 kisebb szigete is van. Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el a függetlenségét.
Venezuelától a Dragon-szoros, a Paria-öböl, a Sierpe-szoros, és a Kolombusz-csatorna választja el.
Területe: 5128 km2
Lakossága: 1,3 millió
Ennek 96%-a Trinidad szigetén él, amelynek fővárosa: Port of Spain 49 ezer lakosú, legnagyobb városa: San Fernando (55 ezer lakos).
Tobago szigetén él a lakosság 4 százaléka
Hivatalos nyelvük az angol.
Exportcikkei: olaj, földgáz, cukor, kakaó,...
Fizetőeszköz: trinidadi dollár
GDP: 16200 $/fő.
Országok adóssága (2010, euró)
USA: 10 billió $
Japán: 9,8 billió $
Olaszország: 2,8 billió $
Németország: 2,1 billió $
Brazília: 1,8 billió $
India: 0,9 billió $
Kína: 0,8 billió $
Zambia
| Lakosság: | 13 millió fő |
| Terület: | 752 000 km2 |
| Főváros: | Lusaka |
| Pénze: | 1 kwacha = 100 ngwee |
Exportcikkei dohány, réz, (kobalt, nikkel)
Története: a volt Észak-Rhodesia 1964-ben lett független Nagy-Britanniától. 1991-től van többpártrendszere, plurista alkotmánya.
Földrajza: Viktória-vízesése a világ legmagasabbja; Tanganyika-tó, Mweru-tó, Kariba víztároló, Bangweuru-mocsárvidék, Luangawa folyóvölgy, Zambézi folyó a túristák kedvelt célpontjai.
Egyesült Arab Emírségek
A gyöngyhalászatról és kalózkodásról ismert Perzsa-öböli partvidék 9 sejksége a függetlenségét 1971-ben kapta vissza Nagy-Britanniától. Bahrein, és Katar az önálóság mellett döntött, míg hat sejkség (Abu-Dzabi, Adzsmán, el-Fudzseira, Sardzsa, Dubai, Umm-el-Kaivein) unióra lépett, hozzájuk hetedikként, Rász-el-Haima 1972-ben csatlakozott. Lakosságának csak 17%-a Emírségekbeli arab, 23%-a Emírségen kívüli arab + iráni, 60%-a pedig Dél-ázsiai és nyugati.
Az Emírségek a világ harmadik legnagyobb kőolajexportőre, s a hatodik legnagyobb kőolajtartalékkal rendelkezik. A politikai és kulturális központ Abu-Dzabiban és a gazdasági központ Dubaiban, gazdagság van, de a többi öt tagjában szegényebben élnek, Míg Dubai liberális beállítottságú, addig Sardzsában betiltották az alkoholt, és konzervatív öltözködés is előírás.
Cseh idegenforgalom (2010)
6,3 millió külföldi túrista látogatott az országba, és 1,4 billió forintnyi összeget költöttek el náluk.
Európai utazási irodák bevétele (2009)
| TUI Travel (angol-német): | 15,5 milliárd euro |
| Thomas Cook (angol): | 10,5 milliárd euro |
| Rewe Touristik (német): | 4 milliárd euro |
| Kuoni (svájci): | 2,5 milliárd euro |
Föld
A túlnépesedés mellett, a túlfogyasztás hatása is kezelhetetlen lehet a Földön.
Föld legforróbb területe:
mégis a kaliforniai Death Valley (Halál-völgy): ~57ºC max hőm, júliusi nappali átlaghőmérséklet 47ºC(a líbiai El-Aziza helyett)
Lőfegyverek száma
A magánkézben lévő lőfegyverek száma:
| I. USA: | ~270 millió |
| II. India: | ~46 millió |
| III. Kína: | ~40 millió |
| IV. Németország: | ~25 millió |
| IX. Oroszország: | ~13 millió |
Katonai kiadások
| USA: | ~660 milliárd $ |
| Kína: | ~100 milliárd $ |
| Oroszország: | ~55 milliárd $ |
| Németország: | ~45 milliárd $ |
| Szaúd-Arábia: | ~40 milliárd $ |
Atomfegyver készletek
Nukleáris robbanófejek száma (2010):
| Oroszország: | 2600 |
| USA: | 2130 |
| Kína: | 180 |
| India: | 60 |
Fegyverexport (2010)
| USA: | 8,6 milliárd $ |
| Oroszország: | 6 milliárd $ |
| Németország: | 2,3 milliárd $ |
| Kína: | 1,4 milliárd $ |
Fegyverexportőrök (2011)
| USA: | 9,7 milliárd $ |
| Oroszország: | 8,6 milliárd $ |
| Kína: | 1,5 milliárd $ |
| Németország: | 1,3 milliárd $ |
(Forrás: World Bank, HVG, ÉT)
vissza a lap tetejére
vissza a nyitóoldalra